A Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27113/2014/15. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 215. §, 339. §, 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 14. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 31. §, 50. §, 56. §] Bíró: Horváth Tünde

Kapcsolódó határozatok:

*Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27113/2014/15.*, Kúria Kfv.37364/2015/6.

***********

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

3.K.27.113/2014/15.

A bíróság a felperesi képviselő neve (fél címe) ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - alperesi képviselő neve vezető tanácsos által képviselt Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (alperes címe) alperes ellen hulladékgazdálkodási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Az eljárás illetékét a Magyar Állam viseli.

Kötelezi a bíróság a felperest, 15 napon belül alperesnek 30.000,- (Harmincezer,-) Ft perköltséget fizessen meg.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság az ügyben a felek előadása, az általuk csatolt iratok, valamint a közigazgatási eljárás iratanyaga, továbbá a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság alapügyszám1., alapügyszám2 számú ítéletei alapján az alábbi tényállást állapította meg.

Az helyiségnév1 hrsz1., valamint hrsz2. hrsz. alatti ingatlan a felperesi önkormányzat tulajdonában áll. érdekelt személy neve1 helyiségnév1 lakos 2010. évben építési engedélyt kapott a tulajdonában álló helyiségnév1 hrsz3 hrsz. alatti földrészleten lakóépület megépítésére. Ezen építési tevékenység során körülbelül 80 köbméter töltésanyag a pincetömbből és a házalapból kiásásra került. E töltésanyagot érdekelt személy neve1 a felperes engedélyével a felperes helyiségnév1 hrsz1, valamint hrsz2. hrsz. alatti ingatlanain helyezte el. A töltésanyagból az építkező körülbelül 35 köbmétert visszahordott, és azt tereprendezéshez felhasználta. További körülbelül 35-40 köbméter földet érdekelt személy neve2 a felperes engedélyével saját ingatlanára vitt, tereprendezésre használt fel. 10-15 köbméter földet ismeretlen személy az ideiglenes tárolás helyszínéről elvitt. A helyszínen maradt közel 5 köbméter földet a felperes saját munkagépével az ingatlanon elterítette. A felperes a földanyag ingatlanain való tárolására hulladékkezelési engedélyt nem kért, a felperes ilyen engedéllyel nem rendelkezett.

A fenti tényállással összefüggésben érdekelt személy neve2val szemben a Veszprémi Törvényszék előtt előbb ügyszám1., majd ügyszám2. sz. alatt volt közigazgatási per folyamatban. A bíróság alapügyszám2 sz. ítélete indokolásában megállapította, hogy a földanyag a hatályos jogszabályi rendelkezések helyes értelmezése alapján hulladéknak minősül, érdekelt személy neve2val szemben a hulladékgazdálkodási bírság kiszabás jogalapja fennáll, de a bírság kiszabását a bíróság mellőzhetőnek ítélte. érdekelt személy neve1 építkezővel szemben alapügyszám1 szám alatt megindított perben 5. sorszámú ítéletével a bíróság ugyancsak azt állapította meg, hogy a földanyag hulladék, miután az az építkezés helyszínét elhagyta, valamint birtokost váltott, ezáltal is hulladéknak minősül. Hulladéknak minősülő földanyag tárolása valósult meg, amely engedélyköteles tevékenység volt, így érdekelt személy neve1 megsértette a hulladékgazdálkodási szabályokat, akkor, amikor hulladéknak minősülő anyagot engedéllyel nem rendelkezőnek adott át. A bírságkiszabás jogalapját vele szemben is fennállónak ítélte, bár a bírság kiszabását ővele szemben is mellőzhetőnek tartotta az ott írt indokok miatt.

Az alapul fekvő tényállás alapján a hatóság a felperesi önkormányzattal szemben is közigazgatás eljárást indított. Az előzményi eljárásokban megtett az érintettektől származó nyilatkozatok, valamint a felperes nyilatkoztatása alapján hozta meg az elsőfokú hatóság a 21.847/2013. ügyszámú, 91603/2013. iktatószámú határozatát, mellyel a felperessel szemben 1.336.500,- Ft hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki az helyiségnév1 hrsz1. valamint hrsz2. hrsz. alatti ingatlanán végzett engedély nélküli hulladékgazdálkodási tevékenység miatt. Döntését a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. (Ht) 86.§ b. pontjára alapította. A kiszabott bírság mértéke a 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendeleten alapul. A döntését azzal indokolta, hogy a felperes engedély nélküli hulladékgazdálkodási tevékenységet valósított meg akkor, amikor a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. sz. melléklete, valamint a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 2.§ a. pontja alapján hulladéknak minősülő földanyagot ingatlanain anélkül engedte tárolni, hogy ahhoz engedélyt kért volna. Utalt arra, hogy a cselekmény elkövetésekor még a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv. 14.§ (1), (2) bekezdése szerinti rendelkezések voltak irányadók, míg a határozat hozatalakor a Ht. 86.§ (1) bek. b. pontja alapozza meg a bírság kiszabását. Vizsgálta a hatóság a bírság mellőzhetőségének lehetőségét a bírságrendelet 4.§ (2) bekezdése alapján. Azt azonban nem találta alkalmazhatónak. Az elkövetett jogsértés, tevékenység súlyára tekintettel, mivel veszélyeztette a cselekmény a hulladékgazdálkodási célok teljesülését.

A felperes a döntést megfellebbezte, a fellebbezését az alperes 14/10.318-3/2013. sz. határozatával bírálta el. E számú határozatával az alperes az elsőfokú döntést helyben hagyta, a fellebbezést elutasította. Döntése indokolása szerint a bírság jogszerű és megalapozott. A kitermelt föld hulladéknak minősítése úgyszintén jogszerű. A felperes engedély nélkül nem gyűjthette, tárolhatta volna ingatlanán a kitermelt talajt. Utalt arra, hogy a fellebbezőnek téves az a hivatkozása, hogy a föld minden szennyezőanyagtól mentes, tiszta föld volt, így nem lehetett hulladék. Ugyanis az természetes állapotában ott van, ahol létrejön. A föld kitermelése emberi beavatkozás eredménye, a kitermelt föld környezeti állapotjelzői megváltoznak, így az már nem tekinthető természetesnek. A kitermelt talaj más területen való elhelyezése képes a talajviszonyokat pozitív, de akár negatív irányba is befolyásolni.

A felperes keresettel élt, amelyben alperes határozatának bírósági felülvizsgálatát kérte. Keresetét arra alapította, hogy az ügyben jogellenes, életszerűtlen, megalapozatlan döntés született.

A kitermelt talaj ab ovo hulladéknak minősítése a 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 1. sz. melléklet 1. pontja értelmében alaptörvényellenes, ütközik az Alaptörvény alapvetések fejezetének P. cikkével. A rendelet ellentétes a 2000. évi XLIII. valamint 2012. évi CLXXXV. tv. rendelkezéseivel is, márpedig, ha egy jogszabály magasabb rendű jogszabályba ütközik, akkor az nem alkalmazható. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján a tiszta föld nem esik a hivatkozott törvények hatálya alá.

Keresetében hivatkozott arra a felperes, hogy a hatóság határozatában egy a felperes előtt teljességgel ismeretlen másik eljárásra hivatkozott, amely eljárásból ugyanakkor felperesre jogok, kötelezettségek sem hárulhatnak.