A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30271/2008/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 219. §, 348. §] Bírók: Gyöngyösiné dr. Gyügyei Klára, Lőrincz Györgyné, Salamonné dr. Solymosi Ibolya

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Törvényszék P.20584/2006/16., Győri Ítélőtábla Pf.20172/2007/5., *Kúria Gfv.30271/2008/5.* (BH 2009.6.183)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

mint felülvizsgálati bíróság

Gfv.IX.30.271/2008/5.szám

A Magyar Köztársaság nevében!

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr. Szigeti József ügyvéd által képviselt I. rendű, valamint a dr. Kissné dr. Maár Sarolta főügyészségi ügyész által képviselt II. rendű felpereseknek, a személyesen eljárt I. rendű, a dr. Jutasi György ügyvéd által képviselt II. rendű, és dr. Nikolits Réka ügyvéd által képviselt III. rendű alperesek ellen szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt a Veszprém Megyei Bíróságnál 5.P.20.584/2006. szám alatt indult és a Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.172/2007/5. számú részítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a II. rendű alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem és az I. r. felperes csatlakozó felülvizsgálati kérelme folytán 2008. szeptember 30-án tartott tárgyaláson meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.172/2007/5. számú részítéletének azt a részét, amellyel a másodlagos viszontkereseti kérelem tekintetében a pert megszüntette és e viszontkeresetre vonatkozó első fokú ítéleti rendelkezést hatályon kívül helyezte, - az első fokú ítéletre is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és ebben a keretben az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Az I. r. felperes felülvizsgálati perköltségét 30.000 (Harmincezer) forintban; a másodfokú perköltségét 30.000 (Harmincezer) forintban ; a II. r. alperes felülvizsgálati perköltségét 66.000 (Hatvanhatezer) forintban; másodfokú perköltségét 66.000 (Hatvanhatezer) forintban állapítja meg, az ezt meghaladó költségeiket a felek maguk viselik.

Ez ellen a részítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati kérelem szempontjából irányadó tényállás szerint az I. r. alperes mint az I. r. felperes polgármestere az I. r. felperes képviselőjeként 2005. december 20-án adásvételi szerződést kötött a II. r. alperessel, amelyben eladta az önkormányzat tulajdonában álló, alatti ingatlanokat 16,5 millió forint vételárért a II. r. alperesnek. A vételár átvételét az eladó a szerződésben elismerte és nyugtázta. A szerződéskötésnél az I. r. felperes bélyegzőjét, valamint egy, - a fejrész szerint - az önkormányzat jegyzőjétől származó, az önkormányzat számú határozatára utaló okiratot használt fel, az okiraton a jegyző aláírását hamisították. Az okirat tartalma szerint a képviselőtestület utasította a polgármestert a perrel érintett ingatlanok 16 millió forintért való értékesítésére. Az I. r. felperes képviselő testületének határozata azonban az ingatlanok elidegenítésével kapcsolatosan semmiféle rendelkezést nem tartalmazott. Az ingatlanok vételára az önkormányzathoz nem folyt be.

Az I., II. r. felperesek a módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a perbehozott adásvételi szerződés az I. r. felperes szerződési akaratának hiányában nem jött létre. Az I. alperesnek nem volt felhatalmazása a képviselő testülettől az adásvételi szerződés megkötésére, nevezett álképviselőként járt el.

A II. r. alperes az általa kötött adásvételi szerződés érvénytelenségét nem vitatta. Viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben elsődlegesen az eredeti állapot helyreállításaként az I.r. felperest 16,5 millió forintban és járulékaiban; másodlagosan - a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése, valamint a 339. §-a (1) bekezdése alkalmazásával - kártérítés címén 16,500.000 Ft és járulékaiban kérte marasztalni.

Az első fokon eljárt Veszprém Megyei Bíróság az 5.P.20.584/2006/16. számú ítéletében megállapította, hogy a perbehozott adásvételi szerződés semmis, egyben a II. r. alperes viszontkeresetét elutasította. A Győri Ítélőtábla a II. r. alperes fellebbezése folytán hozott Pf.IV.20.172/2007/5. számú részítéletében az elsőfokú bíróság ítéletének a II. r. alperes másodlagos viszontkeresetét elutasító rendelkezését hatályon kívül helyezte, ebben a körben a pert megszüntette, míg az ítéletnek a II. r. alperesre vonatkozó egyéb rendelkezéseit helybenhagyta.

A II. r. alperes elsődleges viszontkeresetének elutasítása tekintetében elfogadta az elsőfokú bíróság jogi álláspontját avonatkozásban, hogy az I. r. felperes nevében eljáró polgármester (I.r. alperes) az üzletkötési jogosultság szempontjából a Ptk. 221. §-ának (1) bekezdése szerint álképviselőnek minősült, e minőségében vette át az I. r. felperest megillető vételárat is. A perbeli jogügylet megkötésére csak az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló rendelete szerint - a képviselőtestület erre irányuló felhatalmazása alapján - lett volna jogosult. A képviselet korlátozásáról a II. rendű alperes is tudott, erre figyelemmel kötötték ki a szerződés 3.3. pontjában a szerződés hatályának beálltát a képviselőtestület jóváhagyásához. Az I. r. alperes álképviselőkénti eljárása nem hozott létre jogviszonyt az I. r. felperes és a II. r. alperes között, a II. r. alperes az álképviselőnek kifizetett vételárat ezért csak akkor követelhetné az I. r. felperestől, ha az álképviselőtől az hozzá került volna. A per adatai szerint azonban a vételárhoz az önkormányzat nem jutott hozzá, így a II. r. alperes alaptalanul igényelte annak az I. r. felperes általi megtérítését.

A másodlagos viszontkereset vonatkozásában megállapította, hogy a Ptk. 348. §-ának (1) bekezdése alapján az I. r. felperes kártérítési felelőssége csak akkor lenne megállapítható, ha a kártérítésnek a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdésében írt feltételei az I. r. alperessel mint álképviselővel szemben fennállnának. A Ptk. 221. § (1) bekezdése szerint a feltételek a rosszhiszemű álképviselő esetében fennállnak, aki a teljes kár megtérítésére köteles. A II. r. alperes másodlagos viszontkeresete azonban nem ezeknek a károknak a megtérítésére, hanem az általa kifizetett vételár visszafizetésére irányult. Az érvényes jogcím nélkül maradt szolgáltatást az köteles visszatéríteni, aki azt jogalap nélkül a birtokában tartja. A Ptk. 348. § (1) bekezdése nem alapozza meg a munkáltató kártérítési felelősségét a munkavállalónál létrejött jogalap nélküli gazdagodásért. A munkáltató kártérítési felelőssége csak akkor állhat be, ha a II. r. alperes az I. r. alperessel szemben eredménytelenül kísérelte meg az iránti igényének érvényesítését. A II. r. alperest csak akkor éri kár, ha az I.r. alperes a vételárat nem fizeti vissza. A per adatai szerint az I. r. alperessel szemben az igényt nem érvényesített, így nincs bizonyítva, hogy az I. r. alperessel szembeni igényérvényesítés eredménytelen lenne. II. r. alperes másodlagos viszontkeresetét elutasító első fokú ítéleti rendelkezést ezért hatályon kívül helyezte és evonatkozásban a pert idő előttiség okából a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének f/ pontja és a 157. §-ának a/ pontja folytán alkalmazandó, a Pp. 251. §-ának (1) bekezdése alapján megszüntette. Egyebekben az ítéletnek a fellebbezéssel érintett rendelkezéseit helybenhagyta.