A Győri Törvényszék Bf.441/2014/20. számú határozata becsületsértés vétség tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 180. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 74. §, 339. §, 348. §, 351. §, 352. §, 371. §, 381. §] Bírók: Ilovszkyné dr. Dobor Zsuzsanna, Jungi Eszter, Kánics Éva

Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság

3.Bf.441/2014/20. szám

A Győri Törvényszék, mint másodfokú bíróság a Győrben, 2016. évi szeptember hó 7. napján tartott nyilvános fellebbezési tárgyalás alapján meghozta a következő

v é g z é s t:

A becsületsértés vétsége miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Győri Járásbíróság 2014. évi október hó 7. napján kihirdetett B.117/2014/18. számú ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú eljárásban 10.000.- (tízezer) Ft bűnügyi költség merült fel, melyet az állam visel.

I n d o k o l á s :

Az elsőfokú bíróság ítéletében bűnösnek mondta ki a vádlottat becsületsértés vétségében /1978. évi IV. törvény 180.§ (1) bekezdés a./ pont/.

Ezért őt 1 évre próbára bocsátotta és rendelkezett az eljárás során felmerült bűnügyi költségről.

Az első fokon eljárt ügyész az ítéletet tudomásul vette, míg a vádlott felmentésért jelentett be fellebbezést, melyet másodfokon benyújtott beadványaiban részletesen indokolt, kifejtve ezekben, hogy "az általa négyszemközt tett, az emberi méltóságot semmiképp sem sértő, nem gyalázkodó, nem indokolatlanul bántó, tisztességes hangvételű véleménynyilvánítás a társadalomra a legcsekélyebb mértékben sem veszélyes, ezért fel sem merülhetett volna még csak a becsületsértés gyanúja sem vele szemben" (másodfokú iratok 2., 9., 12. és 18. sorszám).

Másodfokon a főügyészség átiratában az ítélet tanácsülésen történő helybenhagyását indítványozta.

A másodfokú bíróság az ügyet először tanácsülésre tűzte, majd kérelemre nyilvános ülést tartott, melyen a Pesti Központi Kerületi Bíróság megkeresése és további okiratok beszerzése vált szükségessé. Az okiratok beszerzéséről a törvényszék intézkedett, majd fellebbezési tárgyalást tűzött.

A fellebbezési tárgyaláson a vádlott védője, valamint a főügyészség képviselője megjelentek, a védő a fellebbezést fenntartotta.

A másodfokú bíróság bizonyítás felvétele keretében ismertette a beszerzett okiratokat (másodfokú iratok 14/I. sorszám és mellékletei).

A védő perbeszédében elmondta, hogy a közszereplők esetében a határok tágabbak és a vádlott kijelentései e határok között maradtak. A megtett kijelentések a vádlott érdekérvényesítésének eszközei voltak, ezáltal becsületsértőknek nem tekinthetők. Erre tekintettel az elsőfokú ítélet megváltoztatását és védence felmentését kérte.

A főügyészség képviselője szerint ugyanakkor minden tekintetben, így a jogi érvelés tekintetében is megalapozott és helytálló az ítélet, az alkalmazott joghátrány pedig arányos. Így - a tényállás személyi része előéleti adatainak kiegészítése mellett - az ítélet helybenhagyását indítványozta.

A Be. 348.§ (1) bekezdése szerinti teljes felülbírálat során a másodfokú bíróság a fellebbezést nem találta alaposnak.

Az elsőfokú bíróság által elvégzett bizonyítás hiányos, ennek megfelelően a tényállás kis mértékben felderítetlen maradt. A megalapozatlanság a másodfokú eljárásban bizonyítás felvétellel orvosolható volt.

A másodfokú bíróság által beszerzett okiratok tartalmára is tekintettel a tényállást a személyi részben kellett kiegészíteni a következők szerint: