BH+ 2013.1.31 A külföldi választottbírósági ítélet belföldön történő végrehajtása érdekében az ítéletet végrehajtási tanúsítvánnyal kell ellátni. Önmagában az, hogy a választottbíróság érvénytelenítése iránt nyújtottak be keresetet, a tanúsítvány kiállítását nem akadályozza, ha az ítélet végrehajtását nem függesztették fel [az 1962. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett New York-i Egyezmény V. cikk (1) bekezdés c) pontja (2) bekezdés a)-b) pontjai].

A C. Industrial Products B V végrehajtást kérő 2010. január 25-én végrehajtási tanúsítvány kiállítása iránt terjesztett elő kérelmet. A kérelem az ICC Nemzetközi Választottbíróság 15.927/GZ számú 2009. december 16-án kelt jogerős választottbírósági ítélete végrehajtására irányult. Az elsőfokú bíróság 2010. március 1-jén kelt végzésével a tanúsítványt kiállította és rögzítette, hogy a választottbíróságnak az ítélete 104 000 euró valamint 22 000 USD összegű és 38.932,38 euró összegű követelés tekintetében a magyar jog szerint a belföldi bíróság határozatával azonos módon végrehajtható.

A végzéssel szemben az adós nyújtott be fellebbezést. Fellebbezésében kifejtette, hogy a tanúsítvány kiállításának feltételei nem állnak fenn, tekintettel arra, hogy a választottbírósági eljárás tárgyát adó jogvitás szerződésnek nem volt alanya, ezért rá nézve nem alkalmazható a szerződésben szereplő választottbírósági kikötés sem. Bejelentette, hogy az ítélet érvénytelenségének megállapítása iránt 2010. március 23-án pert indított a Rotterdami Városi Bíróság előtt. Álláspontja szerint a végzés sérti "A külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló New-Yorkban 1958. június 10-én kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1962. évi 25. törvényerejű rendelet" (Egyezmény) V. Cikk 1. bekezdés c) pontját, valamint 2. bekezdés a)-b) pontjait is. Kérte az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatását, és a kérelem elutasítását.

A végrehajtást kérő az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte.

Az ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A végzés szerint a szerződés megszövegezéséből nem vonható le olyan következtetés, hogy G. S. adós ne lett volna a sérelmezett szerződés alanya, és ne írta volna alá a választott bírósági kikötést tartalmazó megállapodást. Ilyen formán az Egyezmény V. cikk 1. bekezdés c) pontjának sérelméről nem lehet szó. Tévesnek ítélte meg az adósnak az Egyezmény V. cikk 2. bekezdés a)-b) pontjára- történt hivatkozását is, mert az adott szerződéses jogvita tekintetében eljárhat választottbíróság, és a szerződés értelmezése sem ütközik a magyar közrendbe. Végül utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság végzése azért sem jogszabálysértő, mert a választottbíróság ítéletét ez idő szerint nem helyezte hatályon kívül arra illetékes bíróság, és annak végrehajtása sem lett felfüggesztve.

A jogerős végzéssel szemben az adós terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Felülvizsgálati kérelmében elsősorban arra hivatkozott, hogy a választottbíróság úgy marasztalta, hogy ő a végrehajtást kérővel megkötött szerződés alapján a szerződésnek nem vált alanyává, ekként a szerződésben foglalt választottbírósági kikötés nem hathat ki rá. A szerződésnek az alanya kizárólag a végrehajtást kérő és a G. & G. Korlátolt Felelősségű Társaság volt. Változatlanul a fellebbezésében is megjelölt jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozott. Az adós kérte egyben a jogerős végzés végrehajtásának a felfüggesztését is. Bejelentette, hogy a Rotterdami Városi Bíróság előtt a választottbíróság ítéletével érintett ügyben az ügy újra tárgyalását kérte, az eljárás 351.745/HA ZA10-1118. szám alatt van folyamatban, személyes meghallgatást a bíróság 2010. január 4-én tart.

