AVI 1996.4.53 A szerződés valódi tartalmának meghatározása és a szerződő felek tényleges akaratának vizsgálata során tisztázni kell, hogy a felek a szerződésben írt feltételeket betartották-e [1990. évi XCI. tv 1. § (7) bek.].

Az elsőfokú közigazgatási szerv adóellenőrzést tartott a felperesnél az 1990-1991. évekre vonatkozóan. Az ellenőrzés eredményeként határozatával 2 569 000 Ft adóhiány, 1 285 000 Ft adóbírság és 271 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte a felperest. Az adóhiány megállapítására azért került sor, mert a felperes által 6 gépkocsira, 1 db televízióra és 1 db számítógépre kötött lízingszerződéseket tartalmuk szerint adásvételi szerződéseknek minősítette az adóhatóság. Az így megvásárolt dolgok értéke általános forgalmi adó nélkül 6 958 275 Ft, amely összeg a felperes terhére eredménynövelő tényezőként lett figyelembe véve. A felperes fellebbezése folytán az alperes az 1993. május 25-én kelt határozatával helybenhagyta az elsőfokú közigazgatási szerv határozatát.

A felperes keresetében kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felek egyértelműen adásvételi szerződést kötöttek, amely részletvételnek tekinthető a fizetés időpontja alapján.

A felperes fellebbezése folytán a Fővárosi Bíróság ítéletével helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes a lízingdíjat gyakorlatilag "lízingdíjelőleg" címen szinte teljes egészében, egy összegben kifizette és csupán minimális maradványérték maradt fenn. Rámutatott a másodfokú bíróság, hogy a szerződési szabadság elvéből kétségtelenül az következik, hogy a felek szabadon állapíthatják meg az általuk kötött szerződések tartalmát. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy az adóhatóság (vagy bíróság) az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény (továbbiakban: Art.) 1. §-ának (7) bekezdésében és a Ptk. 207. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján a megállapodásokat valóságos tartalmuk szerint köteles minősíteni.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kereseti kérelmének megfelelően. Álláspontja szerint a perbeli jogügyletek - a rövid futamidő, a minimális maradványérték ellenére - tartalmuk szerint is lízingszerződések. Előadta, hogy a bizonyítási eljárás során a felek szerződési akaratára vonatkozó megállapítások nem kerültek rögzítésre.

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az indokolás szerint az Art. 1. §-ának (7) bekezdése szerint a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.

A Ptk. 207. §-ának (1) bekezdése értelmében a szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogyan azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint értenie kellett. A (4) bekezdés kimondja, hogy a színlelt szerződés semmis, ha pedig az más szerződést leplez, a szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni.