2012. évi CLXXXV. törvény

a hulladékról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a környezet és az emberi egészség védelme, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, az erőforrás-felhasználás hatásainak csökkentése, hatékonyságának javítása, a versenyképesség hosszú távú biztosítása és a körforgásos gazdaság felé történő átmenet céljából a hulladékképződés megelőzése vagy csökkentése, a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének, illetve veszélyességének csökkentése, továbbá a használt termékek újrahasználata, a fogyasztási láncban szereplő anyagok termelési-fogyasztási körforgásban tartása, valamint a hulladék minél nagyobb arányú anyagában történő hasznosítása, és a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében a következő törvényt alkotja:[6]

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § (1)[7] A törvény hatálya kiterjed

a) a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel minden hulladékra,

b) a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre,

c) a hulladékgazdálkodásra és

d) a hulladékgazdálkodási létesítményekre.

(2)[8] Ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e törvény hatálya nem terjed ki

a) a szennyvízre,

b) az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékra,

c)[9] az állati melléktermékekre, ideértve a belőlük származó feldolgozott termékeket, kivéve, ha azokat hulladéklerakóban történő lerakásra, égetésre, valamint biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánják,

d)[10] a nem vágás következtében elpusztult és ártalmatlanításra kerülő állatokra, ideértve a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemeit is, valamint

e)[11] az olyan anyagra, amelyeket a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés g) pontjában meghatározott takarmány-alapanyagként szándékoznak felhasználni, és amely nem állati melléktermékekből áll, vagy nem tartalmaz ilyet.

(3) Nem terjed ki a törvény hatálya

a)[12] a levegőbe kibocsátott légnemű anyagokra, valamint a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvénynek megfelelően geológiai tárolás céljából elkülönített és szállított, majd geológiai úton tárolt szén-dioxidra, vagy a szén-dioxidnak új termékekkel és eljárásokkal kapcsolatos kutatás és fejlesztés vagy tesztelés céljából történő, 100 kilótonna tervezett mennyiséget el nem érő geológiai tárolására,

b) a radioaktív hulladékra,

c) a hatástalanított robbanóanyagokra,

d) a természetes állapotában meglévő ki nem termelt földre, beleértve a ki nem termelt szennyezett talajt, valamint a földhöz tartós jelleggel rögzített építményeket, beleértve a használaton kívüli, elhagyott, romos épületeket is,

e) a szennyezetlen talajra és más, természetes állapotában meglévő olyan anyagra, amelyet építési tevékenység során termelnek ki, és azt a kitermelés helyén természetes állapotában építési tevékenységhez használják fel,

f)[13] a fekáliára - ha arra a (2) bekezdés c) pontja nem terjed ki -, a szalmára, valamint a mezőgazdasági termelőtevékenység, az erdőgazdálkodás, továbbá a fafeldolgozás során képződő egyéb nem veszélyes természetes anyagra, amelyet a mezőgazdaságban, az erdészetben vagy biomasszaként energia előállítására használnak a környezetre és az emberi egészségre veszélytelen eljárással vagy módszerrel,

g)[14] a vizek és vízi utak kezelése, árvízmentesítés, vízkárelhárítás vagy talajfeltöltés (a talaj minőségének javítása) céljából a felszíni vizekben áthelyezett azon üledékre és mederiszapra, amely az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkezik.

(4)[15] E törvény rendelkezéseit a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

1/A. A hulladékkal rendelkezés alapvető szabályai[16]

1/A. §[17] (1) Tilos a hulladékot felhalmozni, a gyűjtés, a szállítás, a kezelés szabályaitól eltérő módon elhagyni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni és kezelni.

(2) Hulladék tulajdonjogát másra átruházni jogszabály szerinti feltételekkel lehet. A feltételeknek nem megfelelő hulladék átadás, átruházás nem eredményez tulajdonváltozást, a hulladék eredeti tulajdonosa és az átvevő birtokos egyetemlegesen felelős a hulladék kezelésért.

(3) Hulladék tulajdonjogával felhagyni nem lehet.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában

1.[18] anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet, így különösen az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés, ide nem értve az energetikai hasznosítást, valamint a tüzelőanyagként vagy más módon energia előállítására felhasználandó anyagokká történő átalakítást;

2.[19] ártalmatlanítás: minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez;

2a.[20]

3.[21] biohulladék: a biológiailag lebomló, kerti vagy parkból származó hulladék, háztartásban, irodában, étteremben, nagykereskedelmi, étkeztetési, vendéglátóipari és kiskereskedelmi létesítményben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hasonló hulladék;

4. biológiailag lebomló hulladék: minden szervesanyag-tartalmú hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható, ideértve a biohulladékot is;

5.[22] elkülönített gyűjtés: olyan gyűjtés, amelynek során a hulladékáramot a hulladék fajtája és jellege - adott esetben típusa - szerint elkülönítik, lehetővé téve annak egyedi módon történő kezelését;

6.[23] elkülönítetten gyűjtött hulladék: olyan hulladék, amelyet fajta és jelleg - adott esetben típus - szerint a képződés helyén a vegyes hulladéktól, illetve más fajtájú, jellegű vagy típusú hulladéktól elkülönítve gyűjtenek;

7.[24] előkezelés: a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő művelet;

8. energetikai hasznosítás: hasznosítási művelet, amelynek során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló hulladékból történő energia-előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet üzemanyagként, illetve tüzelőanyagként használnak fel;

8a.[25] élelmiszer-hulladék: minden olyan, a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke szerinti élelmiszer, amely hulladékká vált;

9. életciklus-szemlélet: olyan összehasonlító megközelítési mód, amely a megelőzés, valamint a hulladékgazdálkodás során az elővigyázatosságra és a fenntarthatóságra vonatkozó általános környezetvédelmi elvekre, a műszaki megvalósíthatóságra, továbbá az erőforrások védelmére és a gazdasági életképességre vonatkozó szempontokra figyelemmel, az általános környezeti és gazdasági hasznok, költségek, valamint az emberi, egészségügyi és társadalmi hatások felmérésére irányul;

10.[26] építési-bontási hulladék: építési és bontási tevékenységből származó hulladék;

11. ésszerű nyereség: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikk (5) bekezdése szerinti nyereség;

12.[27] feltöltés: olyan hasznosítási művelet, amely során

a) a célokra alkalmas nem veszélyes hulladékot használnak,

b) talajkiemeléssel érintett területek helyreállítására, vagy mérnöki tájrendezési célokra,

c)[28] a feltöltéshez használt hulladékkal hulladéknak nem minősülő anyagot helyettesítve,

d)[29] a célok eléréséhez szükséges mennyiségben, és olyan összetételben, amely nem okoz a földtani közegben vagy a felszín alatti vizekben "B" szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotot, valamint

e)[30] nem kell lefolytatni vízjogi vagy vízvédelmi hatósági (engedélyezési) eljárást;

13. fogyasztó: aki a terméket továbbértékesítési cél nélkül a gyártótól vagy a forgalmazótól átveszi vagy megvásárolja;

14. forgalmazó: terméket viszonteladónak, illetve fogyasztónak átadó, értékesítő gazdálkodó szervezet;

15.[31] gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott gazdálkodó szervezet, ide nem értve azt a költségvetési szervet, amelyet az államháztartásról szóló törvény szerint közfeladat ellátására hoztak létre;

16. gyártó: termék előállítója, továbbá - ha a terméket nem Magyarország területén állítják elő - az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza;

17.[32] gyűjtés: a hulladék összegyűjtése hulladékkezelő létesítménybe történő elszállítás céljából; a gyűjtés magában foglalja a hulladék előzetes válogatását és előzetes tárolását is;

17a.[33] gyűjtő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot a hulladékbirtokostól, illetve hulladékgazdálkodási létesítményekből összegyűjti, átveszi;

18.[34] gyűjtőedény: szabványos mérettel rendelkező hulladékgyűjtő edényzet, hulladékgyűjtő zsák, valamint az elkülönített hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszköz, berendezés;

19.[35] gyűjtőhely: az átvételi hely, a hulladékgyűjtő pont, a hulladékgyűjtő udvar, valamint a munkahelyi gyűjtőhely és az üzemi gyűjtőhely;

20.[36] hasznosítás: bármely kezelési művelet - ideértve a válogatást is -, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse;

21.[37] háztartási hulladék: a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban, valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír-, üveg-, fém- és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa- és textilhulladékot, csomagolási hulladékot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem- és akkumulátorhulladékot, továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat;

22.[38] háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartáson kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló, így különösen a kiskereskedelemből, közigazgatásból, oktatásból, egészségügyi szolgáltatásokból, szállásadásból, étkeztetésből, valamint egyéb hasonló szolgáltatásokból és tevékenységekből származó hulladék;

22a.[39] helyes gyakorlat: a legjobb elérhető technika, ennek hiányában olyan műszaki megoldás, amely megfelelő, erőforrás-takarékos, környezetkímélő, költséghatékony, korszerű, és eredményes;

23. hulladék: bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles;

24. hulladékbirtokos: a hulladéktermelő, továbbá bármely jogalany, akinek vagy amelynek a hulladék a birtokában van;

25. hulladékfajta: az az anyagfajta - így különösen fa, fém, papír, üveg, kompozit, műanyag, biológiailag lebomló -, amelyből az adott hulladék képződik;

26.[40] hulladékgazdálkodás: a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása;

26a.[41] hulladékgazdálkodási eszközök: a hulladékgazdálkodási tevékenység ellátását szolgáló és ahhoz bármilyen jogcímen használt vagyon és vagyoni értékű jogok;

26b.[42] hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékának, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek hulladékának és a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek és e termékekből származó hulladéknak az átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, kereskedelmét, értékesítését és kezelésre történő átadását, ideértve az ezek által érintett hulladékgazdálkodási létesítmények fenntartását és üzemeltetését, továbbá az ilyen hulladékokra létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek 53/A. § (4) bekezdésében meghatározott kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátását, valamint a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetését;

26c.[43] hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység: az a kötelező jelleggel igénybe veendő hulladékgazdálkodási résztevékenység, amely magában foglalja az ingatlanhasználó települési vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladékának - ide nem értve a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékát -, valamint a természetes személy ingatlanhasználó lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékának átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését, értékesítését és kezelésre történő átadását, ideértve a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását és üzemeltetését;

26d.[44] hulladékgazdálkodási tevékenység: a hulladékgazdálkodás körébe tartozó tevékenységek összessége, amely az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásán túl magában foglalja a települési önkormányzatok által végzett hulladékgazdálkodási közfeladatok ellátását, valamint az egyéb gazdálkodó szervezetek által végzett hulladékgazdálkodási műveletek biztosítását is;

27.[45] hulladékgazdálkodási közszolgáltatás: a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény fenntartását, üzemeltetését, vagyonkezelését és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás országos szintű megszervezését biztosító, kötelező jelleggel igénybe veendő szolgáltatás;

27a.[46]

27b.[47] állami hulladékgazdálkodási közfeladat: együttesen a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység;

28.[48] hulladékgazdálkodási létesítmény: a hulladékgazdálkodási tevékenységek végzését biztosító telephely, ingatlan, továbbá a telephelyen, ingatlanon belül vagy közterületen kialakított elkülönített terület, amely magában foglalja a hulladékgazdálkodás végzéséhez szükséges építményeket, így különösen a környezet biztonságát szolgáló építményeket, kiszolgáló helyiségeket, gyűjtőhelyeket, valamint a hulladékkezelő létesítményeket;

29. hulladékjelleg: a hulladék veszélyes vagy nem veszélyes jellemzője;

30. hulladékolaj: bármely ásványi vagy szintetikus kenőolaj vagy ipari olaj, amely az eredeti rendeltetési célra tovább nem használható, így különösen a használt motorolaj és sebességváltó-olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj;

31. hulladékolaj regenerálása: olyan újrafeldolgozási művelet, amely által alapolajat állítanak elő a hulladékolaj finomításával, így különösen az abban található szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolításával;

32. hulladéktermelő: akinek tevékenységeiből hulladék képződik (eredeti hulladéktermelő), vagy bárki, aki előkezelést, keverést vagy egyéb olyan kezelési műveletet végez, amely a hulladék jellegében vagy összetételében változást eredményez;

33.[49] hulladéktípus: a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzék szerinti azonosító kóddal jelölt hulladék;

33a.[50] indokolt költség: jogszabálynak vagy engedélynek megfelelően az engedélyköteles tevékenység, illetve az állami hulladékgazdálkodási közfeladat folyamatos és biztonságos ellátásához, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet működéséhez ténylegesen szükséges költség, beleértve a tőkeköltséget is;

34.[51] ingatlanhasználó: az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság rendelkezésére áll;

35.[52] kereskedő: olyan gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot saját vagy más nevében megvásárolja, és azt követően eladja, ideértve azt az esetet is, amikor a kereskedő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;

36. kezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést is;

36a.[53] kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövető: akit a hulladékgazdálkodási hatóság egy költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírsággal sújt;

36b.[54] kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer: olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget, vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követő hulladékkezelésért;

36c.[55] kompenzáció: az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet részére pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadásáért fizetett ellenérték;

36d.[56] koncessziós társaság: a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Konctv.) 20. § (1) bekezdésében meghatározott, a koncesszor által, annak részvételével alapított gazdasági társaság;

36e.[57] koncessziós terület: az ország egész területe, amelyre vonatkozóan a koncesszor a koncesszió tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységre vonatkozó koncessziós szerződést kötött;

36f.[58] koncesszor: a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedése tekintetében az állam által lefolytatott, jogszabályban meghatározott nyilvános kiválasztási eljárás nyertes ajánlattevője, a koncesszió jogosultja;

36g.[59] koncesszori alvállalkozó: azok az e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján hulladékgazdálkodási tevékenységet végző vállalkozások, amelyek a koncesszorral, illetve a koncessziós társasággal közvetlenül, vagy egy vagy több másik ilyen vállalkozáson keresztül közvetetten az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásában történő közreműködés tárgyában kötött hatályos szerződéssel rendelkeznek;

36h.[60] koncesszori alvállalkozói nyilvántartás: a koncesszori alvállalkozókról a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartás;

36i.[61]

37.[62]

37a.[63]

38.[64] közvetítő: olyan gazdálkodó szervezet - az egyéni vállalkozót, valamint az egyéni céget ide nem értve -, amely más nevében szervezi a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását, ideértve azt az esetet is, amikor a közvetítő nem lesz a hulladék tényleges birtokosa;

38a.[65] közvetítő szervezet: olyan nonprofit gazdasági társaságként működő közvetítő - a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezetet kivéve -, amely a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását nyilvántartásba vétel alapján szervezi;

38b.[66] kritikus fontosságú nyersanyag: a biztonságos, fenntartható és megfizethető ellátás biztosítása és az újrafeldolgozása elősegítése céljából, a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat szempontjából stratégiai jelentőségű, az Európai Unió által a kritikus fontosságú nyersanyagok rendszeresen felülvizsgált jegyzékéről szóló bizottsági közleményben meghatározott nyersanyag;

39.[67] lomhulladék: az ingatlanhasználótól a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság által a lomtalanítás során átvett olyan háztartási hulladék, amely a közszolgáltatási résztevékenység keretében rendszeresített gyűjtőedény méreteit meghaladja;

40.[68] megelőzés: az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott olyan intézkedés, amely csökkenti

a) a hulladék mennyiségét, többek között a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén,

b) a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy

c) az anyagok és a termékek veszélyesanyag-tartalmát;

40a.[69] nem veszélyes hulladék: az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkező hulladék;

41. szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása;

41a.[70] szociális jellegű vállalkozás: hátrányos munkaerőpiaci helyzetű munkavállalókat a körforgásos gazdaság céljaival összhangban foglalkoztató vállalkozás;

42.[71] tárolás: a hulladéknak a gyűjtő, a kereskedő, illetve a hulladékkezelő telephelyén történő, valamint telephelyén kívüli átvételét, összegyűjtését, majd telephelyre történő szállítását követő ideiglenes elhelyezése a további hulladékgazdálkodási tevékenységek elvégzése érdekében, kivéve a hulladékkezelő létesítményben képződött hulladék ugyanazon hulladékkezelő létesítményben történő elhelyezését, valamint a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló miniszteri rendelet szerinti D12 ártalmatlanítási műveletet;

43.[72] települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely nem foglalja magában a termelésből, a mezőgazdaságból, az erdészetből, a halászatból származó hulladékot, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet, a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladékot, így különösen a szennyvíziszapot, továbbá az elhasználódott járműveket, és az építési-bontási hulladékot;

43a.[73] termékcsoport: a gyártó által előállított vagy a forgalmazó által forgalmazott termékkel és csomagolásával jellegében és funkciójában azonos termékek csoportja;

44. újrafeldolgozás: olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják annak eredeti használati céljára, akár más célokra; ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet feltöltési műveletek során használnak fel;

45. újrahasználat: olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált;

46.[74] újrahasználatra való előkészítés: tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy bármilyen egyéb előkezelés nélkül újrahasználható legyen;

46a.[75] üzlet: termékértékesítést szolgáló, a kereskedelemről szóló törvény szerinti üzlet, a vendéglátási tevékenységet folytató üzlet kivételével;

47. vegyes hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladéknak az a különböző fajtájú és összetételű hulladékot tartalmazó része, amelyet az elkülönítetten gyűjtött hulladéktól eltérő külön gyűjtőedényben gyűjtenek;

48. veszélyes hulladék: az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék;

49.[76] veszélyes-hulladékégető mű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékégetés műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek;

49a.[77] visszaváltási díj: kormányrendeletben meghatározott termékek visszafogadásának, ezáltal újrahasználatának vagy az azokból képződött hulladékok gyűjtésének ösztönzése érdekében a termék forgalomba hozatala során felszámított díj, amely a termék vagy hulladéka visszaváltásakor visszafizetésre kerül a visszaváltó részére;

49b.[78] visszaváltó berendezés: a visszaváltási díjat és a visszaváltási díjas termék visszaváltását biztosító eszköz és berendezés;

50.[79] zöldhulladék: kertben, vagy kertészeti tevékenység során képződő növényi eredetű hulladék.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó állati mellékterméket az (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalommeghatározással összhangban kell értelmezni.

(3) Az élelmiszer- és konyhai hulladékra vonatkozó előírásokat

a) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben,

b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendeletben, valamint

c) a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló miniszteri rendeletben

meghatározott eltérésekkel összhangban kell értelmezni.

(4)[80] A kitermelt szennyezetlen talaj és más, természetes állapotában meglévő olyan anyag hulladékstátuszát, amelyet nem a kitermelés helyén használnak fel, az (1) bekezdés 23. pontja szerinti fogalommeghatározással, valamint a melléktermékre vagy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

(5)[81] A közvetítő szervezetre vonatkozó speciális szabályokat kormányrendelet, illetve miniszteri rendelet határozza meg.

(6) A hulladék e törvény szerinti behozatalára, kivitelére és átszállítására a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) szerinti szállítás fogalmat kell alkalmazni.

(7)[82] A hulladékgazdálkodással összefüggő, e törvényben nem szabályozott fogalmak, továbbá rendelkezések tekintetében a Polgári Törvénykönyvet, a számvitelről szóló törvényt, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Kvt.) kell alkalmazni.

(8) Törvény vagy kormányrendelet az egyes hulladéktípusok és -fajták képződésének megelőzése érdekében, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek vonatkozásában e törvénnyel összhangban álló további rendelkezéseket állapíthat meg.

(9)[83]

(10)[84] Az (1) bekezdés 43. pontja szerinti fogalommeghatározás nem érinti a hulladékgazdálkodással összefüggő felelősségi körök állami és magánszereplők közötti megosztását.

3. Alapelvek

3. §[85] (1) A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során - a Kvt.-vel összhangban - a következő alapelveket kell érvényesíteni:

a)[86] a hulladékképződés megelőzésének elve:

aa) elő kell segíteni, hogy a megelőzés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeként az erőforrás-hatékonyság fejlesztését és a hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentését eredményezze,

ab)[87] elő kell mozdítani az olyan innovatív gyártási, üzleti és fogyasztási modelleket, amelyek csökkentik a veszélyes anyagok jelenlétét az anyagokban és termékekben, ösztönöznek a termékek élettartamának növelésére és előmozdítják az újrahasználatot, olyan újrahasználati és javítási hálózatok létrehozása és támogatása révén, mint a szociális jellegű vállalkozások által üzemeltetett hálózatok, a visszaváltási díjas, vagy újratöltő rendszerek, a termékek újragyártását, felújítását és adott esetben rendeltetésük módosítását ösztönző intézkedések, vagy megosztásalapú platformok révén,

ac) a fogyasztók figyelmét fel kell hívni a hulladékképződés megelőzésének jelentőségére, ösztönözni kell, hogy a fogyasztók tevőlegesen működjenek közre az erőforrás-hatékonyság javításában, illetve ennek részeként folyamatos kommunikációs és képzési lehetőségeket kell biztosítani a fogyasztók részére a hulladékképződés megelőzését és a hulladékelhagyást övező kérdésekkel kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint

ad)[88] ha szükséges, intézkedni kell a visszaváltási díjas rendszerek használata és mennyiségi célértékek felállítása, valamint a gyártók magatartását meghatározó gazdasági ösztönzők bevezetése érdekében;

b)[89] a kiterjesztett gyártói felelősség elve: a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a megelőzés és a hulladékgazdálkodás követelményei szempontjából történő kedvező megválasztásáért, ideértve a felhasznált alapanyagok megválasztását, a termék külső behatásokkal szembeni ellenálló képességének, élettartamának és újrahasználhatóságának, javíthatóságának, továbbá a termék előállításából és felhasználásából származó, illetve a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését; a kiterjesztett gyártói felelősség alapján a gyártó felelős továbbá a visszavitt termék visszaváltásáért, visszavételéért, a termékből származó hulladék átvételéért, gyűjtéséért, amelyek az e tevékenységekért vállalt pénzügyi felelősséget is magukban foglalják;

c) az önellátás elve: az Európai Unió tagállamaival együttműködésben biztosítani kell, hogy Magyarország területén a hulladék ártalmatlanítására, valamint a vegyes hulladék hasznosítására alkalmas hulladékgazdálkodási létesítmények önálló hálózata jöjjön létre és működjön, figyelembe véve a földrajzi adottságokat, valamint azt, hogy bizonyos hulladék esetében különleges hulladékgazdálkodási létesítményekre van szükség; az önellátás elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;

d) a közelség elve: biztosítani kell, hogy a c) pont szerinti hálózat lehetővé tegye a hulladék egyik legközelebbi, a célnak megfelelő hulladékgazdálkodási létesítményben és a leginkább alkalmas módszerek, valamint technológiák segítségével történő hasznosítását vagy ártalmatlanítását, figyelembe véve a környezeti adottságokat, a környezeti és gazdasági hatékonyságot, az elérhető legjobb technikát, valamint az adott hulladék különleges kezelési igényét; a közelség elve nem jelenti azt, hogy Magyarországnak a hasznosító létesítmények teljes skálájával kell rendelkeznie;

e) a szennyező fizet elve: a hulladéktermelő, a hulladékbirtokos vagy a hulladékká vált termék gyártója felelős a hulladék kezeléséért, a hulladékgazdálkodás költségeinek megfizetéséért;

f) a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve: elő kell segíteni a biológiailag lebomló hulladék elkülönített gyűjtését és hasznosítását annak érdekében, hogy a hasznosítás után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon lerakásra kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen;

g)[90] a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj emelését;

h)[91] a keresztfinanszírozás tilalmának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység díját úgy kell megállapítani, hogy az fedezetet nyújtson a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység indokolt költségeire és ráfordításaira, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság e tevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereségére; az ésszerű nyereség nem tartalmazhatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységen kívül eső egyéb gazdasági tevékenységei költségeinek, ráfordításainak fedezetét.

(2)[92] A koncessziós társaságnak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységével kapcsolatos ésszerű nyereség biztosítására vonatkozó követelmény g) pontban meghatározott alapelvvel történő ütközése esetén az ésszerű nyereség biztosításának követelményével szemben a g) pontban meghatározott alapelvet kell érvényesíteni.

(3)[93] E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor a körforgásos gazdaságra való áttérés céljával összhangban a hulladékgazdálkodás alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni, hogy a termékek, alapanyagok és erőforrások az értéküket a lehető legtovább megőrizzék a gazdaságban, a képződő hulladék mennyisége pedig a minimálisra csökkenjen.

(4)[94] Az Alaptörvény P) cikkével összhangban mindenki törekszik minden tőle elvárhatót megtenni az elhagyott hulladék képződésének megelőzése és mennyiségének csökkentése érdekében, valamint az Alaptörvény XXI. cikkével összhangban mindenkit fokozott felelősség terhel az egészséges környezethez való jog biztosítása érdekében a jogellenes hulladéklerakás megelőzése, felszámolása, az ilyen tevékenység bejelentése és az azzal kapcsolatos hatósági eljárásban való együttműködés során.

II. FEJEZET

A HULLADÉKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

4. A környezet és az emberi egészség védelme

4. § Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását.

5. § (1) A hulladékképződés megelőzése, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében előnyben kell részesíteni:

a) az anyag- és energiatakarékos, hulladékszegény technológiák alkalmazását;

b) az anyag termelési-fogyasztási körfolyamatban tartását;

c) a legkisebb tömegű és térfogatú hulladékot, továbbá a kevesebb szennyező anyagot, illetve kisebb környezetterhelést eredményező termékek előállítását;

d) a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.

(2) A hulladékképződés megelőzése érdekében törekedni kell arra, hogy a technológiából származó, de a technológiai folyamatba visszavezetett gyártási maradék, anyag, valamint a már használt, de eredeti céljára ismételten felhasználható termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusban maradjon. Az anyag vagy termék, illetve melléktermék a gyártásfelhasználás ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká.

6. § (1) Hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket.

(2) Aki olyan hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, amely a tevékenység jellegéből fakadóan a környezeti elemekre, az emberi egészségre, a tájra, valamint a védett természeti és kulturális értékekre kockázatot jelent, gondoskodik arról, hogy a kockázatot a lehető legkisebbre csökkentse.

(3)[95] A hulladékban rejlő anyag, energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék lehető legnagyobb arányú újrahasználatra való előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a nyersanyagok hulladékkal történő helyettesítésére.

(4) A hulladékgazdálkodáshoz használt technológia, berendezés, eszköz vagy anyag alkalmazását, illetve forgalmazását jogszabály engedélyhez vagy alkalmassági vizsgálathoz, referenciához, valamint minősítéshez kötheti.

(5)[96] Hulladékkal történő környezetveszélyeztetés vagy környezetkárosítás esetén a Kvt. rendelkezései szerint kell eljárni.

5. A hulladékhierarchia

7. § (1) A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni:

a) a hulladékképződés megelőzése,

b)[97] a hulladék újrahasználatra való előkészítése,

c) a hulladék újrafeldolgozása,

d) a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint

e) a hulladék ártalmatlanítása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységek közül azt kell választani, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldást hordozza magában, és elősegíti az e törvény szerinti hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések megvalósítását.

(3) Az összességében legjobb környezeti eredményt biztosító megoldás érvényesülése érdekében bizonyos hulladékáramok esetében az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység a hulladékhierarchia szerinti elsőbbségi sorrendtől eltérően is megválasztható. Ennek indokoltságát a hulladékképződés és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által gyakorolt összhatásokat bemutató életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzéssel kell igazolni.

