A Kúria Pfv.20516/2015/4. számú precedensképes határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 221. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 78. §] Bírók: Böszörményiné dr. Kovács Katalin, Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás

A határozat elvi tartalma:

Büntetőeljárás kezdeményezése önmagában nem valósít meg személyhez fűződő jogsértést. Annak megállapítására akkor kerülhet sor, ha a feljelentést tevő visszaélésszerűen gyakorolja jogát, jobb tudomása ellenére állít valótlan tényeket, illetve indokolatlanul sértő kifejezéseket használ. 1959. IV. Tv. 76. §, 1959. IV. Tv. 78. § (1), 1952. III. Tv. 221. § (1), 1952. III. Tv. 3. § (3)

***********

Pfv.IV.20.516/2015/4.szám

A Kúria a dr. Gajdics Ágnes Gabriella ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Drabos Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Drabos Erik Kasszián ügyvéd) által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jogsértés megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt a Fővárosi Törvényszék előtt 35.P.24.903/2013. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.538/2014/5. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 10. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 40.000 (negyvenezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 166.600 (százhatvanhatezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint az alperes 2008. november 5-én feljelentést tett a Budapesti Nyomozó Ügyészségen, amely szerint az önkormányzat egyik cége, a .. ..tal kötött megállapodása alapján papíron 60 fő, főleg kerületi munkanélküli személyt foglalkoztatott, valójában azonban csupán 30 főt alkalmazott, míg a fennmaradó 30 fő után járó havi 2.500.000-3.000.000 forintot az alperes által megnevezett személyek szétosztották egymás között. E személyek között szerepelt az önkormányzati képviselő felperes is, a .. felügyelőbizottságának tagja azzal, hogy havi 450.000 forint összegben részesült. A jegyzőkönyv tartalmazta, hogy az alperes a fentiek nagy részét hallomásból tudja. A bejelentésben foglaltakat az önkormányzat közmunkásokat foglalkoztató cégénél dolgozó .. tanúvallomása is megerősítette. A Budapesti Nyomozó Ügyészség a feljelentés alapján büntető eljárást indított, amelyben nem állapították meg a felperes büntetőjogi felelősségét.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes e magatartásával megsértette emberi méltóságát, becsületét és jóhírnevét. Emiatt elégtétel adásra, és 1.666.000 forint nem vagyoni kártérítésre kérte kötelezni az alperest.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a felperes személye vonatkozásában a feljelentésben foglaltak nem voltak indokolatlanul bántóak, sértőek, lealacsonyítóak. Amennyiben a büntetőeljárás eredményeként a büntető feljelentésben megfogalmazott állítások valóságtartalma megdől, ilyen kifejezések hiányában abban az esetben sem felel a feljelentő a személyhez fűződő jog megsértéséért.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kiemelte, hogy a hatóság előtti eljárás kezdeményezése, a büntető feljelentés megtétele önmagában személyiségvédelmi igényt nem alapoz meg. A rendeltetésszerű joggyakorlás keretei között tett tényelőadás, nyilatkozat, az adott eljárásban való értékelésen túl nem minősül jogsértőnek. A bűnüldözéshez fűződő társadalmi érdek folytán önmagában a feljelentésre alapítottan jogsértést nem lehet megállapítani, ha abban indokolatlanul sértő kijelentéseket nem tett az alperes, még abban az esetben sem, ha a büntető eljárás nem eredményezi a felperes bűnösségének a megállapítását.

Kifejtette, hogy a felperes keresetében és az elsőfokú tárgyaláson tett nyilatkozatában sem hivatkozott arra, hogy az alperes tudatosan, jogával visszaélve tett valótlan tartalmú bejelentést, a felperes lejáratása céljából. Így az elsőfokú bíróságot nem terhelte a Pp. 3. § (3) bekezdésében előírt kioktatási kötelezettség, mert az előadottak alapján nem volt bizonyítandó tény. Ezért a felperes alaptalanul kifogásolta a bizonyítási teherről való kioktatás elmaradását. Egyetértett az elsőfokú bírósággal abban, hogy a feljelentés megtételén túli személyiségi jogsértést megalapozó többlettényállás nem volt feltárható.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan az első- és másodfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását kérte.

Előadta, hogy az alperes kifejezetten azért tette meg feljelentését, hogy a felperest megsértse, a közéletben a politikai pályán ellehetetlenítse. Visszaélt tehát a feljelentés jogával, így az okozott jogsérelemért és károkért helytállni köteles.