A végrehajtás kérő a jogerős végzés hatályában fenntartását kérte. Bejelentette, hogy a választottbírósági ítélet végrehajtásának felfüggesztésére irányuló adósi kérelem elutasításra került.

A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős végzés nem jogszabálysértő.

A Pp. 270. § (2) bekezdése értelmében a jogerős ítélet vagy az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát a Legfelsőbb Bíróságtól - jogszabálysértésre hivatkozással - a fél, a beavatkozó, valamint a rendelkezés reá vonatkozó része ellen az kérheti, akire a határozat rendelkezést tartalmaz. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 214. § (1) bekezdése szerint felülvizsgálati kérelemnek van helye a másodfokon jogerőre emelkedett olyan végzés ellen, amellyel a bíróság külföldi határozat végrehajtási tanúsítvánnyal való ellátásáról, illetőleg végrehajtásának elrendeléséről döntött.

A Pp. 275. § (1) bekezdés kimondja, hogy a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének helye nincs. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt.

A Pp. fent idézett szabályaiból egyértelműen következik, hogy a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban csak azt vizsgálhatja, hogy az ügyben eljárt bíróság a jogerős határozat meghozatalának időpontjában a rendelkezésre álló adatok alapján, az arra irányadó eljárási szabályok betartása mellett, a jogszabályoknak megfelelő tartalmú határozatot hozott-e. A jogerős határozat meghozatalát követően bekövetkezett események, becsatolt bizonyítékok - a bizonyítási tilalomra tekintettel - már nem vehetők figyelembe.

Az Egyezmény V. Cikk 1. bekezdés c.) pontja értelmében a választottbírósági határozat elismerése és végrehajtása annak a félnek a kérelmére, akivel szemben azt érvényesíteni kívánják csak abban az esetben tagadható meg, ha ez a fél annál az illetékes hatóságnál, amelynél az elismerést és végrehajtást kérik bizonyítja, hogy a választottbírósági határozatot olyan vitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik. Az 1. bekezdés e) pontja kimondja, hogy a tanúsítvány kiállítása akkor is megtagadható, ha annak az országnak az illetékes hatósága, amelyben, vagy amely jogának alkalmazását kérték azt hatályon kívül helyezte vagy felfüggesztette. A 2. bekezdés a)-b) pontja szerint pedig abban az esetben is, ha annak az országnak az illetékes bírósága, amelyben az elismerést vagy végrehajtást kérik, megállapítja, hogy ennek az országnak a joga szerint a vita tárgya nem tartozik választottbírói útra, vagy a határozat elismerése, illetve végrehajtása az ország közrendjébe ütközne.

A jogerős határozat meghozatalakor kétségtelenül rendelkezésre állt az, az okirat, amellyel az adós igazolta, hogy a külföldi bíróság előtt a választottbíróság határozata érvénytelenségének megállapítása iránt terjesztett elő kérelmet. Nem sértett azonban jogszabályt a másodfokú bíróság akkor, amikor az Egyezmény szabályait értelmezve arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn azok a körülmények, amelynek az alapján a tanúsítvány kiállítása megtagadható lenne. A végrehajtás elrendelésének időpontjában létezett a választottbíróság ítélete, annak végrehajtása nem lett felfüggesztve, és az iratokból sem állapítható meg olyan körülmény, - a másodfokú bíróság által kifejtett okok miatt - amely a választottbíróság határozatának jogszabályszerűségét megkérdőjelezhetné. A jelenleg rendelkezésre álló iratok alapján a másodfokú bíróság a végrehajtást kérő és az adós aláírásával ellátott értékesítési képviseleti szerződést, - figyelemmel az adós által a saját, illetve a cége nevében is aláírt lemondó levélben foglaltakra - helytállóan értelmezte. Az adós által hivatkozott, a végrehajtást kérővel fennálló jogviszonyának hiányát megalapozó tények vizsgálata - pl.: a felek közötti számlázás, a számla kiegyenlítésének módja - a jelen eljárás kereteit meghaladta.