A Kecskeméti Törvényszék K.20199/2011/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖRNYEZETVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 21. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 9. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §, 111. §, 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Khvr.) 5. §] Bíró: Stefancsik Márta

éíööáóÉőÉőáBÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

14.K.20.199/2011/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság dr. Törőcsik Tamás ügyvéd (...) által képviselt I.rendű felperes neve I. rendű felperes címe szám alatti székhelyű I. rendű és a II.rendű felperes neve. II.rendű felperes címe szám alatti székhelyű II. rendű felpereseknek, - dr. XY tanácsos által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen környezetvédelmi ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET :

A bíróság a keresetet elutasítja és kötelezi a II. rendű felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 20.000 (Húszezer) forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS:

Az II. rendű felperes az I. rendű felperes tulajdonában álló Q 0426 hrsz.-ú ingatlanon bányászati tevékenységet kívánt megkezdeni közlekedési célra felhasználható nyersanyag-kitermelés céljából, ezért 2008. április 14-én előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett az D-i Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség előtt. Az előzetes vizsgálati eljárásban természetvédelmi kezelőként a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) 1922-2/2008. számú tájékoztatásában megállapította, hogy a tervezett bányanyitás részben természeti területet érint, amelyen a tevékenység folytatását a vonatkozó természetvédelmi jogszabályok figyelembevételével nem támogatta. A II. rendű felperes a természetvédelmi kezelő nyilatkozatát megismerve a kérelmét módosította és az eredetileg 19 hektár 4253 m2 nagyságú területet 4 hektár 3500 m2 nagyságban jelölte meg és e vonatkozásban kérte az engedély kiadását. A felügyelőség az 52600-1-15/2008. számú határozatával megállapította, hogy a II. rendű felperes bányászati tevékenysége jelentős környezeti hatással nem lesz, így a tevékenység az ott felsorolt engedélyek birtokában megkezdhető.

Időközben az I. rendű felperes kérelmére a ... Körzeti Földhivatal a 2009. augusztus 17. napján kelt 47314/2/2009. (08.13.) számú határozatával a 0426 hrsz.-ú ingatlan művelési ágát megváltoztatta, amely folytán a KNPI természetvédelmi kezelői nyilatkozatában szereplő gyep művelési ág a szántó művelési ágra változott.

A II. rendű felperes 2010. március 18-án a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a bányatelek bővítése céljából. A csatolt dokumentáció szerint a korábban engedélyezett bányatelket a II. rendű felperes 8 hektár 9923 m2 területtel kívánta bővíteni a 0426 hrsz.-ú ingatlan szántó művelési ágú területein.

A KNPI 2010. március 23-án jelezte az elsőfokú hatóságnál, hogy a 0426 hrsz.-ú ingatlanon növényzetirtás történt és kérte az eredeti állapot helyreállítására kötelező határozat meghozatalát.

Az elsőfokú hatóság a 2010. szeptember 23. napján kelt 74956-2-2/2010. számú határozatával a felpereseket eredeti állapot helyreállítására kötelezte a 0426 hrsz.-ú ingatlan 7,2 hektár területén, amely elsőfokú határozatot az alperes a 2010. december 2. napján kelt 14/5967-5/2010. számú határozatával helybenhagyott. Ezzel egyidejűleg az elsőfokú hatóság a felpereseket a szintén 2010. szeptember 23. napján kelt 74956-3-1/2010. számú határozatával 1.600.000 forint természetvédelmi bírsággal sújtotta, amely határozatot az alperes a 2010. december 2. napján kelt 14/5967-6/2010. számú határozatával helybenhagyott. A fenti határozatok ellen előterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelmet a ...Megyei Bíróság a 14.K.20.198/2011/6. számú ítéletével elutasította.

Az elsőfokú hatóság az eredeti állapot helyreállítása és természetvédelmi bírság kiszabása iránt folyó eljárásban beszerzett bizonyítékok alapján megállapította, hogy a bányatelep-bővítés engedélyezésével kapcsolatban természet- és tájvédelmi szempontból környezetvédelmi engedélyezést kizáró ok merült fel, ezért a tervezett bővítés kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható. A II. rendű felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2010. december 2. napján kelt 14/4672-15/2010. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta, végső soron azzal az indokolással, hogy az érintett területen az eredeti állapot helyreállítására kötelező határozatot hozott. A bányabővítés során igénybevételre tervezett terület lefedi az eredeti állapot helyreállításával érintett területet és így a bányaművelés folytatása ezen a területen kizárt, a bővítésre engedély nem adható. Az alperes határozatában rögzítette, hogy az ügyben nem releváns, hogy az eljárásba bevont szakhatóságok az engedély megadásához hozzájárultak, illetve a bányaművelés, mint területhasználat az I. rendű felperes hosszú távú célkitűzéseinek megfelel.

