A Kúria Kfv.38103/2014/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 157. §, 1994. évi LV. törvény (Földtörvény) 24. §] Bírók: Fekete Ildikó, Sperka Kálmán, Sugár Tamás

A határozat elvi tartalma:

Amennyiben a termőföldön a haszonélvező által gyakorolt haszonélvezet áll fenn, úgy a bejelentési adatlapot csak a haszonélvezőnek és a földhasználónak kell aláírnia, a tulajdonosnak nem.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.38.103/2014/7.szám

A Kúria a dr. Székely Gábor Ügyvédi Iroda () által képviselt I.rendű felperes neve felperesnek a dr. jogtanácsos által képviselt Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes elleni földhasználati jog törlése tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. június 6. napján kelt 8.K.30.170/2014/25. számú jogerős ítélete - mely kijavításra került a 8.K.30.170/2014/43. számú végzéssel - ellen a felperes részéről benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kijavított 8.K.30.170/2014/25. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a Kúria a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000,- (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes tulajdonában áll a ... ... hrsz.-ú szántó művelési ágú és a ... ... hrsz.-ú szántó művelési ágú ingatlan, mindkét ingatlant özvegy ... - a továbbiakban: haszonélvező - haszonélvezeti (özvegyi) joga terheli. Az elsőfokú földhivatal a 2011. június 7-én kelt végzésével felhívta a haszonélvezőt, hogy földhasználati bejelentési kötelezettségének tegyen eleget. A 2011. július 22-én az elsőfokú hatósághoz visszaküldött földhasználati bejelentési adatlap szerint a két perbeli ingatlan földhasználója a felperes testvére ... - a továbbiakban: földhasználó -, az okirat szerint a használat jogcíme ingyenes használatba adás, a lejárati időpont a haszonélvező halála.

A Debreceni Körzeti Földhivatal a 704383/3/2011/06.06. számú határozatával a perbeli két ingatlanra 2010. október 31-ei kezdőnappal a földhasználó földhasználatát szívességi földhasználat jogcímén nyilvántartásba vette. A határozat a felperes részére nem került megküldésre. A felperes az alperes felé 2013. augusztus 2-án beadványt terjesztett elő, melyben kérte az elsőfokú határozattal bejegyzett földhasználati jog törlését. Az áttételt követően eljáró elsőfokú földhivatal a 2013. október 2-án kelt 719.929-5/2013. számú végzésével a felperes fellebbezését érdemi vizsgálat nélkül elutasította, egyben megküldte az elsőfokú határozatot a felperesnek.

A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes a 2013. november 24-én kelt 700.036-2/2013. számú határozatával mind az elsőfokú hatóság végzését mind az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az indokolás szerint a haszonélvezeti jog prioritásából adódóan haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvező jogosult ingyenesen átengedni a haszonélvezetével terhelt termőföld használatát, ahhoz nem szükséges a tulajdonos hozzájárulása, és a bejegyzés érdekében benyújtott földhasználati bejelentési adatlapon sem követelhető meg a tulajdonos aláírásának hiánypótlási eljárás keretében történő beszerzése. Amennyiben a haszonélvező és a földhasználó az adatlapot aláírásával ellátta, és az adatlap megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, úgy az elsőfokú hatóság a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg.

Az elsőfokú hatóság nem követett el jogszabálysértést akkor, amikor a nyilvántartásba vételről nem értesítette a felperest mint tulajdonost, csak a haszonélvezőt és a földhasználót. Termőföld ingyenes használatba adása esetén a jogalkotó nem kívánja meg annak érvényességéhez az írásbeli formát, ezért a földhasználat nyilvántartásba vétele érdekében - a haszonbérlet kivételével - elegendő a földhasználati bejelentési adatlap kitöltése, a használat jogcímének megjelölése és a használatba adó illetve a használatba vevő aláírása.

Az alperes osztotta azt az elsőfokú hatósági álláspontot, mely szerint a felperes ügyféli jogállásának megállapítása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15.§ (1) bekezdésén alapul.

A 719.929-5/2013. számú végzés rendelkező része és indokolása között pedig nincs ellentmondás.

A felperes keresettel támadta az alperes határozatát, kérve annak bírósági felülvizsgálatát, és ennek eredményeként - tartalma szerint - az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Az indokolásban felhívta a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tft.) 24/A.§ (1) bekezdését, 25/B.§ (2), (7) bekezdését, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 157.§ (1), (2) bekezdését, 159.§ (2) bekezdését, a Ket. 121.§ (1) bekezdés c) pontját, és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 338.§ (1) valamint 340.§ (1) bekezdését.

Álláspontja szerint az ügyben eljáró hatóságoknak szakhatóság bevonására irányuló kötelezettsége nem volt, a felperes által hivatkozott semmisségi ok nem áll fenn. Az, hogy mely jogalapon járhatott el a felperes ügyfélként, az ügy érdemére nem hatott ki, mivel a felperesi ügyféli jogállás a közigazgatási eljárásban megállapítást nyert, a felperes ügyféli jogait gyakorolhatta.

Az alperes helyesen jutott arra a következtetésre, miszerint a haszonélvezeti jog gyakorlásának közeli hozzátartozó részére történő ingyenes átengedése kötelező írásbeliséghez, mint alakisághoz nem kötött szerződés, mely tehát írásba foglalás hiányában is érvényesen létrejön. Az alperes helyesen értelmezte a Tft. 25/B.§ (2) bekezdésében foglaltakat, hiszen ez a jogszabályi rendelkezés a bejelentést a használatra, birtoklásra, hasznok szedésére való jogosultság átengedése esetében nem a tulajdonos - aki ezen körben jogosultságait a fennálló haszonélvezeti jogra való tekintettel nem gyakorolhatja - hozzájárulásához, hanem éppen a haszonélvező hozzájárulásához köti. A felperes által hivatkozott "is" szó ugyanis arra irányul, hogy nem elengedő a bejelentési adatlap esetén a földhasználó aláírása, hanem amellett egy másik személy - a haszonélvező - aláírása is szükséges volt. Az elsőfokú bíróság az alperes határozatában és ellenkérelmében foglalt érveléssel egyetértett, azt nem kívánta részletesen megismételni.

Az elsőfokú bíróság a 8.K.30.170/2014/43. számú végzésével a jogerős ítélet fejrészét kijavította az alperes megnevezése tárgyában. Eszerint az alperes megnevezése helyesen Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Földhivatala.