BH 2007.1.4 I. Rágalmazást valósít meg, aki a becsület csorbítására alkalmas módon azt állítja, hogy a sértett lop, csal, hazudik, okiratot hamisít, illetve pedagógusként a gyermekek bizalmával visszaél, őket megkárosítja, megkülönbözteti [Btk. 179 §, 182. §].

II. A véleménynyilvánításhoz való jog korlátja, hogy másnak alkotmányosan védett személyiségi jogait - ideértve az emberi méltósághoz, jóhírnévhez, társadalmi megbecsüléséhez való jogát is - nem sértheti. - E jogok jogellenes megsértése polgári jogi és büntetőjogi következményeket vonhat maga után [Btk. 10. §, Alkotmány 59. § (1) bek., 61. § (1) bek.].

A Sz. Városi Bíróság 2005. július 14. napján meghozott ítéletével - melyet a megyei bíróság végzésével 2005. december 13. napján helybenhagyott - M. L. terheltet rágalmazás vétségében mondta ki bűnösnek, s ezért őt 1 évre próbára bocsátotta.

A megállapított - másodfokon is irányadónak tekintett - történeti tényállás a következő:

B. Zs. magánvádló, a Sz.-i I. K. Általános Iskola igazgatója, M. L. terhelt közalkalmazotti jogviszonyát megszüntette. A terhelt emiatt a munkaügyi bírósághoz fordult, amely per jogerősen lezárult.

A terhelt, sérelmezve a magánvádló magatartását, egy 15 oldalas beadványt készített, amit 28 sz.-i általános iskola igazgatójának megküldött. A 15 oldalas iratban véleményezte a magánvádló cselekedeteit; leírta saját munkáját és magatartását, azonban abban az alábbi mondatok is szerepeltek:

"B. Zs. alperesnek lopni, csalni, hazudni, visszaélni a gyerekek bizalmával, megkárosítani, megkülönböztetni őket lehet?!" Továbbá: "Milyen jogon követett el ok­irat­-hamisítást és vett át az önkormányzattól 709 000 forintot?"

A magánvádló a feljelentését 2005. január 19-én adta postára. A történtekről nem 2005. december 27-én, hanem helyesen 2004. december 27-én szerzett tudomást, amikor a beadványt az édesanyjától kézhez kapta.

Az eljárt bíróságok az idézett kijelentéseket, tényállításokat sértő, gyalázkodó, becsmérlő jellegűnek tekintették, ezért a valóság bizonyítását mellőzték.

A másodfokú jogerős ügydöntő határozat ellen - de tartalmilag az elsőfokú ítéletet is sérelmezve - a Be. 405. § (1) bekezdésének a) pontjára alapozottan felmentés, másodlagosan a támadott határozat hatályon kívül helyezése és a másodfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében a terhelt és kirendelt védője nyújtottak be felülvizsgálati indítványt.

Jogi álláspontjuk lényege abban összegezhető, hogy a terhelt - mint alkalmazott - a sérelmezett levél tartalma szerint csupán véleményt nyilvánított a magánvádló vezetői stílusáról, módszereiről, az érintett iskolában kialakult viszonyokról, az ottani légkörről. Ezzel az Alkotmány 61. § (1) bekezdésében biztosított szabad véleménynyilvánítás jogát gyakorolta. Minthogy magatartásából hiányzott a jogellenesség, a terhére rótt bűncselekményt nem valósította meg.