A Kúria Kfv.35356/2015/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 275. §] Bírók: Hajnal Péter, Huszárné dr. Oláh Éva, Sisák Péter

A határozat elvi tartalma:

Bizonytalan történeti tényállásra adójogi jogkövetkezmény nem alapítható. A közigazgatási határozat alapján nem volt egyértelmű, hogy az adóhatóság szerint a kérdéses ügyletek létrejöttek-e vagy azok az adózó és a számlakibocsátók között jöttek-e létre.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.I.35.356/2015/4.szám

A Kúria a Jalsovszky Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Jalsovszky Pál ügyvéd) által képviselt felperesnek a dr. Muzsek Réka Júlia jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közizgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. március 04. napján kelt 8.K.27.239/2014/13. számú jogerős ítélete ellen az alperes részéről 15. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelme folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 8.K.27.239/2014/13. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 250.000 (kétszázötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

A felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felperesi kft., mint adózó 2012. december 5. napjától végelszámolás alatt áll. Az adózónál a NAV Baranya megyei Adóigazgatóság Kiemelt Adóalanyok Társas Vállalkozók osztálya ÁFA adónemben bevallások utólagos ellenőrzésére vonatkozó ellenőrzést végzett 2011. október és november hónapokra vonatkozóan.

Elsőfokú határozatával a felperesi adózót 48.639.000 forint adókülönbözet (ami egyben adóhiánynak is minősül), 24.319 forint adóbírság, valamint 11.198.000 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. Határozatának indokolásában az adóhatóság megállapította, hogy a felperesi adózó 2011. IV. negyedévében levonásba helyezett a P. Kft. által T. és N. termékekről szóló összesen 9 darab számlát 197.114.020 forint összegben (melyből 39.422.804 forint volt az általános forgalmi adó).

Ugyancsak a 2011. IV. negyedévében helyezte levonásba a felperesi adózó a G. Kft. T. C, N., valamint kristálycukor termékekről kiállított 3 darab számláját 46.081.680 forint összegben (mely számlából 9.216.336 volt az áfaérték).

Mindkét beszállító által kiállított számlák alapját képező ügyletet az adóhatóság megvizsgálta. A felperesi adózó és a beszállítók ügyvezetői által aláírt keretszerződések, a felperesi adózó ügyvezetője által elektronikus úton tett árumegrendelések, a beszállítók által kiállított számlák, a folyószámlákra történt átutalások és az egyéb bizonyítékok egybevetése után mindkét ügyletről azt állapította meg, hogy "a felek közötti ügylet színlelt, adókijátszást megvalósító ügyletláncolat részének tekinthető, "valamint az adózó által befogadott számlák" hiteltelen bizonylatok, a számlakiállítás alapját képező gazdasági esemény a számlán feltüntetett felek között ténylegesen a valóságban nem teljesült".

Mindkét beszállító által kiállított számlák kapcsán az elsőfokú adóhatóság azt is megállapította, hogy a felperesi adózó nem járt el az adott helyzetben tőle elvárható kellő körültekintéssel. E megállapítását azzal indokolta, hogy a felperes részéről alapos gyanúra adhatott volna okot, és őt további kontrollcselekmények elvégzésére kellett volna, hogy ösztönözze, hogy nem volt ismerete a beszállítók által szállított áruk eredetéről, miután előtte egyik beszállítóval sem állt szerződéses kapcsolatban.

Ellentmondást észlelt a beszállító Kft.-k és a felperesi Kft. ügyvezetőjének nyilatkozatai között a megrendelések és a kapcsolattartásra tett nyilatkozataikban is.

Megállapítása szerint a P. Kft. által kiállított ... számú számlák esetében a szállítólevélen szereplő dátum egy nappal korábbi, mint a teljesítésként megjelölt időpont, valamint az áru-ellenőrzési jegyzőkönyvön szereplő dátum. Ugyanakkor a G. Kft. által ... sorszámú számlákhoz tartozó áru-ellenőrzési jegyzőkönyvben megjelölt időpontban az elsőfokú adóhatóság szerint az ottani szállító abban az időpontban nem Magyarországon végzett fuvarozási tevékenységet.

Mindezek alapján az elsőfokú hatóság azt állapította meg, hogy a számlakiállítás alapját képező gazdasági események a számlában feltüntetett módon nem valósultak meg, az adólevonási jogot érvényesítő adózó felperesnek pedig tudnia kellett, hogy adókijátszást megvalósító ügyletben vesz részt.

Az alperes 1970951415. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A másodfokú határozat nagy terjedelemben elemezte az elsőfokú adóhatóság eljárását és az annak során tett megállapításokat, kitért a felperesi adózói fellebbezésben tett - az elsőfokú határozattal kapcsolatos - megállapításokra, majd viszonylag röviden fogalmazta meg azon indokait, amely alapján az elsőfokú döntést helybenhagyta. Kiemelte (27. oldal (4) bekezdés), hogy "a revízió nem azt vitatta, hogy az adózó részéről nem valósult meg termékbeszerzés, hanem azt, hogy az adózó által megvásárolt áru nem a számlakibocsátótól származik...". Kiemelte továbbá, hogy "az adózó sem a revízió, sem az elsőfokú adóhatósági eljárás sem pedig a jelen fellebbezési eljárás során nem tudta hitelt érdemlően igazolni, hogy a P. Kft. és a G. Kft. - az adóhatóság által objektív alapú bizonyítékokkal megfelelően igazolt - szabálytalanságairól nem tudott és nem is tudhatott. "Az adózó terhére tett adóhatósági megállapítások alapja ugyanis nem a számlakibocsátók szabálytalanságáról való adózói tudomás volt, hanem az adózó részére számlákat kibocsátó társaságok által kiállított számlák és az azokon szereplő gazdasági eseményekkel kapcsolatos adózói kellő körültekintés bizonyított hiányán alapult a megállapítás."