BH 1995.1.27 I. A környezetvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyása az építési engedély kiadásánál megalapozza a közigazgatási kártérítési felelősséget [Ptk. 349. §].

II. Az építkező kárelhárítási, illetve kárenyhítési kötelezettségénél irányadó körülmények [Ptk. 340. § (1) bek.].

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével az I. rendű alperes kártérítési felelősségét megállapította a felperes ingatlanán épült csirkenevelő használatbavételének meghiúsulása miatt bekövetkezett károkért. A határozatában foglalt indokolás szerint az I. rendű alperes városi önkormányzat építési engedélyt adott a felperesnek a felperes házas ingatlanán belüli, 3000 darab csirke nevelésére alkalmas épület építésére. Az engedélyezési eljárás során azonban nem tartotta be valamennyi előírást, így elmulasztotta beszerezni a megyei állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás véleményét. Ez a szakhatóság pedig környezetvédelmi szempontokat alapul véve elzárkózott a használatbavétel engedélyezésének javaslatától. A javaslat hiánya folytán a felperes nem kapott az épületre használatbavételi engedélyt, ezért az épületben állattartást nem folytathat.

A II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság részítélettel elutasította, megállapítva, hogy a tervező II. rendű alperes tevékenysége és a kártérítési felelősség alapjául szolgáló, a használatbavételi engedély iránti kérelem elutasítása között nincs okozati összefüggés.

A közbenső ítélet ellen az I. rendű alperes terjesztett elő fellebbezést. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy az I. fokú építési engedélyezési eljárásban nem terheli olyan mulasztás, amiért a felperessel szemben kártérítési felelősséggel tartozik.

A felperes a közbenső ítélet helybenhagyását kérte.

A fellebbezés részben, az alábbiak szerint alapos.