BH 2002.8.306 A fokozott veszéllyel járó tevékenység fogalmához tartozó kör a technika fejlődésével bővül, ezért a bíróságnak egyedileg kell eldöntenie, hogy az adott ügyben vizsgált tevékenység fokozott veszéllyel jár-e [Ptk. 339. § (1) bek., 345. § (1)-(2) bek., 474. § (2) bek.].

Az I. r. felperesnek házastársa, a IV. r. felperesnek pedig édesapja volt B. Z., aki V. T.-ral - a II. r. felperes fiával és a III. r. felperes testvérével - együtt 1995. szeptember 21-én a V. Gmk b.-i részlegén megbízási jogviszony keretében végzett munkát. V. T.-nak és társának - S. G.-nak - az volt a feladata, hogy a silóba előző napon betárolt szőlőcefrét préselésre szedjék ki. Ehhez a siló alján levő ajtót B. Gy. engedélyével kinyitották, és a munkavégzéshez rendszeresített vasvillával megkísérelték a szőlőcefre kikaparását. Ez nem sikerült, a cefre megakadt, ezért azt felülről akarták elmozdítani, de ez sem vezetett eredményre. S. G. ezért létráért ment, miközben V. T. - ezt meg nem várva - a tartályba beugrott. S. G. segélykiáltására B. Z. szaladt a silóhoz, és társa kimentése érdekében maga is a silóba ugrott. Az ott termelődött széndioxidtól mindketten megfulladtak.

A felperesek keresetükben hozzátartozójuk halála folytán bekövetkezett káruk megtérítésére kérték az alperes kötelezését.

A bíróság jogerős közbenső ítéletével megállapította, hogy 1995. szeptember 21-én a B. Z. és V. T. halálát eredményező káresemény bekövetkezésében az alperest 50%-os mértékű felelősség terheli. A bíróság álláspontja szerint az alperes tevékenységének jellege, az alkalmazott technológia veszélyesnek minősül, mert a silóval végzett tevékenység során szükségszerűen mérgező, az egészségre ártalmas anyag keletkezik. Az alperes felelőssége ezért a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése szerint vizsgálandó, és nincs jelentősége annak, hogy az adott esetben a felperesek hozzátartozói a munkát megbízásos jogviszony alapján végezték. Az alperes a felelősség alól nem mentesülhet, mert a kár oka objektíve nem volt elháríthatatlan, és a fokozott veszéllyel járó tevékenység körében jelentkezett. A károsultak azonban a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében nem úgy jártak el, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható. V. T. ugyanis az alperes tájékoztatása ellenére felülről beugrott a silóba, majd mentésére B. Z. is ezt tette. Közrehatásuk arányában az alperest kártérítési felelősség nem terheli.

A jogerős közbenső ítélet felülvizsgálatát és a kereset elutasítását az alperes kérte. A jogszabálysértést a Ptk. 345. §-ának téves alkalmazásában jelölte meg. Változatlanul azt állította, hogy tevékenysége és az alkalmazott technológia nem veszélyes üzem, az általa megbízási szerződés alapján foglalkoztatottak irányában a felelősség kérdését a Ptk. 474. §-ának (2) bekezdése és a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése alapján kell elbírálni. A megbízási jogviszony keretében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, és kizárólag a megbízottak magatartására vezethető vissza a káros eredmény. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta az ügyben eljárt munkaügyi és a büntetőeljárásban eljárt munkavédelmi szakértők véleményét, holott munkajogi és büntetőjogi szempontból egyértelműen megállapították a károsultak kizárólagos magatartására visszavezethető kárt. Másodlagosan a kármegosztás arányának mérséklését kérte.

A felperesek ellenkérelmükben a jogerős közbenső ítélet hatályában való fenntartását kérték.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése a fokozott veszéllyel járó tevékenységért fennálló felelősséget szabályozza, de nem határozza meg a fokozott veszéllyel járó tevékenység fogalmát. Az ebbe a körbe tartozó magatartások kimerítő felsorolása sem lehetséges, mert e tevékenység tartalma és köre a technika fejlődésével változik, bővül, ezért a bíróságnak egyedileg kell eldöntenie, hogy az adott ügyben felmerülő tevékenység fokozott veszéllyel jár-e. Az adott esetben egyértelműen megállapítható, hogy az alperes tevékenysége során olyan technológiát alkalmaz, amelynek során veszélyes és ártalmas mérgező anyagok - gázok - keletkeznek, ezért nem tévedtek a bíróságok, amikor az alperes tevékenységét veszélyes üzemi jellegűnek minősítették, és felelősségét a Ptk. 345. §-ának (1) bekezdése szerint vizsgálták.