1/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat

a székhely-szolgáltatásról

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 112. § (1) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése a székhelyszolgáltatásról a következő szabályzatot alkotta:

1. §

(1) A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie*.[1]

(2) A cég székhelyeként a cégjegyzékbe annak az ügyvédnek (ügyvédi irodának, a továbbiakban együtt: ügyvéd) a székhelye (irodája, alirodája) is bejegyezhető, aki (amely)- a külön jogszabályban foglaltak szerint - a cég megbízásából gondoskodik a cég üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről (székhely-szolgáltatás) .

(3) Ha a cég székhelyeként ügyvéd kerül feltüntetésre, a cég székhelye nem lehet azonos a központi ügyintézés (döntéshozatal) helyével.

2. §

(1) Adott cégnek székhely-szolgáltatást csak az az ügyvéd nyújthat, aki a cég létesítő okiratát készítette és ellenjegyezte*.[2]

(2) Székhely-szolgáltatást az az ügyvéd nyújthat, aki rendelkezik

a) olyan személyi feltételekkel, amelyek útján biztosítani tudja a cég üzleti és hivatalos iratainak rendszeres átvételét, érkeztetését, illetve a székhellyel összefüggő kötelezettségek (pl. az ügyfelek, hatóságok általi elérhetőség, a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések lehetővé tétele) teljesítését;

b) olyan tárgyi feltételekkel, amelyek útján biztosítani tudja a cég üzleti és hivatalos iratainak őrzését, rendelkezésre tartását, és mindezeknek, valamint a cég esetleges ingóságainak a cég más irataitól, az egyéb megbízók irataitól, az ügyvéd saját irataitól, és ingóságaitól történő elkülönítését.

(3) Az ügyvéd a (2) bekezdés b) pontjában írt elkülönítési kötelezettségnek az iratok és ingóságok külön helyiségben, illetve külön lezárható ingóságában (bútorában) való elhelyezésével kell eleget tenni.

3. §

(1) A cégnek a székhely-szolgáltatás során kezelt iratait jól láthatóan jelölni kell, ezen jelölésnek mind az iraton, mind az irat elkülönített tárolási helyén azonosíthatónak kell lennie.

(2) Az ügyvéd köteles tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetni azon iratokról és ingóságokról, amelyeket a székhely-szolgáltatás alapján tart magánál. Az iratjegyzéket folyamatos lapszámozással kell ellátni, és olyan módon kell lefűzni, hogy abból lap utólag ne legyen ki-, illetve behelyezhető.

4. §

(1) A székhely biztosítására az Ügyvédi törvényben meghatározott szabályok szerint megbízási szerződést kell kötni. A székhely-szolgáltatásra kötött megbízási szerződés csak abban az esetben szólhat határozott időre, ha a cég létesítése is határozott időre történt.

(2) A megbízási szerződésnek tartalmaznia kell azon iratfajtákat, amelyeket a cég a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Ezen iratok köre legalább a cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatóság felé történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti.

(3) A megbízási szerződésnek tartalmaznia kell a szerződés megszűnésének okait, illetve hogy a megszűnés esetén milyen módon történik az iratok átadása, átvétele.

5. §

(1) A székhely-szolgáltatást nyújtó ügyvéd (ügyvédi iroda) kizárólag a székhely-szolgáltatás címén elhelyezett, elkülönítetten kezelt, a megbízási szerződésben megjelölt és az ügyvéd által vezetett nyilvántartásból azonosítható iratokra és ingóságra kiterjedő, a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedéseket köteles tűrni.

(2) Ha a hatósági kényszerintézkedés külön jogszabály alapján az ügyvéd birtokában lévő, a céggel kötött egyéb megbízásából eredő iratokra, ingóságokra is kiterjed, az erre vonatkozó nyilatkozatot, illetve az intézkedés írásbeli elrendelését az ügyvédnek a kényszerintézkedés foganatosítása előtt el kell kérnie, annak egy kiadmányát (vagy másolatát) meg kell őriznie.

(3) A székhelyet biztosító ügyvéd (ügyvédi iroda) a hatóság eljárását nem akadályozhatja, azonban köteles arról a céget haladéktalanul értesíteni.

6. §

(1) Az ügyvéd jogosult a megbízási szerződés megszűnésének tényét a cégbíróságnak haladéktalanul bejelenteni.

(2) Ha a cég a székhellyel összefüggő adatváltozás cégbírósági bejelentésére a törvényes határidőn belül a szükséges intézkedést nem teszi meg, az ügyvéd (ügyvédi iroda) jogosult a Ctv. 88. §-ában meghatározott eljárás kezdeményezésére.

7. §

(1) A megbízási szerződés megszűnése esetén az ügyvéd köteles a székhely-szolgáltatás során birtokába került iratokat és ingóságokat a cégnek visszaadni.

(2) Ha a cég az iratait a megbízási szerződés megszűnése után felszólítás ellenére nem veszi át, az ügyvéd köteles az iratokat - a cég költségére - levéltárba helyezni, és erről a céget írásban értesíteni. Az ügyvéd a székhely-szolgáltatásra szóló megbízási szerződés megkötésekor kérheti a levéltárba elhelyezés költségeinek előzetes letétbe helyezését.

8. §

(1) A területi kamara nyilvántartást vezet azokról az ügyvédekről, akik székhely-szolgáltatást nyújtanak.

(2) Az ügyvéd köteles bejelenteni, ha ilyen szolgáltatást nyújtani kíván, és a területi kamara a szolgáltatás időtartama alatt bármikor ellenőrizheti, hogy a székhely-szolgáltatás nyújtásához szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak-e.

9. §

A jelen - a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése által 2007. november 19-én elfogadott és az IRM 2008. március 13-án közölt észrevételei alapján 2008. március 31-én módosított - szabályzat az Igazságügyi Közlönyben kihirdetése napján lép hatályba.

10. §[3]

A jelen szabályzat a hatálybalépésétől 2012. február 29-ig kötött székhely-szolgáltatási szerződésekre alkalmazható.