A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21817/2008/7. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 196. §, 275. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 218. §, 365. §] Bírók: Kollár Márta, Tamáné dr. Nagy Erzsébet, Wellmann György

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Törvényszék P.21593/2006/36., Pécsi Ítélőtábla Pf.20038/2008/9., *Kúria Pfv.21817/2008/7.*

***********

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.VI.21.817/2008/8.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Füredi Péter ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Habó Gábor ügyvéd által képviselt I.r. és II.r., valamint a Gyollai Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Gyollai János ügyvéd által képviselt III.r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének a megállapítása iránt a Baranya Megyei Bíróságnál 10.P.21.593/2006. szám alatt megindított és másodfokon a Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.038/2008/9. számú ítéletével befejezett perében az említett számú másodfokú határozat ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem és az I.-II.r. alperesek részéről előterjesztett csatlakozó felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I.-II.r. alpereseknek mint együttes jogosultaknak 100 000 (egyszázezer) forint, illetve a III.r. alperesnek 30 000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felperes által le nem rótt 720 000 (hétszázhúszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felperes kizárólagos tulajdonában állt a perbeli lakóház, udvar megnevezésű ingatlan. Az I.r. alperes a felperes gyermeke, az I.-II.r. alperesek élettársak. 2002-ben az I.-II.r. alperesek elhatározták, hogy közös életet kezdenek és albérletbe költöznek. A felperes és házastársa akkor felajánlották számukra, hogy a felperes tulajdonában álló ház felső szintjét lakásul megkaphatják, ha lakhatóvá teszik és a tetőt felújítják.

2002 júniusában a felperes házastársa ügyvédhez fordult. Tájékoztatta az ügyvédet, hogy a férjével az ingatlan átruházását tervezik az I.-II.r. alperesek részére és közölte az ügyvéddel azt is, hogy milyen arányban kívánják az I.-II.r. alperesek tulajdonszerzését. Említette haszonélvezeti jog kikötését is, amire végül is nem került sor.

Az ügyvéd a felperes házastársa által kért formában az okiratot megszerkesztette és a felperest a lakóhelyén kereste fel a szerződés aláírása céljából. Ennek során a felperes, az I.-II.r. alperesek, valamint a felperes házastársa is jelen volt. Az ügyvéd az elkészült okiratot felolvasta a felek előtt.

A 2002. június 9-én kelt adásvételi szerződés értelmében a felperes értékesítette az I.-II.r. alpereseknek a teljes ingatlant akként, hogy a vevők szerzési aránya az I.r. alperes esetében 4/5-öd tulajdoni illetőség, a II.r. alperes esetében 1/5-öd tulajdoni illetőség volt. A szerződés 2. pontja szerint a vételár 12 000 000 forint, amelyből 1 000 000 forint előleg felvételét az eladó a szerződés aláírásával elismerte. A szerződésben foglaltak szerint az alpereseknek előbb 6 000 000 forintot, majd 5 000 000 forintot kellett megfizetniük, ez utóbbi összeget lakásvásárlási hitelből vállalták kifizetni akként, hogy a felvett hitelt az eladónak, tehát a felperesnek a lakossági folyószámlájára utalják át.

2002. augusztus 5-én kelt az az átvételi elismervény és nyilatkozat, amelyben az okiratot szerkesztő ügyvéd rögzítette, hogy 6 000 000 forint összeget az okirat keltezésének napján egy összegben, készpénzben a vevő átadott az eladónak, aki azt aláírásával nyugtázta. A nyilatkozat 2. pontja értelmében az eladó minden további megkérdezés nélkül hozzájárult a vevők tulajdonjogának bejegyzéséhez, illetve ahhoz is, hogy a III.r. alperes jogelődje, a ... Bank Zrt. javára a hitelszerződésben írt összeg és járulékai erejéig jelzálogjogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be az ingatlan-nyilvántartásba. Ugyanezen a napon kötötték meg ugyanis az I.-II.r. alperesek a III.r. alperessel az 5 000 000 forint kölcsönről szóló szerződést. A kölcsönszerződés felhatalmazta a III.r. alperest arra, hogy a kölcsön összegét a felperes által megjelölt Takarékszövetkezetnél vezetett számlára utalja át. A felperesnek a takarékszövetkezetnél vezetett számlájára megérkezett az 5 000 000 forint, amit a felperes felvett.

Az I.-II.r. alperesek az ingatlan felsőszintjét lakhatóvá tették és az ingatlan körül egyéb beruházásokat is végeztek.

Figyelemmel arra, hogy haszonélvezeti jog kikötésére a szerződésben nem került sor, az említett ügyletek lebonyolítását követően 2002. augusztus 28-án a felperes és házastársa, valamint az I.-II.r. alperesek az adásvételi szerződést szerkesztő ügyvéd közreműködésével használati megállapodást kötöttek, amelyben az ingatlan alsó szintjére a felperes és házastársa javára életük végéig használati jogot engedélyeztek.

A felperes 1992-ben egy baleset következtében látási sérüléseket szenvedett. A jobb szeme károsodott, amely miatt azonnali romló éleslátás lépett fel nála és hosszútávon látóidegsorvadás alakult ki. 1997 novemberében a bal szeme is látóideg sérülést szenvedett. Az 1998. január 9-i állapotfelmérés alapján megállapítható volt, hogy a legnagyobb XIII-as betű elolvasására sem képes, állapotát véglegesnek minősítették. 1998-tól a vakok személyi járadékában részesül. Ennek ellenére a felperes a saját környezetében, illetve a környező utcákon egyedül közlekedik, a saját nevének aláírására képes.

A felperes módosított kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, a perbeli ingatlanra az I.-II.r. alperesekkel kötött adásvételi szerződése érvénytelen, mert az jogszabályba ütközik. Előadta, hogy olvasásra képtelen állapotban volt a szerződés aláírásakor, ennek ellenére az adásvételi szerződést nem foglalták közjegyzői okiratba és nem felel meg a szerződés a teljes bizonyítóerejű magánokiratra előírt követelményeknek sem. Kérte az eredeti állapot helyreállítását, és a III.r. alperes javára bejegyzett jelzálogjog törlését, de ennek hiányában, ezen teherrel is kérte az eredeti állapot helyreállítását. Állítása szerint a vételár megfizetése nem történt meg az alperesek részéről, így visszafizetésre sem köteles. Kérte továbbá, hogy a bíróság a kizárólagos tulajdonjoga bejegyzése érdekében, illetve az alperesek tulajdonjogának törlése miatt keresse meg az illetékes földhivatalt. Az alpereseket mindezek tűrésére kérte kötelezni.

Az I.-II.r. alperesek a kereset elutasítását kérték. Előadták, hogy a felperes valóban csökkentlátó, de olvasásra és írásra képes, így a szerződés nem érvénytelen. A III.r. alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabály szerint a felperes három éven belül kérhette volna a III.r. alperes javára bejegyzett jogok törlését, e határidő azonban már eltelt.

Az elsőfokú bíróság az általa lefolytatott bizonyítási eljárást követően megállapította, hogy az I.-II.r. alperesek, valamint a felperes között 2002. június 19-én kelt és a perbeli ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés érvénytelen. Elrendelte az eredeti állapot helyreállítása címén a felperes tulajdonjogának visszajegyzését a III.r. alperes javára bejegyzett jog érintetlenül hagyása mellett, egyidejűleg elrendelte az I.-II.r. alperesek javára 4/5-öd, 1/5-öd arányban bejegyzett tulajdonjog törlését. Mindezek tűrésére kötelezte az I-III.r. alpereseket. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította és rendelkezett a perben felmerült költségek viseléséről is.