A Kúria Pfv.22444/2016/11. számú precedensképes határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. Bírók: Farkas Attila, Osztovits András, Vezekényi Ursula

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

végzése

Az ügy száma: Pfv.VII.22.444/2016/11.

A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke

Dr. Osztovits András előadó bíró

Dr. Farkas Attila bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Kerekes és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Ölveczky István ügyvéd

Az I. rendű alperes:

A II. rendű alperes:

A III. rendű alperes:

Az I. rendű alperes képviselője: Burai-Kovács, Perlaki, Stanka, Szikla és Társai Ügyvédi Iroda ügyintéző: ifj. dr. Burai-Kovács János ügyvéd

A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó felek: felperes, I. rendű alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.084/2016/6/I. számú ítélet

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Győri Törvényszék P.20.962/2014/20. számú ítélet

Rendelkező rész

A Kúria az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezi a következő kérdésekben:

1) A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 4. cikk (2) bekezdésében, illetve 5. cikkében írt világos és érthető megfogalmazás követelményét úgy kell-e értelmezni, hogy annak eleget tesz a fogyasztói kölcsönszerződésben egyedileg meg nem tárgyalt olyan szerződési feltétel, amely a fogyasztót terhelő költség, jutalék, díj (a továbbiakban együtt: költség) összegét, annak kiszámítási módját, teljesítésének idejét pontosan meghatározza, anélkül azonban, hogy rögzítené, az adott költség milyen konkrét szolgáltatás ellenértéke; avagy a szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy az adott költség milyen meghatározott szolgáltatás ellenértéke? Utóbbi esetben elegendő-e, ha a költség elnevezéséből következtetni lehet a nyújtott szolgáltatás tartalmára?

2) Az irányelv 3. cikk (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a jóhiszeműség követelményével ellentétben a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára a perbeli ügyben alkalmazott olyan költség kikötése, amelyért nyújtott konkrét szolgáltatás a szerződés alapján egyértelműen nem azonosítható be?

A Kúria az előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig a felülvizsgálati eljárás tárgyalását felfüggeszti.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A jogvita tárgya és a releváns tények

[1] 2005. szeptember 16-án a felperes, valamint a II-III. rendű alperesek mint adósok az I. rendű alperes jogelődjével mint hitelezővel általános felhasználású kölcsönszerződést kötöttek. A szerződés alapján az alperes jogelődje 16.516 euró kölcsönt nyújtott az adósoknak évi 5,4 % kamat, évi 2,4 % kezelési költség kikötése mellett 240 hónap futamidőre. A szerződés részét képező Általános Szerződési Feltételek 2.4. pontja szerint "a kezelési költség számításának alapja az első ügyleti év folyamán a kölcsönszerződés szerinti teljes kölcsönösszeg, a további ügyleti években pedig az adott ügyleti év első napján fennálló tőketartozás". A szerződés II/18. pontja alapján az adósoknak folyósítási jutalékként 40.000 Ft-ot kellett megfizetniük a hitelezőnek. A szerződésben a THM 8,47%-ban került meghatározásra.

[2] A felperes keresetében - többek között - a kezelési költséget érintő II/5. pont és a folyósítási jutalékot tartalmazó II/18. pont tisztességtelenségének megállapítását kérte, arra hivatkozással, hogy a szerződés egyik költség vonatkozásában sem határozza meg, hogy azok az I. rendű alperes milyen szolgáltatásának ellenértékei.

[3] Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte. Állítása szerint jogszabály nem tiltotta a per tárgyát képező költségek alkalmazását. Nem vitatta, hogy a szerződés e két költség ellenértékeként konkrét szolgáltatást nem határoz meg. Perbeli nyilatkozata szerint a folyósítási jutalék a szerződéskötést megelőzően a pénzintézet által végzett ügyviteli tevékenység, a kezelési költség pedig a szerződéskötést követően felmerülő ügyviteli tevékenységének ellenértéke.

[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a folyósítási jutalékot tartalmazó szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét megállapította, a kezelési költség érvénytelenségére irányuló kereseti kérelmet elutasította.

[5] A felperes és az I. rendű alperes fellebbezései folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság szerint a kezelési költség vonatkozásában azt kellett vizsgálni, hogy az megfelel-e a világos és érthető megfogalmazás követelményének. Rögzítette, hogy a szerződéses rendelkezések egyértelműen meghatározzák a kezelési költség mértékét, a felperes általi viselésének kötelezettségét, ezért azok érthetőek és világosak. A másodfokú bíróság szerint tény, hogy a szerződés nem tartalmazza a kezelési költség vonatkozásában azt, hogy a pénzintézet ennek ellenértékeként konkrétan milyen szolgáltatást teljesít. A hitelezés lebonyolítása, kezelése, nyilvántartása, behajtása, a technikai feltételek biztosítása, a személyi apparátus működtetése azonban jelentős költséget okoz, amelyet az ügyleti kamat nem ellentételez. Ezek a költségek az ítéletben írtak szerint "köztudomásúak". Mindezek alapján a kezelési költség felszámítása konkrét szolgáltatás hiányára hivatkozással, illetve arra tekintettel, hogy e "köztudomású" szolgáltatásokat a pénzügyi intézmény a fogyasztó érdekében is nyújtja, tisztességtelennek nem tekinthető.

[6] A másodfokú bíróság megítélése szerint a folyósítási jutalékot tartalmazó szerződéses rendelkezés vonatkozásában - figyelemmel a "köztudomásúan" felmerülő adminisztrációs költségek kezelési költségként történő felszámítására - nem állapítható meg, hogy az az I. rendű alperes milyen szolgáltatását ellentételezi. Mindezekre figyelemmel ez a költség tisztességtelennek minősül.

[7] A Kúria elé került ügyben a felperes és az I. rendű alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

[8] A felperes felülvizsgálati kérelmében - egyebek mellett - a kezelési költség vonatkozásában keresetének helytadó határozat meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a szerződés nem tartalmazza világosan, hogy milyen szolgáltatásért kell ezt a díjat fizetnie. Álláspontja szerint az eljárás során az I. rendű alperes nem bizonyította, hogy a hitelezés lebonyolítása, kezelése érdekében olyan költségei lennének, amelyeket az ügyleti kamat nem ellentételez.