A Fővárosi Törvényszék G.40961/2007/9. számú határozata taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 121. §, 130. §, 157. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 4. §, 15. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 27. §, 45. §, 46. §, 122. §, 141. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Eperjesi Zoltán

FŐVÁROSI BÍRÓSÁG Gazdasági Kollégiuma

Ügyszám: 11.G.40.961/2007/9.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Fővárosi Bíróság a Kamarás és Társai Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) közös képviselő által képviselt közös üzletrész mint felperes által; a Novák és Társai Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a 2008. május 28. napján tartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t.

A bíróság elutasítja a felperes keresetét.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 21.000,- (huszonegyezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál kell 3 példányban írásban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A felek a Pp. 256/A. § (1) bek. b./ c./ d./ pontban írt esetekben is tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

I n d o k o l á s

A tényállást a bíróság az alábbiak szerint állapítja meg, a felek előadásának valamint a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján.

Az alperest a alperes cégjegyzékszáma cégjegyzékszámon tartják nyilván a fenti elnevezéssel és székhellyel, alperes rövidített elnevezése. rövidített elnevezéssel. A cég jegyzettőkéje tízmillió forint.

A társaságnak két tagja van. Az egyik az A. I. T. Kft. (A. I. T. Kft. cégjegyzékszáma) aki kilencmillió forint törzsbetétre jutó üzletrésszel rendelkezik.

A fennmaradó egymillió forint törzsbetétre jutó üzletrésznek három tulajdonosa van B. T., Sz. E. és V. Cs., akik egymás között egyenlő 1/3- 1/3 tulajdoni illetőséggel rendelkeznek. A közös tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos társakat B. T. közös képviselő képviseli.

A befizetett törzsbetétek minden 10.000,- forintja egy szavazatra jogosít. Ennek megfelelően az A. Kft.-nek kilencszáz szavazata van, míg a másik közös tulajdonba lévő üzletrésznek összesen száz szavazata van.

Az alperes 2006. 12. 07. óta a 2006. évi IV. törvény hatálya alatt áll.

2007. 04. 24-én kelt levelével az alperes ügyvezetője taggyűlést hívott össze 2007. május 14-én 16 órára, melyre meghívta a felperest.

Egy napirendi pont volt a 2006. évi mérlegbeszámoló jóváhagyása.

A meghívóhoz mellékelték a 2006. évi mérleget és annak szöveges mellékletét.

2007. 05. 14-én az alperes taggyűlést tartott a székhelyén.

Jelen voltak az A. Kft. képviselője és a felperes jogi képviselője is.

S. I. könyvvizsgáló a taggyűlésen előadta, hogy az egyszerűsített éves beszámoló megbízható és valós képet ad az alperes 2006. 12. 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

Ezután a taggyűlés számozás nélküli határozatával, az A. Kft. 900 igen szavazatával és a felperes 100 nem szavazatával elfogadta az alperes mérlegbeszámolóját, és döntött az eredmény eredménytartalékba helyezéséről.

A felperes keresetlevele 2007. 06. 13-án érkezett meg a Fővárosi Bírósághoz.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes 2007. 05. 14-i taggyűlésének azon határozatát, ami elfogadta a 2006. évi mérleget és eredménybeszámolót, valamint kötelezze az alperest a perköltség megfizetésére.

Indokolásul a következőket adta elő. Felperes a B. T. közös képviselő által képviselt közös üzletrész, mint a társaság tagja, jogosult a perindításra.

Az alperes taggyűlési határozata jogszabálysértő, mert a 2000. évi C. törvény 4. § (1) és (2) bek., a 15. § (2), (3) és (6) bekezdésébe ütközik, mivel a folytonosság elvének megsértésével, az előző évek során felhalmozott osztalékban kifizetendő összegeket tüntette el az alperes.

Az alperes rosszhiszeműen járt el, mivel az akkori ügyvezetője a felperesek részére egy megkeresést küldött, melyen meg nem történt kifizetés elismerését kéri, mert az APEH felé leadott jelentéseken ezeket az összegeket kifizetettként tüntették fel.

Az alperes ellenkérelme arra irányult, hogy a bíróság utasítsa el a felperes keresetét és kötelezze őt a perköltség megfizetésére.