(4) A (3) bekezdés szerinti hulladékáramokat, valamint a vizsgálati elemzésre vonatkozó szabályokat az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés elvégzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.

(5)[98] A hulladékhierarchia alkalmazását szolgáló gazdasági és egyéb intézkedéseket, illetve az azokkal egyenértékű megoldásokat az 5. melléklet határozza meg.

6. Melléktermék

8. § Valamely anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik, amelynek elsődleges célja nem az ilyen anyag vagy tárgy előállítása, a következő feltételek együttes teljesülése esetén nem hulladéknak, hanem mellékterméknek minősül:[99]

a) további felhasználása biztosított,

b) előállítását követően - a szokásos ipari gyakorlattól eltérő feldolgozás nélkül - közvetlenül felhasználható,

c) az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő,

d) a környezetet és az emberi egészséget hátrányosan nem érinti, és

e) további használata jogszerű, azaz meghatározott módon történő felhasználása tekintetében az anyag vagy tárgy megfelel a termékre, a környezet- és egészségvédelemre vonatkozó összes jogszabályi előírásnak.

8/A. §[100] (1) A 8. § szerinti melléktermék státuszhoz szükséges előírásokat - ideértve a szennyező anyagok határértékeit, az anyag vagy tárgy emberi egészséget érintő hatásait, továbbá a lehetséges káros környezeti hatások elkerülésére vonatkozó szabályokat - a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdése végrehajtására kiadott uniós jogi aktus állapítja meg a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.

(2) Ha a melléktermék státuszhoz szükséges egyedi, illetve részletes előírásról uniós jogi aktus nem rendelkezik, a melléktermék státusz feltételeit e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(3) A melléktermék előállítása során a melléktermék előállítója minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. A minőségbiztosítási rendszernek a felhasznált alapanyagok, a gyártási, előállítási folyamatok ellenőrzésére, az ellenőrzések nyilvántartására, a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára és a képzésre vonatkozó előírásokat, valamint szükség esetén az akkreditációra vonatkozó követelményeket kell legalább tartalmaznia.

(4) A melléktermék státusz megfelelését a körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási felügyeleti szervként a hulladékgazdálkodási hatóság szükség szerinti közreműködésével a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság előzetesen tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.

(5) Ha a melléktermék nem felel meg a rá vonatkozó feltételeknek, a (4) bekezdés szerinti hatóságok ennek tényéről a tudomására jutást követő 15 napon belül tájékoztatják a gyártó telephelye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatóságot.

7. A hulladékstátusz megszűnése

9. § (1)[101] Az újrafeldolgozáson vagy egyéb hasznosítási műveleten átesett hulladék nem minősül hulladéknak, ha megfelel a következő feltételeknek:

a) az anyagot vagy tárgyat meghatározott rendeltetési célra használják fel,

b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet,

c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és

d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást.

(2) Azt az anyagot vagy tárgyat, amely az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén megszűnik hulladéknak lenni, hasznosítottnak kell tekinteni, és

a)[102] a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben,

b) a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendeletben,

c)[103] az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben,

d)[104] az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben, és

e) a tárgykörbe tartozó további uniós jogi aktusok átültetését szolgáló vagy más hazai jogszabályban

meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási célok alkalmazásában is megszűnik hulladéknak lenni, amikor az ezekben a jogszabályokban előírt újrafeldolgozási, illetve hasznosítási követelmények teljesülnek.

10. § (1)[105] A hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételek teljesítéséhez szükséges egyedi, illetve részletes előírásokat - ideértve a szennyező anyagok határértékeit, az anyag vagy tárgy emberi egészséget érintő hatásait, továbbá az anyag vagy tárgy lehetséges káros környezeti hatásainak elkerülésére vonatkozó szabályokat - a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (1) bekezdésének végrehajtására kiadott uniós jogi aktus állapítja meg a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.

(2)[106] Ha egy hulladékáram vonatkozásában a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről uniós jogi aktus nem rendelkezik, a hulladékstátusz megszűnésének további feltételeit, valamint az ilyen feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(3)[107] Ha egy hulladékáram vonatkozásában a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről uniós jogi aktus, vagy jogszabály nem rendelkezik, az ilyen feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokról a hulladékgazdálkodási hatóság dönt a következő tartalmi elemek meghatározásával:

a) a hasznosítási művelet során engedélyezett hulladékból álló alapanyag;

b) engedélyezett kezelési eljárások és technikák;

c) az alkalmazandó termékszabványokkal összhangban lévő hasznosítási műveletből származó, a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó minőségi kritériumok, ideértve szükség esetén a szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket;

d) a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumoknak való megfelelést bemutató irányítási rendszerekre - ideértve a minőség-ellenőrzésre és az önellenőrzésre, valamint szükség esetén az akkreditációra - vonatkozó követelmények; és

e) a megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmény.

(4)[108] A termék előállítója a hulladékstátusz megszűnése során a hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. A minőségbiztosítási rendszernek a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladékok átvételi ellenőrzésére, a kezelési műveletek ellenőrzésére, az ellenőrzések nyilvántartására, a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára és a képzésre vonatkozó előírásokat, valamint szükség esetén az akkreditációra vonatkozó követelményeket kell legalább tartalmaznia.

(5)[109] A hasznosítási művelet útján előállított anyag vagy tárgy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelését a körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási felügyeleti szervként a hulladékgazdálkodási hatóság szükség szerinti közreműködésével a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság előzetesen tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.

(6)[110] Aki hulladéknak már nem minősülő

a) és forgalomba nem hozott anyagot első alkalommal használ, vagy

b) anyagot első alkalommal hoz forgalomba,

biztosítja, hogy az anyag megfeleljen a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott európai parlamenti és tanácsi rendeletek, a Kbtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek követelményeinek.

(7)[111] A 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak a hulladéknak már nem minősülő anyag alkalmazását megelőzően kell teljesülniük.

II/A. FEJEZET[112]

A HULLADÉKKÉPZŐDÉS MEGELŐZÉSE

8. A hulladékképződés megelőzése[113]

11. §[114] A hulladékhierarchia legmagasabb szintjét - a hulladékképződés megelőzésének elvével összhangban - szolgáló minimum követelmények:

a) fenntartható termelési és fogyasztási modellek előmozdítása, támogatása és elterjesztése;

b) az erőforrás-hatékony, tartós, javítható, újrahasználható és korszerűsíthető termékek tervezésének, gyártásának, forgalmazásának és használatának ösztönzése;

c) a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó termékek hulladékká válásának megelőzése;

d) a termékek újrahasználatát, valamint a javítással és újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket elősegítő rendszerek létrehozásának ösztönzése, különösen az elektromos és elektronikus berendezések, a textilanyagok, bútorok, továbbá a csomagoló- és építési anyagok és termékek esetében;

e) a pótalkatrészek, használati utasítások, műszaki információk vagy más eszközök, berendezések vagy szoftverek elérhetőségének szellemi tulajdonjogok sérelme nélküli biztosítása, amelyek lehetővé teszik a minőség és biztonság veszélyeztetése nélkül a termékek javítását és újrahasználatát;

f) az ipari termeléshez, a bányászathoz, a gyártáshoz, az építéshez és a bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségének csökkentése a legjobb elérhető technika alkalmazásával;

g) az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) fenntartható fejlődési céljaihoz való hozzájárulásként az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az élelmiszer-ellátásban, valamint a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése oly módon, hogy

ga) 2030-ig az egy főre jutó élelmiszer-hulladék a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén, és

gb) az élelmiszer-veszteség a termelési és ellátási láncok mentén

csökkenjen;

h) az élelmiszer-adományozás és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyéb újraelosztásának ösztönzése, amely során elsőbbséget élvez az emberi fogyasztásra való felhasználás az állati takarmányozással és a nem élelmiszer jellegű termékekké való feldolgozással szemben;

i) az anyagokra és termékekre vonatkozó veszélyesanyag-tartalom csökkentésének ösztönzése, továbbá az árucikk szállítóra vonatkozó 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási rend biztosítása;

j) a hulladék, különösen az újrahasználatra való előkészítésre vagy újrafeldolgozásra nem alkalmas hulladék képződésének csökkentése;

k) a hulladékelhagyás, az illegális hulladéklerakás fő forrásainak tekinthető termékek azonosítása, és az e termékekből származó hulladékképződés megelőzése és csökkentése érdekében alkalmazott - piaci korlátozás esetén arányos és megkülönböztetés nélküli - intézkedések bevezetése;

l) az ENSZ fenntartható fejlődési céljához való hozzájárulásként a tengerbe eljutó hulladék képződésének megelőzése és jelentős csökkentése;

m) a hulladékképződés megelőzését, a hulladék elhagyását és illegális hulladéklerakás csökkentését és megfékezését szolgáló szemléletformálási kampányok kidolgozása és támogatása.

III. FEJEZET

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEK

9. A hulladék gyűjtése

12. §[115] (1)[116] A hulladéktermelő az ingatlanon képződött hulladék gyűjtését az ingatlan területén hulladékgazdálkodási engedély nélkül legfeljebb 1 évig végezheti.

(1a)[117] Természetes személy tulajdonában vagy használatában álló ingatlanon legfeljebb 3 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó és nem építési-bontási hulladék, valamint legfeljebb 10 m3, egyértelműen az ingatlanon képződő építési-bontási hulladék gyűjthető.

(1b)[118] Az (1a) bekezdésben foglalt rendelkezések megsértése miatt indult hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban az ügyintézési határidő kilencven nap.

(1c)[119] Ha az (1) bekezdés szerinti hulladéktermelő vagy az (1a) bekezdés szerinti természetes személy nem teljesítette a hulladékgazdálkodási hatóság végleges döntésével elrendelt hulladék-felszámolási kötelezettségét, és a hulladékgazdálkodási hatóság a 78/E. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jogkörében eljárva végrehajtást foganatosít, a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a végrehajtási cselekményekkel összefüggő követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a kötelezéssel érintett ingatlant. Az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság felhívására a hulladékgazdálkodási hatóság véglegessé vált határozata alapján a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.

(2)[120] A gyűjtő - a (2a) és (2c) bekezdésben, valamint a 28. § (5) bekezdésében meghatározott kivétellel - tevékenységét gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végzi.

(2a)[121] A nevelési-oktatási intézmény, illetve a szakképző intézmény papírhulladék gyűjtése céljából évente legfeljebb 2 alkalommal, és alkalmanként legfeljebb 5 nap időtartamban papírhulladék-gyűjtési kampányt szervezhet, amelynek során a papírhulladékot a vele jogviszonyban álló gyermektől, tanulótól gyűjtésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély nélkül, a területén kialakított átvételi helyen átveheti. Az átvett papírhulladék kezeléséről a nevelési-oktatási intézmény a 31. § (2) bekezdése szerint, a 31. § (5) bekezdése alkalmazásával gondoskodik.

(2b)[122] A legalább 300 m2 alapterületű üzlettel rendelkező forgalmazó a forgalmazás helyén köteles az általa forgalmazott termékcsoportból származó termékből, és a termék csomagolásából származó szennyeződésmentes, nem veszélyes, elkülönítetten gyűjtött csomagolási üveghulladék hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére.

(2c)[123] A lakosságnál képződő, 17 06 05* azonosító kódú, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű veszélyes hulladék az annak gyűjtése céljából üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, az erre vonatkozó külön hulladékgazdálkodási engedély nélkül átvehető.

(3) A gyűjtő által gyűjtött hulladék előzetes válogatása, előzetes tárolása - kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott kivétellel - összesen legfeljebb 1 évig végezhető. Ezt követően a hulladék kezeléséről haladéktalanul gondoskodni kell.

(4)[124] A hulladékbirtokos a hulladékot a 15. § (1) bekezdésében meghatározott hasznosítási művelet megvalósíthatósága, az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és egyéb hasznosítási műveletek előmozdítása vagy javítása érdekében az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. Ettől eltérni - az elkülönített hulladékgyűjtés helyes gyakorlataira és a hulladékgazdálkodás terén megvalósuló fejlesztésekre figyelemmel - a következő esetekben lehet:

a) a különböző hulladéktípusok együtt történő gyűjtése nem befolyásolja hátrányosan a 15. § (1) bekezdése szerinti műveletet, és a gyűjtést követő hasznosítás eredménye az elkülönített gyűjtéssel hasonló minőségű,

b) az adott hulladékáram kezelésének általános környezeti hatásait figyelembe véve az elkülönített gyűjtés nem hozza a legjobb környezeti eredményt,

c) az elkülönített gyűjtés a hulladékgyűjtés helyes gyakorlatainak figyelembevétele mellett műszakilag nem megvalósítható, vagy

d) az elkülönített gyűjtés aránytalan gazdasági költségekkel járna, figyelembe véve a vegyes hulladékgyűjtés és -kezelés kedvezőtlen környezeti és egészségügyi hatásait, a hulladékgyűjtés és -kezelés hatékonyságának javításában rejlő lehetőségeket, a másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételeket, valamint a szennyező fizet elv és a kiterjesztett gyártói felelősség alkalmazását.

(5)[125] Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a hulladékbirtokost kötelezheti a hulladék meghatározott anyagfajta vagy hulladéktípusok szerinti elkülönített gyűjtésére, a hulladék jellegének megfelelő csomagolására és megjelölésére, továbbá arra, hogy az ilyen módon előzetesen válogatott hulladékot a gyűjtőnek, a koncessziós társaságnak vagy koncesszori alvállalkozónak átadja.

10. A hulladék kereskedelme, közvetítése, szállítása

13. §[126] (1) A kereskedő és a közvetítő a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet nyilvántartásba vétel alapján végzi, kivéve, ha a hulladék a birtokába kerül.

(2) Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a kereskedelem, illetve a közvetítés tárgyát képező hulladék a birtokába kerül, tevékenységét csak kereskedelemre, illetve közvetítésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezheti.

(3)[127] A kereskedő és a közvetítő a hulladékot - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - csak kezelés céljából, a kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetnek adhatja át, illetve közvetítheti.

(4)[128] A kereskedő és a közvetítő - ha a hulladék a birtokába kerül - az átvett hulladékot a hulladékkezelőnek változatlan, vagy legfeljebb előkezelt formában adja át.

(5) Ha a kereskedőnek és a közvetítőnek a hulladék nem kerül a birtokába, a hulladék hulladékkezelőhöz történő eljuttatásáért ugyanúgy felel, mintha a hulladék a birtokába kerülne.

(6)[129]

14. §[130] (1)[131] Hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy nyilvántartásba vétel alapján lehet szállítani, kivéve, ha

a) a természetes személy ingatlanhasználó az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja,

b) a gyártó, a forgalmazó az átvételi kötelezettséggel érintett hulladékot hulladékkezelő létesítménybe szállítja,

c) a gazdálkodó szervezet nem üzletszerűen, alkalmilag, az elkülönítetten gyűjtött hulladékát saját járművével, másik telephelyén levő üzemi gyűjtőhelyre vagy átvételi helyre, hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, valamint hulladékkezelőhöz szállítja, vagy

d) a természetes személy ingatlantulajdonos vagy ingatlanbirtokos által használt ingatlanon képződő, elkülönítetten gyűjtött 17 06 05* azonosító kódú, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű veszélyes hulladékot az annak szállítására és tárolására alkalmas gyűjtőedényben, környezetveszélyeztetést kizáró módon - nem üzletszerű szállítás keretében - az (5)-(8) bekezdésben foglaltak betartásával hulladékgyűjtő pontra vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja.

e)[132] a hulladékgazdálkodási hatóság a költséghatékonyság mérlegelését követően a jogellenesen elhelyezett vagy elhagyott, legfeljebb 2 m3 mennyiségű, nem veszélyes hulladékot hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy hulladékkezelő létesítménybe szállítja.

f)[133] a 61. § (4) bekezdésben foglaltak szerinti kötelezett által a kötelezést megállapító közigazgatási döntéssel igazoltan legfeljebb 1 m3 mennyiségű nem veszélyes építési-bontási hulladék vagy nem veszélyes települési hulladék kerül elszállításra hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre, vagy hulladékkezelő létesítménybe történő átadás céljából.

(2) A hulladék szállítója felelős a hulladék rendeltetési helyére történő biztonságos eljuttatásáért.

(3) Szállításból eredő szennyezés esetén a hulladék szállítója gondoskodik az eredeti környezeti állapot helyreállításáról, így különösen a terület szennyezésmentesítéséről és a hulladék elszállításáról.

(4) Ha a hulladék szállításáról a kereskedő és a közvetítő saját maga gondoskodik, akkor a kereskedőre és a közvetítőre a szállítóra vonatkozó szabályokat is megfelelően alkalmazni kell.

(5)[134] Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szállításról az átadó

a) elektronikus tájékoztatás esetén legkésőbb a szállítás megkezdése előtt közvetlenül,

b) papíralapú tájékoztatás esetén legkésőbb a szállítás megkezdése előtt 48 órával

igazolható módon tájékoztatja az átvevőt.

(6)[135] Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás tartalmazza

a) a hulladékbirtokos vagy -tulajdonos természetes személy 65. § (2) bekezdés szerinti adatait,

b) a hulladék képződése szerinti ingatlan azonosításához szükséges adatokat, a képződött hulladék becsült mennyiségét,

c) a szállításhoz felhasználni tervezett gyűjtőedény megnevezését, méretét, darabszámát,

d) a szállítás várható időpontját,

e) a gépjármű rendszámát, és

f) amennyiben van, az építési (bontási) engedély számát.

(7)[136] Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szállítás ellenőrzése során a (6) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét az átadónak - elektronikusan vagy papíralapon - kétséget kizáróan bizonyítani kell tudni.

(8)[137] Az (1) bekezdés d) pontja szerinti szállítás esetén a hulladék átvevője az átvett hulladékról igazolást ad.

11. A hulladék hasznosítása

15. § (1)[138] A környezet és az emberi egészség védelmére, valamint a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásoknak történő megfelelés érdekében a hulladékot hasznosítani kell újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás, vagy az egyéb hasznosítás sorrendjében.

(1a)[139] A hulladék hasznosítója az (1) bekezdés előírásainak megfelelően azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében a legjobb környezeti eredményt biztosítja.

(2)[140] Hasznosítási művelet - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, valamint ha törvény vagy kormányrendelet az engedély kiadását más hatóság hatáskörébe nem utalja - a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.

(3) Ha a hasznosítási művelet elvégzéséhez a hulladék más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal való összekeverése szükséges, a hulladékkezelő a hasznosítandó hulladékot csak abban az esetben keverheti össze más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal, ha az összességében legjobb környezeti eredmény másképp nem biztosítható. Ilyen művelet csak kezelésre vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel végezhető.

(3a)[141] A 12. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék nem égethető el, kivéve, ha a hulladékhierarchiára figyelemmel ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt.

(3b)[142] Az (1) bekezdés szerinti hasznosítási műveletek megvalósításához, illetve azok elősegítése, hatékonyságának javítása érdekében a hasznosítás előtt vagy alatt a veszélyes hulladékokat, keverékeket és alkotórészeket a veszélyes hulladékból el kell távolítani.

(4)[143] Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben hulladékégetés vagy hulladék-együttégetés akkor engedélyezhető, ha az égetés vagy együttégetés elektromos-, illetve hőenergia termelésre irányul vagy cement-, tégla-, illetve építőipari cserép- és kerámiagyártásra. Hulladékégető műben vagy hulladék-együttégető műben a hulladékhierarchiát betartva égetni vagy együttégetni csak olyan hulladékot lehet, amely anyagában nem hasznosítható.

(5)[144] A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.

(6)[145] A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladéklerakás engedélyezésekor a 92. § (3) bekezdésre tekintettel meghatározza a települési hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakón hasznosítható építési-bontási hulladék mennyiségét.

12. A hulladék ártalmatlanítása

16. § (1) A hasznosításra nem kerülő hulladékot ártalmatlanítani kell. A hulladék ártalmatlanítója az ártalmatlanítandó hulladék vonatkozásában azt az ártalmatlanítási műveletet alkalmazza, amely az összességében legjobb környezeti eredményt biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a hulladék ártalmatlanítása során úgy kell eljárni, hogy a hulladék okozta környezetterhelés csökkenjen, a környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatások megszűnjenek, és ezek a környezet elemeitől történő elszigeteléssel vagy a hulladék anyagi minőségének megváltoztatásával kizárásra kerüljenek.

(3)[146] A 12. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék nem ártalmatlanítható, kivéve, ha a hulladékhierarchiára figyelemmel ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt.

17. § (1)[147] Ártalmatlanítási művelet - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély birtokában végezhető.

(2)[148] Az ártalmatlanításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.

(3) Az ártalmatlanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélynek rendelkeznie kell az ártalmatlanító létesítmény tevékenységgel érintett területének bezárást követő rekultivációjáról, utógondozásáról és a monitoringról. A monitoring idejét és tartalmát a létesítmény várható környezeti hatásaira tekintettel kell meghatározni.

(4) Az ártalmatlanító létesítmény működésével - hulladéklerakó esetén a lerakott hulladékkal - okozott környezeti károkozás elévülési ideje a létesítmény bezárásától számított 30 év.

(5) Az ártalmatlanító létesítmény üzemeltetője a hulladék kezelésének díját a hulladék fajtája, típusa, jellege és mennyisége szerint megállapítja és közzéteszi.

18. §[149]

18/A. §[150] (1)[151] A B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője, tulajdonosa, valamint a koncessziós területen hulladékgazdálkodási engedély alapján legnagyobb éves befogadó kapacitással rendelkező, és a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésével kapcsolatos nyilvános pályázat kiírásának időpontját megelőzően üzembe helyezett nem veszélyes vegyes települési hulladékot égető hulladékégető mű üzemeltetője, tulajdonosa (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: üzemeltető) a szabad kapacitásai erejéig nem tagadhatja meg a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó által az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett - és a B3 alkategóriájú hulladéklerakóban lerakható, vagy a hulladékégető műben kezelhető - hulladéknak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározott átvételi díj ellenében történő átvételét.

(2)[152] A koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérésére a hulladékgazdálkodási hatóság az érintett (1) bekezdés szerinti B3 alkategóriájú hulladéklerakó vagy a hulladékégető mű szabad kapacitásáról tájékoztatást ad.

(3)[153] Ha az üzemeltető a szabad kapacitás ellenére az (1) bekezdés szerinti B3 alkategóriájú lerakóban vagy a hulladékégető műben kezelhető hulladék átvételét legkésőbb az 53/H. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző egy hónappal szerződés megkötésével nem teszi lehetővé, a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérelmére a hulladékgazdálkodási hatóság kötelezi arra az üzemeltetőt.

(4)[154]

18/B. §[155] (1)[156] A B3 alkategóriájú hulladéklerakó esetében alkalmazható átvételi díj fedezetet kell, hogy nyújtson a hulladéklerakó működtetésével kapcsolatos indokolt költségekre, különösen a 70. §-ban meghatározott céltartalék képzésére és a hulladéklerakási járulék megfizetésére. A 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető mű esetében alkalmazható átvételi díj fedezetet kell, hogy nyújtson a hulladékégető mű működtetésével kapcsolatos indokolt költségére.

(2)[157] A 18/A. § (1) bekezdés szerinti B3 alkategóriájú hulladéklerakó, valamint hulladékégető mű esetében alkalmazható átvételi díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.

(3)[158] A (2) bekezdés szerinti átvételi díjat a Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig állapítja meg.

18/C. §[159] (1)[160] Az átvételi díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. E rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal

a) megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi az érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetőjét, vagy a tulajdonosát a jogszerű ellenérték alkalmazására, és

b) kötelezi az érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetőjét, vagy a tulajdonosát a rendelkezések megsértésével elért többletbevételnek a jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére.

(2)[161] A Hivatal az (1) bekezdésben alkalmazott jogkövetkezmény mellett bírságot szabhat ki az érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetőjével vagy a tulajdonosával szemben. A bírság mértékére az 51. § (3) bekezdése alkalmazandó.

(3)[162] Az átvételi díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő 25 nap.

(4)[163] A Hivatal az átvételi díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárás keretében hozott, véglegessé vált határozatait honlapján közzéteszi.

(5)[164] Az átvételi díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban e törvény erejénél fogva ügyfélnek minősül az érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője, vagy a tulajdonosa.

(6)[165] A bíróság a Hivatal átvételi díj alkalmazásával kapcsolatos díjfelügyeleti eljárásban hozott határozatát nem változtathatja meg.

18/D. §[166] (1)[167] Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási eszköz - a 18/A. § (1) bekezdése szerinti létesítményeket ide nem értve - (e § alkalmazásában a továbbiakban: eszköz) használatával, valamint igénybevételével összefüggő használati és igénybevételi díjak megállapítására vonatkozó szabályokat, a (4) bekezdés szerinti kérelem tartalmi követelményeit, a használati és igénybevételi díj meghatározására irányuló eljárási szabályokat a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(2)[168] Az eszköz üzemeltetője vagy tulajdonosa a szabad kapacitásai erejéig nem tagadhatja meg a koncesszor, a koncessziós társaság, vagy a koncesszori alvállalkozó által igényelt eszköz használatot vagy igénybevételt az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben, az (1) bekezdés szerint meghatározott használati vagy igénybevételi díj ellenében.

(3)[169] A koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérésére a hulladékgazdálkodási hatóság az érintett eszközök tekintetében a szabad kapacitásokról tájékoztatást ad.

(4)[170] Ha az érintett eszköz üzemeltetője vagy tulajdonosa a szabad kapacitás ellenére az eszköz használatát vagy igénybevételét legkésőbb az 53/H. § (1) bekezdésében meghatározott időpontot megelőző egy hónappal, vagy új eszköz létesítése esetén a vonatkozó hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válását követő egy hónapon belül, nem teszi lehetővé, a koncesszor, a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó kérelmére a hulladékgazdálkodási hatóság kötelezi arra az üzemeltetőt vagy a tulajdonost. A hulladékgazdálkodási hatóság kötelezést megállapító határozatával (e §-ban a továbbiakban: kötelezés) érintett eszköz használati vagy igénybevételi díját - kérelemre induló hatósági eljárásban - a Hivatal határozza meg.

(5)[171] Ha a kötelezés véglegessé válását követően a kötelezéssel érintett eszköz üzemeltetője vagy tulajdonosa, valamint a kötelezés iránti kérelmet előterjesztő koncesszor, koncessziós társaság vagy koncesszori alvállalkozó az eszköz használati vagy igénybevételi díjának összegében nem tudnak megállapodni, akkor annak meghatározása tárgyában - a felek bármelyikének kérelmére - a Hivatal dönt. A Hivatal az eljárása során mindkét féltől jogosult adatot kérni.

(6)[172] A Hivatal (4) bekezdés szerinti eljárásában az ügyintézési határidő 30 nap.

18/E. §[173] A 18/A. és 18/D. § alkalmazásában a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához igénybe vett, valamint hulladékgazdálkodási közszolgáltatás vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátására létesült, vagy beszerzésre került hulladékgazdálkodási eszköz szabad kapacitásnak minősül.

13. A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása

19. § (1) Hulladék Magyarország területére az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendeletben előírtak szerint hozható be.

(2)[174] Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni nem lehet.

20. § (1)[175] A hulladékgazdálkodási hatóság a hasznosításra, valamint az ártalmatlanításra szánt hulladék behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával szemben az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak alapján kifogást emel.

