BH 2009.4.103 I. A harmadfokú eljárásban nincs helye bizonyításnak. Ezért a harmadfokú bíróságnak hatályon kívül kell helyeznie a megalapozatlan másodfokú határozatot, ha a megalapozatlanságot bizonyítás nélkül nem lehet kiküszöbölni [Be. 388. § (2) bek., 399. § (5) bek.].

II. Az ügyvédjelölt védőt helyettesítő tevékenységét a törvény korlátozza, de a sértett képviseletében bármely bíróság előtt eljárhat [Be. 44. § (5) bek.].

A K. Városi Bíróság N. S. Z. vádlottat bűnösnek mondta ki maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, s ezért 300 napi tétel - napi tételenként 300 forint, összesen 90 000 forint végösszegű - pénzbüntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás lényege szerint a vádlott 2005. május 18-án 10 óra 5 perc körüli időben T. és L. között közlekedett az Opel Omega GL típusú személygépkocsival. A vádlott a járművet nem az útkanyarulat ívének megfelelő sebességgel vezette, ezért egy balra, majd jobbra ívelő útkanyarulatból kiérkezve áttért a menetiránya szerinti bal oldali forgalmi sávba, ahol összeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő B. K. által vezetett Toyota Hilux típusú tehergépkocsival. A baleset következtében a sértett tíz fogát veszítette el, valamint orr- és szegycsont zúzódást szenvedett, amely sérülések maradandó fogyatékosság hátrahagyásával gyógyultak.

A vádlott által vezetett gépkocsi haladási sebessége a 60-70 km/h sebességet biztosan meghaladta. Az ütközés helyét megelőző kanyar ívének határsebessége 68-77 km/h volt. A vádlott megszegte a KRESZ 25. § (1) bekezdésében írt rendelkezést.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a vádlott az eljárás során nem ismerte el a felelősségét, a nyomozás során azzal védekezett, hogy egy kutya miatt tért át a bal oldali sávba, a tárgyaláson pedig a gépkocsi bal hátsó kerekének defektjére hivatkozott, amely védekezést azonban az elsőfokú bíróság az eljárás során beszerzett igazságügyi műszaki szakértői vélemények és az azokat alátámasztó sértetti vallomás, valamint további tanúvallomások alapján nem fogadta el.

Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezéséért jelentett be fellebbezést.

A B. Megyei Bíróság mint másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette.

Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállás-felderítési kötelezettségének nem tett eleget teljes körűen, nem derítette fel eljárása során, hogy a vádlottnak az a tényállítása, hogy a balesethez vezető mozgásfolyamat elindítója az általa vezetett személygépkocsi bal oldali hátsó kerekének levegővesztése volt, igazolható, vagy cáfolható-e.

A vádlott ezen kérdést illetően becsatolta M. I. igazságügyi műszaki szakértő véleményét a személygépkocsi 2 db gumiabroncs köpenyének vizsgálatáról. Erre tekintettel a megyei bíróság M. I.-t szakértőként rendelte ki, s a másodfokú tárgyaláson a nyomozás során szakvéleményt adó D. G. gépjármű műszaki szakértő jelenlétében meghallgatta. M. I. azt állapította meg, hogy a gépjármű bal hátsó gumiabroncs köpenyét a balesetet megelőzően legalább 2-3, de legfeljebb 10 km-rel egy oldalirányú erőbehatás érte, amelynek következtében megsérült, s amely miatt folyamatosan vesztette a benne tárolt levegőt. Amikor a légvesztés túlhaladta a kritikus pontot, a járművet az egyenes futásból balra térítette ki, amelyet a járművezető már nem tudott kompenzálni. Ezt a meghibásodást a gépkocsivezetőnek nem feltétlenül kellett észlelnie a hiba kialakulásának fokozatos volta miatt.

D. G. a tárgyaláson előterjesztett szakvélemény kiegészítésében nem zárta ki a M. I. által adott szakvéleményben foglaltakat, s azt épp úgy elfogadhatónak találta a baleset okaként, miként az általa korábban vélelmezett további két tényezőt, az Opel vezetőjének gyors ellentétes irányú kormánymozdulatát, vagy az útviszonyokhoz képest eltúlzott sebességet.

A másodfokú bíróság megállapította továbbá, hogy az elsőfokú bíróság által kirendelt igazságügyi műszaki szakértő, dr. L. Z. a bal hátsó kerék defektes voltával kapcsolatban azt adta elő, hogy e kérdésben a baleset helyszínelése vagy az utána elvégzett szakértői vizsgálattal lehetett volna dönteni.

A másodfokú bíróság, figyelemmel a fentiekre, illetve arra, hogy álláspontja szerint a baleseti helyszínen a gépkocsi tüzetes megvizsgálása nem történt meg, az erre vonatkozó rendőri tanúvallomások bizonytalanok voltak, így nem lehetett kétséget kizáróan megállapítani, hogy a vizsgált gumiabroncs köpeny azonos lenne a balesetkorival, de ezt cáfoló adat sem merült fel. Ezért, illetve mivel a baleset egyik lehetséges okaként a levegővesztést D. G. szakértő is elfogadta, a vádlottat a Be. 6. § (2) bekezdés b) pontja alapján - mert nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése - az ellene emelt vád alól felmentette.

A másodfokú bíróság ítélete ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, büntető anyagi jogszabálysértés miatt, a bűnösség megállapítása és pénzbüntetés kiszabása végett.

A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést azzal a módosítással tartotta fenn, hogy a másodfokú bíróság ítéletének megalapozatlanság okából történő hatályon kívül helyezését és a megyei bíróság új eljárásra utasítását indítványozta.