A Kaposvári Járásbíróság P.21798/2010/12. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 20. §] Bíró: Horváth Carmen

Kaposvári Városi Bíróság

9.P.21.798/2010/12. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Kaposvári Városi Bíróság a Nagy és Trócsányi Ügyvédi iroda által képviselt ... felperesnek - Dr. Szabó Iván Ügyvédi iroda által képviselt ... I. r és ... II. r. alperesek ellen közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. alperes részére 40.000.- /negyvenezer/ Ft és a II. r. alperes részére is 40.000.-/ negyvenezer/ Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Kaposvári Városi Bíróságnál írásban, 4 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

Abban az esetben, ha a fellebbezésben vitatott érték a 200.000 Ft-ot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés 10%-át nem haladja meg, fellebbezni, csak a első fokú eljárás szabályainak lényeges megsértése, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság a ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél fellebbezésében is kérheti.

I n d o k o l á s :

1995-ben az addig csak II. r. alperesi tulajdonban levő név1 részleges privatizációjára került sor. ... francia vállalatcsoport, kinek neve több jogutódlási folyamat során név2-re változott, megvásárolta a név1 részvényeinek 48.05%-át. Menedzsment jogokat kapott és jogosult volt a vezérigazgató, valamint az igazgatóság tagjai többségének kinevezésére, stratégiai kérdésekben pedig vétójoggal élhetett a név1 közgyűlésén. A felek között a privatizáció során az alábbi szerződések köttettek: Részvényjegyzési és részvényesi Szerződés, Gazdasági keret megállapodás, Üzemeltetési szerződés, Műszaki együttműködési megállapodás és a társaság Alapító okirata.

... napján a II. r. alperes, mint megbízó és a ... Ügyvédi Iroda, mint megbízott között megbízási szerződés jött létre. Ebben rögzítést nyert, hogy a megbízó felül kívánja vizsgáltatni megbízott által a ... francia vállalattal, illetőleg a név1-vel kötött fent részletezett szerződéseit.

A felek a szerződést a megbízás speciális szakértelmet igénylő jellegére tekintettel kötötték meg.

A megbízás eredményeképpen ... napján készült el a név1 gazdasági és jogi helyzetéről készült jogi jelentés.

I. r. alperes a vizsgálati jelentés áttanulmányozását követően a II. r. alperes közgyűlésének ... ülésére előterjesztést készített, melynek tárgyköreként az ivóvíz szolgáltatással és szennyvíz-elvezetéssel, tisztítással kapcsolatos szerződések átvizsgálását jelölte meg.

Az előterjesztés ismertetését követően a közgyűlés meghozta a szám1 számú Az ivóvíz-szolgáltatás és szennyvíz-elvezetésével, tisztításával kapcsolatos szerződések átvilágításáról szóló határozatot. A határozat az alábbiakat tartalmazta II. r. alperes a ...-án létrejött Részvényjegyzési és részvényesi szerződés 6.2. pontja alapján a név1-el fennálló üzemeltetési szerződést felmondja, egyidejűleg megkeresi a név2 francia vállalatcsoport magyarországi képviselőjét, a név3-t az ...-ben megkötött privatizációs szerződések közös megegyezéssel történő megszüntetésére. A közgyűlés ...-ig ad határidőt a francia félnek, hogy a részvények vételárára, a kártérítés mértékére, valamint az üzemeltetés átadására vonatkozó javaslatát megtegye. A közgyűlés felhatalmazta I. r. alperes-t arra, hogy a szerződések megszüntetésére a részvények átruházására, az üzemeltetés zökkenőmentes átadására vonatkozó szerződéseket előkészítse.

A bíróság a fenti tényállást a felek nyilatkozatai és levelezései, a becsatolt megbízási szerződés, a ...-i közgyűlési ülésre készült előterjesztés és jegyzőkönyv, a szám1 sz. határozat, a Választottbíróság ... sz. ítélete, a név4 megkeresésre érkezett válasza alapján állapította meg.

.... napján felperes e-mailben azzal a kéréssel fordult I. r. alpereshez, hogy "A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.évi LXIII.tv. ( továbbiakban Avtv. ) 20. § (2) bekezdése alapján adja ki részére a vizsgálati jelentést, mert az közérdekű adatokat tartalmaz.

Az alperesek a felperesi kérelmet elutasították, mert álláspontjuk szerint a jelentés egyrészt döntés előkészítő dokumentum, másrészt ügyvédi titoktartási kötelezettség körébe tartozik, harmadrészt pedig az önkormányzat üzleti titkát képezi.

A fentiek alapján a felperes keresetet terjesztett elő alperesekkel szemben és kérte, hogy a bíróság kötelezze az Avtv. 21. § (7) bekezdése alapján egyetemlegesen alpereseket - mivel a kiadni kért adatokkal mindannyian rendelkeznek - a vizsgálati jelentés kiadására.

Álláspontja szerint a kiadni kért adatok az Avtv.2. § 4. pontjában meghatározott közérdekű adat fogalma alá esnek, minthogy a helyi önkormányzati feladatokra vonatkozó adatok közérdekűek. Az 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 8. § (4) bekezdése szerint az egészséges ivóvízellátás önkormányzati feladat. A név1 pontosan ezt a feladatot látja el. A felperes szerint az alperesek üzleti titokra való hivatkozása nem helytálló, mert a Ptk. 81. § (3) bekezdése értelmében nem minősül üzleti titoknak a helyi önkormányzati költségvetéssel illetve önkormányzati vagyonkezeléssel, birtoklással, hasznosítással kapcsolatos adat. Összefoglalva tehát a vizsgálati jelentés a név1 működésével kapcsolatos, ezért a benne található információk közérdekűek, minthogy közfeladatok ellátását (ivóvíz ellátás) és önkormányzati tulajdont (vízközművek és név1 ) érintenek.

Téves az az alperesi hivatkozás , hogy a jelentés 10 évig azért nem nyilvános, mert olyan adatok kiadására irányul a kérelem, melyek még egy le nem zárult döntéshozatali eljárás alapját képezik. Álláspontja szerint a vizsgálati jelentés egy már lezárt határozat, még pedig a szám1 számú határozat alapjául szolgált. Az igaz, hogy a ... Önkormányzat és a név2 között lezáratlan jogvita van, végleges döntés nem született, de ebből még nem következik az, hogy jelenleg az alapügyben bármilyen konkrét döntés előkészítése folyamatban lenne, illetőleg hogy a határozat ne született volna meg véglegesen. Egy jelenleg folyamatban nem levő döntésre, illetőleg egy potenciális jövőbeni határozathozatali eljárásra hivatkozni közérdekű adatok kiadása megtagadásának jogalapjaként nem lehet. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata is az, hogy az információ szabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. Amennyiben az alperesi álláspontot fogadná el a bíróság, úgy az kitágítaná a döntés és a döntés előkészítő irat nyelvtani és alkotmányjogi fogalmát. A vizsgálati jelentés titkosságának fenntartása ellentétes lenne az információ szabadságot korlátozó törvények megszorító értelmezésével.