A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21513/2014/3. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §] Bírók: Hercsik Zita, Kisbán Tamás, Kizmanné dr. Oszkó Marianne

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.21.513/2014/3/II.

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kolozsvári-Kiss István (fél címe 2) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Bodolai László ügyvéd (fél címe 1) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, személyhez fűződő jog megsértése miatt indított perében, a Fővárosi Törvényszék 2014. július 16. napján meghozott, 25.P.23.629/2013/7. számú ítélete ellen a felperes részéről 8. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja, és az alperes által fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét 500.000 (Ötszázezer) forintra felemeli.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a per főtárgya tekintetében helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 45.000 (Negyvenötezer) forint + áfa együttes első- és másodfokú perköltséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 84.000 (Nyolcvannégyezer) forint együttes kereseti és fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes azzal, hogy az általa üzemeltetett ... hírportálon ... napján "..." című cikkében a felperes vallásával és származásával kapcsolatos adatot tett közzé, megsértette a felperes emberi méltóságát.

Kötelezte az alperest, hogy a cikkből a felperes vallására és származására vonatkozó adatot törölje.

Az elsőfokú bíróság eltiltotta az alperest a további jogsértéstől.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a jogsértés miatt magánlevélben fejezze ki sajnálkozását.

Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 forintot és 15.400 forint perköltséget.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította.

Megállapította, hogy a le nem rótt 66.000 forint kereseti illetékből a felperes 21.760 forint, míg az alperes 42.240 forintot köteles külön felhívásra az államnak megfizetni.

Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §-át, 85. § (1) bekezdését, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.) 3. § 3.a) pontját, 4. § (1), (3) bekezdéseit, 5. § (1) bekezdését, az Alaptörvény II. cikkét, a 2013. évi CLXXVII. törvény 1. §-át.

Az elsőfokú bíróság a perben azt vizsgálta a felperes keresete alapján, hogy az alperes megsértette-e a felperes emberi méltóságát azzal, hogy a felperes monogramjának feltüntetésével nyilvánosságra hozta azt a körülményt, hogy anyai ágon nem zsidó, hanem katolikus származású, ezért a zsidó vallási szabályok alapján nem vehet részt a zsidó liturgia bizonyos szertartásaiban.

Azt állapította meg, hogy a sérelmezett közlés a felperes származására vonatkozott, és a felperes különleges adatát tartalmazta. Azt is megállapította, hogy az írásban a felperes monogramjának közlésével beazonosítható volt, ezért kereshetőségi joga fennállt a sérelmezett közlés tekintetében.

Megállapította azt is, hogy a felperes a különleges adatának kezeléséhez nem járult hozzá. Kifejtette, hogy a felperes ilyen személyes adata ezt a minőséget nem vesztette el, mivel azt megőrzi mindaddig, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható.

Mivel az alperesi adatkezelés a felperes hozzájárulása nélkül történt, így az jogalap nélküli volt, és a célhoz kötöttsége sem állt fenn, ezért a felperes emberi méltóságát sértette. Az elsőfokú bíróság megállapította a jogsértés tényét, eltiltotta az alperest a további jogsértéstől, és magánlevél megküldésével elégtétel adására is kötelezte.

Arra is kötelezte az alperest, hogy a cikkből a felperes vallására és származására vonatkozó adatot törölje. Megítélése szerint, a felperes különleges adatának törlése esetén a cikk összefüggéseinek sérelme nélkül is megszűnik a jogsértő jelleg.

A nem vagyoni kártérítés megállapítása körében arra következtetett, hogy a felperes különleges adatára vonatkozó jogellenes adatkezelés olyan mértékű nem vagyoni hátránynak minősült, amely miatt nem vagyoni kártérítés alkalmazása vált indokolttá. A kártérítés összegét, a felperest a jogellenes adatkezeléssel köztudomásúnak minősíthetően ért sérelmeket figyelembe véve 100.000 forintban fogadta el, ezt meghaladóan pedig a felperesi igényt elutasította.

A perköltségről a Pp. 81. § (1) bekezdése alapján határozott.