(2) Az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikk (1) bekezdésének c) pontjában, valamint a 12. cikk d) pontjában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodási hatóság a hasznosításra, illetve ártalmatlanításra szánt hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával szemben akkor emel kifogást, ha[176]

a) a bíróság a bejelentő, a bejelentő szervezet vezetője, vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: bejelentő), vagy a címzett, a címzett szervezet vezetője, vezető tisztségviselője (a továbbiakban együtt: címzett) büntetőjogi felelősségét a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott környezetkárosítás, természetkárosítás vagy hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapította, mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,

b) a bejelentő vagy a címzett hulladékgazdálkodási tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

c) a bejelentő vagy a címzett a Kvt. szerinti kármentesítési kötelezettségét a teljesítésre megállapított határidő lejártáig nem teljesíti.

(3)[177] A hulladék behozatalára, illetve kivitelére irányuló bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg a magyarországi székhellyel vagy telephellyel rendelkező bejelentő, illetve címzett hatósági bizonyítvánnyal igazolja a hulladékgazdálkodási hatóság részére azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott kizáró ok, vagy kéri, hogy e tény fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a bejelentési kötelezettség teljesítése céljából a hulladékgazdálkodási hatóság által benyújtott adatigénylés alapján továbbítsa. Az adatigénylés során a hulladékgazdálkodási hatóság a bűnügyi nyilvántartó szervtől a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat kérheti.

(4)[178] A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával összefüggésben folytatott hatósági ellenőrzés keretében azt is ellenőrizheti, hogy a bejelentésre kötelezett vagy a címzett nem áll-e a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kizáró ok hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hulladékgazdálkodási hatóság a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatot kérhet. Az adatkérés kizárólag a (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározottak igazolásához szükséges adatra irányulhat.

(5)[179] A hulladékgazdálkodási hatóság a (3) és (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági bizonyítvány időbeli hatályának lejártáig, illetve a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a hatósági ellenőrzés alapján indított eljárás végleges befejezéséig kezeli.

21. § A hulladékgazdálkodási hatóság a 20. §-ban foglaltakon kívül a hulladék Magyarországra történő behozatalával, kivitelével, illetve átszállításával kapcsolatban akkor is kifogást emel, ha[180]

a) a hulladék behozatala hasznosításra szolgáló hulladékégető műbe irányul, és megállapítást nyer, hogy ez a Magyarország területén képződött hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé, vagy

b) a behozni kívánt hulladék a Magyarország területén képződött hulladék hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal össze nem egyeztethető módon történő kezelését eredményezné.

IV. FEJEZET

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS EGYES SZEREPLŐINEK KÖTELEZETTSÉGEI

14. A gyártó kötelezettségei

22. § (1)[181] A gyártó a hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében törekszik arra, hogy a terméket és csomagolását - ideértve a csomagolószer előállítását is - úgy tervezze meg, alakítsa ki, továbbá olyan technológia- és termékfejlesztést hajtson végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, valamint elősegíti a hulladékképződés megelőzését, a többször használható, újrafeldolgozott anyagokat tartalmazó, műszaki szempontból tartós, egyszerűen javítható és a hulladékká válás után újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra alkalmassá váló termékek és alkatrészeik fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával - figyelembe véve a termék teljes életciklusa során jelentkező hatásokat - a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásokat és az újrahasználat elvét.

(2)[182] A gyártó a nyers- és alapanyag, termék, valamint csomagolószer közül azt igyekszik előnyben részesíteni, amelynek előállítása és felhasználása alacsonyabb anyag- és energiaigénnyel, előállítása és használata kisebb környezeti hatással, kevesebb veszélyes hulladék képződésével jár, alacsonyabb a veszélyes jelleget előidéző összetevőinek mértéke, továbbá, amely tartósabb, többször használható, és hulladékká válását követően kevésbé terheli a környezetet.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint eljáró gyártó törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén - az abban meghatározott módon és mértékig - kedvezmény igénybevételére jogosult.

23. § (1)[183] A gyártó közérthető módon tájékoztatja a termék fogyasztóit a termék és csomagolása hulladékgazdálkodási szempontból lényeges tulajdonságairól, a termék és csomagolásának újrahasználhatóságáról, elhasználódása vagy hulladékká válása esetén annak feldolgozhatóságáról, valamint további kezelésének lehetőségeiről.

(2)[184] A gyártó a terméken vagy annak csomagolásán, illetve a csomagolószeren jól látható és közérthető módon jelöli a termék és a csomagolásként felhasznált csomagolószer hulladékszegény, tartós vagy újrahasználható jellegét, hulladékgazdálkodási szempontból lényeges anyagösszetételét, visszaváltási díjas vagy letéti díjas forgalmazását, továbbá a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék esetén annak jogszabályban meghatározott azonosító jelét.

(3)[185] A fogyasztók tájékoztatására, valamint a terméken és a csomagolásra felhasznált csomagolószeren feltüntetendő információkra vonatkozóan az (1) és (2) bekezdésben előírt követelmények megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben (a továbbiakban: Fttv.) meghatározott hatóság jár el, ha a jogsértés az Fttv. értelmében vett fogyasztót érint. A hatóság az Fttv.-ben meghatározott szabályok szerint jár el.

(4)[186] A gyártó az általa előállított vagy forgalomba hozott termék és a termék csomagolására felhasznált csomagolószer újrahasználatának vagy újrahasználatra való előkészítésének elősegítése érdekében - ha törvény vagy kormányrendelet előírja - a termék vagy alkatrésze, valamint a csomagolásra felhasznált csomagolószer újrahasználatát biztosító hálózatot alakít ki és működtet.

24. §[187] (1) A gyártó törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott termék vagy termékcsoport, továbbá a termék csomagolására felhasznált csomagolószer vonatkozásában

a) az általa előállított vagy forgalomba hozott termékcsoportból származó terméket, továbbá a csomagolására felhasznált csomagolószert a forgalmazótól, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi annak újrahasználata, továbbá

b)[188] az általa előállított vagy forgalomba hozott termékből, továbbá a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladékot - a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termékből származó hulladék kivételével - a hulladékbirtokostól átveszi annak újrahasználatra való előkészítése, hasznosítása, valamint ártalmatlanítása

érdekében.

(2)[189]

25. §[190] (1) A gyártó a terméke forgalomba hozatalát - a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék kivételével - megállapodás alapján ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a forgalmazó kötelezettséget vállal a termék és a termék csomagolását képező csomagolószer visszaváltási díj - tartós fogyasztási cikk esetén letéti díj - ellenében történő visszavételére a visszaváltási díj alkalmazásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint.

(2) A gyártó azt az (1) bekezdés szerinti visszaváltási díjas vagy letéti díjas terméket, továbbá annak csomagolását, amely után a fogyasztó visszaváltási vagy letéti díjat fizetett, a forgalmazótól, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi, és a visszaváltási vagy letéti díjat részére visszafizeti.

15. A forgalmazó kötelezettségei

26. §[191] (1)[192] A forgalmazó - a 32/B. § szerinti kötelezően visszaváltási díjas termék kivételével - a gyártóval megállapodást köthet arról, hogy a forgalmazó gondoskodik

a) az általa forgalmazott termék, és a termék csomagolását képező csomagolószer fogyasztótól történő visszaváltásáról vagy visszavételéről, és a gyártónak történő átadásáról, valamint

b) az általa forgalmazott termékből, és a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételéről, elkülönített gyűjtéséről és hulladékkezelőnek történő átadásáról.

(2) Törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termék, termékcsoportból származó termék, továbbá a termék csomagolásának fogyasztótól történő visszaváltására vagy visszavételére, valamint a termékből és csomagolásából származó hulladék hulladékbirtokostól történő átvételére, elkülönített gyűjtésére, hulladékkezelőnek történő átadására.

27. §[193] A forgalmazó a fogyasztó által felajánlott terméket és a termék csomagolását képező csomagolószert, amely után a fogyasztó visszaváltási díjat vagy letéti díjat fizetett, a fogyasztótól visszaváltja vagy visszaveszi, és részére a díjat visszafizeti.

16. A gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó közös szabályok

28. § (1)[194] A gyártó a más gyártó által előállított, a forgalmazó a más forgalmazó által forgalmazott termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot csak akkor veheti át, ha hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, kivéve, ha a gyártó által előállított vagy a forgalmazó által forgalmazott termék és csomagolása a más gyártó által előállított, és a más forgalmazó által forgalmazott termékkel jellegében és funkciójában azonos.

(2)[195] Termék forgalmazását

a) törvény vagy kormányrendelet a visszaváltási vagy a letéti díj,

b) törvény a termékdíj

megfizetéséhez kötheti.

(3) Törvény vagy kormányrendelet a termék fejlesztésével, forgalmazásával, használatával vagy feldolgozásával üzletszerűen foglalkozó gazdálkodó szervezetet részben vagy egészben kötelezheti a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó kötelezettségek teljesítésére.

(4)[196] A gyártó, a forgalmazó a 24-27. § alapján átvett hulladékról a hulladék birtokosaként gondoskodik.

(5)[197] A gyártó az általa előállított, a forgalmazó az általa forgalmazott termékcsoportba tartozó termékből, továbbá annak csomagolásából származó hulladékot a termék, illetve csomagolásának előállítása, forgalmazása helyén átveheti, és annak gyűjtését hulladékgazdálkodási engedély nélkül végezheti.

(6)[198] A gyártó és a forgalmazó a gyártói felelősség körébe tartozó termékcsoportba tartozó termékből, és a termék csomagolását képező csomagolószerből származó hulladék átvételéért ellenértéket nem kérhet.

(7)[199]

29. §[200] (1)[201] Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyártók, a forgalmazók - a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termék és annak hulladéka kivételével - a 22-28. §-ban foglalt kötelezettsége ellátása érdekében közvetítő szervezetet hozhatnak létre vagy bízhatnak meg azzal, hogy e kötelezettségeiket a közvetítő szervezet a gyártóktól, a forgalmazóktól díjfizetés ellenében, szerződésben rögzített feltételek mellett átvállalja.

(2)[202] Az (1) bekezdésben meghatározott közvetítő szervezet tevékenységét a hulladékgazdálkodási hatóság általi nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.

(3)[203] A hulladékgazdálkodási hatóság a közvetítő szervezetekről nyilvántartást vezet, és a közvetítő szervezetek nevét, székhelyét, elérhetőségét és a nyilvántartásba vett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését a honlapján közzéteszi.

30. § (1) A 24. § (1) bekezdésében, valamint a 26-27. §-ban előírt követelmények megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztóvédelmi hatóság jogosult, ha a jogsértés a fogyasztóvédelemről szóló törvény (a továbbiakban: Fgytv.) értelmében vett fogyasztót érint.

(2) Az (1) bekezdés, valamint a 23. § (3) bekezdés szerinti rendelkezés az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.

16/A. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó alapkövetelmények[204]

30/A. §[205] (1) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek

a) meghatározzák a szereplők, ideértve a belföldön terméket forgalomba hozó gyártók, a nevükben kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetek, a hulladékgazdálkodással foglalkozó magán- vagy közszektorbeli szereplők, a helyi hatóságok, az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés területén tevékenykedő szereplők és szociális jellegű vállalkozások szerepét és felelősségét,

b) a hulladékhierarchiával összhangban az európai uniós jogi aktusban és hazai jogszabályban előírt célértékek, illetve célkitűzések elérése vagy megvalósítása érdekében nemzeti célértékeket, illetve célkitűzéseket határoznak meg,

c)[206] jelentéstételi rendszert alakítanak ki és működtetnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek gyártói által belföldön forgalomba hozott termékekre, valamint az e termékekből származó hulladék - típus és fajta szerint - összegyűjtésére, kezelésére vonatkozó adatok tekintetében,

d) a gyártók származására vagy méretére tekintet nélkül azonos követelményrendszert határoznak meg anélkül, hogy aránytalan szabályozási terhet rónának a terméket kis mennyiségben előállító gyártóra, ideértve a kis- és középvállalkozásokat is,

e) biztosítják a hulladékbirtokosok tájékoztatását a hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedésekről, az újrahasználati és az újrahasználatra való előkészítést végző központokról, a visszavételi és hulladékgyűjtési rendszerekről és a hulladékelhagyás megelőzéséről, és

f) gondoskodnak a hulladékbirtokos kellő mértékű, jogszabályi előíráson alapuló és gazdasági ösztönzéséről annak érdekében, hogy a hulladékbirtokos felelősséget vállaljon a hulladéknak a meglévő, elkülönített gyűjtőrendszerekbe történő juttatásáért.

(2) A kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében részt vevő gyártónak és a gyártó nevében kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a) meghatározott földrajzi területen és meghatározott termékekkel, illetve anyagokkal végez tevékenységet oly módon, hogy a tevékenysége nem korlátozódik a hulladékgyűjtés és -gazdálkodás szempontjából a legjövedelmezőbb területekre;

b) az a) pontban meghatározott földrajzi területen a hulladékgyűjtő rendszerek megfelelő elérhetőségét biztosítja;

c) rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel, vagy pénzügyi és szervezési eszközökkel;

d) rendelkezik belső, független auditor által auditált önellenőrzési rendszerrel a pénzügyi gazdálkodás - beleértve a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat -, valamint az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően gyűjtött adatok és az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt hulladékszállítási követelményeknek való megfelelés ellenőrizhetősége érdekében; és

e) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a hulladékgazdálkodási célértékek elérésére vonatkozó információkat, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek kollektív teljesítése esetén a következő adatokat:

ea) a gyártó vagy szervezet tulajdonosi köre és tagja,

eb)[207] a termékek gyártói által az értékesített egységek vagy a forgalomba hozott termékek tonnában kifejezett mennyisége alapján fizetett pénzügyi hozzájárulás,

ec) a hulladékgazdálkodásban résztvevők kiválasztási eljárása.

(3) A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeknek való megfelelés céljából a gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulás

a) legalább a gyártó által belföldön forgalomba hozott termékek következő költségeit fedezi:[208]

aa)[209] a hulladék elkülönített gyűjtésének, azt követő szállításának és kezelésének költsége, ideértve a hulladékgazdálkodási célértékeknek való megfeleléshez szükséges kezelés költségeit és az újrahasználatból, a másodnyersanyagok értékesítéséből a visszafizetésre nem kerülő visszaváltási díjakból befolyó bevételek figyelembevételével,

ab) az (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján a hulladékbirtokosoknak nyújtott tájékoztatás költségeit, és

ac) az (1) bekezdés c) pontjával összhangban történő adatgyűjtés és -szolgáltatás költségét,

b) kollektív felelősségi rendszer esetén, a termékek tartóssága, javíthatósága, újrahasználhatósága, újrafeldolgozhatósága és a veszélyes anyagok jelenléte figyelembevételével, életciklus-alapú megközelítést alkalmazva, a vonatkozó európai uniós jogi aktusok követelményeivel összhangban, valamint - amennyiben rendelkezésre állnak - harmonizált kritériumok alapján a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében az egyes termékek vagy hasonló termékekből álló termékcsoportok esetében módosításra kerül, és

c) nem haladhatja meg a hulladékgazdálkodási szolgáltatások költséghatékony módon történő nyújtásához szükséges költségeket, amelyeket az érintett szereplők között átlátható módon kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szempontokat a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, továbbá az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletek alapján létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében nem kell alkalmazni.

(5)[210] A kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek kivételével a (3) bekezdés szerinti pénzügyi hozzájárulást a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termék forgalomba hozatala esetén a termék gyártója a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért kiterjesztett gyártói felelősségi díj megfizetésével teljesíti.

30/B. §[211] (1) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a gyártó és a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet kötelezettségeinek teljesítése, a pénzügyi eszközök megfelelő felhasználása, a szabályszerű adatszolgáltatás teljesítése érdekében - ideértve a távollevők között kötött szerződés esetét is - magában foglalja a hatékony ellenőrzési rendszer létrehozását és működtetését.

(2) Ha a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését a gyártók nevében több szervezet végzi, a gyártói kötelezettség teljesítésének felügyeletét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági ellenőrzés útján vagy egyéni érdekektől független piaci szervezet kijelölésével kell biztosítani.

(3) Az Európai Unió más tagállamában letelepedett és Magyarországon terméket forgalomba hozó gyártó Magyarországon letelepedett jogi vagy természetes személyt meghatalmazott képviselőnek jelölhet ki a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos gyártói kötelezettségek teljesítése céljából.

(4) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer kormányrendelet előírása esetén magában foglalja a szükséges ellenőrzések biztosítása érdekében a gyártók vagy magyarországi meghatalmazottjuk nyilvántartásba vételi, adatszolgáltatási kötelezettségének előírását is.

(5)[212] A hulladékgazdálkodási hatóság - a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség ellenőrzése és az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából - a képviseleti jog megszűnéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb egy évig kezeli a jogi személy meghatalmazott képviselő nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy meghatalmazott képviselő családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét.

(6) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a működtetésében részt vevő felek között - beleértve a gyártókat és forgalmazókat, a magán- és közszektorbeli hulladékgazdálkodási szereplőket, a települési önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a szociális jellegű vállalkozásokat, az újrahasználati és javítási hálózatokkal és az újrahasználatra való előkészítéssel foglalkozó gazdasági szereplőket - a rendszeres párbeszéd lehetőségét biztosítja.

30/C. §[213] (1)[214] A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hulladékanalízisen alapuló szakértői becsléssel állapítja meg a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekből a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladék évi országos mennyiségét.

(2)[215] A kiterjesztett gyártói felelősségi körbe tartozó termékekből származó, a települési hulladékként kezelésre kerülő, az illegálisan lerakásra kerülő hulladékkal összefüggő, továbbá a köztisztaság keretében a 33. § (5) bekezdése alapján eltávolításra kerülő hulladékkal összefüggő, a koncessziós társaságnál felmerülő, valamint a köztisztaság keretében a 33. § (5) bekezdése alapján eltávolításra kerülő hulladékkal összefüggő, az önkormányzatoknál felmerülő, és megtérítendő, egymástól elkülönített indokolt költségeket a 30/A. § (5) bekezdése szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díj tartalmazza. Ha az önkormányzat részére e bekezdés alapján megtérítendő összeg meghaladja az önkormányzat által a 33. § (6) bekezdése szerint a koncessziós társaság részére fizetendő összeget, a különbözetet téríti meg a koncessziós társaság az önkormányzat részére a (2a) bekezdés szerinti elkülönített bankszámlán lévő összeg erejéig.

(2a)[216] A (2) bekezdés szerinti, a hulladék 31. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt átadást megelőzően felmerült, önkormányzat által viselt költségek fedezetére a gyártóktól a koncessziós társaság részére befolyt pénzösszegek nem minősülnek a koncessziós társaság bevételének, azokat a koncessziós társaság elkülönített bankszámlán, egyéb pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és az önkormányzatok részére a 33. § (6) bekezdésére figyelemmel a (2) bekezdés szerint megtéríti. A koncessziós társaság az elkülönített számlán kezelt pénzeszközöket és azok pénzkezelési költségeivel csökkentett nettó hozamát kötelezettségként veszi figyelembe.

(2b)[217] A kötelezően visszaváltási díjas termékekből származó (2) bekezdésben meghatározott költségeket a 32/B. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatási díj tartalmazza.

(3)[218] A miniszter az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladék minőségi és mennyiségi adatainak feltárása érdekében a vonatkozó szabványoknak megfelelően, évente országos hulladékanalízist készít, amelynek mennyiségi adatait június 30-ig a Hivatal és a koncessziós társaság részére megküldi.

(4)[219] A hulladékanalízis módszertanát a miniszter - a koncessziós társaság javaslata alapján - évente szeptember 15-ig felülvizsgálja, és azt a miniszter által vezetett minisztérium honlapján október 15-ig közzéteszi.

17. A hulladékbirtokos kötelezettségei

31. §[220] (1) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről.

(2) A hulladékbirtokos

a) - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső hulladék kezeléséről

aa) a koncessziós társaságnak történő átadás,

ab) a koncesszori alvállalkozónak történő átadás,

ac) a hulladék aa) vagy ab) alpontban meghatározottak által üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvarban vagy visszaváltó berendezéseken keresztül történő átadás,

ad)[221] a koncessziós társasággal kötött megállapodás alapján üzemeltetett hulladék átvételi helyen, illetve az átvételre kötelezettnek történő átadás, valamint - ha a hulladék szállítására a 14. § (1) bekezdése alapján engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül kerül sor - a koncessziós társasággal szerződéses jogviszonyban álló átrakó vagy hulladékkezelő létesítmény, komposztáló üzemeltetését végző személy részére történő átadás, vagy

ae) koncessziós szerződés megkötésének hiányában az aa)-ad) alpont helyett az állam által kijelölt jogi személynek történő átadás,

b) az a) pont alá nem tartozó hulladék kezeléséről

ba) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás,

bb) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása,

bc) a hulladék szállítónak történő átadása,

bd) a hulladék gyűjtőnek történő átadása,

be) a hulladék közvetítőnek történő átadása,

bf) a hulladék kereskedőnek történő átadása, vagy

bg) ha az átvétel az állami hulladékgazdálkodási közfeladaton kívüli, de a koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenység, a hulladékbirtokos döntésétől függően az a) pont vagy a b) pont szerinti átadás

útján gondoskodik.

(3) A hulladékbirtokos a Magyarország területére behozott hulladék kezeléséről az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendeletben meghatározott módon, a szállítmányt kísérő okmányokban foglaltaktól függően a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerint gondoskodik. A (2) bekezdés a) pontja szerinti átadás esetén a hulladékbirtokos az 53/E. § (5) bekezdése szerinti ellenérték megfizetésére köteles.

(4) A hulladékbirtokos által a (2) bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék az átvétellel az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság tulajdonába kerül. Az állam tulajdonába kerülő hulladék tekintetében a tulajdonosi jogokat az állam által a 32/A. § (4e) bekezdésében foglalt feladatok ellátására létrehozott koordináló szerv gyakorolja.

(5) A (2) bekezdés szerinti hulladékot átvevő a hulladék átadásának ösztönzése érdekében ösztönző intézkedést alkalmazhat. Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet ösztönző intézkedés alkalmazását kötelezővé teheti.

(6) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet, amely tevékenységeiből képződő elsődleges hulladék mennyisége a hulladékgazdálkodási hatóság által elfogadott, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatszolgáltatása alapján összességében meghaladja az ötvenezer tonnát és a vállalatirányítási rendszerének részeként hulladékgazdálkodási célokat tartalmazó hulladékgazdálkodási tervvel rendelkezik, a koncessziós társasággal külön megállapodásban rögzítheti azokat az elvárásokat, amelyeket teljesíteni szükséges a (2) bekezdés a) pontja szerint átadott hulladék tekintetében. Az egyedi elvárások teljesítéséhez kapcsolódó költségeket a külön megállapodásban rögzítettek szerint a hulladékbirtokos a koncessziós társaságnak megtéríti.

(7) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső, saját tevékenységeiből képződő elsődleges hulladékának saját célra történő előkezeléséről és hasznosításáról saját üzemeltetésű létesítményében és berendezésével is gondoskodhat, ha legalább olyan hasznosítási arányt tud elérni a tevékenységével, mint amilyen a (2) bekezdés a) pontja szerinti személynek történő átadással elérhető lenne.

(8) Jogszabályban meghatározott esetekben a hulladékká vált terméket a hulladékbirtokos az átvételre kötelezettnek adja át.

(9) Ha az eredeti hulladéktermelő vagy a hulladékbirtokos a hulladékot a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítő műveletek elvégzése céljából hulladékkezelőhöz szállítja, akkor ez - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a teljes hasznosítási vagy ártalmatlanítási művelet elvégzésének felelőssége alól nem mentesíti.

(10) Ha a hulladékbirtokos a hulladékot másnak a (2) bekezdés b) pont bb)-bf) alpontja szerint adja át, meg kell győződnie arról, hogy az átvevő az adott hulladék gyűjtésére, szállítására, közvetítésére, kereskedelmére, illetve kezelésére vonatkozó hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkezik, vagy az adott hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges nyilvántartásba vétele megtörtént.

(11) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a koncessziós társasággal a pénzben kifejezhető értékkel rendelkező, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékának átadására vonatkozóan a koncessziós társaság által a 92/A. § (2) bekezdése szerint biztosított elektronikus felületen - regisztrációt és a vonatkozó általános szerződési feltételek elfogadását követően - szerződést köt. A koncessziós társaság az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetnek a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó, pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladékáért kompenzációt fizet. A koncessziós társaság elektronikus felületén, hulladéktípusonkénti és időszakonkénti bontásban közzéteszi a kompenzáció számításának módszertanát, valamint a hulladék pénzben kifejezhető értékének jellegére vonatkozó tájékoztatást.

(12) A (11) bekezdés szerinti hulladék átadását a koncessziós társaság dokumentálja, amely dokumentáció:

a) gyűjtőjáratos gyűjtés esetén legalább az edényméretet, edény darabszámot, a szerződött hulladéktípust és a szerződött, rendszeres és eseti szolgáltatás szerinti gyűjtési gyakoriságot,

b) célzott gyűjtés esetén legalább az átvett hulladék minőségi jellemzőit és mennyiségét

tartalmazza.

(13) Ha az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet az átadott hulladék pénzben kifejezhető értékkel bíró jellegét vagy az átadott hulladék után részére fizetett kompenzáció mértékét vitatja, ezek megállapítása tárgyában, kérelmére a Hivatal dönt. A Hivatal az eljárása során mindkét féltől jogosult adatot kérni. A Hivatal kizárólag az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet kérelmére jogosult és köteles a hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellegének és a kompenzáció mértékének megállapítására. A Hivatal az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet ilyen kérelme esetén határozattal

a) megállapítja, hogy az átadott hulladék nem rendelkezett pénzben kifejezhető értékkel, vagy

b) megállapítja, hogy az átadott hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkezett, és meghatározza az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet a hulladék átadására tekintettel megillető kompenzáció összegét, továbbá - amennyiben az szükséges - annak megfizetése szabályait.

(14) A (13) bekezdés a) pontja szerinti határozat alapján a koncessziós társaság nem fizet kompenzációt az átvett hulladék után.

(15) A (13) bekezdés b) pontja szerinti határozat alapján a koncessziós társaság - az általa fizetett kompenzációt szükség szerint kiegészítve - kompenzációt fizet eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetnek az átvett hulladék után a határozat véglegessé válását követő 10 napon belül. Ha a (13) bekezdés b) pontja szerinti határozat alapján fizetendő kompenzáció alacsonyabb, mint a koncessziós társaság által fizetett kompenzáció, az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a határozat véglegessé válását követő 10 napon belül visszafizeti a különbözetet a koncessziós társaság részére.

(16) Az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet a Hivatal (13) bekezdés szerinti eljárását

a) kizárólag a hulladék pénzben kifejezhető értékkel bíró jellegének vitatása esetén, a hulladék koncessziós társaság részére történő átadását követően,

b) a részére fizetett kompenzáció mértékének vitatása esetén, a kompenzációnak a koncessziós társaság általi megfizetését követően

kezdeményezheti, legfeljebb a kérelem benyújtását 90 nappal megelőző időszakra vonatkozóan. A Hivatal (13) bekezdés szerinti eljárásában az ügyintézési határidő 45 nap.

(17) A kompenzáció mértékének (13) bekezdés szerinti, az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet általi vitatása vagy a Hivatal (13) bekezdés szerinti határozata nem mentesíti az eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezetet a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységért szedhető díjak megfizetése alól.

