1/2009. (IV. 27.) MÜK szabályzat

a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzését és megakadályozását szolgáló ügyvédi tevékenység kamarai ellenőrzésének részletes szabályairól

A Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése 2008. március 31-én és 2009. április 27-én az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: ügyvédi törvény) 111. § (2) bekezdés e) pontjában, 112. § (1) bekezdés m) pontjában, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara alapszabályának II.2. pontjában írt felhatalmazás alapján az alábbi szabályzatot alkotja:

A szabályzat célja

1. §

A jelen szabályzat célja az ügyvédi tevékenységet végző ügyvédnek, egytagú ügyvédi irodának, többtagú ügyvédi irodának, illetve irodának (a továbbiakban: ügyvéd), illetve az ügyvéd alkalmazottjának (ideértve az alkalmazott ügyvédet és ügyvédjelöltet is) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, valamint a törvényben foglaltak végrehajtására a Magyar Ügyvédi Kamara által készített Egységes szabályzatban, illetve Mintaszabályzat alapján az ügyvédi iroda által készített szabályzatban (függelékben) foglalt kötelezettségei teljesítésének ellenőrzésére (a továbbiakban: ellenőrzés)* irányuló eljárás részletes szabályainak rögzítése.[1]

Az ellenőrzést ellátó szerv

2. §

(1) Az 1. §-ban megjelölt ellenőrzést - mint az ügyvédnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alkalmazásában felügyeleti szerve - az a kamara végzi, amelynek nyilvántartásában az ügyvéd szerepel (a továbbiakban: területi kamara).

(2) A területi kamara elnöksége minden évre ellenőrzési tervet készít, amelyet legkésőbb a tárgyévet megelőző év utolsó elnökségi ülésén kell elfogadnia. Az adott vizsgálatot a területi kamara elnöksége az ellenőrzési tervnek megfelelően külön határozattal rendeli el. Az ellenőrzési tervben meghatározott ellenőrzéseken kívül a területi kamara szükség esetén előre meg nem tervezett, eseti ellenőrzést is tarthat.

(3) Az ellenőrzés lefolytatására a területi kamara elnöksége a fegyelmi megbízottak közül jelöli ki a vizsgálatot vezető személyt (a továbbiakban: vizsgálóbiztos)*.[2]

(4) Az ellenőrzés befejezéséről első fokon a területi kamara elnöksége*, másodfokon a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége** dönt.[3]

(5) A vizsgálóbiztos, a vizsgáló, a területi kamara, és a Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban együtt: kamara) az ellenőrzés során jogosult az ügyvédi titok körébe tartozó adat megismerésére. Az ellenőrzésben részt vevő kamarai tagok és alkalmazottak titoktartási kötelezettségére az ügyvéd titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók*.[4]

(6) A kamara az ellenőrzés során megismert személyes adatokat

a) csak a 11. § (4) bekezdésben írtak szerint a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak*, illetve a 11. § (3) bekezdés b) pontja alapján hozott döntés esetében a területi kamara elnökének továbbíthatja;[5]

b) az ellenőrzés befejezésének évét követő öt évig, illetőleg ezen túl a 11. § (3) bekezdés b) pont szerinti esetben kezdeményezett fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.

Az ellenőrzés megindítása

3. §

A területi kamara elnöksége az ellenőrzésre szolgáló vizsgálatot hivatalból indítja meg*, erről a vizsgálat alá vont ügyvédet a határozat meghozatalától számított öt munkanapon belül írásban értesíti.[6]

Az ellenőrzött ügyvédjogai és kötelességei az eljárás során

4. §

(1) Az ellenőrzött ügyvéd köteles

a) a vizsgálat lefolytatását elősegíteni,

b) a kamara felhívásaiban foglaltaknak soron kívül eleget tenni,

c) a vizsgálóbiztosnak szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni,

d) a vizsgálóbiztos kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni,

e) helyszíni vizsgálat lefolytatását lehetővé tenni,

f) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

g) a kamara határozataiban foglaltakat teljesíteni*.[7]

(2) Az ellenőrzött ügyvéd megtagadhatja az ellenőrzéssel érintett adatnyilvántartó rendszerben szereplő olyan személyek személyes adatainak, dokumentumainak bemutatását, átadását, akik a vizsgált tevékenységben nem érintettek és személyes adataik az ellenőrzés lefolytatásához nem szükségesek.

