A Legfelsőbb Bíróság Mfv.10356/2008/11. számú határozata munkabér (ELMARADT munkabér) tárgyában. Bírók: Földényi Gyuláné, Stark Marianna, Tálné dr. Molnár Erika

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.1019/2005., Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.938/2006/37., Kecskeméti Törvényszék Mf.21966/2007/6., *Kúria Mfv.10356/2008/11.* (BH 2009.11.335)

***********

Mfv.II.10.356/2008/10.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Buzinkay Zoltánné által képviselt felperes nek dr. Lengyel Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen elmaradt munkabér megfizetése és egyéb iránt a Kecskeméti Munkaügyi Bíróságnál 1.M.1019/2005. szám alatt megindított, majd 1.M.938/2006/37. szám alatt folytatott, másodfokon a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.966/2007/6. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett számú jogerős határozat ellen a felperes és az alperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

r é s z í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 3.Mf.21.966/2007/6. számú ítéletét abban a részében, amelyben helybenhagyta a munkaügyi bíróságnak a felperes délutáni és éjszakai műszakpótlék, valamint kiküldetési díj iránti keresetét elutasító rendelkezését, hatályában fenntartja. Ezt meghaladó részében a Kecskeméti Munkaügyi Bíróság 1.M.938/2006/37. számú ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezi és a felperes elmaradt munkabér és rendkívüli munkavégzés pótléka iránti kereseti kérelme tárgyában a munkaügyi bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

Kötelezi a felperest, hogy a hatályában fenntartott rész tekintetében tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 20.000 (húszezer) forint + 5000 (ötezer) forint áfa együttes első, másodfokú és felülvizsgálati eljárási részköltséget. A hatályon kívül helyezett rész tekintetében a Legfelsőbb Bíróság a felek felülvizsgálati eljárási részköltségét egyenként 5000 (ötezer) forint + 1250 (ezerkettőszázötven) forint áfa összegben állapítja meg.

A felülvizsgálati eljárás illetékét az állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperes 1994. szeptember 19-étől áll az alperessel munkaviszonyban, autóbuszvezető munkakörben. A munkaszerződése szerint munkavégzési helye az alperes ...i kirendeltsége, munkavégzése során helyközi menetrend szerint közlekedő autóbuszjáratokat vezetett ... vonzáskörzetében.

A felperes a keresetében - különböző számítások alkalmazásával az érvényesített igény összegszerűségét vagylagosan meghatározva - 2004. január 1-jétől 2006. december 31-ig terjedő időre elmaradt munkabér és a teljesített rendkívüli munkavégzés pótléka, 2002. július 1-jétől 2006. december 31-ig 116.611 forint délutáni és 2004. május 1-jétől 2006. december 31-ig 14.054 forint éjszakai műszakpótlék, valamint 32.109 forint kiküldetési díj és kamatok megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A Kecskeméti Munkaügyi Bíróság megismételt eljárásban meghozott 1.M.938/2006/37. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 649.909 forint munkabért, valamint 266.711 forint túlórapótlékot és ezen összegek után 2005. november 13-ától a kifizetésig járó törvényes kamatát, valamint 45.831 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

A megállapított tényállás szerint a felperes a munkaköre szerint 50 km vonalhosszat meg nem haladó menettávolságon közlekedő helyközi autóbuszvezető. A munkáját a fordabeosztások szerint vezénylés alapján végzi, 2 havi munkaidőkeretben. A felperes az alperes beosztása alapján munkanapokon a 2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os, 23-as, munkaszüneti napokon a 3-as, 4-es, 23-as, szabadnapokon a 6-os és a 23-as fordákat teljesíti. Nem volt a perben vitatott, hogy a felperes minden hónapban előre, napokra lebontva megkapta, hogy mely fordákat kell teljesítenie. A fordákból is kitűnően a járatok között különböző időtartamú (10-20 perces, illetve ezt meghaladó tartamban, esetenként egy órát meghaladó tartamban is) a menetrendbe beépített várakozási idők (kiállási idők) vannak. Az autóbuszvezető munkaköri feladatai közé ugyanakkor nemcsak az autóbusz vezetése tartozik, hanem egyéb feladatok ellátása is, így az utas kiszolgálás, különböző adminisztráció, napi karbantartás, a gépjármű napi takarítása, a napi bevétel elszámolása, a gépjármű előkészítése és átadása stb.