31/A. §[222] A Hivatal elnöke e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg a 31. § (13) bekezdése szerinti kérelem tartalmi követelményeit és a kompenzáció megállapítására irányuló eljárási szabályokat, valamint a 31. § (9) bekezdése szerinti hulladék pénzben kifejezhető értékkel rendelkező jellege, a kompenzáció összege meghatározásának keretszabályait és a kompenzáció megfizetésének módját.

32. § (1)[223] A hulladékgazdálkodás - ideértve a szükséges infrastruktúrát és annak működtetését - költségeit - a szennyező fizet elvvel összhangban - az eredeti hulladéktermelő, illetve a hulladék tényleges vagy korábbi birtokosa fizeti meg. Ennek teljesítésére jogszabály (részben vagy egészben) a hulladékot eredményező termék gyártóját, forgalmazóját is kötelezheti.

(2) Akinek tevékenysége során hulladék képződik, a hulladék kezeléséről a hulladékbirtokosra vonatkozó előírásoknak megfelelően gondoskodik.

(3)[224]

V. FEJEZET

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI RÉSZTEVÉKENYSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK[225]

17/A. Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatra vonatkozó rendelkezések[226]

32/A. §[227] (1)[228] Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásának biztosítása érdekében a miniszter - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -[229]

a) meghatározza a hulladékgazdálkodás országos céljait, amelyek a 73. § (1) bekezdése szerinti e törvényben megállapított céloknak minősülnek,

b) meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait,

c)[230] megállapítja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díjat és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjat,

d) ellátja a körforgásos gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó szakmapolitikai feladatokat,

e) ellátja a hulladékgazdálkodás ágazati, szakmapolitikai felügyeletét,

f) ellátja az elhagyott hulladék felszámolására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok koordinációját.

(2)[231] A Hivatal e törvényben meghatározottak szerint díjmegállapító, díjelőkészítő, díjfelügyeleti tevékenységet végez, és vagyonkatasztert működtet.

(3)[232] A Hivatal jogosult az OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodással összefüggő adataihoz való hozzáférésre.

(3a)[233]

(4)[234]

(4a)[235]

(4b)[236]

(4c)[237]

(4d)[238]

(4e)[239] Az állam koordináló szervet hoz létre

a)[240] az állam tulajdonában álló valamennyi, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását szolgáló hulladékgazdálkodási eszközzel összefüggő vagyonkezelői, valamint jogszabály által ráruházott egyéb feladat,

b)[241] a 2023. július 1-et megelőző időszakra vonatkozóan, a 2023. július 1-jét megelőző időszakban Koordináló szervként működött gazdasági társaságtól (a továbbiakban: Korábbi Koordináló szerv) átvett számlázási, kintlévőség-kezelési, szolgáltatásidíj-elszámolási és ezekhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladat, és

c)[242] ha a koncessziós társaság és az állam között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység számlázása tárgyában szerződés jön létre, e szerződés alapján a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység számlázási feladatai

ellátására.

(4f)[243] A miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatai vonatkozásában a (2) és a (4e) bekezdésben meghatározott szerv javaslatot tehet.

(4g)[244] A hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv az állami hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében jogszabályban meghatározott tartalommal a feladatköréhez tartozó hulladékgazdálkodási nyilvántartást vezet, amelyhez minden, az e törvény hatálya alá tartozó szervezet adatot szolgáltat. A hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv jogosult az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodással összefüggő adatainak kezelésére.

(4h)[245] A (4g) bekezdésben meghatározottakon túl a támogatást nyújtó szerv, a Hivatal, valamint - a hulladékgazdálkodási hatóság részére - a Koordináló szerv megad minden adatot és információt, amely a hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges. A Koordináló szerv az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatai befejezését követő 5 évig kezeli a részére átadott, az e bekezdésben és a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatot.

(4i)[246] A (4e) bekezdésben meghatározott feladatokat a kizárólagos állami tulajdonban álló Koordináló szervként az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el.

(5)[247] A Koordináló szerv térítésmentesen jogosult az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatkörében a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatok körére kiterjedő eseti és csoportos adatszolgáltatást kérni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerveitől. A Koordináló szerv a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatokat az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatok ellátása során, valamint e feladatok ellátását követő 5 évig kezeli a követelése behajthatósága céljából.

(5a)[248] A koncessziós társaság jogosult az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatkörében a 38. § (3) bekezdésében meghatározott személyes adatok körére kiterjedő eseti és csoportos adatszolgáltatást kérni a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, valamint az ingatlan-nyilvántartás szerveitől. A koncessziós társaság a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátását, illetve jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítését követő 5 évig kezeli a követelése behajthatósága céljából.

(6)[249]

(7)[250] A Koordináló szerv részletes feladatairól, valamint a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás - személyes adatokat nem tartalmazó - tartalmáról és rendjéről e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezik. A koncessziós társaság, a települési önkormányzat, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosa az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint eleget tesz adatszolgáltatási kötelezettségének a Koordináló szerv, illetve a miniszter és a Hivatal részére.

(8)[251] Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását szolgáló, az állam tulajdonában álló valamennyi hulladékgazdálkodási eszköz e törvény erejénél fogva a közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen, a 32/A. § (4e) bekezdésének a) pontja szerinti Koordináló szerv vagyonkezelésébe kerül azzal, hogy a közfeladat ellátása érdekében a Koordináló szerv vagyonkezelésébe kerülő vagyonelemek tekintetében vagyonkezelői szerződés megkötése nem szükséges.

17/B. A kötelező visszaváltási díjas rendszerre vonatkozó rendelkezések[252]

32/B. §[253] (1) Az állam kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozóan kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet a kötelezően visszaváltási díjas termékek újrahasználata, valamint e termékekből származó hulladék országos, egységes, integrált hulladékgazdálkodási rendszerének megvalósítása érdekében. Ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a kötelező visszaváltási díjas rendszert a koncessziós társaság működteti, ide értve különösen a kapcsolódó kommunikációt, a pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszer keretében gyűjtött hulladék az állam, vagy ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a koncessziós társaság tulajdonába kerül.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékek esetén, ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte, a visszaváltást egységesen a koncessziós társaság biztosítja a koncessziós társaság üzemeltetésében álló visszaváltó berendezéssel, vagy kézi átvétellel a forgalmazó közreműködésével.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó, kormányrendeletben meghatározott termékekre kiterjedően a termék gyártója a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetéséért a koncessziós társaság részére a 30/A. § (3) bekezdése szerinti pénzügyi hozzájárulást a csatlakozási díj és szolgáltatási díj megfizetésével teljesíti.

18. A települési önkormányzatra vonatkozó szabályok

33. § (1)[254] A települési önkormányzat az állammal a 78. § (1) bekezdés g) pontja, a koncessziós társasággal az 53/E. § (7) bekezdése alapján együttműködve gondoskodik - a tulajdonában, illetve a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladat ellátása érdekében létrehozott társulás tulajdonában álló, hulladék kezelését szolgáló létesítmények útján - az átvett hulladék kezeléséről.

(2)[255]

(3)[256]

(4)[257] A települési önkormányzat a Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátása körében eleget tesz a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettségének.

(5)[258] A települési önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátása körében a közterületi kihelyezett gyűjtőedényekből vagy egyéb módon a közterületről összegyűjtött települési hulladék kezeléséről a 31. § (2) bekezdés a) pontban foglaltak alapján gondoskodik.

(6)[259] Az (5) bekezdés alapján átvett hulladékkal összefüggésben a koncessziós társaság által ellátott hulladékgazdálkodási tevékenységekre a 47/A. § (1) bekezdése szerinti rendeletben meghatározott, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjszabás alkalmazandó.

(7)[260] Az önkormányzat a (6) bekezdés alapján megállapított fizetési kötelezettségét a 30/C. § (2) bekezdés szerint, az önkormányzatot megillető összeggel csökkentve teljesíti.

34. §[261]

35. §[262] (1) A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:

a)[263]

b)[264]

c)[265]

d)[266]

e)[267]

f)[268]

g)[269]

h)[270] az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét.

(2)[271]

(3)[272]

(4)[273] Ha a települési önkormányzat 2017. június 23-át követően és 2023. július 1-jét megelőzően díjkedvezményt, vagy díjkompenzációt állapított meg, és nem tájékoztatja írásban 2023. július 1-jét megelőzően a Koordináló szervet, 2023. július 1-jén vagy azt követően a koncessziós társaságot arról, hogy a díjkedvezménnyel, illetve díjkompenzációval kapcsolatosan 2023. július 1-jét megelőzően általa viselt költségeket 2023. július 1-jét követően nem viseli, az önkormányzat továbbra is megfizeti az ingatlanhasználó helyett a díjkedvezménynek, illetve díjkompenzációnak megfelelő összeget a koncessziós társaság részére, a koncessziós társaság pedig az önkormányzat által befizetett összeggel csökkentett díjat fizetteti meg az érintett ingatlanhasználóval. A települési önkormányzat a tájékoztatását 2023. július 1-je után is megadhatja, ebben az esetben a fizetési kötelezettség a tájékoztatás megküldését követő második hónap első napjától terheli.

(5)[274] A települési önkormányzat átvállalás esetében a korábbi díjkedvezmény, illetve díjkompenzáció mértékétől eltérhet, többet és kevesebbet egyaránt átvállalhat az ingatlanhasználó által fizetendő díjból.

(6)[275] A települési önkormányzat képviselő-testülete (a fővárosban a fővárosi, illetve a kerületi önkormányzat képviselő-testülete) rendeletet alkothat az (5) bekezdés szerinti hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj részben, vagy egészben történő átvállalásáról. Az önkormányzat rendeletében megállapítja a díj átvállalásával érintett személyi kört, az átvállalás e személyi körre vonatkozó egyéb feltételeit.

(7)[276] Az önkormányzat a (6) bekezdés szerinti rendeletének kihirdetéséről, módosításáról vagy hatályon kívül helyezéséről haladéktalanul tájékoztatja a koncessziós társaságot.

36. §[277]

37. §[278]

37/A. §[279]

37/B. §[280]

37/C. §[281] A települési önkormányzat ingyenes közterület-használatot köteles biztosítani, ha a 12. § (2a) és (2b) bekezdései szerinti átvétel saját terület hiányában közterület-használattal valósítható meg. A közterületen történő átvétel szabályait, az átvételi hely kialakításának módját kormányrendelet határozza meg.

37/D. §[282] Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdése szerinti jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében létrehozott társulásából a Mötv. 90. § (4) bekezdése szerinti kiválással összefüggő vagyonkiadást és az e bekezdés szerinti vagyonbevitelt, ha az így kiadott hulladékgazdálkodási létesítményt, eszközt, vagyonelemet (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) az önkormányzat a vagyon kiadásától számított hat hónapon belül hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához - hulladékgazdálkodási feladat ellátása érdekében létrehozott társulásba történő bevitel útján vagy közvetlenül - rendelkezésre bocsátja akként, hogy a vagyont az adott önkormányzat, önkormányzati társulás többségi tulajdonában álló, hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozónak, a koncesszornak vagy a koncessziós társaságnak üzemeltetésre átadja.

19. Az ingatlanhasználóra vonatkozó szabályok[283]

38. §[284] (1) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges feltételeket a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság részére biztosítja, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet igénybe veszi.

(2) Az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat fizet az e törvényben, valamint a miniszter rendeletében meghatározott feltételek szerint.

(3) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása érdekében a Koordináló szerv, vagy - ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte - a koncessziós társaság felhívására a gazdálkodó szervezet a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy ingatlanhasználó a családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét megadja.

(4) Ha nem az ingatlan tulajdonosa az ingatlanhasználó, az ingatlan tulajdonosa a Koordináló szerv, vagy - ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte - a koncessziós társaság felhívására az ingatlanhasználó személyéről tájékoztatást ad. A tájékoztatás kiterjed az ingatlanhasználat tényének igazolására és az ingatlanhasználó személyének beazonosítására. Az ingatlanhasználat tényét igazoló okiratok másolatát - a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kivételével - az ingatlan tulajdonosa a Koordináló szerv, vagy - ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte - a koncessziós társaság rendelkezésre bocsátja, vagy az elektronikus másolat elkészítésének lehetőségét számukra biztosítja. A Koordináló szerv, vagy - ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte - a koncessziós társaság az e bekezdés szerint birtokba vett okiratmásolatokat az ingatlantulajdonos részéről történt tájékoztatás bizonyíthatósága érdekében, a követelések behajthatósága céljából 5 évig kezeli.

(5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás ismételt felhívás ellenére történő elmulasztása esetén a Koordináló szerv, vagy - ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot az állam a koncesszornak átengedte - a koncessziós társaság a tulajdoni lap adatai alapján jár el a továbbiakban a szolgáltatás igénybevételével összefüggésben.

39. § (1)[285] Az ingatlanhasználó az általa használt ingatlan területén képződő települési hulladékot elkülönítetten gyűjti, és azt - e törvényben meghatározott kivételekkel - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak átadja.

(2)[286] Az ingatlanhasználó a települési hulladék részét képező elkülönítetten gyűjtött hulladékot a 31. § (2) bekezdés a) pontja szerinti - kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint - hulladékgyűjtő pontra, hulladékgyűjtő udvarba, átvételi helyre vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékot előkezelő hulladékkezelő létesítménybe szállíthatja, és ott a jogosultnak átadhatja vagy gyűjtőedényben elhelyezheti. E jogot az ingatlanhasználó csak úgy gyakorolhatja, ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat megfizette.

(3)[287] A természetes személy ingatlanhasználó a (2) bekezdésben meghatározott hulladékot hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozó telephelyére szállíthatja, ott a hulladék átvételére engedélyes átvevőnek átadhatja, az intézményi alvállalkozó a hulladékot átveheti.

(4)[288] Ha az ingatlanhasználó a zöldhulladék komposztálásáról saját maga nem gondoskodik és a zöldhulladék gyűjtőedényben vagy hulladékgyűjtő zsákban történő gyűjtésének feltételeit a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság biztosítja, a zöldhulladékot elkülönítetten gyűjti, és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak úgy adja át, hogy a zöldhulladék komposztálhatósága és lebontása biztosítható legyen.

(5)[289]

40. § (1)[290] A gyűjtőedénybe helyezett települési hulladék - a 43. § (1) bekezdésében meghatározott kivétellel - a hulladéktermelő tulajdonát képezi addig, amíg az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy a vele szerződött gazdasági társaság birtokába kerül.

(2)[291] Lomtalanítás során közterületen csak nem veszélyes lomhulladék helyezhető el, illetve adható át a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak.

(3)[292] Házhoz menő lomtalanítás esetében a lomtalanításra vonatkozó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet az ingatlanhasználó csak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társasággal előre egyeztetett időpontban veheti igénybe, és ilyen esetben a lomhulladék közterületen nem helyezhető el.

20. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságra vonatkozó szabályok[293]

41. § (1)[294] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a koncessziós területen gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátásáról.

(1a)[295] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátása e törvényben vagy e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható, valamint az ingatlanhasználó kérésére a koncessziós társaság általános szerződési feltételeiben meghatározott esetekben szüneteltethető.

(2)[296] A koncessziós társaság gondoskodik arról, hogy a feladatkörébe tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységeket a hulladékhierarchiára figyelemmel úgy válassza meg, hogy az e törvényben, illetve a hulladékgazdálkodási tervekben foglalt megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célkitűzések teljesülni tudjanak.

(3)[297] A koncesszori alvállalkozókról a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási hatóságon keresztül köteles a Hivatalt minden év január 31-ig tájékoztatni a koncesszori alvállalkozó nevének, székhelyének, cégjegyzék számának, vezető tisztviselői megnevezésének, az alvállalkozói igénybevétel mértékének megjelölésével, a konkrét alvállalkozói feladatok tételes kimutatásával.

(3a)[298]

(4)[299] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység végzésére jogosult koncessziós társaság külön kormányrendeletben meghatározott összegben környezetvédelmi biztosítást köt vagy céltartalékot képez, és ennek tényét a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja.

42. § (1)[300] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében:[301]

a)[302] az ingatlanhasználók által a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti és elszállítja (ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is),

b) - ha e törvény felhatalmazása alapján jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vegyes hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról hetente legalább egy alkalommal gondoskodik,

c) a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti, átveszi és elszállítja,

d) az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött vagy átvételi helyen átvett hulladékot összegyűjti és elszállítja,

e)[303]

f)[304] az a)-e) pontban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékot - saját maga, vagy koncesszori alvállalkozó útján - előkezeli, majd annak kezeléséről a (2) bekezdésben foglaltak szerint a hulladékkezelőnek történő átadás útján gondoskodik,

g)[305] a részére üzemeltetésre átadott létesítményeket, eszközöket, vagyonelemeket, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett egyéb hulladékgazdálkodási létesítményt üzemelteti, és

h) köteles az e törvényben foglalt előírásoknak megfelelő ügyfélszolgálatot működtetni.

(1a)[306]

(2)[307] Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság hulladékkezelő létesítménnyel vagy a közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkezelési feladatok ellátására alkalmas berendezéssel nem rendelkezik, hulladékkezelő létesítményt vagy közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkezelési feladatok ellátására alkalmas berendezést nem üzemeltet, a hulladék kezeléséről a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása útján gondoskodik.

(3)[308]

(4)[309]

(5)[310] Az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncesszor, koncessziós társaság, illetve koncesszori alvállalkozó az állami hulladékgazdálkodási közfeladaton kívüli egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységét köteles úgy megszervezni, hogy az az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátását ne veszélyeztesse.

43. § (1)[311] Ha a gyűjtőedényt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásának biztosítása céljából közterületen helyezték el, a hulladék a gyűjtőedényben történő elhelyezéssel a koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába kerül.

(2)[312] A lomtalanítás során közterületre helyezett hulladék a koncessziós társaság tulajdonába és a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó birtokába kerül.

(2a)[313]

(2b)[314] A hulladékgazdálkodási hatóság a részére nyújtott adatszolgáltatás helyességének megállapítása érdekében jogosult a koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozás, a Koordináló szerv, valamint ezek közreműködője tevékenységének ellenőrzésére, ideértve a helyszíni ellenőrzést is.

(2c)[315] A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére irányuló támogatások biztosításának feltételeként előírható, hogy a hulladékokat nemcsak hulladékfajta, hanem használati tárgy jelleg szerint is szét kell válogatni, és a szétválogatott, még használható eszközök újrahasznosítás céljából pályázat útján ingyenesen megszerezhetők. A pályázati rendszer alapján át nem adott termékek karitatív célra felhasználhatók.

(3)[316] Az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság úgy alakítja ki, hogy[317]

a)[318] legalább

aa) a települési papír-, üveg-, műanyag, fém- és zöldhulladék, és

ab) a háztartásokban képződő biohulladék

elkülönített gyűjtése biztosított legyen;

b) a házhoz menő gyűjtés minél több fajtájú és jellegű települési hulladék esetében biztosított legyen;

c) a lomhulladék átvételének, összegyűjtésének és elszállításának megszervezése biztosított legyen;

d) a települési hulladék hulladékgyűjtő szigeten történő elhelyezése csak kiegészítő megoldásként, elsősorban olyan sűrűn lakott településrészeken legyen alkalmazható, ahol az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék házhoz menő gyűjtése és elszállítása nem biztosítható;

e) a hulladékgyűjtő udvarban a lehető legtöbb típusú, fajtájú és jellegű települési hulladék átvételéről tudjon gondoskodni.

(4)[319] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége a gyártó és a forgalmazó kiterjesztett gyártói felelősségét nem érinti.

44. §[320] (1)[321] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság évente legalább 1 alkalommal gondoskodik a lomtalanítás megszervezéséről és a lomtalanítás során a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak átadott vagy közterületre helyezett lomhulladék átvételéről, összegyűjtéséről, elszállításáról.

(2)[322] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság törekszik arra, hogy az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert több hulladékáramra kialakítsa, és azt, valamint a lomtalanítást házhoz menő gyűjtésként szervezze meg.

(3)[323] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság törekszik arra, hogy a közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.

45. §[324]

21. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak[325]

46. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat - a vegyes hulladék mennyiségével arányosan - a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával úgy kell megállapítani és szabályozni, hogy

a)[326] a díj a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre, a közszolgáltatás hatékonyságának javítására, a kapacitások hatékony igénybevételére, a közszolgáltatás minőségének folyamatos javítására, valamint a környezetterhelés csökkentésére ösztönözzön, valamint

b)[327] az e törvény szerinti céltartalék összege, a folyamatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatás indokolt költségei, a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségei, a közszolgáltatási résztevékenység tartós ellátásához, fejlesztéséhez szükséges indokolt költségek, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény bezárásának, rekultivációjának, utógondozásának és monitoringjának indokolt költségei figyelembevételre kerüljenek.

(2)[328] Az (1) bekezdés alapján meghatározott díjalapot csökkenteni kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához biztosított költségvetési, önkormányzati támogatással, továbbá a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel.

47. §[329] (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat egyéves díjfizetési időszakra, általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek szerint kell meghatározni.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj egytényezős vagy kéttényezős díjként állapítható meg.

(3) A kéttényezős díj rendelkezésre állási díjból és ürítési díjból áll.

(4) Az üdülőként nyilvántartott ingatlannal rendelkező tulajdonosok esetében az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj 50%-át kell megállapítani.

47/A. §[330] (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásáért szedhető közszolgáltatási díjat és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig.

(2) A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással kapcsolatos javaslatát a Hivatal elnökének az 53/N. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelete és módszertani útmutatója alapján meghatározott indokolt költség figyelembevételével küldi meg a miniszter részére a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat, és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjakat a miniszter a (2) bekezdés szerinti javaslat hiányában is megállapíthatja. Ebben az esetben a miniszter megkeresheti a Hivatalt, hogy 45 napon belül tegye meg javaslatát.

(4) A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó által a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység keretében, valamint a gazdálkodó szervezetek és a települési önkormányzatok részére a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység keretében, ugyanazon ingatlanhasználó részére, ugyanolyan tartalommal, meghatározott időközönként, ismétlődő jelleggel, rendszeres szolgáltatásként nyújtott hulladékgazdálkodási tevékenység mértékét meghaladó eseti szolgáltatás esetén a rendszeres szolgáltatás díjának figyelembevételével a hulladék típusára, mennyiségére, és a végzett hulladékgazdálkodási tevékenységre tekintettel kell az eseti szolgáltatás díját meghatározni.

(5) A közszolgáltató, a Koordináló szerv, a települési (fővárosban a fővárosi, illetve kerületi) önkormányzat és a települési önkormányzati társulás, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására igénybe vett közszolgáltatói alvállalkozó (a továbbiakban együtt: Hivatal által kötelezett) a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal kapcsolatos díjelőkészítő és díjfelügyeleti tevékenységéhez szükséges. A Hivatal által kötelezett a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. A Hivatal által kötelezett a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint, valamint a Hivatal által kiadott határozatban megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a Hivatal által kötelezett e kötelezettségét a Hivatal felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.

(6)[331] A koncesszor, a koncessziós társaság, a Koordináló szerv, a települési (fővárosban a fővárosi, illetve kerületi) önkormányzat és a települési önkormányzati társulás, az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladékgazdálkodási létesítmény üzemeltetője, a koncesszori alvállalkozó, a 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető mű, a B3 alkategóriájú hulladéklerakó és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott eszközök üzemeltetője és tulajdonosa, továbbá a környezetvédelmi termékdíj, valamint a visszaváltási és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggő díjak megfizetésére kötelezettek, a 31. § (11)-(17) bekezdése szerint kompenzációra jogosult, a koncessziós szerződés hatálya alá tartozó hulladékot hasznosító hulladékkezelő, az őket nyilvántartó hatóság és a díjakat beszedő szerv a Hivatalnak minden olyan tájékoztatást és adatot megad, amely a Hivatal e törvényben meghatározott tevékenységéhez szükséges. A Hivatal által kötelezett a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint, valamint a Hivatal által kiadott határozatban megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a kötelezett e kötelezettségét a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szab ki.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti kötelezett a Hivatal elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendeletében, a Hivatal által kiadott határozatban vagy az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglalt határidőn belül nem ad tájékoztatást vagy szolgáltat adatot, a Hivatal a tájékoztatás, adatszolgáltatás hiányában is javaslatot tehet a miniszter részére.

47/B. §[332]

47/C. §[333] (1) A körforgásos gazdaságra történő áttérés, a megfelelő hulladékgazdálkodás elveit, céljait, a hulladék értékként kezelését, a hulladékok megismertetését az általános iskolai képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.

(3) Az állam a jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodási magatartásra neveléssel összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá a hulladék mennyiségének visszaszorítását, hasznosítását, újrahasználatát ösztönző szemlélet kialakításához.

(4) A hulladékgazdálkodási hatóság

a) szakmailag felügyeli a megfelelő hulladékgazdálkodási előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést és vizsgáztatást,

b) részt vesz a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés szervezésében.

47/D. §[334] (1)[335] A Hivatal a működő hulladékgazdálkodási eszközökről és létesítményekről az 53/B. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglalt, valamint a hivatalból tudomására jutott adatok alapján vagyonkatasztert működtet a Hivatal és a miniszter hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében. A vagyonkataszter tartalma tekintetében az ingatlanokra vonatkozó adatszolgáltatásra az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet ingatlanvagyon-kataszterre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)[336] A Hivatal a vagyonkataszter adatai hitelességének biztosítása érdekében az ország területén működő hulladékgazdálkodási eszközről és létesítményről azok tulajdonosától és használójától minden olyan tájékoztatást és adatot kérhet, amely a vagyonkataszter teljességéhez szükséges. A tulajdonos és a használó a Hivatal által megjelölt tartalommal, formában és határidőn belül eleget tesz tájékoztatási és adatszolgáltatási kötelezettségének. Ha a kötelezett a tájékoztatást és adatszolgáltatást a Hivatal hiánypótlási felhívása ellenére nem teljesíti, a Hivatal bírságot szabhat ki.

(3)[337] A Hivatal a vagyonkataszter adatait a tárgyévet követő év március 31-ig megküldi a miniszter részére, valamint a miniszter megkeresésére egyedi adatszolgáltatást teljesít az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint.

21/A. A hulladékgazdálkodási díjfelügyelet[338]

48. §[339] (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjra vonatkozó rendelkezések betartását a Hivatal ellenőrzi. E rendelkezések megsértése esetében a Hivatal határozattal

a) megtiltja a jogszabálysértő díj további alkalmazását, és kötelezi az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaságot a jogszerű ellenérték alkalmazására,

b) kötelezi az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaságot a rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének

ba) a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére, vagy

bb) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság által nyújtott, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel érintett valamennyi ingatlanhasználó részére történő visszatérítésére, ha a sérelmet szenvedett fél személye nem állapítható meg, és

c) bírságot szabhat ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az ügyintézési határidő 25 nap.

(3) A Hivatal a díjfelügyeleti eljárás keretében hozott, véglegessé vált határozatait honlapján közzéteszi.

(4) A bíróság a Hivatal díjfelügyeleti eljárás keretében hozott határozatát nem változtathatja meg.

49. § (1)[340] A koncessziós társaság a Hivatal részére a tárgyév díjfelügyeleti tevékenységéért a tárgyév június 30. napjáig felügyeleti díjat fizet.