A vizsgálóbiztos eljárása

5. §

(1) Vizsgálóbiztosként nem járhat el,

a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig,

b) az ellenőrzött ügyvéd, az ellenőrzött ügyvéd hozzátartozója [Pp. 13. § (2) bekezdés], vagy az ellenőrzött ügyvédi iroda tagja,

c) akinek az eljárás alá vonása szükségessé válhat,

d) a kamara elnöke,

e) aki az ellenőrzött ügyvéd ügyfelével ellenérdekű féllel megbízási jogviszonyban áll;

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

(2) A kizárási ok fennállását a vizsgálóbiztos az adott vizsgálatra kijelöléséről való tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles a területi kamara elnökségének bejelenteni. Kizárási ok fennállását az eljárás alá vont ügyvéd is bejelentheti.

(3) Az (1) bekezdés a)-f) pontjaiban fennálló ok esetén a területi kamara elnöksége másik vizsgálóbiztost jelöl ki. Az (1) bekezdés a)-e) pontban írt okok esetében az új vizsgálóbiztos kijelöléséig az ellenőrzés nem folytatható. Az (1) bekezdés f) pontjában írt ok esetében, illetve, ha a kizárási okot az ellenőrzött ügyvéd jelenti be, a kizárási ok elbírálásáig az ellenőrzés folytatható.

(4) Ha a kizárás folytán a területi kamara nem tud az ellenőrzésre vizsgálóbiztost jelölni, az ellenőrzést a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége által kijelölt területi kamara folytatja le.

(5) A vizsgálóbiztos a helyszíni ellenőrzés során szakértőt vagy más segítőt vehet igénybe (a továbbiakban: vizsgáló). A vizsgáló csak kamarai tag lehet. Az (1)-(3) bekezdésben írtakat a vizsgálóra is alkalmazni kell.

(6) Az ellenőrzött ügyvéd jogosult az ellenőrzés során nyilatkozatot tenni, illetve a vizsgálóbiztos eljárásának eredményét megismerni (9. §).

6. §

(1) A vizsgálóbiztos az ellenőrzés keretében

a) szóban vagy írásban tájékoztatást kérhet az ügyvédtől, az ügyvéd alkalmazottjától a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény és az annak végrehajtására kiadott szabályzat szerinti kötelezettségeinek teljesítéséről (a továbbiakban: tájékoztatáskérés),

b) iratok és nyilvántartások bemutatására kötelezheti az ügyvédet (a továbbiakban: adatbemutatás),

c) az ügyvéd irodájába, alirodájába, annak bármely helyiségébe beléphet, az ügyvédi tevékenységgel összefüggésben keletkezett iratait, nyilvántartásait megtekintheti, azokról másolatot készíthet (a továbbiakban: helyszíni vizsgálat)*.[8]

(2) A vizsgálóbiztos az (1) bekezdésben írt jogait a vizsgáló útján is gyakorolhatja. A vizsgáló a helyszíni eljárása megkezdésekor köteles az ellenőrzött ügyvédnek a vizsgálóbiztos által kiadott megbízólevelét felmutatni.

(3) A vizsgálóbiztos a vizsgálatot az ellenőrzés elrendelésétől számított három hónapon belül köteles befejezni. Indokolt esetben ez a határidő egy alkalommal további három hónappal meghosszabbítható. A vizsgálóbiztos eljárását az ellenőrzési megállapítások [9. § (2) bekezdés] közlésével (14. §) kell befejezettnek tekinteni.

7. §

(1) A vizsgálóbiztos az iratokba és nyilvántartásokba, valamint az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, ha államtitkot, szolgálati titkot vagy egyéb titkot tartalmaznak, azokról másolatot, kivonatot készíthet. Az iratokat, valamint az adatnyilvántartó rendszerek adatállományait azonban - másolat készítése mellett - csak akkor veheti át, ha fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt [11. § (3)be-kezdés b) pont], és az irat vagy adat megváltoztatásától, illetőleg megsemmisítésétől lehet tartani.

(2) Ha a felmutatott okmányok hitelességének vagy teljességének megállapítása, illetőleg egyes vizsgálati megállapítások kiegészítése válik szükségessé, és ehhez

a) jogszabály alapján e célra rendelkezésre álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban adatellenőrzést kell végezni,

b) más ügyvédnél is ellenőrzést kell végezni,

a vizsgálóbiztos jogosult az összefüggő tényeket ott vizsgálni.

(3) Ha a (2) bekezdés b)pontja szerinti ellenőrzés szükségessé válik, a vizsgálóbiztos köteles erről a területi kamara elnökségét értesíteni (ellenőrzés kiterjesztése). Ha az ellenőrzés kiterjesztésével érintett ügyvéd más területi kamara tagja, az ellenőrzési cselekmény foganatosítására az érintett területi kamarát kell megkeresni.

8. §

Helyszíni ellenőrzés esetén a vizsgálóbiztos köteles tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött ügyvédet (ügyvédi iroda vezetőjét) tájékoztatni.

