A Győri Ítélőtábla Bf.104/2006/12. számú határozata emberölés bűntette (NYERESÉGVÁGYBÓL, KÜLÖNÖS KEGYETLENSÉGGEL elkövetett emberölés bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 33. §, 99. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 338. §, 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 372. §] Bírók: Miklós Mária, Nagy Zoltán, Takácsné dr. Helyes Klára

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.104/2006/12. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Győrött, 2007. október 9. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt vádlott ellen indult büntetőügyben a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2006. június 16. napján kihirdetett 6.B.415/2004/53. számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg:

Vádlott legkorábban 30 (harminc) év fegyházbüntetés letöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az első fokú eljárásban felmerült bűnügyi költségből a vádlottat terhelő összeget 794.879 (hétszázkilencvennégyezer-nyolcszázhetvenkilenc) Ft-ban állapítja meg. Az ezt meghaladó 34.510 (harmincnégyezer-ötszáztíz) Ft költséget az állam viseli.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Vádlott által az első fokú bíróság ítéletének kihirdetésétől a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztésbe beszámítja.

I n d o k o l á s :

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság Tatabányán, 2005. szeptember 28., november 30., 2006. január 27., március 22., május 26., június 14. napokon tartott tárgyalások alapján hozott és 2006. június 16. napján kihirdetett 6.B.415/2004/53. számú ítéletében a vádlott bűnösségét 1 rb. nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében állapította meg, és ezért a vádlottat életfogytig tartó fegyházbüntetésre, valamint 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, azzal, hogy a vádlott legkorábban 20 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt, rendelkezett a bűnjelekről. Kötelezte a vádlottat 382.518 Ft felmerült bűnügyi költség megfizetésére, 446.871 Ft bűnügyi költségről megállapította, hogy az állam viseli.

Az ítélet ellen az első fokon eljárt ügyész az ítéletnek a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját meghatározó törvénysértő rendelkezése ellen jelentett be fellebbezést. A vádlott enyhítés, míg védője elsődlegesen a nyereségvágyból elkövetettkénti minősítés, másodsorban a különös kegyetlenség minősítés téves megállapítása miatt, harmadsorban enyhítés érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.107/2005/9-I. számú átiratában és képviselője a nyilvános ülésen a bejelentett ügyészi fellebbezést fenntartva arra tett indítványt, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg, a Btk. 47/A.§ (2) bekezdés értelmében a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját 30 évben határozza meg, tekintettel arra, hogy arra a bűncselekményre nézve, amelynek büntethetősége nem évül el, a törvény kötelezően határozza meg az időpontot. Az ítélet bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezését is módosítani indítványozta, mert álláspontja szerint a sértett és más személyek DNS-vizsgálata, a végrendelet írásszakértői véleményezése az elkövető kilétének felderítését szolgálták, így azok nem szükségtelenül merültek fel, megfizetésük a vádlottat terheli. Indítványozta a vádlott kötelezését 794.879 Ft bűnügyi költség megfizetésére, míg a 34.510 Ft temetési költség az állam terhén marad.

Emellett a tényállás azzal történő kiegészítését, hogy a sértett 67 éves volt.

A vádlott és védője a másodfokú eljárásban megtartott nyilvános ülésen a bejelentett fellebbezést fenntartotta. A védő a fellebbezésében előadta, hogy a nyereségvágyból elkövetett minősítés megállapítását jelentős mértékben befolyásolja az, hogy az 1. számú védett tanú szavahihetősége megkérdőjelezhető, emlékei szerint más ügyben, amikor vádlottként szerepelt, az ott tett vallomásait visszavonta, azaz szavahihetősége a jelen ügyben is kétséges. Kifejtette, mivel nem állapítható meg egyértelműen, hogy a vádlott nem a munkavégzéssel kapcsolatos dolgokat akarta megbeszélni a sértettel, nem bizonyítható az sem, hogy a vádlott ölési szándékkal kereste fel a sértettet. Ugyancsak nem bizonyítható, hogy a vádlott célja az emberölésen túlmenően a vagyoni haszonszerzés volt, ugyanis a vádlott csupán a kutyák támadása elől menekült a házba. Előadta, hogy a kutyatámadás és az, hogy a sértett lopási szándékot feltételezett a vádlott megjelenésében, a vádlottban olyan indulatot generált, amely miatt elborult az agya, és noha ez nem érte el azt a szintet, hogy a cselekménye súlyát ne tudná megítélni, mégis a kutyatámadás miatt olyan riadt állapotba került, hogy az önkontrollja teljesen elveszett. Emiatt elsődlegesen az erős felindulásban elkövetett emberölés megállapítását indítványozta. A vádlott alacsony intellektusát, eltorzult személyiségét pedig olyan mérvű enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, mely megalapozza az első fokon kiszabott büntetés helybenhagyását.

A vádlott úgy nyilatkozott, hogy a sértettet nem akarta megölni és kirabolni, nagyon megbánta a tettét.

A feltételes szabadság legkorábbi időpontjának kijavítását célzó ügyészi fellebbezés és a fellebbviteli főügyészségi indítvány, illetőleg a bűnügyi költség módosítását célzó fellebbviteli főügyészségi indítvány alapos, a védői fellebbezés alaptalan.

Az ítélőtábla a bejelentett fellebbezések alapján a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság ítéletét a Be. 348.§ (1) bekezdése szerint. Ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság a büntetőeljárási törvény rendelkezéseit betartotta, eljárási szabálysértés nélkül folytatta le a büntetőeljárást. A bizonyítási eljárást a szükséges körben és törvényesen végezte, kihallgatta a vádlottat, és a tanúkat, meghallgatta a szakértőt, valamint ismertette a beszerezett okiratokat, és ezeket a bizonyítékokat a tartalmuknak megfelelően értékelte.