Az alperes 2004. április 30-áig a közúti közlekedési alágazatban megkötött kollektív szerződés (ÁKSZ) alapján munkaidőként ismerte el a szolgálatban töltött időt, ezen belül a járatok közötti idő legalább felét. Az alperes 2004. május 1-jétől a kollektív szerződés alapján munkaidőként ismerte el és számolta el a vezetési időt, valamint a fordákban ténylegesen előírt, ennek hiányában a kollektív szerződésben az egyéb feladatok elvégzésére napi átalányidőben meghatározott minimum mértékeket, így a jármű előkészítésére és átadására fordított időt (kétszer 15 percet), az utas kiszolgálásra fordított időt (járatonként 5 percet), utasok ki- és beszállására fordított időt (az induló állomáson és a végállomáson járatonként 10 percet), a napi bevétel elszámolásra fordított időt (tételes elszámolás esetén 15 percet, egyéb elszámolás esetén 5 percet), a gépjármű napi karbantartási feladataira fordított időt (15 percet), valamint a járatok közötti teljes időt abban az esetben, ha tartalék szolgálatot rendelt el. A járatok közötti idő egy részét az alperes rendelkezésre állási időnek minősítette, és arra kifizetette a kollektív szerződés szerint a munkabér 50 százalékát, de a járatok közötti idő nagyobb hányadát (mint munkavégzésre elő nem írt kiállási időt) munkaidőként nem számolta el, és arra munkabért sem fizet. A felperes erre a körülményre alapította az elmaradt munkabér iránti igényét.

A délutáni és éjszakai műszakpótlék iránti kereseti kérelme körében a felperes arra hivatkozott, hogy az 5-ös fordát váltásos több műszakban látta el, kiküldetési díj pedig 2006. január 1-jétől a kereseti kérelme szerint azért illeti meg, mert több alkalommal az állandó munkavégzése helyétől (... autóbusz állomás) eltérő munkáltatói telephelyen (...en, ...án vagy ...án) vette fel a munkát, illetve fejezte be. A felperes azt nem vitatta, hogy az alperes az ezzel felmerült utazási költségét megtérítette.

A munkaügyi bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményeként azt állapította meg, hogy a fordák szerinti azon időszakokban, amikor a felperes az autóbuszt nem vezette, akkor is munkát végzett, hiszen a kiállási idők nem olyan időszakok, amikor az idejével szabadon gazdálkodott és bármit megtehetett. Ezekben az időszakokban ugyanis nem volt lehetősége a felperesnek, hogy a munkavégzése helyétől eltávozzon, az általa vezetett gépjárművet otthagyja, azért sem, mert a felperes az általa vezetett gépjármű épségéért is felelt, valamint a vonaljegyeket, illetve a bevételt illetően elszámolási kötelezettséggel tartozott, a bevételt nem hagyhatta őrizetlenül a gépjárműben. Ezért a munkaügyi bíróság arra a jogi következtetésre jutott, hogy az Mt. 117. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásával a felperes munkaideje a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Ezért a perbeli kiegészített igazságügyi könyvszakértői bizonyítás alapján a munkaügyi bíróság megalapozottnak találta a felperes elmaradt munkabér iránti kereseti kérelmét 6456 órára az érvényesített időszakban irányadó órabérekkel számolva, és ebből következően - az alkalmazott munkaidőkeret szerinti óraszám túllépése miatt - megállapította a felperes által teljesített rendkívüli munkavégzés ellenértékét is.