A felperesek a határozattal szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmükben kérték annak hatályon kívül helyezését.

A felperesek keresetük jogalapjaként arra hivatkoztak, hogy az alperes nem igazolta megfelelően, hogy a bővítéssel érintett terület valóban része-e az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló együttes rendeletben rögzített feltételeknek. Nem vitatta, hogy Q község az együttes rendelet 1. számú mellékletében, továbbá a 2. számú melléklet 8.1.1. pontjában a Duna-völgyi sík érzékeny természeti terület alatt említésre kerül, azonban helyrajzi számokkal nincsenek pontosítva az érintett ingatlanok és ezek hiányában nem állapítható meg, hogy a bővítéssel érintett ingatlan valóban a rendelet hatálya alá tartozik-e. Az alperes nem igazolta azon állítását, hogy 2009. év közepéig a terület megfelelt a Tvt. természeti területekre vonatkozó kritériumainak és mivel a magyar jogrendszer általános alapelve az, hogy jogokat és kötelezettségeket, valamint ezek csorbulása esetén szankciókat csak jogszabály állapíthat meg, álláspontjuk szerint ilyen hivatkozás hiányában nem születhet az ügyfél jogait korlátozó közigazgatási döntés sem. Hivatkoztak arra, hogy a természetvédelmi őr jelentése és a KNPI megkeresése konkrét adatokkal nem alátámasztott, a hatóság a határozat meghozatala során nem ismertette a felperesekkel azokat az adatokat, amelyekre hivatkozik a természeti terület meghatározásánál, így a felperesek eljárási jogai, különösen a jogorvoslati jogai sérültek.

Hivatkoztak arra is a felperesek, hogy a növényzet eltávolítására, illetve a talajmunkákra a Q-i hulladéklerakó rekultivációjára tekintettel került sor, melyet pályázatnyertesként a II. rendű felperes végzett el. A hulladéklerakó nem a 0426 hrsz.-on került kialakításra, de az is hulladékkal volt fedett. A rekultivációt és a teleprendezést követően az I. rendű felperes kezdeményezte az ingatlan más célú hasznosításának engedélyezését a művelési ág megváltoztatásával és a ... Körzeti Földhivatal a 47314/2/2009. számú határozatával a kérelemnek helyt adott és a terület művelési ágát többek között "szántó" művelési ágra változtatta. A "szántó" művelési ágú területet adta át az I. rendű felperes a bányatelep bővítése céljából a II. rendű felperes részére. Álláspontjuk szerint nem releváns az ügyben, hogy a Tvt. 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján a művelési ág megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélyére lett volna szükség, ugyanis az Inytv. 5. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ingatlan-nyilvántartás -, ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Az ingatlan-nyilvántartásban nem került feltüntetésre, hogy az ingatlan környezetvédelmi érintettséggel rendelkezik és a termőföld védelméről szóló 1997. évi CXXIX. törvény 9. § (1) bekezdése szerint termőföldet más célra az ingatlanügyi hatóság engedélyével lehet hasznosítani. A ... Körzeti Földhivatal az eljárást lefolytatta, a más célú hasznosítást engedélyezte és amennyiben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdése szerint a természetvédelmi hatóságot, mint szakhatóságot kellett volna megkeresnie, az nem az ügyfél, hanem a földhivatal kötelezettsége lett volna. A Ket. 45. § (4) bekezdése értelmében a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásának figyelmen kívül hagyása vagy mellőzése esetén az erről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül egyeztethetett volna a hatósággal és ennek eredménytelensége esetén felügyeleti eljárást kezdeményezhetett volna. Ezt a természetvédelmi hatóság nem tette meg és a jelen eljárás keretében hozott határozattal a földhivatali határozat törvénysértő voltát nem mondhatta volna ki hatáskör hiányában.