(2)[341] A felügyeleti díj éves mértéke Magyarországnak a Központi Statisztikai Hivatal által, a tárgyévet megelőző utoljára közzétett tájékoztatási adatbázis alapján meghatározott lakos száma és 150 forint szorzata.

(3)[342]

(4)[343]

50. §[344] (1) A koncessziós társaság, a koncesszori alvállalkozó, a 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető mű, valamint a B3 alkategóriájú hulladéklerakó üzemeltetője (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: kötelezett) beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A kötelezett - a számviteli politika részeként - olyan számviteli szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezet, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát, valamint kizárja a keresztfinanszírozást.

(3) A (2) bekezdés szerinti elkülönült nyilvántartás

a) a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó esetében

aa) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység,

ab) az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe nem tartozó települési hulladékával kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység,

ac) a közterületi köztisztasági önkormányzati közfeladattal összefüggésben keletkezett hulladékkal kapcsolatos tevékenysége,

ad) kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékekkel és az azokból származó hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység, továbbá a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátása,

ae)[345] a kötelező visszaváltási díjas rendszerbe tartozó termékeknek és e termékekből származó hulladékokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység, továbbá a kötelező visszaváltási díjas rendszer működtetése érdekében végzett tevékenysége,

b) a B3 alkategóriájú hulladéklerakó, valamint a 18/A. § (1) bekezdése szerinti hulladékégető mű üzemeltetője esetében az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához kapcsolódó tevékenysége

szerinti felosztást tartalmazza.

(4) A kötelezett a (3) bekezdés szerinti tevékenységeket éves beszámolója kiegészítő mellékletében oly módon mutatja be, mintha azokat önálló vállalkozás keretében végezte volna. A tevékenység elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredménykimutatást jelent.

(5) A kötelezett az auditált éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldi a Hivatalnak.

(6) A kötelezett a Hivatal számára biztosítja, hogy a Hivatal a kötelezett (3) bekezdés szerinti tevékenységével kapcsolatos pénzügyi-számviteli kimutatásaiba, valamint az azokhoz kapcsolódó bizonylatokba betekinthessen és az azokkal összefüggő információkat - ideértve az üzleti titkot is - megismerhesse.

(7) A számviteli szétválasztásra vonatkozó részletszabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet tartalmazza.

51. §[346] (1)[347] A hulladékgazdálkodási eljárásban, valamint a Hivatalnak az adott üggyel szorosan összefüggő más eljárásában hozható döntés a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben hozható döntés feltétele.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben a meghatározott cselekmény végrehajtását a Hivatal foganatosítja.

(3)[348] A 18/C. § (2) bekezdése, a 18/D. § (4) bekezdése, a 47/A. § (6) bekezdése és a 47/D. § (2) bekezdése alapján kiszabható bírság legmagasabb összege, gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet előző üzleti évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb ötvenmillió forint, települési önkormányzat és települési önkormányzati társulás esetében a települések lakosainak száma, szorozva 100 forinttal, de legfeljebb ötvenmillió forint.

52. §[349]

22. Ügyfélszolgálat

53. §[350] (1) A koncessziós társaság és a közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozó a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjjal, valamint az ingatlanhasználó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel kapcsolatos bejelentéseinek intézése, panaszainak kivizsgálása, orvoslása és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel kapcsolatos általános tájékoztatásnyújtás biztosítása érdekében ügyfélszolgálatot működtet.

(2) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság az ügyfélszolgálat keretében az Fgytv.-ben meghatározottakon túlmenően

a) az alkalmazott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjakat,

b) a lomtalanítással kapcsolatos adatokat, információkat,

c) a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásban szereplő vállalkozások elnevezését és a koncesszori alvállalkozói nyilvántartás elérhetőségeit, valamint

d) a koncessziós szerződést és annak módosítását, az üzleti titok körébe tartozó adatok kivételével

az ügyfélszolgálatán és a honlapján mindenki számára díjmentesen hozzáférhetővé teszi.

(3) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság az elkülönített hulladékgyűjtés ösztönzése érdekében a lakosságot az elkülönített hulladékgyűjtés feltételeiről a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott módon tájékoztatja.

(4) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság és a közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncesszori alvállalkozó köteles az általa működtetett ügyfélszolgálaton a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos bejelentéseket, panaszokat rögzíteni és elintézni.

V/A. FEJEZET[351]

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI KONCESSZIÓRA VONATKOZÓ ÁGAZATI SZABÁLYOK

22/A. A hulladékgazdálkodási koncesszió tartalma[352]

53/A. §[353] (1) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat gyakorlásának jogát az állam kizárólag egységesen, egy eljárásban, egy és ugyanazon koncesszor részére a Konctv., a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) és e törvény rendelkezéseinek megfelelően megkötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti.

(2)[354] Az (1) bekezdés szerinti koncessziós szerződéssel átengedett jog tovább nem ruházható, de a koncessziós szerződés alapján gyakorolható hulladékgazdálkodási résztevékenység ellátásába a koncessziós társaság koncesszori alvállalkozót, vagy - ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető - más alvállalkozót bevonhat.

(3) Ha az állam az (1) bekezdésben biztosított jogának gyakorlását koncessziós szerződéssel átengedi, az e körbe tartozó hulladékgazdálkodási résztevékenységek kizárólag a koncessziós szerződés rendelkezései által biztosított koncessziós jog (a továbbiakban: hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság) alapján és az e törvényben meghatározottak szerint végezhetők.

(3a)[355] A koncessziós szerződésben nem szabályozott kérdésekben a nem természetes személy ingatlanhasználó és a koncessziós társaság között a koncessziós jogosultság alapján nyújtható szolgáltatásra vonatkozó jogviszony - a (4a) bekezdésben foglaltakra tekintettel - a jogszabály alapján vagy a koncessziós társaság által biztosított elektronikus felületen történő regisztrációt és a vonatkozó általános szerződési feltételek elfogadását követően jön létre.

(4)[356] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladék tekintetében a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatait - beleértve a meghatározott visszagyűjtési és újrafeldolgozási célértékek teljesítéséhez szükséges hulladékgazdálkodási tevékenységek közül az ilyen hulladék átvételét, gyűjtését, elszállítását, előkezelését és kezelésre történő átadását, továbbá a kapcsolódó kommunikációt, pénzügyi koordinációt és elszámolást, valamint a jelentéstételi rendszer működtetését - a koncessziós társaság látja el. A koncessziós társaság e bekezdés szerinti a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezeti feladatainak ellátásába koncesszori alvállalkozót, vagy - ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető - más alvállalkozót bevonhat.

(4a)[357] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység általános gazdasági érdekű szolgáltatás. A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság egyben a koncesszor és a koncessziós társaság számára kötelezettséget jelent a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátására. A koncesszor és a koncessziós társaság megbízását az általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősülő hulladékgazdálkodási résztevékenységek ellátásával a koncessziós szerződés tartalmazza.

(5) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság nem mentesít a jogszabályban meghatározott hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi és természetvédelmi kötelezettség teljesítése alól.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott jogszabályoknak való megfelelést - így különösen az engedélyek meglétét, a nyilvántartásba vételi, bejelentési kötelezettségek teljesítését - a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.

(7)[358] A 31. § (2) bekezdés a) pontjába tartozó hulladékkal kapcsolatos, az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó tevékenység az állami hulladékgazdálkodási közfeladatra vonatkozó koncessziós szerződés hatálybalépését követően kizárólag az ilyen hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultsággal rendelkező koncesszor, illetve koncessziós társaság, valamint a koncesszori alvállalkozó, vagy - ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető - más alvállalkozó által végezhető.

53/B. §[359] (1) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésével kapcsolatos pályázatra (a továbbiakban: pályázat), valamint a koncessziós szerződésre vonatkozó, a Konctv.-ben és az e törvényben előírt szabályokat a Kbt.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A pályázat előkészítésére, kiírására, elbírálására, továbbá a koncessziós szerződés nyertes ajánlattevővel való megkötésére a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter jogosult. A pályázatok értékelésére a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter minősítő bizottságot hoz létre. A minősítő bizottság javaslata alapján a koncesszió megadásáról a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter dönt.

(3) A pályázatot úgy kell kiírni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő ellátás minden magyarországi településen folytatható legyen, a koncesszor teljesítse az állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó egyes hulladékáramokra a jogszabályokban meghatározott célértékeket, a lakossági közszolgáltatás színvonala egységesen magas minőségű legyen, és mindezekhez biztosítsa a szükséges feltételeket, így különösen a magas színvonalú, technológiai megújulást eredményező infrastrukturális feltételeket.

(4) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság földrajzi alapja az ország teljes területe.

(5) A hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultság átengedésére nyilvános pályázatot kell kiírni.

(6) A pályázati kiírást a koncesszióval érintett területre vonatkozó hulladékgazdálkodás jellemzőit bemutató tájékoztató (e § alkalmazásában a továbbiakban: tájékoztató) adatainak felhasználásával kell elkészíteni.

(7) A Hivatal a pályázati eljárás lefolytatásához összeállítja az alábbi adatokat tartalmazó tájékoztatót a miniszter részére:

a) a koncessziós területen a pályázati kiírást megelőzően három egymást követő évben képződött, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében gyűjtött és kezelt hulladék mennyiségét;

b) a koncessziós területen működő önkormányzati és önkormányzati társulás, valamint az állam tulajdonában vagy a Koordináló szerv vagyonkezelésében álló, továbbá az Európai Unió támogatásával megvalósítás vagy beszerzés alatt álló hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények [e bekezdés és a (8) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyonelemek] bemutatása és az ilyen vagyonelemek hasznosításával és működtetésével kapcsolatos korlátokat, korlátozásokat, továbbá az ilyen hulladékgazdálkodási eszközökkel kapcsolatos fejlesztési terveket;

c) az érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben foglalt, a közszolgáltató által ellátott közszolgáltatás tartalmát és az annak ellentételezéséért fizetendő közszolgáltatási díjat, illetve az esetleges kedvezményeket településenkénti bontásban;

d) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók jellemzőit, különösen a tulajdonosi szerkezetük, a rendelkezésre álló vagyonelemek tételes könyv szerinti értéke, valamint a Hivatal elnöke által e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint megállapított forgalmi érték és cégérték.

(8) A (7) bekezdésben foglalt feladat teljesítése érdekében a Hivatal részére megküldi:

a) a Koordináló szerv a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő (7) bekezdésben meghatározott,

b) a helyi önkormányzat - szükség esetén ideértve az önkormányzati társulást is - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással nem érintett hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásába bevont önkormányzati vagyonelemekkel kapcsolatos, az önkormányzati vagyonkataszterben szereplő,

c)[360] a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter - a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok bevonásával - a nem hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezeteknek a hulladék gyűjtéséhez, szállításához, közvetítéséhez, kereskedelméhez és a hasznosítás kivételével a kezeléséhez igénybevett - ideértve a bérletet vagy lízinget is - vagyonelemek hulladékgazdálkodási engedélyében szereplő

adatokat.

(9) A tájékoztató - az üzleti titokhoz fűződő jogok védelmének eleget tevő tartalommal - az eljárást megindító dokumentáció részét képezi.

(10) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat átengedésére vonatkozó pályázat során a pályázónak vállalnia kell

a) a 91. § szerinti díjtétel érvényesülését és

b) az egyes, az állami hulladékgazdálkodási közfeladattal érintett hulladékáramokra jogszabályban meghatározott uniós célértékek határidőre teljesítését

[az a) és b) pont a továbbiakban együtt: koncessziós alapfeltételek].

53/C. §[361] (1) A koncessziós szerződés a pályázati felhívásban meghatározott időtartamra köthető.

(2) A koncessziós szerződés tartalmazza különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység meghatározását, az annak teljesítését szolgáló biztosítékot, az éves szinten teljesítendő, a hulladékgazdálkodási jogszabályokban az adott állami hulladékgazdálkodási közfeladat körébe tartozó egyes hulladékáramokra a jogszabályokban meghatározott célértéket.

(3) A koncessziós szerződésben rögzíteni kell, hogy a megkötését követően bekövetkező jogszabály-módosításból eredő változások a szerződés részévé válnak.

(4) A koncesszor a koncessziós szerződést 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja, amennyiben

a) a (3) bekezdés szerinti jogszabályváltozások a koncessziós társaság számára olyan mértékben hátrányosak, amely miatt a koncessziós szerződés fenntartása a továbbiakban már nem várható el;

b)[362]

c)[363]

(5) A (4) bekezdésben foglalt felmondási okokat a koncessziós szerződésben szükséges rögzíteni.

(6) A felmondásnak valósnak, okszerűnek és részletesen indokoltnak kell lennie.

(7) A koncesszor a koncessziós szerződés tartalmának újratárgyalását kezdeményezheti a miniszternél - a Kbt. szerződésmódosításra vonatkozó szabályaira tekintettel - amennyiben

a) a gazdasági környezetben vagy működési feltételekben bekövetkező változások a koncesszorra, illetve koncessziós társaságra nézve lényeges gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoznak, amely miatt a koncessziós szerződés fenntartása a továbbiakban már nem várható el a koncesszortól, illetve a koncessziós társaságtól, vagy

b) a koncessziós alapfeltételek jogszabályi változása a koncesszor vagy a koncessziós társaság számára lényeges gazdasági hátrányt vagy jogi érdeksérelmet okoznak, amely miatt a koncessziós szerződés eredeti tartalommal történő fenntartása a továbbiakban már nem várható el.

(8) A Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter a koncessziós szerződést 6 hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a koncessziós társaság

a) az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátása során a környezet védelmére vonatkozó jogszabályok vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette, és ennek tényét bíróság jogerősen vagy hatóság véglegessé vált döntéssel megállapította, vagy

b) a koncessziós szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.

(9) A (8) bekezdésben foglalt felmondási okokon túl a koncessziós szerződés további felmondási okokat is rögzíthet.

53/D. §[364] (1) A koncessziós szerződés lejártát megelőzően legalább 6 hónappal a hulladékgazdálkodási koncessziós jogosultságra vonatkozó új pályázatot kell kiírni.

(2) A koncessziós szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén, továbbá ha a koncessziós társaság nem rendelkezik hulladékgazdálkodási engedéllyel, a koncesszor az új koncesszor kiválasztásáig, de legfeljebb hat hónapig a hulladékgazdálkodási tevékenységet változatlanul ellátja. A koncessziós szerződés megszűnése vagy megszüntetése esetén kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter haladéktalanul gondoskodik az új pályázat kiírásáról.

(3) Az 53/B. § szerinti pályázat eredménytelensége esetén kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter haladéktalanul gondoskodik az új pályázat kiírásáról.

(4) Ha az állami hulladékgazdálkodási közfeladat bármelyik résztevékenységének ellátására az e törvényben vagy a koncessziós szerződésben foglaltak szerint nem kerül sor vagy az bármely okból nem biztosítható, e törvény szabályait az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

22/B. A hulladékgazdálkodási ágazati feladatok folytonosságának biztosítása és a koncessziós tevékenység ellátásának finanszírozása[365]

53/E. §[366] (1) A pályázati eljárást úgy kell megindítani és a koncessziós szerződést úgy kell megkötni, hogy a koncessziós modellt megelőzően működő hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és a koncesszió tárgyát képező hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátása folytonos és a koncessziós modellre történő átállás akadálymentes legyen.

(2)[367] A koncessziós társaságot illető ellenszolgáltatás összetevői a közszolgáltatási díj, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díj, továbbá a koncessziós társaság tulajdonába kerülő hulladék értékesítéséből származó árbevétel.

(3)[368] Az 53/A. § (4) bekezdése szerint a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet feladatainak a koncessziós társaság általi teljesítéséért a gyártók által fizetendő pénzügyi hozzájárulást úgy kell megállapítani, hogy az fedezze a koncessziós társaság ilyen tevékenysége körében felmerülő indokolt költségeket, és az ilyen költségekből nem vonhatóak le a hulladék értékesítéséből származó árbevételek.

(4)[369] A (2) bekezdésben meghatározott díjakat a koncessziós társaság szedi be, és kezeli az ezzel kapcsolatban felmerülő kintlévőségeket.

(5)[370] A (2) bekezdésben foglalt díjakkal érintett szolgáltatásokon kívüli, de a koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenység ellátásáért fizetendő ellenértéket a koncessziós társaság állapíthatja meg, amelynek - indokolt esetben differenciált - mértékét a honlapján közzéteszi.

(6)[371]

(7)[372] Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásával összefüggésben a hulladékgazdálkodási eszközökkel rendelkező önkormányzat, önkormányzati társulás, gazdasági társaság vagy más gazdálkodó szervezet köteles együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal.

(8)[373] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátása érdekében a koncesszor nevében eljáró koncessziós társasággal vagy koncesszori alvállalkozói tevékenység ellátására irányuló szerződéssel rendelkező személlyel versenyeztetés mellőzésével köthető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához részben vagy egészben szükséges vagyonra vonatkozóan az Nvtv. szerinti hasznosítási vagy tulajdonátruházási szerződés.

53/F. §[374] (1) A koncesszióköteles hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásáért az állam részére koncessziós díjat kell fizetni, vagy más ellentételezést kell adni.

(2) A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról vagy az (1) bekezdés szerinti ellentételezésről, annak teljesítése módjáról a koncessziós szerződésben kell rendelkezni.

(3) A koncessziós díj legkisebb összegét a pályázati kiírás tartalmazza, amelynél magasabb összegre, vagy más ellentételezésre a pályázó ajánlatot tehet.

(4) A koncessziós díjat vagy az ellentételezést a koncesszor, a koncessziós társaság, vagy - a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter hozzájárulásával - harmadik fél teljesíti.

53/G. §[375] (1)[376] A koncessziós díjat a miniszter az általa vezetett minisztérium kijelölt szervezeti egysége útján szedi be.

(2) A koncessziós díjból befolyt összeg a miniszter által vezetett minisztérium bevétele, azt a hulladékképződés csökkentését támogató feladatokra kell fordítani.

(3) A koncessziós díj felhasználásáról a miniszter évente - az 53/L. § (1) bekezdésben előírt átfogó elemzés részeként - beszámol a Kormány számára.

22/C. A koncessziós társaság és az általa ellátott hulladékgazdálkodási tevékenység

53/H. §[377] (1) A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási koncesszió gyakorlására akkor lesz jogosult, ha a koncessziós szerződés aláírásától számított 1 éven belül gondoskodik a tevékenység végzéséhez szükséges engedély megszerzéséről és a kapacitást biztosító szerződések megkötéséről. Ha a koncessziós társaság az 1 év alatt a szükséges engedélyeket nem szerzi meg vagy a kapacitást biztosító szerződéseket nem köti meg, a koncessziós szerződés a szerződés aláírását követő egy év lejártával megszűnik. A koncessziós szerződés megszűnéséről a Konctv. végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter közleményt tesz közzé a honlapján és intézkedik új koncessziós szerződés megkötése érdekében.

(2) A koncesszornak koncessziós társaságként olyan gazdasági társaságot kell alapítania, amelyben a társaság megalakulásakor és működése alatt folyamatosan a részvények, üzletrészek és szavazatok többségével rendelkezik, valamint kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a koncessziós szerződésben meghatározott követelményeket a koncessziós társaságban tulajdonosként érvényesíteni fogja.

(3)[378] A koncessziós szerződés alapján keletkezett jogok és kötelezettségek a koncesszort illetik meg illetve terhelik, amelyek gyakorlását és teljesítését a koncessziós társaságon, valamint annak szerződött partnerein keresztül valósítja meg.

(4)[379] Az (1) bekezdésében foglalt követelmények a koncessziós társaság esetében akkor is teljesülnek, ha az - a kapacitást biztosító megállapodások megkötésére, illetve a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyek megszerzésére vonatkozó kötelezettsége körében - a tevékenység végzéséhez szükséges engedélyekkel rendelkező, a kapacitást biztosító koncesszori alvállalkozóval, illetve a kapacitással rendelkező más gazdálkodó szervezettel megállapodott legalább a kapacitások rendelkezésre bocsátásáról vagy lekötéséről.

53/I. §[380] (1) A koncesszor a koncessziós szerződésben kifejezetten vállalja - a koncessziós társasággal egyetemben - a koncesszió tárgyává tett hulladékgazdálkodási tevékenység vagy résztevékenység ellátásával kapcsolatos felelősséget és kockázatokat, amelyek a koncessziós tevékenység szerződés szerinti megkezdésének időpontját követően felmerülő okból keletkeztek.

(2) A koncessziós jogviszony nem zárja ki, hogy a koncessziós társaság támogatáspolitikai eszközöket igénybe vegyen, különösen a hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésével összefüggésben.

(3)[381] A koncessziós társaság a koncessziós szerződés tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységeket a hulladékgazdálkodási engedélyében foglaltak alapján, vagy koncesszori alvállalkozó, vagy - ha az igénybe vett tevékenység e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül végezhető - más alvállalkozó bevonásával látja el.

(3a)[382] A koncessziós társaság a koncessziós szerződés tárgyát képező hulladékgazdálkodási résztevékenységeken kívül kizárólag a koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységet végezhet, ahhoz kapcsolódó szerződéseket köthet. Az ilyen tevékenységgel, vagy szerződéssel érintett hulladék kezeléséről a 31. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján kell gondoskodni. Törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezése alapján koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges a tevékenység, ha a koncessziós alapfeltételnek minősülő célérték teljesítést szolgálja.

(3b)[383] A koncessziós szerződés teljesítése érdekében szükséges tevékenységnek minősül a hulladékgyűjtő udvarban az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint történő hulladékgyűjtés.

(4)[384] A miniszter, a Koordináló szerv, az érintett hatóságok együttműködnek a koncesszorral és koncessziós társasággal az adott hulladékgazdálkodási résztevékenységek körébe tartozó feladatok teljesítésére való felkészülésben és azok végrehajtása során, különösen a hulladékgazdálkodási eszközök fejlesztésével, a lakossági edukációval és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetésével és megvalósításával kapcsolatban.

(5) A miniszter, a Koordináló szerv és az érintett hatóságok kötelesek együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a koncessziós szerződés fennállása alatt.

53/J. §[385] (1)[386] A miniszter megkeresésére a koncessziós társaság köteles minden adatot, tájékoztatást, elemzést, információt rendelkezésre bocsátani az adatkéréstől számított 15 napon belül.

(2)[387] A koncessziós társaság a miniszter részére a tevékenységéről, a koncessziós szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről és a pénzügyi helyzetéről évente május 31. napjáig beszámol és minden félévet követő három hónapon belül tájékoztatást ad. Az éves beszámolót egyidejűleg megküldi a Hivatal részére is.

(3)[388] A miniszter a benyújtott beszámolóval vagy tájékoztatóval összefüggésben további felvilágosítást és adatszolgáltatást kérhet a koncessziós társaságtól.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott, a koncessziós társaságra vonatkozó kötelezettségek kiterjednek a koncesszorra és a koncesszori alvállalkozóra is.

53/K. §[389] (1)[390] A koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási kötelezettségeit szolgáló tevékenységeinek bemutatására évente, tízéves időtartamra gördülő fejlesztési rendszertervet készít, melyet az első 10 évre vonatkozóan 2022. október 31-ig nyújt be. A 10 évre vonatkozó gördülő fejlesztési rendszertervek felülvizsgált változatát a koncessziós társaság az adott évben január 15-ig nyújtja be a miniszternek.

(1a)[391] Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására üzemeltetett hulladékgazdálkodási eszköz, létesítmény tulajdonosa és üzemeltetője a gördülő fejlesztési rendszerterv elkészítéséhez, felülvizsgálatához és végrehajtásához szükséges, a gördülő fejlesztési rendszerterv részletes tartalmi és formai követelményeiről szóló miniszteri rendeletben előírt adatokat a koncessziós társaság felhívása esetén a koncessziós társaság rendelkezésére bocsátja.

(2)[392] A gördülő fejlesztési rendszerterveket a miniszter a Hivatal véleményének kikérését követően hagyja jóvá a benyújtást követő 60 napon belül.

(3)[393] A gördülő fejlesztési rendszerterv tételének vagy elemének jóváhagyását a miniszter megtagadja, ha:

a) a benne foglalt valamely beruházás vagy beszerzés nem szükséges az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban vagy a koncessziós szerződésben meghatározott hulladékgazdálkodási tevékenységhez, különösen az egyes hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítéséhez,

b)[394] valamely beruházás vagy beszerzés költsége nem áll arányban az elérni kívánt környezetvédelmi és gazdasági előnyökkel,

c)[395] az nem felel meg a koncessziós társaság által a koncessziós szerződésben vállalt kötelezően elvégzendő beruházásoknak és beszerzéseknek, vagy a koncessziós időszak első 10 évére készített beruházási ütemtervnek, vagy

d)[396] az nem felel meg a hulladékgazdálkodási tárgyú jogszabályok előírásainak.

(4)[397] A megvalósított éves fejlesztésekről a koncessziós társaság a következő év január 15. napjáig beszámol a miniszternek. A beszámolót egyidejűleg megküldi a Hivatal részére is.

(5)[398] A miniszter a koncessziós társaság (4) bekezdésben foglalt beszámolója alapján a kézhezvételtől számított 30 napon belül elvégzi a megvalósított fejlesztések fejlesztési rendszertervben foglaltakkal való összhangjának ellenőrzését.

(6) A koncessziós szerződés hatálya alatti rendszerelem fejlesztés során keletkező vagyonelem tulajdonjoga a koncessziós társaságot illeti meg azzal, hogy azt a koncessziós szerződés megszűnéséig - az állam részére történő elidegenítés kivételével - nem idegenítheti el és nem terhelheti meg. A koncesszió időtartama alatt fejlesztett vagyonelemek tekintetében az államot a koncessziós szerződés megszűnésekor könyv szerinti értéken vételi jog illeti meg.

(7) Ha a (6) bekezdés szerinti rendszerelem fejlesztéséhez a koncesszor az 53/I. § (2) bekezdése szerinti támogatáspolitikai eszközt vett igénybe, akkor csak a fejlesztéshez biztosított önerő könyv szerinti értéke vehető figyelembe a vételi jog érvényesítésekor.

53/L. §[399] (1)[400] A miniszter az 53/J. § szerinti éves beszámoló és az 53/K. § szerinti éves fejlesztési rendszerterv alapján átfogó elemzést készít a koncesszió hatálya alá tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységek ellátásáról, a koncessziós díj felhasználásról és az érintett hulladékáramokra meghatározott célértékek teljesítéséről a Kormány számára minden év október 31-éig.

(2) A miniszter az e törvényben meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén kezdeményezheti a koncessziós társaság nem a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges hulladékgazdálkodási engedélyének felfüggesztését.

53/M. §[401] A koncessziós kötelezettségek teljesítése során törekedni kell az 53/B. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatóban meghatározott hulladékgazdálkodási vagyonelemek további használatára a legkisebb költség elvét is figyelembe véve.

53/N. §[402] (1)[403] A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozók indokolt költségeinek, az önkormányzatok 30/C. § (2) bekezdése szerinti indokolt költségeinek meghatározására és szabályozására, valamint a 47/A. § (2) bekezdése szerinti díjjavaslat elkészítésére vonatkozó alapelveket és keretszabályokat a Hivatal elnöke az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg a rendeletben meghatározott árszabályozási ciklus első naptári évét megelőző év augusztus 15-ig.

(1a)[404] A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott rendeletet évente, augusztus 15-ig felülvizsgálja.