9. §

(1) A vizsgálóbiztos kötelessége, hogy a vizsgálat folyamán az általa felelősként megjelölt személlyel a megállapításait a (2) bekezdésben írt eljárást megelőzően írásban ismertesse, és tőle írásbeli magyarázatot kérjen. A felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot nyolc munkanapon belül köteles megadni.

(2) A vizsgálóbiztos az ellenőrzést "ellenőrzési megállapítások" dokumentum elkészítésével zárja, amelyet meg kell küldeni az ellenőrzött ügyvédnek (ügyvédi iroda vezetőjének), aki arra nyolc munkanapon belül írásban észrevételeket tehet. Ha az észrevételekben az ügyvéd jelzi, hogy az ellenőrzési megállapítások alapján a szükséges intézkedéseket elrendeli, az intézkedésekről további harminc napon belül tájékoztatni kell a vizsgálóbiztost.

(3) A vizsgálóbiztos a (2) bekezdésben írt írásbeli észrevétel - intézkedés elrendelése esetén az intézkedésekről adott tájékoztatás - beérkezését, illetve az észrevételre vagy az intézkedésekre biztosított határidő eredménytelen elteltét követő nyolc munkanapon belül köteles az ellenőrzés iratait a területi kamara elnökségének zártan kezelve megküldeni.

10. §

A vizsgálóbiztos felelős

a) az ellenőrzési feladatnak az ellenőrzési tervben foglaltak szerinti végrehajtásáért,

b) azért, hogy az adott vizsgálat során minden lényeges tény megállapításra (feltárásra) és írásban rögzítésre kerüljön,

c) a b) pont szerinti megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért.

Az elnökség eljárása

11. §

(1) A területi kamara elnöksége a vizsgálat befejezéséről határozattal dönt*. A határozatot az elnökség a vizsgálóbiztos ellenőrzési megállapításainak átadását követő ülésén hozza meg.[9]

(2) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd teljesítette a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az annak végrehajtására kiadott szabályzatban foglalt kötelezettségeit a kamara elnöksége a határozatában az ellenőrzést megszünteti*. Az ügyvéd kötelezettségeit teljesítettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha az ügyvéd a vizsgálóbiztos megállapításainak kézhezvételét követően megfelelő intézkedéseket tett, és azokat bejelentette a vizsgálóbiztosnak [9. § (2) bekezdés].[10]

(3) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd megszegte a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben vagy az annak végrehajtására kiadott szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a kamara elnöksége a határozatában

a) felhívja az ügyvédet a jogszabályoknak és szabályzatnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,

b) fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén az előzetes vizsgálat elrendelésére tesz javaslatot a kamara elnökének*.[11]

(4) Ha a (3) bekezdés szerint megállapított kötelességszegés a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetére előírt bejelentési kötelezettség elmulasztása, a kamara elnöksége a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnál az ügyvéd helyett megteszi*.[12]

(5) Ha az ellenőrzés során más fegyelmi vétség elkövetésére merül fel adat, a vizsgálóbiztos azt köteles jelenteni a területi kamara elnökének.

(6) A (3) bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell:

a) az eljáró kamara megnevezését, az ügy számát és a vizsgálóbiztos, valamint a határozat előkészítőjének nevét,

b) az ellenőrzött ügyvéd nevét (az ügyvédi irodamegnevezését) és irodájának (az ügyvédi iroda) címét,

c) az ügy tárgyának megjelölését,

d) a rendelkező részben

da) a kamara döntését,

db) a kötelezettség teljesítésének határnapját vagy határidejét és az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit,

e) az indokolásban

ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott adatokat, iratokat,

eb) az ügyvéd által felajánlott intézkedéseket,

ec) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a kamara a határozatot hozta,

ed) a kamara hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,

f) a döntéshozatal helyét és idejét, a döntés kiadmányozójának a nevét, tisztségét,

g) a döntés kiadmányozójának aláírását és a kamara bélyegzőlenyomatát.

Jogorvoslat

12. §

(1) A területi kamara elnökségének a vizsgálat elrendelése, a vizsgálóbiztos kijelölése tárgyában hozott határozata, valamint a vizsgálóbiztos, vizsgáló intézkedései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, ezen rendelkezések a (2) bekezdés értelmében bejelenthető fellebbezésben kifogásolhatók.

(2) A területi kamara elnökségének a 11. § (2) bekezdés és a (3) bekezdés b) pontja szerinti határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak, a (3) bekezdés a) pontja szerinti határozata ellen pedig az ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül - jogszabály, alapszabály vagy szabályzat rendelkezéseinek megsértésére hivatkozással - a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségéhez fellebbezhet*.[13]

(3) A fellebbezésnek tartalmaznia kell a megtámadott határozat megjelölését, valamint azt, hogy az ügyvéd a határozatot mennyiben tartja jogszabálysértőnek.

