A Budapest Környéki Törvényszék G.40029/2007/5. számú határozata vételár megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 2. §, 8. §, 78. §, 141. §, 233. §, 320. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301. §, 365. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 24. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Ludmann Péter Pálné

Pest Megyei Bíróság

1399 Budapest 62., Pf. 669.

7.G.40.029/2007/5.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Pest Megyei Bíróság a dr. Csatádi István ügyvéd (1037 Budapest, Orbán Balázs u. 25. III/7.) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek,

a személyesen eljárt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, vételár és járulékai megfizetése iránti perében meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000.000,-Ft-ot, azaz (Tízmillió) forintot és ennek az összegnek 2006. december 9. napjától a kifizetés napjáig számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes, jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 900.000,-Ft, azaz (Kilencszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, melyet a Pest Megyei Bíróságnál, a Fővárosi Ítélőtáblának címezve lehet előterjeszteni.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél csak a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.

Ha a fellebbezésben vitatott érték a kétszázezer forintot vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezésnek csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A fellebbező félnek a tárgyalás tartása iránti kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie.

I N D O K O L Á S:

A felperes 2006. december 18-án fizetési meghagyás kibocsátását kérte a Pest Megyei Bíróságtól.

A fizetési meghagyás ellen az alperes ellentmondással élt, a felperes pedig az eljárási illetéket a peres eljárás illetékére kiegészítette, így az eljárás perré alakult.

A felperes 2005. december 8-án üzletrész átruházási szerződést kötött az alperessel, a ... Kft.-ben meglévő, a társaság törzstőkéjének 10 %-át kitevő, 800.000,-Ft névértékű üzletrész adásvételére.

Az üzletrész átruházási szerződés 2. pontja értelmében az üzletrész vételárát 10.000.000,-Ft-ban határozták meg a szerződő felek.

Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a vételárat, a szerződés aláírásától számított 12 hónapon belül átutalja a felperesnek. A fizetési határidőben a szerződő felek az üzletrész átruházási szerződés 3. pontjában állapodtak meg.

Az átruházási szerződés 5. pontja szerint az alperes a szerződés aláírásával megszerzi az üzletrész tulajdonjogát és birtokba lép.

Az alperes a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének a kikötött határidőn belül nem tett eleget, a vételárat felszólítások ellenére nem egyenlítette ki.

A felperes hivatkozott arra, hogy az alperes résztulajdonosa és ügyvezetője a ... Kft.-nek, így kizárólagos felelősségi körébe tartozik a megvásárolt üzletrész megvételének bejelentése a társaság részére, a változásbejegyzési eljárás kezdeményezése céljából.

A felperes kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság a Ptk. 365. §-ában és a 301. § /1/ bekezdésében foglaltak értelmében kötelezze az alperest 10.000.000,-Ft vételárnak és ennek az összegnek 2006. december 9. napjától, a kifizetés napjáig terjedő időszakra számított, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző napon érvényes késedelmi kamatának és perköltségnek a megfizetésére.

Az alperes a fizetési meghagyás ellen benyújtott ellentmondásában azt a nyilatkozatot tette, hogy álláspontja szerint a felek közötti jogi kapcsolat és az arra alapított jogosultsági igény jóval bonyolultabb és összetettebb, mint ahogy azt a felperes állítja, álláspontja szerint az ellentmondásokat a fizetési meghagyásos eljárásban nem, csak kontradiktórius peres eljárásban lehet tisztázni. Hivatkozott arra is, hogy az ellentmondásában részletes indokait nem kívánja kifejteni, de a perben ezt megteszi.

A 2007. május 30. napján megtartott tárgyaláson az alperes akkor még meghatalmazott jogi képviselője bejelentette, hogy összeférhetetlenség miatt nem tudja az alperes képviseletét ellátni, ezért kérte a tárgyalás elhalasztását.