A Kúria Kvk.37328/2018/3. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 144. §, 218. §, 219. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (1) bek.] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

A választási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-a az irányadó.

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.VI.37.328/2018/3.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet bíró

A kérelmező:

A kérelmező képviselője:

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a alperes neve 423/2018. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a alperes neve 423/2018. számú határozatát megváltoztatja oly módon, hogy a kérelmező bírság megfizetésére kötelezését mellőzi, ezt meghaladóan a határozatot helybenhagyja.

A feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] F.M. beadványozó (a továbbiakban: Beadványozó) 2018. március 8-án kifogást terjesztett elő a Budapest 09. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB). Kifogásában előadta, hogy Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata (jelen eljárásban: kérelmező) megsértve a választási eljárásról szóló 2013. XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontját, 144. § (2), (3), (5) és (6) bekezdéseit a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: Fidesz) által a Budapest XIX. kerület ... lakóépület előtti telefonfülkén elhelyezett választási plakátot először felülragasztotta, majd az egész felületét letakartatta.

[2] Az OEVB a 2018. március 8-án kelt 61/2018. (III.08.) határozatában a kifogást elutasította. Álláspontja szerint a Beadványozó által benyújtott kifogásból nem állapítható meg minden kétséget kizáróan az a tény, miszerint a leragasztással érintett plakátot jelölt vagy jelölő szervezet helyezte ki, a benyújtott fényképfelvételek erre vonatkozóan információt nem tartalmaztak és az OEVB a Beadványozó erre vonatkozó nyilatkozatát nem tartotta elégségesnek. Ezáltal nem állapítható meg az érintett plakát kampányeszköz jellege és az, hogy a kérelmező a tevékenységével megsértette-e a Ve. kampányeszköz elhelyezésére, valamint a választási alapelvekre vonatkozó szabályait.

[3] A Beadványozó fellebbezéssel támadta az OEVB határozatát, új bizonyítékként csatolta a kérdéses plakátról készült fényképfelvételt, amelyen látszik a plakát impresszuma, az, hogy a plakát kiadója a Fidesz. E mellett a Beadványozó fenntartotta a kifogásában foglaltakat, kérte a támadott határozat megváltoztatását, a jogszabálysértés tényének megállapítását, a további jogszabálysértéstől való eltiltást és bírság kiszabását.

A alperes neve határozata

[4] A alperes neve (a továbbiakban: NVB) a 2018. március 13-án kelt 423/2018. számú határozatában az OEVB határozatát megváltoztatta oly módon, hogy a kifogásnak helyt adott, a kérelmezőt és G.P. polgármestert eltiltotta a további jogsértéstől, valamint a kérelmezőt 1.035.000.- forint összegű bírság megfizetésére kötelezte.

[5] Az indokolásban rögzítette, hogy az érintett plakáton négy politikai párt vezetője és részben a 2018. évi választáson megnevezett miniszterelnök-jelöltje látható, azzal az állítással, ha lenne rá lehetőségük, akkor lebontanák a Magyarország déli határán húzódó határzárat. A plakát célja a választópolgári akarat befolyásolása és erre alkalmas is, vagyis az választási plakátnak minősül. A plakáton elhelyezett impresszumból megállapítható, hogy az a Fidesz támogatására ösztönöz. A Ve. 144. § (2) bekezdése értelmében kampányidőszakban a jelöltek és jelölő szervezetek bejelentés és engedély nélkül készíthetnek plakátokat és azokat - néhány a Ve.-ben meghatározott kivétellel - korlátozás nélkül elhelyezhetik. A Ve. az önkormányzati korlátozó szabályozás lehetőségét két körben biztosítja. Egyrészt középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezése műemlékvédelmi és környezetvédelmi okból rendeletben megtiltható a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat által. Másrészt a hirdető-berendezés elhelyezésére vonatkozóan, valamint az óriásplakátok tekintetében a közterület-használatról szóló jogszabályokat is alkalmazni kell.

[6] Az NVB rámutatott, hogy a plakát leragasztásra és eltávolításra indokot adó Budapest Főváros XIX. kerület Kispest Önkormányzata képviselő-testületének a tulajdonában álló közterületek használatáról szóló módosított 9/2013. (III.29.) önkormányzati rendeletét (a továbbiakban: Rendelet) nem a fővárosi önkormányzat adta ki, ezért nem tekinthető a Ve. 144. § (5) bekezdése szerinti rendeletnek. A Rendelet 7/B. § (1) bekezdésében foglalt korlátozó rendelkezés nem tartozik a Ve. 144. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott körbe. A Rendelet 7/B. §-a ellentétes a Ve. 144. §-ával, ezért azt figyelmen kívül kell hagyni. A megjelölt választási plakát átragasztása a kérelmező figyelmeztető plakátjával, majd annak teljes letakarása sérti a Ve. 144. § (3), (5) és (6) bekezdéseit.

[7] Azzal, hogy kizárólag egy jelölő szervezet plakátja került felülragasztásra, illetve teljes letakarásra, az NVB nézete szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség alapelve is sérült.

[8] Az NVB utalva több alkotmánybírósági határozatra kifejtette, hogy a Rendelet szerinti szabályozás nem csak a választási, hanem egyéb plakátok tekintetében is komolyan felveti a Rendelet jogszabályba ütközésének lehetőségét, továbbá súlyos alaptörvény-ellenességét.

[9] A benyújtott bizonyítékokból megállapíthatóan az NVB szerint a felülragasztás a kérelmező és az annak képviseletében eljáró G.P. polgármester megbízásából történt. Az NVB a kérelmezőt és G.P. polgármestert eltiltotta a további jogsértéstől és a jogsértés súlyára, az érintett alapjogra tekintettel a rendelkező részben meghatározott bírságot szabta ki a kérelmezőre.

A felülvizsgálati kérelem

[10] A kérelmező az NVB határozatával szemben bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a támadott határozat megváltoztatását oly módon, hogy a Kúria a kifogást utasítsa el. Kifejtette, hogy az NVB a Beadványozó által előadottakat feltétel nélkül elfogadva elhibázottan, a valóságtól idegen tényállást állapított meg, így az arra alapozott döntése jogszabálysértő.