BH 1981.3.111 Előszerződés esetében a vállalkozási szerződés megkötése nem tagadható meg olyan kapacitáshiányra hivatkozással, amelynek bekövetkezését a vállalkozó már az előszerződés megkötésekor előre láthatta [Ptk. 208. § (5) bek.].

A felperesnél szükségessé vált a távfűtési és közműrendszer rekonstrukciója, ennek részbeni megvalósítása érdekében 1979. július 24-én előszerződést kötött az alperessel 5 000 000 Ft értékű vállalkozási szerződés létrehozására. Az előszerződés megjelölte a szolgáltatás tárgyát meghatározó tervdokumentációt, tartalmazta a kivitelezési munka befejezési határidejét, megszabta a fedezetigazolás szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget, a munkaterület átadásával kapcsolatos kikötéseket, az átadási tervdokumentációra vonatkozó feltételeket, a hatósági árváltozás elszámolásának módját, a feleknek a kivitelezés előfeltételeit képező mellékkötelezettségeit és végül a konkrét vállalkozási szerződés megkötésének határidejét. Ezt a határidőt megelőzően a felperes felhívta az alperest ajánlattételre, a felek közötti tárgyalások ellenére azonban az alperes nem tett ajánlatot, szerződéstervezetet nem szolgáltatott. Ezért a felperes a keresetében kérte, hogy a bíróság a vállalkozási szerződést az előszerződésnek megfelelő tartalommal hozza létre.

Az alperes az előkészítő iratban, majd a tárgyaláson előadta, hogy az előszerződés teljesítésére képtelen, mert egyrészt a kapacitását speciális célú munkák kötik le, másrészt célcsoportos állami beruházási jellegű lakásépítési munkákra és égy állami nagyberuházás megvalósításához szükséges kivitelezési munkákra kijelölték.

A Ptk. 208. §-ának (1) és (3) bekezdése szerint az előszerződéssel a szolgáltató fél terhére szerződéskötési kötelezettség jön létre, amelynek alapján a szerződést a félek megállapodásának a hiányában a bíróság hozhatja létre.

A Ptk. 208. §-ának (5) bekezdése szerint a szerződés megkötését valamelyik fél - többek között - akkor tagadhatja meg, ha bizonyítja, hogy az előszerződés létrejötte után beállott körülmény folytán a szerződés teljesítésére nem képes. A jogszabályi rendelkezésre tekintettel a bíróságnak vizsgálnia kellett, hogy az alperes által a vállalkozási szerződés kötése megtagadásának okául felhozott körülmények olyan jellegűek-e, hogy azok alapján elfogadható az alperesnek az a védekezése, amely szerint képtelen a szerződés teljesítésére.

Az alperes a kapacitásának teljes lekötöttségét egyrészt azzal kívánta bizonyítani, hogy speciális célú kötelezettségei állnak fenn. Ezeket a speciális kötelezettségeit ugyan ismerte már az előszerződés megkötése idején, a vonatkozó tervdokumentáció hiányában azonban azok még nem voltak konkrétak. A bíróság megállapította, hogy a kapacitásának ezekkel a munkákkal való le-foglaltságára az alperes nem hivatkozhat kellő alappal az előszerződés teljesítése lehetetlenségének a bizonyítására, mert amennyiben ezek a kapacitás lekötöttsége szempontjából jelentősek, az előszerződés megkötése előtt lett volna köteles a munkálatok volumenét megismerni és esetleg az előszerződés megkötését megtagadni. Ezt annál inkább megtehette volna, mert az előszerződés vonatkozásában szerződéskötési kötelezettség nem terhelte.