(2)[405] Az (1) bekezdés szerinti rendelet figyelembevételével a Hivatal módszertani útmutatót ad ki, amelyet a honlapján közzétesz az (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott árszabályozási ciklus első naptári évét megelőző év augusztus 31-ig.

(2a)[406] A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott módszertani útmutatót évente, augusztus 31-ig felülvizsgálja.

(3)[407] Az (1) bekezdés szerinti rendelet, valamint a módszertani útmutató előkészítése során a Hivatal közzéteszi a honlapján a tervezeteket, amelyeket az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseletei véleményezhetnek

(4)[408] A koncesszori alvállalkozók (1) bekezdés szerinti tárgyévre vonatkozó indokolt költségeinek mértékét - hulladékgazdálkodási tevékenységenkénti bontásban - valamint az önkormányzatok 30/C. § (2) bekezdése szerinti indokolt költségeinek mértékét a Hivatal elnöke, figyelemmel az (1) bekezdés szerinti rendeletre és a (2) bekezdés szerinti módszertani útmutatóra, az e törvény végrehajtására a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig kiadott rendeletben állapítja meg.

(5)[409] A költséghatékony állami hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátás érvényesülése érdekében a 47/A. § (2) bekezdése szerinti díjjavaslat elkészítésekor figyelembe vett indokolt költségekről, az ezekkel összefüggő eszköz- és költség-felülvizsgálatról - különösen az eszközértékelés, a statikus, a transzferár valamint a benchmark vizsgálatok eredményéről -, az alkalmazott ösztönzőkről és elvonásokról a Hivatal elnöke a 47/A. § (2) bekezdése szerinti díjjavaslat miniszter számára történő megküldésével egyidejűleg tájékoztatja a koncessziós társaságot.

VI. FEJEZET

AZ EGYES HULLADÉKFAJTÁKRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

23. A termelési hulladék

54. §[410] (1) Az a gazdálkodó szervezet, amely termelési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, törekszik arra, hogy üzletpolitikáját úgy alakítsa ki és a hulladékhierarchia szerinti egyes hulladékgazdálkodási tevékenységeket úgy válassza meg, illetve olyan technológiafejlesztést hajtson végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár.

(2) Az a gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során termelési hulladék képződik, elősegíti az e törvényben, valamint a hulladékgazdálkodási tervekben foglalt megelőzési, hasznosítási és ártalmatlanítási célok megvalósítását.

(3) A termelési hulladékot elkülönítetten kell gyűjteni.

(4) Törekedni kell arra, hogy a termelési hulladék a képződés helyétől az elérhető leggazdaságosabb módon és legrövidebb időn belül kerüljön hasznosító vagy ártalmatlanító létesítménybe.

(5) A termelési hulladékra a termelési hulladékkal, valamint az elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladékhoz hasonló hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

24. A veszélyes hulladék

55. § (1)[411] A hulladék veszélyes hulladéknak minősül, ha az a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, és megfelel a 2. § (1) bekezdés 48. pontjában foglalt fogalommeghatározásnak.

(2)[412] A hulladék akkor is veszélyes hulladéknak minősül, ha az nem veszélyes hulladékként szerepel a hulladékjegyzékben, de a hulladékgazdálkodási hatóság megállapítja, hogy rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével. Az ilyen ismeretlen összetételű és a hulladékjegyzékben közelebbről meg nem határozott típusú hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság döntéséig veszélyes hulladéknak kell tekinteni.

(3)[413] A hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, ha a hulladékjegyzékben veszélyes hulladékként szerepel, de a hulladékgazdálkodási hatóság megállapítja, hogy nem rendelkezik az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem.

56. § (1)[414] Veszélyes hulladékot hulladékgazdálkodási engedély nélkül más hulladékkal, illetve anyaggal összekeverni vagy hígítani nem lehet.

(2)[415] Veszélyes hulladékot nem lehet hígítani vagy összekeverni annak érdekében, hogy a veszélyes anyagok eredeti koncentrációja a hulladékot veszélyes hulladékká minősítő határérték szintje alá csökkenjen.

(3)[416] Ha a hulladék keverésére hulladékgazdálkodási engedély nélkül kerül sor, az összekevert hulladékot szét kell választani, ha az műszakilag megvalósítható, és a szétválasztással a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek vagy nem növekednek.

(3a)[417] Ha a (3) bekezdés szerinti szétválasztásra nincs lehetőség, a hulladékbirtokos gondoskodik az összekevert hulladék kezeléséről.

(4)[418] A hulladékgazdálkodási hatóság - a megvalósíthatóságtól függően - az intézkedésében a hulladékbirtokost a hulladék szétválasztására kötelezi, ha a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget.

(5) A veszélyes hulladék keverése és hígítása hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet részére akkor engedélyezhető, ha

a) a gazdálkodó szervezet által végzett tevékenység összhangban van a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal,

b) a keverés vagy a hígítás eredményeként a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek vagy nem növekednek, valamint

c) a keverési művelet megfelel az elérhető legjobb technikának.

57. § A hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet alapján rendszeres adatszolgáltatásra kötelezett gazdálkodó szervezet, amelynek tevékenysége során veszélyes hulladék képződik,

a) a veszélyes hulladék képződését eredményező termelő tevékenységéről anyagmérleget készít,

b) a veszélyes hulladék képződését, gyűjtését, átadását és átvételét, szállítását és kezelését nyilvántartja, azt bizonylattal igazolja, továbbá

c)[419] tevékenységéről a környezetvédelmi hatóságnak és a hulladékgazdálkodási hatóságnak adatot szolgáltat.

58. § (1) A hulladéktermelő a veszélyes hulladékot a nemzetközi egyezményekkel és a közösségi joggal összhangban, valamint a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően csomagolja és címkézi annak gyűjtése, szállítása, valamint tárolása során.

(2) A veszélyes hulladék szállítása során a hulladékot - elektronikus formában is kiállítható - nyomtatvánnyal kell ellátni, amely tartalmazza az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott adatokat.

(3)[420] A hasznosításra vagy ártalmatlanításra kerülő veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás vagy az ártalmatlanítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható.

59. § (1) A háztartásban képződő vegyes hulladékra - a (2) bekezdést ide nem értve - az 56-58. §-ban foglaltak nem vonatkoznak.

(2)[421] A háztartásban képződő veszélyes hulladékot a hulladéktermelő elkülönítve, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjti, és azt a gyűjtőnek, a kereskedőnek, a hulladékkezelőnek vagy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak átadja.

(3)[422] A háztartásban képződő, elkülönítetten gyűjtött veszélyes hulladék tekintetében az 56-58. §-ban foglaltak teljesítése a hulladék gyűjtőjét, szállítóját és kezelőjét terheli.

25. A hulladékolaj

60. § (1)[423] A hulladékolajat a hulladékbirtokos elkülönítetten gyűjti, kivéve, ha a helyes gyakorlatra tekintettel az műszaki szempontból nem megvalósítható.

(2)[424] A hulladékolaj kezelője a hulladékolajat elsősorban regenerálja, vagy a környezet és az emberi egészség védelmére, valamint a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásoknak megfelelően olyan hulladékkezelési műveletet alkalmaz, amely a regenerálással egyenértékű, vagy annál jobb környezeti eredményt biztosít.

(3)[425] Hulladékolajat nem lehet összekeverni más tulajdonsággal rendelkező hulladékolajjal, valamint egyéb hulladékkal és anyaggal, ha az összekeverés megakadályozza a (2) bekezdés szerinti kezelést.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben előírtakat az 56. § (5) bekezdésében, valamint az 58. §-ban meghatározott kötelezettségek betartásával kell gyakorolni.

25/A. A biohulladék[426]

60/A. §[427] (1) A hulladékbirtokos a biohulladékot annak képződése helyén - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - elkülönítve gyűjti, és gondoskodik újrafeldolgozásáról, vagy elkülönített, más hulladékokkal össze nem kevert gyűjtésével gondoskodik annak hasznosíttatásáról.

(2) A biológiai lebomlóság és komposztálhatóság szempontjából hasonló tulajdonságokkal rendelkező hulladék, amely megfelel a komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolásra vonatkozó európai szabványoknak vagy bármely azokkal egyenértékű nemzeti szabványnak, a biohulladékkal együtt gyűjthető.

VII. FEJEZET

A HULLADÉK JOGELLENES ELHELYEZÉSÉVEL, ILLETVE ELHAGYÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

61. §[428] (1) Hulladéktól a 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve a tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg. Az ingatlan tulajdonosát felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy elhagyás megelőzéséért.

(2)[429] Az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége (a továbbiakban: elhagyott hulladék felszámolása) - a hulladékgazdálkodási hatóság bírságot, valamint kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésének véglegessé válásától számított harminc napon belül - a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti tulajdonos vagy a korábbi birtokos ismeretlen, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége - ellenkező bizonyításig - azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Az ingatlan tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét. Társasházak esetében az ingatlan tulajdonosa vonatkozásában a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben, a lakásszövetkezetek esetében a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben foglaltak irányadóak.

(3a)[430] Az elhagyott hulladék felszámolása tárgyában a (2) vagy (3) bekezdés szerinti kötelezést a hulladékgazdálkodási hatóság a közérdek védelme miatt azonnal végrehajthatónak nyilvánítja. A hulladék felszámolásával összefüggésben felmerülő költségek a kötelezettet terhelik.

(4)[431] Az elhagyott hulladék felszámolására a (2) vagy (3) bekezdés szerint kötelezett személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül gondoskodik a hulladék ingatlanról történő elszállításáról, és a hulladéknak a megfelelő hulladékkezelési helyre történő elszállítása tényét a hulladékgazdálkodási hatóság ingatlan fekvése szerint illetékes szervénél az átvevő által a miniszter rendeletében meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratokkal, vagy a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti szállítási lappal, illetve bizonylattal igazolja.

(4a)[432] Az igazolás egy eredeti példányát az átvevő az átadással egyidejűleg a kötelezett részére átadja. Ennek esetleges elmulasztását a kötelezett haladéktalanul jelzi a kötelezést kibocsátó hulladékgazdálkodási hatóság felé.

(4b)[433] Az átvevő képviselőjének aláírásával ellátott igazolást a kötelezett a (4a) bekezdés szerinti kézhezvételt követően haladéktalanul továbbítja a kötelezést kibocsátó hulladékgazdálkodási hatóság részére.

(4c)[434] Ha a (4) bekezdés szerinti igazolás kiállítása akadályba ütközik, a kötelezett az elszállítás tényét a (4) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, és annak kiállítását követően azt haladéktalanul továbbítja a kötelezést kibocsátó hulladékgazdálkodási hatóság részére.

(5)[435] A kötelezettet terhelő meg nem fizetett hulladékgazdálkodási bírság és a hulladék elszállíttatásának a végrehajtási eljárásban felmerült költsége (e bekezdésben a továbbiakban együtt: fizetési kötelezettség) adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a fizetési kötelezettségnek az adók módjára történő behajtása eredménytelen, természetes személy kötelezett esetén a meg nem fizetett fizetési kötelezettség helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett fizetési kötelezettség ötezerrel nem osztható részét nem kell a közérdekű munka előírásánál figyelembe venni.

(6) Közérdekű munkára átváltás esetén a kötelezett személy - figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére - köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

(7) A hulladékgazdálkodási hatóság a határozatában tájékoztatja a kötelezettet a meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie

a) a (12) bekezdés szerinti foglalkoztatási akadályokra,

b) arra, hogy a kötelezett a meg nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint

c) arra, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából a lakóhelye szerinti települési önkormányzatnál jelentkezhet.

(8) A hulladékgazdálkodási hatóság a (7) bekezdésben meghatározott tájékoztatóban felhívja a kötelezettet a közérdekű munkára átváltását kizáró ok nyolc napon belül történő bejelentésére.

(9) A hulladékgazdálkodási hatóság által elrendelt közérdekű munka végrehajtásáról a kötelezett lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában a jogellenes magatartás elkövetésének a helye szerint illetékes jegyző gondoskodik.

(10) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. A közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. Nem lehet végrehajtani a közérdekű munkát, ha az alaphatározat véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülést megszakítja a közérdekű munka. Az elévülés megszakítása napjával az elévülési idő újrakezdődik. A határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.

(11) A meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő átváltása esetén a kötelezett a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt a jegyzőnél bemutatni. A közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költségét az állam viseli. A foglalkoztathatósági szakvélemény költségét a bírságot kiszabó hulladékgazdálkodási hatóság téríti meg.

(12) Közérdekű munkára átváltás nem alkalmazható abban az esetben, ha a kötelezett

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban részesül,

b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,

c) tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám,

d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

(13) A közérdekű munka jogszabálysértő elrendelése esetén az elvégzett közérdekű munka után a kötelezettnek kártalanítás jár, ha a jogsértés tényét bíróság jogerős határozata megállapította.

(14) A jegyző a rendőrség útján elővezetését rendeli el annak a kötelezettnek, aki a közérdekű munka végzése céljából a közérdekű munkavégzés helyén a kijelölt időpontban nem jelent meg.

(15) Az elővezetést határozattal kell elrendelni. Az adók módjára be nem hajtható bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása során a határozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy a kötelezett mentesül az elővezetés foganatosítása, illetve a közérdekű munka végrehajtása alól, ha a kötelezett vagy más személy a közérdekű munka átváltásának alapjául szolgáló bírság közérdekű munkával meg nem váltott fennmaradó összegét az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja.

(16) A jegyző által elrendelt elővezetés esetén az elrendelés és az elővezetés között negyvennyolc órának el kell telnie.

(17) A jegyzőnek az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba, a hulladékgazdálkodási hatóság által lefolytatott eljárás irataiba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, felhívással él, és abban az elővezetési határozat végrehajtása felfüggesztését indítványozza.

(18) Az elővezetés költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő jegyző a kötelezettet az elővezetési költséget megállapító határozat kézhezvételétől számított három napon belül benyújtott kérelmére, különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli.

(19) A közérdekű munkát a kötelezett hetenként legalább egy napon - a heti pihenőnapon vagy szabadidejében - díjazás nélkül végzi. A közérdekű munkára kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.

(20) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.

(21) A hulladékgazdálkodási hatóság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elkövető kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb kéthavi halasztást engedélyezhet, ha a kötelezett családi körülményei szükségessé teszik, vagy egészségi állapotában olyan változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé. A kérelem előterjesztésének a közérdekű munka megkezdésére előírt időpontig van helye.

(22) A jegyző a közérdekű munkával sújtott kötelezettekről, a közérdekű munka megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása, valamint a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet (a továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás), amely a közérdekű munka jellegére tekintettel tartalmazza

a) a foglalkoztató megnevezésére, elérhetőségére,

b) a munkavégzés helyére,

c) a munkavégzés napi időtartamára (tól-ig),

d) a napi munkaidő legkisebb és legmagasabb mértékére,

e) a közérdekű munka szabad- és munkaszüneti napokon történő végezhetőségére,

f) a kötelezett személy azonosítására,

fa) a családi nevére és utónevére (neveire),

fb) a születési családi és utónevére (utóneveire), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevére (neveire),

fc) a nemére,

fd) a születési helyére és idejére,

fe) az anyja születési családi és utónevére (utóneveire), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevére (neveire),

ff) - külföldi személy esetén - a tartózkodásra jogosító igazolvány vagy útlevél számára,

fg) az állampolgárságára, hontalanságára, és

fh)[436] a lakcímére, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímére,

g) az elvégzendő közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,

h) az elvégzett közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,

i) a halasztás kezdetére és végére, valamint

j) a félbeszakítás kezdetére és végére

vonatkozó adatokat.

(23) A jegyző a foglalkoztatói nyilvántartás adatait a döntés véglegessé válásától számított két évig kezeli.

(24)[437] A (4) bekezdésben, és a 12. § (1) bekezdésben foglaltak megsértése esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant, az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.

(24a)[438] A hulladék felszámolásának a hulladékgazdálkodási hatóság általi foganatosítása során felmerült, a kötelezett által megtérítendő költségek megfizetési kötelezettségét a hulladékgazdálkodási hatóság - a (3) bekezdés szerint kötelezett ingatlantulajdonos kérelmére - különös méltánylást igénylő esetben mérsékelheti vagy a megtérítési kötelezettség alól felmentést adhat, illetve a végrehajtást a (3) bekezdésben meghatározott ingatlanra korlátozhatja.

(24b)[439] Természetes személy esetében különös méltánylást igénylő eset az, ha a költség megfizetése a kötelezett és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyeztetné vagy a kötelezett számára súlyosan aránytalan megterhelést jelentene.

(24c)[440] Vállalkozási tevékenységet elsődlegesen nem folytató, nem természetes személy esetében különös méltánylást igénylő eset, ha a költség megfizetése a kötelezett számára az elsődlegesen végzett tevékenységét veszélyeztető, súlyosan aránytalan terhet jelentene.

(24d)[441] A költség mérséklése esetén hulladékgazdálkodási hatóság a megfizetendő összeget a kötelezett teljesítőképességéhez mérten állapítja meg.

(24e)[442] A (24a) bekezdés szerinti kérelem a költség megfizetéséről rendelkező döntés véglegessé válásától számított 90 napon belül nyújtható be a végrehajtást elrendelő hatóságnál.

(25)[443] Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) hatálya alá tartozó ingatlanok tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Nvtv. 6. § (9) bekezdése szerint az elhagyott hulladék felszámolására kötelezett az elhagyott hulladékról való tudomásszerzést követően haladéktalanul megteszi a bejelentést - a hulladék elhagyójának beazonosításához rendelkezésére álló adatok átadásával együtt - a hulladékgazdálkodási hatóságnak, és - a 31. § (2) bekezdése szerint - a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül gondoskodik az elhagyott hulladék felszámolásáról, és a (4) bekezdés szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint a hulladék felszámolásával összefüggésben felmerült költségei kimutatását megküldi a hulladékgazdálkodási hatóságnak.

(26)[444]

(27) A közigazgatási hatósági eljárás során a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja lép. Ha e § szerinti kötelezettség végleges határozattal megállapításra került, és a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára - indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával - lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére. A hulladékgazdálkodási hatóság jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben.

(28) Az eljárás során elkobzás alkalmazásának van helye.

(29)[445]

(30)[446]

VIII. FEJEZET

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TEVÉKENYSÉGEKHEZ KAPCSOLÓDÓ KÖTELEZETTSÉGEK

26. Engedély és nyilvántartásba vétel

62. § (1)[447] Hulladékgazdálkodási tevékenység - e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján végezhető.

(2)[448]

(3)[449] A hulladékgazdálkodási engedély, valamint a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a hulladékgazdálkodási hatóságnál kell előterjeszteni a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalommal.

27. A hulladék besorolása, a melléktermék megfelelőségének igazolása[450]

63. § (1) A hulladék termelője, vagy - ha az nem állapítható meg - a hulladék birtokosa a hulladékot típus és jelleg szerint a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint besorolja.

(2)[451] Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén besorolja és a hulladék megfelelő besorolását határozatban megállapítja.

(3)[452] Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének azért nem tesz eleget, mert az adott anyag vagy tárgy a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti hulladékjegyzékben nem szerepel, a hulladék termelője vagy birtokosa erről a hulladékgazdálkodási hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szereplő hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint minősíti, és - ha a besorolás feltételei fennállnak - a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén gondoskodik annak besorolásáról.

(4) A hulladékjegyzékben felsorolt anyag vagy tárgy akkor minősül hulladéknak, ha megfelel a 2. § (1) bekezdésének 23. pontjában foglaltaknak.

(5)[453] A kitermelt szennyezetlen talaj vagy más, természetes állapotában meglévő anyag termelőjének, vagy - ha az nem állapítható meg - birtokosának kifejezett, kormányrendelet szerinti nyilatkozata esetén a 2. § (4) bekezdés szerinti talaj vagy anyag nem minősül hulladéknak. A kitermelésre kerülő vagy kiszoruló talaj mennyiségét és környezeti jellemzőit előzetesen meg kell állapítani, további felhasználására a felmérés eredményétől függően kerülhet sor. Az előzetes felmérésre, a felhasználás feltételeire, a tervezett felhasználás előzetes, illetve a megtörtént felhasználás utólagos igazolására vonatkozó előírásokat kormányrendelet tartalmazza.

64. §[454] (1)[455] Ha valamely gazdálkodó szervezet mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és azt melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, a 8. § szerinti melléktermékre vonatkozó feltételeknek való megfelelésről a hulladékgazdálkodási hatóságnak nyilatkozik. A hulladékgazdálkodási hatóság a megfelelés tényét igazolja.

(2)[456]

27/A. Minőségvédelmi bírság[457]

64/A. §[458] (1) A hulladékgazdálkodási hatóság e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok előírásai megsértőjével szemben minőségvédelmi bírságot szab ki, ha az előállított, illetve forgalomba hozott termék nem felel meg a hulladékképződési korlátozásra vonatkozó előírásoknak, vagy a termékből képződő hulladék vagy a kezelésére alkalmazott hulladékkezelési eljárás nem felel meg az előírt követelményeknek.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság a minőségvédelmi bírság kiszabásával egyidejűleg az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket is alkalmazhat a hulladékgazdálkodási bírság kivételével.

(3) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de az nem haladja meg az adott jogsértés esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben a közigazgatási bírságra megállapított felső határt.

28. Nyilvántartás vezetése és adatszolgáltatás

65. § (1)[459] A hulladék termelője, kormányrendeletben meghatározott birtokosa, gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője és kezelője, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság (a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett) a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal, a tevékenységével érintett hulladékról típus szerint a telephelyén nyilvántartást vezet.

(1a)[460] A veszélyes hulladék termelője, birtokosa, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és hulladékkezelője elektronikus nyilvántartást vezet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint.

(2)[461] A hulladék gyűjtője, szállítója, kereskedője, közvetítője, kezelője és - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység kivételével - a koncessziós társaság az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban a hulladék eredetének nyomon követhetősége céljából, a természetes személytől átvett hulladék esetében[462]

a) a természetes személyazonosító adatokat, valamint

b) a lakcímet

kezeli.[463]

(3)[464] Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott azonosító kódok alapján kell vezetni.

(4)[465] A nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot a nyilvántartás vezetésére kötelezett legalább 5 évig - veszélyes hulladék esetén 10 évig - megőrzi. Hulladéklerakó esetén a hulladéklerakási tevékenységről szóló nyilvántartás, üzemnapló nem selejtezhető.

(5)[466] A nyilvántartás vezetésére kötelezett a nyilvántartás alapján a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint a hulladékgazdálkodási hatóságnak adatot szolgáltat, továbbá nyilvántartását a hatóság felhívása esetén a hatóság rendelkezésére bocsátja.

(6)[467] Az a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendeletben meghatározott gazdálkodó szervezet, amely mellékterméket állít elő vagy tevékenysége során melléktermék képződik, és az előállított vagy képződött anyagot, tárgyat melléktermékként tárolja, használja fel vagy forgalmazza, a melléktermékről - kormányrendeletben meghatározott tartalommal - nyilvántartást vezet.

66. § (1)[468] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről a koncessziós társaság, az általa kijelölt koncesszori alvállalkozó útján gondoskodik.

(2)[469] A 65. § (5) bekezdése szerinti kötelezettség nem terjed ki arra a hulladékra, amelyet a hulladék birtokosa a 24-27. § szerinti - a gyártóra és a forgalmazóra vonatkozó - kötelezettség alapján üzemeltetett átvételi helyen adja át.

(3)[470] A gyártóra, a forgalmazóra és a közvetítő szervezetre kormányrendelet külön nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket állapíthat meg.

(4)[471] A hulladék átvevője az átvett hulladékról jogszabályban meghatározott formában és tartalommal kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat formájában bizonylatot ad, valamint a hulladék előző birtokosának a hulladékgazdálkodási tevékenység végzésére jogosító okiratokat, hulladékgazdálkodási engedélyt bemutatja.

(4a)[472] A hulladék átvételének és igazolásának megfelelőségét a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.

(5)[473] A hatóság vagy a hulladék előző birtokosának kérésére a kezelést igazoló dokumentumokat be kell mutatni.

66/A. §[474] A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel kapcsolatos adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség teljesítéséről kormányrendeletben meghatározott módon és adattartalommal a gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó gondoskodik. A koncessziós társaság, az állami adó- és vámhatóság, a hulladékgazdálkodási hatóság és a Hivatal a gyártóknak a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekkel, és az azokból származó hulladékokkal kapcsolatos adatait kezeli.

28/A. A hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc szereplőinek feladatai[475]

67. §[476] (1) Az illegális hulladékkeletkezés megakadályozása, illetve a termék értéklánc nyomon követhetőségének és - a szükséges esetekben - forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie.

(2) A hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplője

a) az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait öt évig megőrzi és azokat, a hulladékgazdálkodási hatóság felhívásra rendelkezésére bocsátja,

b) igazolja, hogy az ismeretlen eredetű vagy illegális hulladékkezelésből származó hulladék vagy termék forgalomba hozatalának elkerülése érdekében a kockázatcsökkentésről szóló döntéseit az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint hozta meg, illetve csökkentette,

c) a hulladék terméklánchoz tartozó tevékenységével összefüggően az e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz,

d) együttműködik a hulladékgazdálkodási hatósággal, annak ellenőrzését tűri és segíti,

e) megőrzi az e törvény hatálya alá tartozó hulladék származási helyének megállapításához és forgalmazásának a nyomon követéséhez szükséges dokumentációkat, információkat, ezeket a hulladék kereskedelmi láncban érintett szereplőnek rendelkezésére bocsátja, vagy ezek beszerzését elősegíti,

f) a hulladékstátusszal rendelkező terméket a forgalomból kivonja, visszahívja, valamint egyidejűleg tájékoztatja az hulladékgazdálkodási hatóságot a megtett intézkedésről, okáról és eredményéről, ha a hulladék termék nem felel meg az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban vagy a jogszabályban foglalt előírásoknak.

(3)[477] Ha a rendelkezésre álló dokumentumok alapján vagy az összes körülmény mérlegelésével nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, hogy az átvételre kínált fémhulladék nem esik az állami hulladékgazdálkodási közfeladat-ellátással érintett hulladékok körén kívül, úgy az a koncessziós társaságot illeti meg az ellenkező bizonyításáig.

(4)[478] A hulladékgazdálkodási illetve a fémkereskedelmi hatóság a hulladékkal illetve fémkereskedelmi engedély köteles anyaggal végzett tevékenységet szükség szerinti gyakorisággal ellenőrzi, indokolt esetben együttes ellenőrzések útján.

29. Hulladéklerakási járulék

68. § (1)[479] A hulladéklerakó üzemeltetője, illetve a (2) bekezdésben meghatározott ártalmatlanítási művelet végzője (a továbbiakban együtt: járulékfizetésre kötelezett) a hulladéklerakás csökkentése, valamint az e törvényben meghatározott hasznosítási arányok teljesítése érdekében hulladéklerakási járulékot fizet. A hulladéklerakási járulék adók módjára behajtandó köztartozás.

(2)[480] Hulladéklerakási járulékot - a 69. § (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ártalmatlanítási és hasznosítási műveletek felsorolásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott D1, D2, D3, D4, D5 és D12 kóddal ellátott ártalmatlanítási művelettel ártalmatlanított hulladék után kell fizetni. A hulladéklerakási járulék megfizetésének kötelezettsége a hulladék elhelyezésével keletkezik. A járulék mértékét 6000 Ft/tonna egységár alapulvételével a negyedévenkénti járulékfizetéssel érintett hulladék tömege alapján kell meghatározni.

