A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30537/2007/2. számú határozata közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 130. §] Bírók: Bodor Mária, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Vezekényi Ursula

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Járásbíróság P.20812/2006/28., Tatabányai Törvényszék Pf.20679/2007/5., *Kúria Gfv.30537/2007/2.* (BH+ 2008.10.464, EH 2008.1795), 263/B/2004. AB határozat

***********

Gfv.X.30.537/2007/6.szám

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr.Raikovich Ágnes ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr.Vidó Andrea ügyvéd által képviselt alperes ellen, közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt, a Tatabányai Városi Bíróságon 9.P.20.812/2006. számon indult, és a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2007. augusztus 24-én kelt, 1.Pf.20.679/2007/5. számú ítéletével jogerősen befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 1.Pf.20.679/2007/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) Ft + Áfa felülvizsgálati eljárási költséget.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s:

A felperes többször módosított keresetében kérte az alperes társasház 2006. április 11-én tartott közgyűlésén hozott, a közös képviselővel kötendő megbízási szerződés elfogadásáról szóló 4/2006. számú, és a tulajdonostársakat terhelő, a felújítás alapba fizetendő költséget felemelő 8/2006. számú közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását.

Kérelmet terjesztett elő ezen kívül annak megállapítása végett, hogy:

a közös képviselő hatáskörét és feladatait szabályozó bármely társasházi határozat az összes tulajdoni hányad szerinti, legalább egyszerű szavazat-többséggel hozható meg;

csak a tulajdonosi hányadok többségének megindokolt döntésével engedélyezheti az alperes a közös képviselőnek bonyolítási jutalék felszámítását, a vele kötött szerződésben írt havi "fix" összegű juttatáson felül; a bonyolítási díj kikötése a szolgáltatás- ellenszolgáltatás egyenértékűségének elvét sérti; ellenérdekeltséget teremt a közös képviselő és az alperes között, gátolja a társasház költségtakarékos gazdálkodását;

a 3/2006/2. számú határozat utólag került jegyzőkönyvezésre,

az alperes jogalap nélkül emelte a közös költség összegét a külön tulajdonban álló ingatlanokra eső hulladékszállítási díjjal;

illetéktelenül ármegállapító hatáskört von magához, a hulladék szállítási díj megállapításával;

jogellenesen kötelezi a felperest, mint fogyasztót, a hulladékszállítással kapcsolatos fizetési hátralékért helytállási kötelezettségre;

megakadályozza a felperes fogyasztót a hulladékszállítási díj megfizetésével kapcsolatos méltányossági és más törvényben biztosított kedvezmények igénybevételével;

érdeksérelmet szenved a felperes, illetve az alperes, mert csökken a fenntartásra fordítható pénzforrás; a tulajdonostársak esetleges hátralékait, a behajtással kapcsolatos jogi eljárásokat is a közös tulajdon fenntartására szánt közös költségből kell fedezni;

az alperes megfosztja a felperes fogyasztót attól a jogától, hogy a hulladékszállítást végző szolgáltatóval külön szerződést kössön, illetve figyelmen kívül hagyja, hogy a felperesnek már van érvényes szolgáltatási szerződése;

az alperes megsérti a nyugtaadási kötelezettségét; a felperes által fizetett hulladékszállítás díjáról igazolást nem ad;

az alperes a közgyűlések lebonyolítására és dokumentálására vonatkozó gyakorlata a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 36.§ /2/ bekezdését sérti, mert az egyes napirendekről történő szavazást megelőzően nem állapítja meg a határozatképességet; a Tht.38.§ /1/ bekezdését sértően jár el az alperes, mert a tulajdonostársak szavazati jogát nem tulajdoni hányaduk arányában, hanem a létszámtól függően állapítja meg; a Tht.44.§ /2/ bekezdését sérti az alperes, mert a közgyűlési határozatok könyve, illetve a hitelesített közgyűlési jegyzőkönyv nem tartalmazza a megszavazott határozatok szószerinti szövegét, a szavazáskor jelenlévő tulajdonostársak, illetve a tulajdonos által meghatalmazott személy nevét és a tulajdoni hányad szerint leadott szavazatokat, "igen", "nem", "tartózkodott" bontásban;

az alperes a Tht.33.§ /3/ bekezdését sérti, mert a tulajdonostárs által írásban adott eseti meghatalmazásokat nem vizsgálja; nem ellenőrzi, hogy azok rendelkeznek-e a Ptk.207.§-ában, a Ptk.222.§-ában és 223.§-ában előírt tartalmi kellékekkel, azokból kitűnik-e a képviselő személye, illetve hogy milyen jognyilatkozat tételére kapott felhatalmazást.

A felperes ezen kívül kérte az alperes, illetve képviselőjének kötelezését, hogy az alapító okiratban foglaltak szerint, 41 külön tulajdoni ingatlanrész figyelembe vételével határozza meg az egyes tulajdonostársakra eső közös költséget.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy a keresetben megjelölt 4/2006. számú, és 8/2006. számú közgyűlési határozatok érvénytelenek. Ezt meghaladóan, a felperes keresetét elutasította.

Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a 4/2006. sz. közgyűlési határozat érvénytelenségét azért állapította meg, mert az valójában a szervezeti működési szabályzatban rendezendő, a Tht.13.§ /1/ bekezdésében írtak szerint, a közös képviselő hatásköréről rendelkezik. A Tht.14.§ /1/ bekezdése értelmében ezért, az összes tulajdoni hányad szerinti, legalább egyszerű szavazattöbbségű határozathozatalra lett volna szükség. Az említett határozatot ezzel szemben az eredetileg összehívott, határozatképtelen közgyűlést követő megismételt közgyűlésen, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozták meg.