A Legfelsőbb Bíróság Kfv.35524/2009/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 86. §, 94. §, 95. §, 99. §, 172. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

Kfv.V.35.524/2009/5.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tatár László ügyvéd által képviselt felperesnek a Katorné dr. Szabó Annamária jogtanácsos által képviselt Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Központi Hivatala Hatósági Főosztály Dél-dunántúli Kihelyezett Hatósági Osztály alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság által 2009. május 26. napján hozott 6.K.20.269/2009/4. számú ítélet ellen a felperes által 7. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A Legfelsőbb Bíróság a Baranya Megyei Bíróság 6.K.20.269/2009/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperesnél 2007. július - szeptember hónapra egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló ellenőrzés indult. Az elsőfokú adóhatóság -a 2008. július 7-én kelt okiratban- 2008. július 25-re beidézte a felperes képviselőjét azzal, hogy a 2007. III. negyedéves időszakra vonatkozó áfa-analitika, bejövő, kimenő számlák, bankszámla-kivonatok, szerződések, számlatömbök, szigorú számadású bizonylatok nyilvántartását hozza magával. Felhívta a megidézett figyelmét arra, hogy amennyiben az idézésben foglaltaknak nem tesz eleget és távolmaradását megfelelően nem igazolja, vagy a felhívásban megjelölteket nem bocsátja az ellenőrzés rendelkezésére, akkor az ellenőrzés akadályoztatása miatt mulasztási bírsággal sújtható.

2008. július 25-én a vezető tisztségviselő helyett meghatalmazott jogi képviselője jelent meg, aki a kért iratanyagot nem bocsátotta az adóhatóság rendelkezésére. Úgy nyilatkozott, hogy ezek az iratőrzés helyén, Ausztriában találhatók, és a nyári szabadságolások miatt Magyarországon legkorábban szeptemberben tudja bemutatni.

Az elsőfokú adóhatóság a 2008. július 31-én kelt végzésében megállapította, hogy a felperes rendelkezésre álló iratai, nyilvántartásai alkalmatlanok az adókötelezettség pontos megállapításához, ellenőrzéshez. Az ellenőrzés lefolytatása érdekében engedélyezte, hogy a felperes iratait, nyilvántartásait a jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, és hiánypótlás keretében - személyesen vagy képviselője útján - 15 napon belül bocsássa a revízió rendelkezésére. Ezt a végzést a felperes jogi képviselője 2008. augusztus 6-án átvette.

A felperes jogi képviselője az elsőfokú adóhatóságnál 2008. augusztus 18-án iktatott beadványában előadta, hogy az iratok hiánytalanul és rendezetten a társaság bejelentett iratőrzési helyén megtalálhatók, ott bármikor ellenőrizhetők. Kifogásolta a kilátásba helyezett mulasztási bírságot, és az adóhatóság eljárását azzal, hogy az csak formailag irányul az egyes adókötelezettségek ellenőrzésére, mert ténylegesen, tartalmilag az adóbevallás utólagos ellenőrzésének minősül.

Az elsőfokú adóhatóság a 2008. augusztus 27-én kelt, felperesi jogi képviselő által szeptember 1-jén átvett levelében részletesen tájékoztatta a felperest az ellenőrzés jogalapjáról, és arról, hogy az iratbemutatásra kötelező végzés ellen nincs helye önálló fellebbezésnek, ezért azt jogerősnek tekinti, az abban foglaltakat hatályában fenntartja, és a hiánypótlásra kitűzött határidőt 2008. augusztus 6. napjától számítja. Felhívta a képviselő figyelmét arra, hogy beadványa nem menti fel a 15 napon belüli iratátadási kötelezettség alól, és ismételten felhívta a felperest az együttműködési kötelezettség teljesítésére azzal, hogy ennek megsértése esetén mulasztási bírsággal sújtható. A felperesi képviselő részére a tájékoztatás 2008. szeptember 1-jén kézbesítésre került.

A hiánypótlás teljesítésére nyitva álló határidő 2008. augusztus 21-én eredménytelenül telt le, a felperes a mulasztás kimentésére igazolási kérelmet nem terjesztett elő.

Az adóhatóság az ellenőrzés határidejét 2008. szeptember 9-i kezdettel 90 nappal meghosszabbította, azzal, hogy a tényállás teljes körű tisztázásához az iratok beérkezése, ellenőrzése, feldolgozása, elemzése, értékelése és további információ beszerzése szükséges, ami a nyitva álló törvényes határidőn belül nem várható.

Az elsőfokú adóhatóság a 2008. szeptember 22-én kelt végzésében a felperest - iratok és bizonylatok bemutatásának elmulasztása, és ez által az ellenőrzés akadályozása miatt - 100.000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta, és személyes meghallgatás céljából 2008. október 3-ra beidézte a felperes képviselőjét, felhívta, hogy a 2007. III. negyedévre vonatkozó teljes iratanyagát hozza magával és bocsássa a revízió rendelkezésére.

A felperes fellebbezése alapján eljárt alperes a 2008. november 27-én kelt 2899001821/2008. számú határozatában az elsőfokú adóhatóság végzését határozatra változtatta, egyebekben helybenhagyta. Érdemi döntését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.)47.§ (1) és (2) bekezdéseiben, 94-95.§-ában, 96.§ (3) bekezdésében, 99.§ (1) bekezdésében, 172.§ (1) bekezdés l) pontjában, 1.§ (5) bekezdésében foglaltakra alapította.

Határozatát azzal indokolta, hogy a felperes által tanúsított magatartás - az, hogy többszöri felszólítás ellenére a mulasztási bírság kiszabásáig eltelt közel 3 hónap alatt nem bocsátotta a revízió rendelkezésére a vizsgálathoz szükséges iratanyagot- nem tekinthető együttműködésnek. A felperes több alkalommal nem tett eleget személyes megjelenési kötelezettségének sem, képviselője akadályozta az ellenőrzés lefolytatását, a kért iratanyagot többszöri felszólítás ellenére sem bocsátotta a revízió rendelkezésére.

Az alperes rögzítette azt is, hogy az elsőfokú adóhatóság minden rendelkezésére álló adatot, tényt és körülményt mérlegelt és a mulasztási bírság összege méltányos, az elsőfokú döntés megalapozott és jogszerű, azt kizárólag az ügy érdemére ki nem ható formai hiba miatt kellett korrigálni.

A felperes keresetében az adóhatósági határozatok megváltoztatását, a mulasztási bírság törlését kérte. Azzal érvelt, hogy a mulasztási bírságot kiszabó döntés megalapozatlan és jogszabálysértő. Nem kötelezhető arra, hogy az iratokat az adóhatósági hivatali helyiségébe beszállítsa, az adóhatóságnak az iratőrzés helyén lehetősége lett volna helyszíni ellenőrzésre. Kifejtette, hogy az adóhatóság célja nem az ellenőrzés lefolytatása, hanem a felperes bírságolása volt a miatt, hogy az eljárás kezdetekor kifogásolta az adóhatóság szabálysértéseit, és a revizorok és az osztályvezető vele szemben elfogultan járt el.