(3)[481] A járulékfizetésre kötelezett a járulékfizetési kötelezettségét annak keletkezésétől számított 15 napon belül a hulladékgazdálkodási hatóságnak - az e célra készített formanyomtatványon - bejelenti (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés).

(4)[482] A hulladéklerakási járulékot a járulékfizetésre kötelezett negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig az e célra vezetett központi költségvetési fizetési számlára forintban fizeti be. A hulladéklerakási díjról szóló számlában a hulladéklerakási járulék összegét - a járulékköteles hulladék mennyisége szerint - külön soron, kapcsolódó tételként kell szerepeltetni.

(5) A járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakóban elhelyezett hulladékról naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza

a) a járulékfizetés alapjára és a megfizetett járulék összegére, valamint

b)[483] a hulladéklerakóban elhelyezett hulladék mennyiségére, jellegére és típusára

vonatkozó adatokat.

(6)[484] A járulékfizetésre kötelezett a bejelentésen és a hulladéklerakási járulék befizetésén túlmenően az (5) bekezdésben meghatározott tartalommal a hulladékgazdálkodási hatóság részére negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig adatot szolgáltat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: adatszolgáltatás). Az adatokat igazoló dokumentumokhoz csatolja a járulék megfizetését igazoló okiratok másolatát.

(7)[485]

(8)[486]

69. § (1)[487] A hulladéklerakási járulék bizonylatait és a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos kötelezettségek teljesítését a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.

(2)[488] Ha a hulladékgazdálkodási hatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakási járulékot nem vagy nem megfelelően fizette meg, akkor

a) a megfizetendő járulék vagy

b) a nem megfelelő összegben megfizetett járulékkülönbözet

végrehajtás útján történő beszedése érdekében a hulladékgazdálkodási hatóság intézkedik az ügy állami adóhatóság részére történő átadásáról.

(3)[489] A járulékfizetésre kötelezett által megfizetett összeget - ha az összes tartozásnál kisebb - sorrendben (ezen belül nemenként a legrégebbi tartozástól kezdve) az adóbírságra, a mulasztási bírságra, azt követően a késedelmi pótlékra, végül a hulladéklerakási járulék tartozásra kell elszámolni.

(4)[490] A hulladékgazdálkodási hatóságnak a járulékfizetésre kötelezett bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, hulladéklerakási járulék- és pótlékbefizetési, valamint 69/A. § szerinti elektronikus megfigyelőrendszer kiépítési- és üzemeltetési kötelezettségének ellenőrzése során az adózás rendjéről szóló törvényt, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényt kell alkalmaznia azzal az eltéréssel, hogy ahol a törvény adóhatóságot említ, azon hulladékgazdálkodási hatóságot kell érteni. Az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási eljárásról szóló törvény alkalmazásakor a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása adóigazgatási eljárásnak minősül, amelynek során a hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos kötelezettség adókötelezettségnek minősül.

(4a)[491]

(5)[492] A járulékfizetésre kötelezettnek nem kell hulladéklerakási járulékot fizetni, ha

a)[493]

b) az állam vagy az Európai Unió által támogatott kármentesítés során képződő hulladékot helyeznek el hulladéklerakóban,

c) 5000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést meg nem haladó szennyvíztisztító telepen képződött települési szennyvíziszapot helyeznek el hulladéklerakóban, és a szennyvíziszapban lévő anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges,

d) a hulladéklerakóban települési szennyvíziszapkomposztot helyeznek el takarórétegként, amelyből a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték, majd a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapot komposztálták, és a szennyvíziszapkomposztban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapkomposztra vonatkozó határértékeket meghaladják, és ennek következtében a szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági célú felhasználása termőföldön nem lehetséges.

e)[494] lakosságnál képződött, azbesztet tartalmazó építőanyag megnevezésű veszélyes hulladék lerakása valósul meg,

f)[495] erőművi és hulladékégetésből származó nem veszélyes

fa) salak, pernye,

fb) egyéb füstgáz tisztításából származó hulladék

lerakása valósul meg,

g)[496] nem veszélyes kohászati salak hulladék lerakása valósul meg,

h)[497] a 15. § (6) bekezdése szerinti építési célú felhasználás valósul meg.

(6)[498] A járulékfizetésre kötelezett a települési szennyvíziszap hulladéklerakóban történő lerakása után 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértékű hulladéklerakási járulék 50%-át fizeti meg, ha a szennyvíziszapból a biogázt és a növények számára hasznosítható tápanyagokat előzetesen kinyerték és a kinyerést követően visszamaradt szennyvíziszapban található anyagok a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet mellékletében meghatározott szennyvíziszapra vonatkozó határértékeket meghaladják.

69/A. §[499] (1)[500] A hulladéklerakási járulékkal kapcsolatos jogsértő cselekmények megelőzése, valamint a ténylegesen lerakott hulladékmennyiség után fizetendő hulladéklerakási járulék megfizetésének biztosítása érdekében a járulékfizetésre kötelezett a hulladéklerakót is magában foglaló hulladékgazdálkodási létesítmény területén napi 24 órában szünetmentesen működő elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert épít ki.

(2) A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus megfigyelőrendszerrel a hulladék hulladéklerakóba történő beszállításáról, a hulladék tömegének hídmérlegen történő méréséről, valamint a gépjármű hulladéklerakóból történő kilépéséről elektronikus berendezéssel - hang rögzítése nélkül - mozgóképfelvételt (a továbbiakban: felvétel) készít.

(3)[501] A (2) bekezdés szerinti elektronikus megfigyelő rendszert úgy kell telepíteni, hogy a szállító jármű raktere, szállítmánya folyamatosan és teljes egészében látható legyen, a megfigyelőrendszer látóteréből ne kerüljön ki. A felvételek alapján egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy a hulladékgazdálkodási létesítmény területére belépő, valamint ott közlekedő járművek ténylegesen a depónián vagy a létesítménynek más kezelőhelyén helyezték-e el a hulladékot. A felvétel az érintett személy azonosítására alkalmas személyes adatot nem rögzíthet.

(4) A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus beléptető rendszerrel a hídmérlegen áthaladó gépjármű rendszámát és a Ht. 68. § (5) bekezdés b) pontja szerinti adatokat rögzíti.

69/B. §[502] (1)[503] A járulékfizetésre kötelezett az elektronikus megfigyelőrendszer által rögzített felvételt a rögzítéstől számított 60 napig megőrzi. A megőrzési határidő elteltével - a 69/C. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - a járulékfizetésre kötelezett a felvételt haladéktalanul törli.

(2) A járulékfizetésre kötelezett mindenki számára jól látható helyen és olvashatóan figyelemfelhívó jelzést és tájékoztatást helyez el

a)[504] a hulladéklerakót is magában foglaló hulladékgazdálkodási létesítmény területén kialakított elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszer alkalmazásáról,

b) a felvétel rögzítésének, gyűjtésének, tárolásának céljáról,

c) az elektronikus megfigyelő- és beléptető rendszert üzemeltető személyéről,

d) a felvétel és az adatok kezelésének módjáról, valamint

e)[505] az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó rendelkezésekről.

(3)[506] A felvétel - megkeresés alapján vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával - kizárólag

a) a környezetvédelmi hatóság,

b) bűncselekmény gyanújának észlelése esetén a nyomozó hatóság,

c) a bíróság, és

d) a hulladékgazdálkodási hatóság

részére adható át.

69/C. §[507] (1)[508]

(2)[509]

(3)[510] Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel érinti, a felvétel rögzítésétől számított 60 napon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt annak kezelője ne törölje.

(4)[511] A bíróság vagy más hatóság megkeresésére, vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával a felvételt a bíróságnak vagy a hatóságnak haladéktalanul meg kell küldeni, illetve át kell adni.

(5)[512] Ha a felvétel törlésének mellőzését kérték, és a mellőzés kérésétől számított 30 napon belül a bíróság vagy más hatóság megkeresésére nem került sor, a felvételt haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha a 60 napos megőrzési határidő még nem járt le.

(6)[513] A felvételt csak az adatkezelő által feljogosított személy jogosult megismerni a jogsértő cselekmény megelőzése vagy megszakítása érdekében. A felvételből megismerhető tényt, bizonyítékot, valamint az adatkezelőt, a felvétel megismerésére egyéb okból jogosult személy nevét, a felvétel megismerésének okát, idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

30. A pénzügyi biztosíték, a céltartalék, a biztosítás[514]

70. § (1)[515] Az e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet - a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság és koncesszori alvállalkozó kivételével - a tárolásra kerülő, vagy ennek hiányában az átvett, de átadásra nem került hulladék mennyiségével arányos pénzügyi biztosítékot képez. A pénzügyi biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy a hulladék kezeléséhez szükséges esetleges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.

(2)[516] A hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására, valamint a hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására céltartalékot kell képezni. A céltartalékot a működés folyamán, az adózás előtti eredmény terhére kell képezni, és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével, időarányosan vagy teljesítményarányosan úgy elkülöníteni, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.

(3)[517] A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekről az üzleti év végén becslést készít, amelyet az üzleti év végét követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak benyújt. A becslés, valamint az ahhoz kapcsolódó valamennyi dokumentáció bemutatja, hogy a képzett céltartalék összege a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekhez arányos mértékben lett megállapítva és elkülönítve.

(4)[518] A hulladékgazdálkodási hatóság a (3) bekezdés szerinti becslést az abban foglaltak szakmai értékelésével kiegészítve a Hivatal részére minden év július 15-éig megküldi.

71. §[519] (1) A tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolását lehetővé tevő finanszírozás biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítást köt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott olyan gazdálkodó szervezet,

a) amelynek tevékenysége során kormányrendeletben meghatározott mennyiségű hulladék képződik,

b) amely e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez - ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét -, valamint

c) amely az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott célból Magyarország területére hulladékot behoz, kivisz vagy átszállít.

(2) Ha a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés a) és b) pontja alapján is környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett, a környezetvédelmi biztosítását csak az (1) bekezdés b) pontja alapján kell megkötnie.

72. § (1)[520] A pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett gazdálkodó szervezet az üzleti év végét követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a környezetvédelmi biztosítást megkötötte, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék rendelkezésére áll.

(2)[521] A pénzügyi biztosítékkal, a környezetvédelmi biztosítással, a céltartalék képzésével, valamint a gyártók biztosítékadási kötelezettségével kapcsolatos részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.

(3)[522] Az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítési vagy környezetvédelmi feladatok lebonyolításáért felelős, a feladat ellátására jogszabályban kijelölt, a feladatok végrehajtását a központi költségvetésből származó források alapján ellátó, kizárólagos állami tulajdonú gazdasági társaság mentesül a 70. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség alól, ha az esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolásáért, valamint a rekultivációs és utógondozási feladatok ellátásáért a tulajdonosi joggyakorló mögöttes felelősséget vállal.

IX. FEJEZET

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS TERVEZÉSE

31. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és az Országos Megelőzési Program[523]

73. §[524] (1)[525] A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, az e törvényben megállapított célok elérésének, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek - különösen a hulladékképződés megelőzésének elve - érvényesítésének érdekében előkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (a továbbiakban: OHT), és annak részeként az Országos Megelőzési Programot (a továbbiakban: OMP).

(2)[526] Az OHT és az OMP kidolgozásakor a miniszter együttműködik az Európai Unió érintett tagállamaival és az Európai Bizottsággal.

(3)[527] Az OHT-t és az OMP-t a miniszter terjeszti a Kormány elé.

(4)[528] Az OHT és az OMP elfogadásáról a Kormány határozatban dönt, az OHT és az OMP normatív tartalommal rendelkező előírásait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

32.[529]

74. §[530]

33. Az OHT-re és az OMP-re vonatkozó közös szabályok[531]

75. §[532] (1)[533] Az OHT-t és az OMP-t - a vonatkozó országos tervekkel és programokkal összhangban - 7 évre kell elkészíteni.

(2)[534] A hulladékgazdálkodási hatóság az OHT és az OMP készítésébe az önkormányzati szövetségeket, érdekképviseleti és környezetvédelmi civil szervezeteket, továbbá az érintett hatóságokat, valamint környezetvédelmi igazgatási szerveket bevonja.

(3)[535] Az OHT és az OMP kidolgozását, egyeztetését, elfogadását a hulladékgazdálkodási tervre és a megelőzési programra vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendelet szerint kell elvégezni.

(4)[536] A miniszter az OHT-t és az OMP-t a tervezési időszak minden második évében felülvizsgálja, a felülvizsgálat eredményéről beszámolót készít, és azt a Kormány elé terjeszti. Ha a felülvizsgálat eredménye indokolja, a miniszter előkészíti az OHT és az OMP módosításának tervezetét is, és a beszámolóval együtt a Kormány elé terjeszti.

(5)[537] A beszámolóban a hulladékgazdálkodási hatóság bemutatja a képződő hulladék mennyiségére, a hulladékgazdálkodás helyzetére, a hulladékkezelő létesítmények állapotára, a kezelési kapacitásokra, a kezelés végzésére és az ezek környezeti hatásaira vonatkozó információkat, valamint ezek alapján ismerteti a tervezett intézkedések előrehaladását, az OHT és az OMP esetleges módosításának szükségességét.

76. § (1) Az OHT-nek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:[538]

a)[539] a hulladékképződés, illetve a hulladék káros hatásainak megelőzése, a gazdasági növekedés és az abból fakadó környezeti hatások megszüntetésének érdekében az elérendő célokat, továbbá az intézkedések és az eredmények nyomon követését, értékelését szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket és mutatókat;

b)[540] a képződő, hasznosítandó vagy ártalmatlanítandó hulladék típusait, mennyiségét és eredetét;

c)[541]

d) a hulladékáramok jövőbeni alakulásának becslését;

e) az elérendő hulladékgazdálkodási célokat;

f) a kezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelményeket;

g) az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedéseket;

h)[542] a hulladékkezelő létesítmények és üzemeltetőik bemutatását, figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól, a biológiailag lebomló hulladék kezeléséről, az építési-bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabályban előírtakra, továbbá a kritikus fontosságú nyersanyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó hulladékok képződésére és kezelésére;

i)[543] a meglévő hulladékkezelési létesítmények bezárásával, valamint az önellátás és a közelség elvével összhangban a kiegészítő hulladékkezelési infrastruktúrával kapcsolatos igény felmérését, az igények, szükségletek - beleértve a helyi hatóságokéit is - kielégítéséhez szükséges beruházásokat és egyéb pénzügyi eszközök értékelését, továbbá;

ia) információt a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott célok elérését szolgáló intézkedésekről vagy az ország teljes területére kiterjedő egyéb stratégiai dokumentumokról;

ib) a meglévő hulladékgyűjtési rendszerek értékelését, beleértve az elkülönített gyűjtés anyagi és területi lefedettségét és a működésének javítását célzó intézkedéseket, a 12. § (4) bekezdésével összhangban engedélyezett eltéréseket, valamint az új gyűjtési rendszerek szükségességét;

j) a jövőbeni ártalmatlanító és kiemelt jelentőségű hasznosító létesítmények területének kiválasztására és kapacitásának tervezésére vonatkozó kritériumrendszert;

k) a hulladékgazdálkodással járó különös gazdálkodási feladatok megoldásához szükséges, tervezett hulladékgazdálkodási technológiákat, módszereket, célkitűzéseket;

l)[544] az e) pont szerinti célok megvalósítását szolgáló cselekvési programot, ennek keretében a hulladékgazdálkodás, valamint az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás, a hasznosítás és az ártalmatlanítás racionalizálását elősegítő intézkedések meghatározását, végrehajtásuk sorrendjét és határidejét, a megvalósításhoz szükséges eszközök, eljárások, berendezések és létesítmények meghatározását, valamint ezek becsült költségeit;

m)[545] annak értékelését, hogy az OHT hogyan járul hozzá az e törvényben foglalt célkitűzések megvalósításához.

n)[546] a hulladékelhagyás minden formájának megszüntetésére és megelőzésére, továbbá valamennyi típusú hulladék összegyűjtésére irányuló intézkedéseket;

o)[547] megfelelő minőségi vagy mennyiségi mutatókat és célértékeket, többek között a képződött hulladék mennyisége és azok kezelése, továbbá az ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő települési hulladék mennyisége tekintetében.

(1a)[548] Az OHT-nek és az OMP-nek meg kell felelnie

a) a 94/62/EK irányelv 14. cikkében a hulladékgazdálkodás tervezésével kapcsolatban meghatározott követelményeknek, az ezen irányelv 11. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt célértékeknek,

b) az 1999/31/EK irányelv 5. cikkében meghatározott követelményeknek, valamint

c) az elhagyott hulladék megelőzése érdekében a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében és a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkében foglalt követelményeknek.

(2) Az OHT tartalmazhatja az alábbiakat:[549]

a)[550] a hulladékgazdálkodási feladatoknak az állam és az ingatlanhasználó közötti megosztását,

b) a hulladékgazdálkodási feladatok megoldását elősegítő gazdasági és egyéb eszközök értékelését,

c) a nyilvánosság és a fogyasztói csoportok felvilágosítását segítő, a környezeti tudatosságot fejlesztő intézkedéseket, valamint

d) a felhagyott és környezetszennyezéssel, illetve környezetkárosítással érintett hulladékártalmatlanító létesítményeket, továbbá ezek rekultivációjára, utógondozására, továbbá monitoringjára vonatkozó intézkedéseket.

(3)[551] Az OHT-t és az OMP-t a 92. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott előírással összhangban kell kidolgozni.

(4)[552] A csomagolási hulladékra vonatkozó feladatokat, ösztönző rendszereket és tilalmakat - az (1) bekezdés szerinti tartalommal - az OHT önálló tervrészeként vagy külön tervben kell meghatározni.

(5) Az OMP-nek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:[553]

a) önálló tervrészként a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzéseket, feladatokat, azok eredményességének, hasznosságának értékelését, továbbá a jogszabályalkotásra, illetve módosításra, valamint a gazdasági ösztönzők bevezetésére vonatkozó javaslatokat,

b)[554] önálló részként az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter bevonásával kidolgozott élelmiszer-hulladék megelőzési programot,

c) a 4. mellékletben foglaltakra figyelemmel azokat az általános és az egyes gazdasági ágazatokhoz kötődő jogi, gazdasági és szemléletformáló intézkedéseket, amelyekkel a tervezési időszakban elősegíthető:

ca) a fenntartható fogyasztás,

cb) a termelő technológiák fajlagos hulladékkibocsátásának és a képződő hulladék veszélyességének csökkentése, valamint az alternatív technológiák és alternatív bemeneti helyettesítő anyagok megjelenése a kevesebb és kevésbé veszélyes hulladék képződésének érdekében,

cc)[555] a termékek hulladékká válásának késleltetése, veszélyesanyag-tartalmuk csökkentése - különös tekintettel a tartós, újrahasználható és újrafeldolgozható termékekre, valamint az ezek előállítását szolgáló technológiákra -,

d)[556] a meglévő és tervezett megelőzési intézkedések eredményeit és hatékonyságát, a hulladékképződés, valamint a veszélyes anyagok hulladékban való jelenlétének alakulását a jelentősebb hulladékáramok és a meghatározó gazdasági ágazatok vonatkozásában, figyelemmel a 4. és 5. mellékletben felsorolt eszközökre és intézkedésekre.

77. §[557] (1)[558] Az OHT-t és az OMP-t a miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzéteszi, és elérhetőségét folyamatosan biztosítja.

(2)[559] A Kormány az OHT és az OMP végrehajtásának feltételeit biztosítja.

(3)[560] Az OHT-ben és az OMP-ben foglaltakat a gazdaságpolitikai döntések kialakítása, továbbá a nemzetgazdaság bármely ágában megvalósuló állami tervezés és végrehajtási tevékenység, valamint a hatósági döntések meghozatala során lehetőség szerint érvényre kell juttatni.

IX/A. FEJEZET[561]

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSA

34. Az állam feladatai[562]

78. §[563] (1)[564] Az állam a körforgásos gazdaságra történő átállásért, illetve a hulladékgazdálkodásért, azok felügyeletéért, valamint az azokkal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében

a) az e törvényben meghatározottak szerinti ellátja a hulladékgazdálkodási tevékenység szakmai irányítását, felügyeletét,

b) működteti a hulladékgazdálkodási minőségbiztosítási rendszert,

c) az e törvény szerinti hatósági intézkedések megalapozása céljából állami laboratóriumokat működtet,

d) részt vesz az elhagyott hulladék felszámolásával, továbbá jogszabályban állami feladatként meghatározott, a körforgásos gazdaságra történő átállással és a hulladékgazdálkodási vizsgálatokkal összefüggő feladatok ellátásában,

e) ellátja a hulladékgazdálkodási ágazattal összefüggő piacfelügyeleti feladatokat, a hulladékgazdálkodás szabályozási feladatait, és meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait, országos céljait,

f) részt vesz a települési hulladék állami hulladékgazdálkodási közfeladatot meghaladó kezelési feladatainak ellátásában, valamint

g) együttműködik a hulladékgazdálkodási tevékenység ellátásban részt vevő szervezetekkel.

(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az éves költségvetési törvényben meghatározott módon - a központi költségvetésben biztosítja a hulladékgazdálkodási hatóság nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét.

(3) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátásáért való felelőssége körében, különösen emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének védelme, a hulladék mennyiségének mérséklése, a hulladék hierarchia fokozott érvényre juttatása, a hulladékgazdálkodási ágazat piacgazdasági kereteinek megteremtése érdekében

a) hozzájárul az ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával a fenntartható és tudatos hulladékminimalizáló és hulladék-újrahasznosító, újrafeldolgozó szemlélet kialakításához,

b) adatokat gyűjt - a termék értékláncra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan - az elhagyott hulladék felszámolás, a hulladék összetételének, innovatív válogatásának, feldolgozásának és hasznosítási megoldásainak meghatározása érdekében,

c) felméréseket végez a hulladékra, valamint az e törvény hatálya alá tartozó létesítményekre, tevékenységekre, és a tevékenységet végzőkre vonatkozóan.

(4)[565] Az (1) bekezdésben meghatározott felügyeletet a miniszter a hulladékgazdálkodási hatóság útján látja el.

(5) A hulladékgazdálkodási hatóság feladatait a Kormány által - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben - kijelölt szerv látja el.

(6) Az (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenység magában foglalja

a) valamennyi hulladéktípushoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási megfelelőségi, minőségbiztosítási, nyilvántartásba vételi, engedélyezési feladatokat,

b) a hulladékgazdálkodási ágazat megfelelőségéhez kapcsolódó minőségbiztosítási és tanúsítási feladatokat,

c) a körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében a termék életciklus valamennyi szakaszának ellenőrzésére, minőségbiztosítására és felügyeletére vonatkozó feladatokat, valamint

d) az elhagyott hulladék felszámolásával kapcsolatos, e törvényben a települési önkormányzatok számára előírt feladatok körébe nem tartozó feladatokat.

(7)[566] Az állam - a koncessziós társaság véleményének kikérése mellett - nemzeti célértékeket határozhat meg olyan termékáramok vonatkozásában, amelyekre európai uniós jogi aktus és az alapján hazai jogszabály célértékek teljesítését nem írja elő.

78/A. §[567] (1) A miniszter ellátja az állam 78. §-ban meghatározott feladatait. Ennek keretében[568]

a) irányítja

aa) a törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt hulladékgazdálkodási tevékenységeket,

ab) a nemzetközi szerződésekből adódó hulladékgazdálkodási feladatok végrehajtását, és

ac) a feladat- és hatáskörébe tartozó hulladékgazdálkodási igazgatást,

b) szakmailag irányítja a hulladékgazdálkodási hatóságot,

c) közreműködik a hulladékgazdálkodási szakképzési rendszer kialakításában és működtetésében,

d) jóváhagyja a hulladékgazdálkodási hatóság által előkészített több éves és éves nemzeti ellenőrzési tervet, valamint

e) ellátja a körforgásos gazdaságra történő átállással kapcsolatos feladatokat.

(2)[569] A hulladékgazdálkodás, a körforgásos gazdaságra történő átállás környezet állapotára gyakorolt hatásának megismerésére és azok fejlesztésére irányuló kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és az állami hulladékgazdálkodással összefüggő kutatási célok teljesítésének biztosítása - a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével együttműködésben - a miniszter feladata.

(3)[570] A körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása a köznevelésért felelős miniszter, a felsőoktatásért felelős miniszter, valamint a miniszter közös feladata, a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő szakképzés tekintetében a miniszter gyakorolja az ágazatért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányba tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.

(4)[571] A miniszter és a hulladékgazdálkodási hatóság feladatainak ellátása érdekében jogosult az OKIR és a nemzeti hulladékgazdálkodási információs rendszer (a továbbiakban: NHIR) adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.

