A Kúria Kfv.35049/2015/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [1991. évi IV. törvény (Flt.) 21. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. §, 77. §, 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) 18. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXIV. cikk (1) bek.] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Marosi Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás elmaradása eljárási jogsértésként csak meghatározott körülmények fennállta és az arra hivatkozó felperes bizonyítása esetén eredményezi a közigazgatási határozat és a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését. A hatósági szerződés megszegésének minősül és a támogatás arányos részének visszafizetésére vezet, ha a támogatott a szerződésben vállalt tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.35.049/2015/7.szám

A Kúria a dr. Illés Attila ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kálmán Kinga jogtanácsos által képviselt Somogy Megyei Kormányhivatal alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. október 7. napján kelt 3.K.27.094/2014/4. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 5. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.094/2014/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000 (harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi továbbá a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes 2008. július 14-én hatósági szerződést kötött a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központtal, amelynek keretében 2.240.000 forint vissza nem térítendő kamatmentes támogatást, valamint hat havi bontásban további 414.000 forint támogatást kapott. A támogatás ellentételezéseként a felperes vállalta, hogy vállalkozást alapít, amelyet a hatósági szerződés aláírásától számított öt éven keresztül, 2008. május 22. és 2013. július 14. közötti időben részben önmaga foglalkoztatására is, folyamatosan működteti. Vállalta továbbá, hogy írásban jelzi a támogatási szervnek a támogatási körülményekben beálló változást.

A felperes a vállalkozását 2011. október 1. és 2012. június 6-a között, 653 nappal vállalt kötelezettségének lejárta előtt, az alperes írásbeli értesítése nélkül, szüneteltette. Ezért az elsőfokú hatóság 2013. szeptember 4-én megtartott munkaerő-piaci ellenőrzését követően, a szünetelés tényének rögzítése mellett, 2013. december 23-án kelt határozatában megállapította a felperes terhére a szerződésszegő magatartást. A hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 77. § (2) bekezdése alapján a hatósági szerződést jogerős és végrehajtható határozatnak tekintette, így a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 21. § (3) bekezdése alapján kötelezte a támogatási összegből 921.841 forint és annak késedelmi kamatai visszafizetésére.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot 2014. február 21-én kelt határozatával helybenhagyta. Indokolása értelmében a felperes azzal, hogy vállalkozásának tevékenységét szüneteltette, és a vállalkozását, a megvásárolt eszközöket nem működtette, megszegte a hatósági szerződésben vállalt kötelezettségét.

A felperes keresete folytán eljárt Kaposvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) 3.K.27.094/2014/4. számú, 2014. október 7-én kelt ítéletében a felperes keresetét elutasította.

A Bíróság az alperes határozataiban foglalt indokolást tette magáévá. Az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evt.) 18. §-ában foglalt szünetelés intézményével kapcsolatosan megállapította, hogy a felperes önmaga vállalta a hatósági szerződésben az ötéves önfoglalkoztatást, a támogatás segítségével létrehozott vállalkozása működtetésének kötelezettségét, amellyel kizárta a szünetelés lehetőségét. A szünetelés ideje alatt ugyanis a vállalkozás működtetésének hiányában nem valósult meg az önfoglalkoztatás sem. A Bíróság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az alperes az anyagi jogi szabályok megtartásával állapította meg a felperes felelősségének jogalapját és a támogatási összeg arányos részének visszafizetésére irányuló kötelezettséget is.

A Bíróság az eljárási jogsértéseknek sem adott helyt. Ebben a körben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a hatósági eljárás megindításáról szóló tájékoztatás elmaradása nem befolyásolta az ügy érdemi eldöntését. Megállapította, hogy a Ket. 2. § (1) bekezdésének megsértésére nem merült fel adat, végül megítélése szerint az alperest nem terhelte a hatályos jogszabályok változásával kapcsolatosan tájékoztatási kötelezettség.

A felperes felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához, amelyben a Bíróság ítéletének megváltoztatását, az alperes határozatának elsőfokú határozatra kiterjedő hatályon kívül helyezését és felperes visszafizetési kötelezettség alóli mentesítését kérte. Pernyertesség esetére perköltségigénye is volt.

Felülvizsgálati kérelmét azzal indokolta, hogy a támogatási összegből eszközöket vásárolt, vállalkozási tevékenységét pedig szezonális jelleggel végezte.

Hivatkozott arra, hogy a hatósági szerződés értelmében a felek közötti jogvitákat egyeztetés útján rendezik, és ennek eredménytelensége esetére rendelkeztek a bírósági útról. A perbeli esetben ez az egyeztetés nem történt meg, így az alperes megszegte a hatósági szerződés VII. fejezet 3) pontját. Az alperes ezzel elzárta a felperest a helyzet ténybeli és jogi tisztázásától, amivel megsértette a Ket. együttműködési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseit. A Bíróság ítéletében nem indokolta megfelelően a felperes ezen kereseti felvetését.

Az eljárás megindításáról az alperes a Ket. 29. § (3) bekezdésének megsértésével, majd pedig az 51. § (1) bekezdésének sérelmével nem tájékoztatta a felperest. Így a felperes nem tudott élni eljárási jogaival állításai bizonyítása érdekében.

A felperes utalt arra is, hogy a hatósági szerződés nem zárta ki a vállalkozás szünetelésének lehetőségét, ezért azzal a felperes nem valósított meg szerződésszegést. A hatósági szerződés értelmében a vállalkozói tevékenység megszüntetése vezethetett volna szerződésszegésre [VI. fejezet, e) pont], amelyet a felperes nem valósított meg.

A felperes az alperes által is ismerten szezonális jellegű tevékenységi körre vállalkozott. Az alperesi marasztalásra okot adó szüneteltetésre könyvelői javaslatra, 2011. októbere és 2012. júniusa közötti időben, tehát a felperesi tevékenység kifejtésére alkalmatlan időszakban került sor. Így szerződésszegést a terhére nem lehetett volna megállapítani. A szünetelés intézményét az Evt. hatályba lépésétől, 2009. november 16-ától, vagyis a hatósági szerződés megkötését követően lehetett alkalmazni, ezért a Bíróság ítélete a hatósági szerződés alapját képező 1991. évi IV. törvény rendelkezéseibe ütközően törvénysértő volt.