A Pécsi Ítélőtábla Pf.20059/2016/6. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 124. §, 178. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 74. §] Bírók: Döme Attila, Gáspárné dr. Baranyabán Judit, Vogyicska Petra

Pécsi Ítélőtábla

Pf.VI.20.059/2016/6. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Molics Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Molics Ottó, fél címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a 7. számú Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Boda Róbert, fél címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Kaposvári Törvényszék 2016. március 25. napján kelt, 8.P.21.423/2014/33. számú ítélete ellen a felperes által 34. és 35. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget.

A feljegyzett fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette, hogy a felperes 2013. április 15-től 2013. április 22. napjáig tartózkodott az alperes büntetés-végrehajtási intézet I/20. számú zárkájában. Ez idő alatt ágyi poloskacsípéseket szenvedett el. 2013. április 16-án a felperes felső végtagjain kb. 10-15 db, hátán, nyakán 10-13 db piros duzzadt bőrpírt észleltek. A felperes az orvosi rendelvény szerint előírt szuszpenziót nem fogadta el, arra hivatkozott, hogy Fenistil kenőccsel rendelkezik. Másnap is orvosi ellátást kért, mert további 3-4 csípés keletkezett a testén. Az orvos által felírt antihisztamin tablettát, valamint a Zinci Aquosát nem fogadta el. A felperes "fektetését", azaz ágyneműjét cserélték, gyógyszerekkel látták el. Másnap ismét orvosi ellátást kért, és kapott; az eljáró orvos 2013. április 17-e és 2013. május 1. napja közötti időtartamban heti plusz két fürdéshez adott egészségügyi engedélyt. A következő nap ismét orvosi vizsgálaton vett részt.

Az ágyi poloskairtást az alperes büntetés-végrehajtási intézetben a R Kft. végezte a 2012. szeptember 19. napján megkötött vállalkozási szerződés alapján. A szerződés értelmében kártevőirtást évi két alkalommal a teljes objektumra kiterjedően, egyéb indokolt esetek eseti megrendelés alapján volt köteles elvégezni a vállalkozó. Ennek alapján a R Kft. 2013. évben az alperes BV intézetben összesen 15 alkalommal végzett kártevőirtást.

2013. július 10-én az alperes BV intézet parancsnoka a S Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez fordult szakmai segítségért, mert az ágyi poloskafertőzöttséget felszámolni nem tudták. A népegészségügyi szakigazgatási szerv 2013. július 17-én, majd 2013. december 17-én helyszíni vizsgálatot folytatott le, és megállapította, hogy azokban a zárkákban, ahol előfordul poloska, a matracot, párnát és plédet lecserélik, soron kívül takarítást és rovarirtást végeztetnek. Az érintett helyekről származó matracokat gőzkabinban kezelik, és napon szárítják. Az észlelést követően soron kívüli irtások történtek az érintett helyiségekben. Ezeken túl Agri Sense irtószermentes ágyi poloska monitoring csapdákat helyeztek ki azokban a zárkákban, ahol többször is észlelték a rovar jelenlétét, így az I/20. zárkában is, de azokban ágyi poloskát nem találtak.

2014. január 1-jétől új szolgáltatóval kötött szerződést az alperes. 2014. augusztus 14-re a 2013. évben keletkezett ágyi poloskafertőzöttséget sikerült felszámolni.

A felperes kárigényt terjesztett elő az alperes BV intézet parancsnokához, aki azonban a 30.525/471/4/2003. számú határozatával a felperes kártérítési igényét elutasította.

A felperes keresetlevelében 2.500.000 forint nem vagyoni kártérítés, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest, arra hivatkozva, hogy az alperes intézetben ágyi poloskacsípéseket szenvedett.

Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Elismerte, hogy az intézetben a perbeli időszakban poloskafertőzöttség állt fenn, azonban a kötelező jogszabályi rendelkezéseket betartotta, és úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A fertőzés rajta kívül álló okból ismétlődött meg, később azonban a poloskafertőzöttséget sikerült megszüntetnie.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 127.000 forint elsőfokú eljárásban felmerült perköltséget. A feljegyzett illetékről úgy rendelkezett, hogy azt a Magyar Állam viseli.

Ítéletének jogi indokolásában kifejtette, hogy a Ptk.349.§-ának (1) bekezdése és Ptk.339.§-ának (1) bekezdése alapján az alperes büntetés-végrehajtási intézet kártérítési felelősséggel tartozik a fogvatartás idején a fogvatartottak által elszenvedett kárért. A felperes, mint fogvatartott az Alaptörvény XX. cikk (1) bekezdése szerint jogosult megfelelő elhelyezésre. Az 1979. évi 11. tvr. (továbbiakban: Bv.tvr.) 2.§-ának (2) bekezdés c) pontja a fogvatartott személyiségi jogainak védelmét írja elő, csakúgy, mint a 6/1996. (VII.12.) IM rendelet 3.§-a. A Bv.tvr.36.§ (1) bekezdés a) pontja alapján az elítélt jogosult a higiéniai feltételeknek megfelelő egészséges elhelyezésre. A 18/1998. (VI.3.) NM rendelet 36.§-ának (1) és (2) bekezdése szerint a káros rovarok, így az ágyi poloska rendszeres irtásáról gondoskodni kell. A rendelet 4. számú melléklet 5. pontja alapján a BV intézetnek legalább évente két alkalommal kell irtószeres kezeléssel védekeznie.

A poloskafertőzöttség a felperes befogadásának egy hetes időtartamában nem vitásan fennállt, ezt az alperes is elismerte. Az alperes védekezését azonban az elsőfokú bíróság alaposnak találta, és megállapította, hogy az alperes mindent megtett az ágyi poloskafertőzöttség megszüntetése érdekében, azaz úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Ekként a felróhatóság alól kimentette magát - a más perben beszerzett dr. szakértő igazságügyi közegészségügyi járványügyi szakértő véleményét értékelve. A szakértő a véleményét a jelen perben készített kiegészítő szakvéleményében is fenntartotta.

Mellőzte a törvényszék más szakértő kirendelését, mivel önmagában az a körülmény, hogy a kirendelt szakértő véleménye a felperes álláspontjától eltérő, más szakértő kirendelését nem indokolja.

Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben annak a kereseti kérelme szerinti megváltoztatását kérte.