(4) A felterjesztés során a területi kamara előtt keletkezett összes iratot (beleértve a testületi ülés jegyzőkönyvét vagy annak kivonatát is) meg kell küldeni a másodfokon eljáró szervnek.

(5) A másodfokon eljáró szerv [2. § (4) bekezdés második fordulat]

a) a határidőn túl benyújtott, a fellebbezésre nem jogosulttól származó, továbbá a 11. § (2) bekezdés és (3) bekezdés b) pontja szerinti határozat esetén a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,

b) érdemi vizsgálat esetén a döntést helybenhagyja, megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és az első fokon eljárt szervet új eljárás lefolytatására kötelezi.

(6) A másodfokú határozat tartalmára a 11. § (6) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.

(7) A fellebbezési eljárás során hozott döntést a fellebbezővel a másodfokon eljárt szerv az első fokon eljárt szerv útján közli.

(8) A Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének határozata elleni jogorvoslatra az ügyvédi törvény 113. § (3) bekezdésének szabálya irányadó.

Utóellenőrzés

13. §

(1) A területi kamara a 11. § (3) bekezdés a) pontja szerinti határozatában foglaltak teljesítését ellenőrizheti (utó-ellenőrzés)*.[14]

(2) Utóellenőrzést a határozat jogerőre emelkedését követő egy éven túl nem lehet tartani.

(3) Az utóellenőrzés során az ügyvédi törvény 120/A. §, valamint a jelen szabályzat rendelkezései alapján kell eljárni azzal, hogy utóellenőrzés eredményeként a 11. § (3) bekezdés a) pontjában írt jogkövetkezmény nem alkalmazható.

Záró rendelkezések

14. §

(1) A jelen szabályzatban írt közlések történhetnek:

a) postai úton,

b) személyesen írásban vagy szóban,

c) kézbesítési meghatalmazott vagy ügygondnok útján,

d) a kamara kézbesítője útján*.[15]

(2) A postai úton történő kézbesítés esetén a határozatot, megkeresést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni.

(3) A közlés napja az a nap, amelyen a kézbesítés vagy szóbeli közlés megtörtént. Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni. Ha az irat a kamarához "nem kereste" jelzéssel érkezik vissza, az iratot - az ellenkező bizonyításig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Ez utóbbi esetben azonban a kézbesítési vélelem beálltát megalapozó hivatalos irat megküldésével nyolc napon belül értesíteni kell az ügyvédet.

15. §

(1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a közlésnek, a kézbesítésnek a napja. A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdő napnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján. Ha a határidő utolsó napja olyannap, amelyen a kamaránál a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le.

(2) Az ellenőrzött ügyvéd a számára biztosított határidő elmulasztásának jogkövetkezményét igazolással nem háríthatja el.

16. §

(1) Az elsőfokú döntés

a) a közlés napjával emelkedik jogerőre, ha a fellebbezésről az érdemi határozat meghozatala előtt lemondtak, vagy a fellebbezést törvény vagy ezen szabályzat kizárja;

b) a fellebbezési határidő utolsó napját követő napon emelkedik jogerőre, ha az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye, és a jogosult e jogával nem élt;

c) a fellebbezési jogról történő lemondás kamarával való közlésének napján áll be a jogerő, ha a lemondásra a döntés közlését követően, de a fellebbezési határidő lejárta előtt kerül sor;

d) a fellebbezést visszavonó nyilatkozatnak a kamarával történő közlése napján áll be a jogerő, ha a fellebbezés visszavonására a másodfokú határozat meghozatala előtt sor kerül.

(2) A másodfokon hozott döntés a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá.

17. §

Az ügyvédi törvény 120/A. §-ban és jelen szabályzatban szabályozott eljárás nem tartozik a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálya alá*.[16]

18. §

(1) Jelen szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara teljes ülése 2009. április 27-én fogadta el. Jelen szabályzat 2009. július 1-jén lép hatályba.

(2) A kijelölhető vizsgálóbiztosok névsorát a szabályzat hatálybalépését követő területi kamarai elnökségi ülésen össze kell állítani azon fegyelmi megbízottak közül*, akik vállalják a vizsgálóbiztosi eljárásban közreműködést. A vizsgálóbiztosok jegyzéke később - indokolt esetben - kiegészíthető.[17]

(3) Az első ellenőrzési tervet a szabályzat hatálybalépésének éve utolsó elnökségi ülésén kell elfogadni.

Dr. Bánáti János s. k.,

elnök

Dr. Gábor László s. k.,

főtitkár