A Kúria Kgyk.39073/2023/3. számú precedensképes határozata gyülekezési ügyben hozott 01000-160/808-2/2023. rendb. számú tárgyában. [2017. évi I. törvény (Kp.) 88. § (1) bek.] Bírók: Cséffán József, Magyarfalvi Katalin, Remes Gábor, Varga Eszter, Varga Zs. András

A határozat elvi tartalma:

1. Amennyiben a gyülekezési hatóság mások jogainak és szabadságának védelme érdekében korlátozza a gyűlés megtartását, határozata indokolásában értékelnie kell, hogy a gyűlés mely konkrét jogokat és szabadságokat érinti, a korlátozás vagy megtiltás nélkül milyen mértékben sértené ezeket a jogokat és szabadságokat, továbbá, hogy az enyhébb korlátozások - ha van ilyen - miért nem vezetnének eredményre. Mindezen szempontok okszerű értékelésével a korlátozás szükségességét és arányosságát alátámasztó határozat megfelel a gyűlés megtartásának feltételeit előíró döntéssel szemben támasztott törvényi követelményeknek.

2. A gyülekezési jog alapjogi védettségéből következik egyrészt az, hogy az alapjog gyakorlása csak törvényben meghatározottak szerint, a szükséges és arányos mértékben korlátozható, másrészt az is, hogy az alapjog gyakorlása együtt járhat mások ütköző jogainak - akár alapjogainak - szükséges és arányos korlátozásával, amit utóbbiak tűrni kötelesek. A gyülekezéshez való jog gyakorlása sem irányulhat azonban közvetlenül arra, hogy mások jogát korlátozza.

***********

+

A Kúria

mint elsőfokú bíróság

í t é l e t e

Az ügy száma: Kgyk.VII.39.073/2023/3.

A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke

Dr. Varga Eszter előadó bíró

Dr. Magyarfalvi Katalin bíró

Dr. Remes Gábor bíró

Dr. Cséffán József bíró

A felperes: felperes1

cím1

A felperes képviselője: Dr. Tótyik Zoltán ügyvéd

cím2

Az alperes: Budapest Rendőrfőkapitánya

cím3

Az alperes képviselője: Dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos

A per tárgya: gyülekezési ügyben hozott 01000-160/808-2/2023. rendb. számú

határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

Rendelkező rész

A Kúria a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen meg az államnak 30.000 (harmincezer) forint kereseti illetéket az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára. A fizetendő illeték e határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.

Az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A per alapjául szolgáló tényállás