BH 1996.1.8 A halálos közúti baleset gondatlan okozásának a vétségében helytálló a bűnösség megállapítása, ha a személygépkocsi vezetője akkor kezdi meg az előtte haladó jármű előzését, amikor a gépkocsija előzését már más jármű megkezdte, és az előző jármű ennek folytán kisodródik, fának ütközik és az út szélén álló gyalogost halálra gázolja [Btk. 187. § (2) bek. b) pont, KRESZ 24. § (1) bek. b) pont].

A városi bíróság az 1993. november 3-án kelt ítéletével - amely a megyei bíróság mint másodfokú bíróság végzése folytán 1994. április 8-án emelkedett jogerőre - a II. r. terheltet halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 6 hónapi - végrehajtásában 1 évi próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre és 1 évre a közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A megállapított tényállás lényege a következő.

A II. r. terhelt 1993. augusztus 8-án 9 óra 30 perc körüli időben közlekedett személygépkocsijával, az úttest menetirány szerinti jobb oldalán, a lakott területet jelző táblát elhagyva mintegy 60 km/óra sebességgel. Előtte egy ismeretlen rendszámú személygépkocsi haladt. Ugyanezen időben az útvonalon a II. r. terhelttel azonos irányban közlekedett az I. r. terhelt is a személygépkocsijával.

Az I. r. terhelt megközelítve a II. r. terhelt gépkocsiját, annak előzésébe kezdett mintegy 90 km/óra sebességgel. Az előzni szándékolt gépkocsihoz viszonyítva már féktávolságon belül haladt, amikor a II. r. terhelt - szintén előzés céljából - balra húzódott, és gépkocsijával mintegy 0,8 m-rel átlépte a felezővonalat.

A veszélyhelyzetet észlelve az I. r. terhelt vészfékezést alkalmazott, kb. 28 méteres blokkoló féknyom hátrahagyása után lehaladt a bal oldali útpadkára, ott sodródva 22 métert tett meg, majd egy fának ütközött, innen visszacsapódva kidöntötte az autóbusz-megálló jelzőtábláját, és elütötte az ott tartózkodó sértettet.

A gyalogos sértett a baleset következtében olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállítását követően meghalt.

A baleset helyén és idején az útburkolat száraz felületű aszfalt, az időjárási és látási viszonyok jók voltak.

A fenti jogerős bírósági határozatok ellen a II. r. terhelt és védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a városi bíróságnál 1994. április 15-én. A felülvizsgálati indítványban kifejtettek szerint az ügyben eljárt bíróságok a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapították meg a II. r. terhelt bűnösségét, és szabtak ki vele szemben büntetést. Ezért a megtámadott határozatok hatályon kívül helyezését és a II. r. terheltnek az ellene emelt vád alól - bűncselekmény hiányában történő - felmentését indítványozták. A felülvizsgálati indítvány indokolásaként hivatkoztak arra, hogy a baleset kizárólag az I. r. terhelt közlekedési szabályszegése, a lényeges sebességtúllépés okozta. A megadott sebességgel haladás esetén ugyanis a baleset elkerülhető lett volna. Ezt meghaladóan előadták, hogy a II. r. terhelt közlekedési szabályt nem sértett, szabályosan közlekedett, és nem számíthatott arra, hogy az I. r. terhelt a közlekedési szabályokat megsértve közlekedik.

A legfőbb ügyész átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak ítélve, a megtámadott jogerős bírósági határozatok hatályukban fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.