78/B. §[572] (1) A miniszter a hulladékgazdálkodási igazgatásért való felelőssége körében[573]

a) közreműködik a nemzeti hulladékgazdálkodási politika végrehajtásában,

b) kapcsolatot tart az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és a körforgásos gazdaság, valamint a hulladékgazdálkodás területén érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel, különös tekintettel a körforgásos gazdaság kérdéseivel foglalkozó Science Park(ok) tevékenységére,

c) a körforgásos gazdaságra történő átállásra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályozás széles körű megismertetése érdekében konferenciákat szervez,

d) adatokat gyűjt és elemez körforgásos gazdasággal és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tényezőkről,

e) hulladékgazdálkodási, szemléletformálási képzéseket, rendezvényeket szervez,

f) e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok szerint szervezi, irányítja, felügyeli a 78. § szerinti felügyelettel összefüggő állami feladatok ellátását,

g) részt vesz a hulladékgazdálkodással és körforgásos gazdasággal kapcsolatos kutatásban, és

h) közigazgatási feladataival összefüggésben nyilvántartást vezet.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság

1. a honlapján a beérkezés időpontjában közzéteszi - a személyes adatok megismerhetetlenné tételével - az eljárást kezdeményező kérelem, valamint a hivatalbóli kezdeményezés adatait, az érdemi és a hulladékgazdálkodási ügy véglegessé vált határozatát, továbbá a határozat megtámadására irányuló közigazgatási perben hozott bírói határozatot,

2. kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi

a) a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a hatósági és a bírósági határozatok elektronikusan, ingyenesen, teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek,

b)[574]

c) a hulladékgyűjtő pontok listáját, és

d) a hulladékudvarok listáját,

3.[575] a körforgásos gazdaság tekintetében a terméklánc különböző etapjaiban részt vevők és a hulladékgazdálkodási tevékenységet folytatók segítése érdekében - elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben a miniszterrel szükség szerint egyeztetve - állásfoglalásokat ad,

4. figyelemmel kíséri e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a szükséges jogszabályok megalkotását, módosítását,

5. véleményezi a körforgásos gazdasággal, a hulladékgazdálkodással és a hulladékgazdálkodási hatóság működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogalkotási koncepciókat,

6. közreműködik az elhagyott hulladék felszámolásában,

7. ellátja a hulladékgazdálkodási hatósági, piacfelügyeleti, tanúsítási feladatokat,

8.[576] ellátja a hulladékgazdálkodási követelmények érvényesítésével összefüggő megfelelőségi és minőségbiztosítási feladatokat,

9. ellátja a körforgásos gazdaságra történő átállás támogatásához szükséges jogszabályban meghatározott feladatokat a miniszter utasításának megfelelően,

10. ellátja a jogszabályban a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat,

11.[577] folyamatos hulladékgazdálkodási adatelemzéseket végez a miniszter utasításának megfelelően,

12.[578] folyamatos piacelemzést végez, a miniszter utasításának megfelelően,

13. javaslatot tesz a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó hazai jogszabályokra, egyéb szabályozókra,

14.[579] a miniszter egyetértésével felülvizsgálja és kidolgoztatja a hulladékgazdálkodási szabványokat és öko-címkéket,

15. gondoskodik a körforgásos gazdaság és a hulladékgazdálkodás területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, illetve végzéséről,

16.[580] végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését és annak eredményét negyedévente megküldi a miniszter részére,

17. felügyeli és ellenőrzi a hulladékgazdálkodás e törvényben meghatározott egyes szereplőinek tevékenységét, tapasztalatairól beszámol a miniszternek,

18. az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza a termék értéklánc valamennyi elemére kiterjedő, kockázatalapú, területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását,

19. ellátja a hulladékgazdálkodási ágazat piacfelügyeleti ellenőrzési feladatait,

20.[581] egységes elveken alapuló kockázatbecslési eljárásokat dolgoz ki és a minisztert tájékoztatja azok eredményeiről,

21.[582] kockázatbecslést végez, illetve felkérésre közreműködik más szervek által végzett kockázatbecslésben és a minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,

22.[583] koordinálja az érintett hatóságok között az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetését, összehangolását, és az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelését, illetve közös ellenőrzési jelentések készítését és a minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,

23. ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatokat,

24.[584] központi kockázatkezelési rendszert működtet a hulladékgazdálkodási szabályok megsértésére irányuló cselekmények megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében és a minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,

25. ellátja a hatósági feladatokat annak érdekében, hogy minden új hulladékgazdálkodási létesítmény, különösen a hulladéklerakó, vagy egyéb hulladékártalmatlanító helyszín kijelölése, az ilyen tevékenység megkezdése kizárólag a hulladékgazdálkodási hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalása vagy engedélye birtokában legyen lehetséges,

26. biztosítja a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellátó gépek, berendezések, felszerelések műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenység szakmai felügyeletét,

27. ellenőrzi a különböző termékek forgalomba hozatalára, illetve a használatához kapcsolódó hulladékgazdálkodási korlátozásokra vonatkozó jogszabályi előírások betartását,

28. ellenőrzi a települési szennyvíziszap előírásoknak megfelelő elszállítását és lerakását,

29. a termék értékláncban kivizsgálja és felderíti az elhagyott hulladékot, feltárja a hulladékgazdálkodási jogsértő cselekményeket, azok okait, nyilvántartja, összegzi és elemzi az eseményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok megelőzése érdekében,

30. működteti az e törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá vont termékek, létesítmények, eszközök, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve tevékenységek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott adatait tartalmazó hulladékgazdálkodási nyilvántartást,

31. az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak szerint engedélyezi vagy bejelentés alapján nyilvántartásba veszi a hulladék szállítás céljára használt szállítóeszközöket és ellenőrzi a hulladék szállítását, a szállítóeszköz szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt és a szállítóeszközt,

32. részt vesz a hulladék e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és működtetésében, valamint ellátja a hulladék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

(3) A hatóságok és egyéb érintett szervezetek a hatékony, koordinált és magas színvonalú hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági feladatok ellátása érdekében a feladatkörükben rendelkezésükre álló adatokat a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére - intézkedést igénylő esetben soron kívül - átadják a hulladékgazdálkodási hatóságnak.

(4)[585] Az e törvényben meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok ellátása érdekében a 86. § (11) és (13) bekezdése szerinti szervezetek, valamint az utak és a vasutak vonatkozásában elhelyezett informatikai rendszerek adatgazdái kötelesek a hulladékgazdálkodási hatósággal szorosan együttműködni, és minden szükséges információt megadni a hulladékgazdálkodási hatóság hatékony tevékenységének elősegítése érdekében. E szervezetek a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátják a feladatkörükben tudomásra jutott, a hulladékgazdálkodás szempontjából jelentős áruforgalmi, rendészeti és határellenőrzési adatokat.

(5)[586] A miniszter szakmai irányító tevékenysége keretében a vármegyei kormányhivatalok - személyes adatok kivételével - adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, valamint adatot küldenek a miniszternek az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében.

78/C. §[587] (1) A hulladékgazdálkodási hatóság a közigazgatási hatósági feladataival összefüggésben nyilvántartást vezet.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság a 78. § szerinti felügyeleti jogköreivel kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást vezet

1. a hulladékgazdálkodási tevékenységet folytatókról,

2. a hulladékgazdálkodási létesítményekről,

3. a napi adatszolgáltatáson alapuló, összegyűjtött települési hulladék mennyiségéről,

4. a közúti hulladékszállításra engedélyezett hulladékszállítókról és hulladékszállítmányozókról,

5. a hulladékgazdálkodási felügyelet alá tartozó helyekről,

6. az egyes hulladékfajtákra vonatkozó mennyiségi és minőségi adatokról,

7. a hulladékkezelő létesítményekről,

8. az elhagyott hulladék fellelési helye szerinti ingatlanról és az ilyen hulladék mennyiségi, minőségi ismérveiről,

9. a hulladék közúti szállításra engedélyezett szállítóeszközökről,

10. a hulladékképződéssel járó terméket forgalomba hozókról, illetve gyártókról,

11. a tanúsító szervezetekről,

12. a bejelentési, engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi tevékenységhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységekről, azok jogosultjairól,

13. a hulladékgazdálkodási bírságokról, és

14. a hulladékkezelési gépekről, felszerelésekről, berendezésekről.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) az ügyfél-azonosító számot,

b) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló hatósági engedély és hatósági bizonyítvány, számát,

c) természetes személy ügyfél esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelet, az egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot, és

d) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén a (cég)nevet, adóazonosító számot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget.

(4) A (2) bekezdés 1., 2., 4., 5., 7-13. pontja szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás.

(5) A hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásával, a hulladékkezelési létesítmény létesítésével, bővítésével kapcsolatos engedély kiadásáról, visszavonásáról vagy módosításáról szóló határozatot a környezetvédelmi hatósággal is közölni kell.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az országos vámadatbázishoz hozzáférést biztosít - annak hatósági eljárásához szükséges mértékben - a hulladékgazdálkodási hatóság részére, amelynek során a személyes adatok körébe tartozó adatok közül az érintett azonosításához szükséges adatokat is hozzáférhetővé teszi.

(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy a hulladékgazdálkodási hatóság hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által működtetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer a hulladékgazdálkodási hatóság felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatait a rögzítést követően haladéktalanul, továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóság részére az ügyfél azonosítása és a hulladékgazdálkodási hatóság feladatának ellátása céljából.

(8) A tanúsító szervezet az általa vezetett nyilvántartásból - a tanúsítási rendszerében részt vevő, hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdasági szereplővel, a szerződéskötéssel, a gazdasági szereplők ellenőrzésének és tanúsításának folyamatával kapcsolatban - a hulladékgazdálkodási hatóság részére az e törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.

(9)[588] A hulladékgazdálkodási hatóság a 86. § (9) bekezdésben foglaltakra tekintettel az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást vezet, melynek célja a kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövetők ellenőrizhetőségének biztosítása.

(10)[589] A nyilvántartás tartalmazza

a)[590]

b) a természetes személy elkövető esetén

ba) nevét,

bb) születési nevét,

bc) születési helyét és idejét,

bd) állampolgárságát,

c)[591] a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elkövető nevét, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát, honossága szerinti állam megnevezését,

d)[592] annak a költségvetési évnek a megjelölését, amely esetében a kiemelt hulladékjogi szabályszegés ténye megállapításra került,

e) a d) pontban foglalt bírság vonatkozásában

ea) a bírságot kiszabó hatóság megnevezését,

eb) a hatáskör meghatározását, amelyben eljárva a hatóság a bírságot kiszabta,

ec) a bírságot kiszabó döntés véglegessé válásának időpontját,

ed) a bírságot kiszabó döntés ügyiratszámát,

ee)[593] a bírság típusát és összegét, valamint

ef)[594]

eg) a jogsértés időpontját,

eh)[595]

ei)[596]

(10a)[597] A nyilvántartás (10) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott adata a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében nyilvánosan hozzáférhető.

(11)[598] A nyilvántartás archív állományában lévő adatokat az archív állományba kerüléstől számított öt év elteltével a hatóság törli a nyilvántartásból.

78/D. §[599] (1) A hulladékgazdálkodás megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében a hulladékgazdálkodási hatóság létrehozza és működteti az NHIR-t.

(2) Az NHIR a természetes személy ügyfél személyes adatai, jogi személy és szervezet esetén a cégjegyzékbe bejegyzett adatai, valamint a (3) bekezdés f) pontja kivételével a (3) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartás.

(3) Az NHIR tartalmazza

a) az e törvény hatálya alá tartozó

aa) ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat,

ab) ügyfél által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozó adatokat,

ac)[600] ügyfél által végzett hulladékgazdálkodási tevékenység helyére vonatkozó adatokat a térinformatikai leíró adatokkal együtt,

b) a termékek, a hulladékfajták nyilvántartási adatait,

c) a hulladékgazdálkodás keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés, minősítés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez, létesítményhez, és termékhez is köthető legyen,

d) a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások adatait,

e) a hulladékgazdálkodással összefüggő kérelem, bejelentés, panasz (a továbbiakban együtt: bejelentés) adatait, és

f) az NHIR felhasználók természetes személyazonosító adatait.

(4) Az NHIR kialakításához és működtetéséhez a hulladékgazdálkodási hatóság kezeli

a) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, bankszámlaszámát, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyét és adószámát, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) hatálya alá tartozó vállalkozás KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását és adószámát, őstermelő természetes személy esetén az adószámát,

b) jogi személy esetén a (cég)nevét, adóazonosító számát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, bankszámlaszámát, a KKVtv. hatálya alá tartozó jogi személy KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását,

c) az eljárás egyéb résztvevője, vagy meghatalmazottjaként, illetve törvényes képviselőjeként eljáró személy természetes személyazonosító és lakcímadatait.

(5) Az NHIR működtetője jogosult a működésével és szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos adatokat is az NHIR-ben kezelni.

(6) A hulladékgazdálkodási hatóság részére az e törvényben meghatározott feladatai ellátása - különösen az e törvény hatálya alá tartozó termékek nyomon követhetősége - érdekében az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtörvény) szerinti útdíjszedő az Útdíjtörvény 26. § (3) bekezdése alapján az általa kezelt adatkörből, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 45. § (5) bekezdésében kijelölt szervezet az általa a Kkt. 45. § (5) bekezdése alapján kezelt adatkörből a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére elektronikus úton adatszolgáltatást végez.

(7)[601] A hulladékgazdálkodási hatóságtól az adatok, valamint az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti információ átadás útján rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető jogszabályban meghatározottak szerint.

X. FEJEZET

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS EGYES HATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGEK

34/A. A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásokra vonatkozó különös szabályok[602]

78/E. §[603] (1) A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban

a) a hiánypótlási felhívás teljesítésének határideje legfeljebb tizenöt nap,

b)[604] a hulladékgazdálkodási bírság és más pénzkövetelések kivételével a végrehajtást foganatosító szerv a hulladékgazdálkodási hatóság, ideértve a hulladékgazdálkodási hatósági eljárásokban elrendelt meghatározott cselekmények foganatosítását is.

(2) A telepengedélyezési eljárásban, illetve a tárolóhely üzemeltetési szabályzatának jóváhagyására irányuló eljárásban hozható döntés az e törvény szerinti engedélyezési eljárásban hozott döntés feltétele.

78/F. §[605] (1) A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvény szerinti eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez - ha az az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges - a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megismerheti az eljárás ügyiratait. A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság helyszíni ellenőrzésre feljogosított kormánytisztviselője a hatósági ellenőrzés során jogosult

a) az ellenőrzött ingatlanra, illetve létesítménybe belépni,

b) berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni,

c) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, dolgot, adathordozókat - az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni, zár alá venni, lefoglalni,

d) az eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni,

e) az eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni,

f) hatósági mintavétel esetén az ügyfél kérésére ellenmintát venni,

g) a hulladék ingatlanon történő elhagyásának, lerakásának alapos gyanúja esetén, továbbá annak elhárítása érdekében a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére, illetve a jogosult távollétében is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni - lakás céljára szolgáló ingatlan esetében a (3) bekezdés szerint.

(3) Ha alapos a gyanú, hogy a lakás céljára szolgáló ingatlanon elhagyott hulladék az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas, a hulladékgazdálkodási hatóság

a) az ellenőrzést az érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett alapvető jogait tiszteletben tartva hajtja végre, az ellenőrzés végrehajtása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az az érintetten kívüli személyt csak a legszükségesebb mértékben érintsen;

b) az ellenőrzést lehetőleg a napnak a nyolcadik és huszadik órája között hajtja végre;

c) biztosítja, hogy az ellenőrzés során ne kerüljenek nyilvánosságra az érintett magánéletének az eljárással össze nem függő körülményei, illetve a személyes adatai;

d) az ellenőrzés végrehajtása során kerüli a szükségtelen károkozást;

e) az ellenőrzés során hatósági tanú közreműködését kéri.

(4) A hulladékgazdálkodási hatóság a hatósági ellenőrzésről készített feljegyzés vagy jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.

(5) A hulladékgazdálkodási hatóság kérelemre indított engedélyezési és ellenőrzési eljárásáért az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjat a hulladékgazdálkodási hatóság számlájára kell befizetni.

(6) A hulladékgazdálkodási hatósági feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult az erdőgazdálkodó, annak hiányában a terület jogszerű használójának engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton, az erdő megközelítéséhez szükséges egyéb úton közlekedni, az erdőt és a fásítást, az ártereket, forgalom elől elzárt területeket bejárni, és a fellelt, elhagyott hulladék felszámolása érdekében a szükséges mértékig vizsgálati mintát venni.

78/G. §[606] (1) A hatósági eljárás eljárási költsége magában foglalja a mintavétel, a mintatovábbítás, a helyszíni ellenőrzés, a szemle, az elvégzett laboratóriumi vizsgálatoknak és ellenőrzéseknek a - jogszabálysértés megállapítását megalapozó - vizsgálati eredménnyel összefüggő, továbbá a hulladék ártalmatlanításával, kezelésével kapcsolatos költségeket.

(2) A helyszíni ellenőrzés és szemle költségét a hulladékgazdálkodási hatóság önköltségszámításra vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint kell megállapítani.

(3)[607] A kötelezett jogsértő magatartása miatt felmerült, a hulladékgazdálkodási hatóság által hivatalból végzett vizsgálat költségét, valamint a hivatalbóli eljárás során felmerült valamennyi igazolt és indokolt eljárási költséget a kötelezett viseli.

78/H. §[608] (1) A 18/D. § (4) bekezdése szerinti kötelezésre irányuló eljárásokban közvetlenül érintett kizárólag az eszköz üzemeltetője, tulajdonosa, valamint a koncessziós társaság, koncesszori alvállalkozó.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóságnak a kötelezést megállapító határozata elleni közigazgatási per a határozat közlésétől számított 15 napon belül indítható. A hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt 15 napon belül megküldi a bíróságnak.

(3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti közigazgatási perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - 6 hónapon belül dönt.

(4) A (2) bekezdés szerinti közigazgatási perben a határozat részbeni hatályon kívül helyezésének nincs helye.

78/I. §[609] (1) A 18/D. § (4) bekezdése szerinti díj összegének megállapítására irányuló eljárásokban közvetlenül érintett kizárólag az eszköz üzemeltetője, a tulajdonosa, valamint a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó.

(2) A 31. § (11) bekezdése szerinti, kompenzáció összegének megállapítására irányuló eljárásokban közvetlenül érintett kizárólag a 31. § (11) bekezdése szerinti eredeti hulladéktermelő gazdálkodó szervezet, valamint a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó.

(3) A Hivatalnak a használati vagy igénybevételi díj összegét, illetve a kompenzáció összegét megállapító határozata elleni közigazgatási per a határozat közlésétől számított 15 napon belül indítható. A Hivatal a keresetlevelet az ügy irataival és védiratával együtt 15 napon belül megküldi a bíróságnak.

(4) A bíróság a (3) bekezdés szerinti közigazgatási perben - a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított - 6 hónapon belül dönt.

(5) Ha a bíróság a használati vagy igénybevételi díj összegét, illetve a kompenzáció összegét megállapító határozatot a (3) bekezdés szerinti közigazgatási perben jogerősen hatályon kívül helyezi, mindaddig a Hivatal határozatában meghatározott használati vagy igénybevételi díj összeget, illetve kompenzáció összeget kell alkalmazni, amíg a Hivatal által a bírósági határozat alapján új eljárásban hozott, véglegessé vált határozat szerinti díjösszeg, illetve kompenzáció nem alkalmazandó.

(6) A (3) bekezdés szerinti közigazgatási perben a határozat részbeni hatályon kívül helyezésének nincs helye.

35. Hatósági engedélyezés, nyilvántartásba vétel, ellenőrzés és felügyeleti díj[610]

79. § (1)[611] Hulladékgazdálkodási engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható.

(2)[612] A 13. § (1) bekezdés szerinti kereskedőt, közvetítőt, valamint a közvetítő szervezetet a hulladékgazdálkodási hatóság bejelentés alapján, határozott időre, de legfeljebb 5 évre veszi nyilvántartásba.

(3)[613]

(4)[614] A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási engedélyt, valamint a nyilvántartásba vett adatokat módosíthatja vagy visszavonhatja.

(4a)[615] A hulladékgazdálkodási hatóság felveszi a koncesszori alvállalkozói nyilvántartásba azokat az e törvény szerinti engedély vagy nyilvántartásba vétel alapján hulladékgazdálkodási résztevékenységet végző vállalkozásokat, amelyek a koncesszorral, illetve koncessziós társasággal közvetlenül, vagy egy vagy több másik ilyen vállalkozáson keresztül közvetetten az állami hulladékgazdálkodási közfeladat egyes elmeinek ellátására kötött hatályos szerződéssel rendelkeznek. A hulladékgazdálkodási hatóság vezeti, naprakészen tartja és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a koncesszori alvállalkozói nyilvántartást.

(5)[616] Hivatalból eljárva vagy kérelemre induló eljárás esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási engedélyt korábbi módosításaival együtt egységes szerkezetbe foglalja. Kérelem esetén a kérelem előterjesztője igazgatási szolgáltatási díjat fizet.

(6)[617] A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási engedély iránti kérelmet elutasítja, illetve a nyilvántartásba vételt megtagadja, ha a hulladékgazdálkodási tevékenység során alkalmazni tervezett művelet nem felel meg a jogszabályokban foglaltaknak, vagy az nem áll összhangban a 6. § (1) bekezdésében foglaltakkal.

(7)[618] Nem adható hulladékgazdálkodási engedély annak, továbbá nem vehető nyilvántartásba az, akinek vagy amelynek az önkormányzati vagy az állami adóhatósággal szemben köztartozása van.

(8)[619] A hulladékgazdálkodási hatósági engedélyezési eljárásokban az ügyintézési határidő 55 nap.

(9) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet vagy miniszteri rendelet a (4)-(7) bekezdésben foglalt feltételekhez kapcsolódó szabályokat részletesen meghatározhatja.

(10)[620] A veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti minősítés ügyintézési határideje 30 nap.

80. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott hulladékgazdálkodási engedélynek legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:[621]

a)[622] az engedélyes azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosítók, statisztikai számjel),

b) a hulladék fajtáját, típusát és mennyiségét,

c) az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését,

d) a hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett területet,

e) a bevezetendő biztonsági és elővigyázatossági intézkedésekre vonatkozó követelményeket, valamint

f) az engedély időbeli hatályát.

(2) A hulladékgazdálkodási hatósági nyilvántartásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:[623]

a)[624] a nyilvántartásba vételre jogosult azonosító adatait (név, cím, KÜJ- és KTJ-azonosítók, statisztikai számjel),

b) a nyilvántartásba vett hulladékgazdálkodási tevékenység megnevezését,

c) a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző telephelyének pontos címét, valamint

d) a hulladékgazdálkodási tevékenységgel érintett hulladék fajtáját, jellegét.

(3)[625]

(4)[626]

81. §[627]

82. § (1)[628] A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékbirtokostól, a hulladék gyűjtőjétől, szállítójától, közvetítőjétől, kereskedőjétől, kezelőjétől és a koncessziós társaságtól, valamint a melléktermék gyártójától, felhasználójától, forgalmazójától tájékoztató adatot, összefoglalót, igazolást, jelentést kérhet.

(2)[629] A hulladékbirtokost, a hulladék gyűjtőjét, szállítóját, közvetítőjét, kereskedőjét, kezelőjét és a koncesszort a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi. A hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzése kiterjed a hulladékbirtokos által átvett, összegyűjtött és elszállított hulladék eredetére, tulajdonságára, mennyiségére, rendeltetési helyére. A hulladékgazdálkodási hatóság képviselője a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóság közreműködésével a hulladékszállítmányokat feltartóztathatja.

(3)[630] Ha hulladékgazdálkodással kapcsolatos környezetvédelmi, közegészségügyi veszélyhelyzet, súlyos kötelezettségszegés vagy ennek lehetősége szükségessé teszi, a hulladékgazdálkodási hatóság haladéktalanul és előzetes bejelentés nélkül helyszíni ellenőrzést is tart.

(4)[631] A melléktermékként előállított, felhasznált vagy forgalmazott, illetve tárolt anyag vagy tárgy 8. §-ban meghatározott feltételeknek való megfelelését a hulladékgazdálkodási hatóság, továbbá a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi.

(5)[632] A (4) bekezdésben meghatározott hatóság tájékoztatja a gyártó telephelye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatóságot, ha megállapítja, hogy a melléktermékként előállított, felhasznált vagy forgalmazott, illetve tárolt anyag vagy tárgy nem felel meg a 8. § szerinti feltételeknek.

82/A. §[633] (1)[634] Az a gazdálkodó szervezet, amely e törvény alapján hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet folytat - kivéve a koncesszort, valamint azt az esetet, ha a tevékenység az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozik -, a tárgyév február 28-ig a hulladékgazdálkodási hatóság részére éves felügyeleti díjat fizet. A tevékenység év közben történő megkezdése esetén a felügyeleti díj arányos részét kell megfizetni a hulladékgazdálkodási engedély véglegessé válását vagy a nyilvántartásba vételt követő 30 napon belül.

(2)[635] A felügyeleti díj a hulladékgazdálkodási hatóság bevételét képezi, amelyet a felügyeleti tevékenységével kapcsolatos működési költségeinek fedezetére használhat fel.

(3) A felügyeleti díj mértéke

a)[636] hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) 40 000 forint,

b)[637] nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység esetén telephelyenként (a fióktelepet, valamint telephely hiányában a székhelyet is ideértve) 25 000 forint.

(4)[638] A hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység végzését a (3) bekezdés szerinti telephelyek vonatkozásában a hulladékgazdálkodási hatóság rendszeres időközönként ellenőrzi.

83. § (1)[639] A koncessziós társaság által az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban, illetve a díjhátralék esedékességét követően megtett intézkedésekre, valamint a koncessziós társaság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet érintő értesítési, tájékoztatási, szolgáltatásnyújtási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések természetes személy ingatlanhasználókkal, társasházakkal, illetve lakásszövetkezetekkel szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során kötelezi a koncessziós társaságot a vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többletbevétel jegybanki alapkamat tárgyévi éves átlagával növelt összegének a sérelmet szenvedett fél részére történő visszatérítésére. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv.-t kell alkalmazni azzal, hogy a társasházakról szóló törvény szerinti társasházi közösség, továbbá a lakásszövetkezet az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.

(3)[640] A fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban a fogyasztónak igazolnia kell, hogy a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos és az eljárás alapjául szolgáló panaszt a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság vagy az érintett koncesszori alvállalkozó felé megtette.

35a. Hulladékgazdálkodási információk publikus felületen történő közzététele[641]

83/A. § Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felületén - a személyes adatok kivételével - közzé kell tenni

a) a 80. § (1) és (2) bekezdésében foglalt, a hulladékgazdálkodási engedélyben vagy a nyilvántartásban szereplő adatokat - a hulladékgazdálkodási tevékenységekre vonatkozó adatokat tevékenységfajtánként és hulladéktípusonként -,

b) a képződő és a kezelt hulladékok mennyiségére vonatkozó, a hulladékkal kapcsolatos adatszolgáltatásból származó összesített adatokat területi bontásban és térképi megjelenítéssel, külön feltüntetve a települési hulladék képződésére és kezelésére vonatkozó összesített adatokat.

36. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályok megsértésének jogkövetkezményei, a közigazgatási szankciókra vonatkozó közös szabályok[642]

84. §[643] (1) A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvényben, a Kvt.-ben, az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági döntésben foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt.

(1a)[644] A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvényben, valamint más jogszabályban meghatározott előírások teljesítése érdekében az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt kötelezi:

a) a jogszabályban foglalt vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségeinek betartására, illetve a jogsértő állapot megszüntetésére, ha a jogszabályban vagy hatóság határozatában foglalt előírásokat az eljárás alá vont jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy természetes személy megszegi, teljesítésüket elmulasztja, vagy a hulladékgazdálkodási engedélyhez kötött tevékenységet az engedélytől, vagy a nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet a nyilvántartástól eltérő módon gyakorolja;

b) a környezetet veszélyeztető, szennyező, vagy károsító tevékenység felfüggesztésére, abbahagyására, az eredeti állapot helyreállítására;

c) környezetszennyezés esetében olyan intézkedés megtételére, amely a környezetszennyezést csökkenti vagy megszünteti, a környezet károsodását kizárja.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság azt a gazdálkodó szervezetet, amely hulladékot termékként, illetve melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, kötelezi a hulladék melléktermékként történő felhasználásának, forgalmazásának, illetve tárolásának beszüntetésére, valamint a hulladék - a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott - hulladékjegyzék szerint történő besorolására.

(3) Eltiltás során a tevékenység korlátozása vagy felfüggesztése a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra rendelhető el.

(4) Kizárt a figyelmeztetés szankció és a hulladékgazdálkodási hatóság bírság kiszabásáról dönt:[645]

a) ha a hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül, vagy attól eltérően végzik,

b) ha a hulladékkal kapcsolatos tájékoztatási, nyilvántartási, adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget egymást követő két naptári évben is megsértik,

c) hulladék jogellenes elhelyezése, illetve elhagyása esetén, vagy

d) a hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén, kivéve a nemzetközi hulladékszállítás során rendszeresített, szállítmányt kísérő dokumentum hibás vagy hiányos kitöltését, valamint a zöldlistás hulladékok behozatalához és kiviteléhez kapcsolódó adatszolgáltatást.

(5) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha

a) a jogsértő magatartás hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy

b) az elkövetéstől számított öt év

eltelt.

36/A. Intézkedések[646]

85. §[647] A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével

a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti,

b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását,

c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából,

d) a hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenységet végző nem állami laboratóriumok működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, visszavonhatja,

e) az újbóli engedélyezést az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgához kötheti,

f) termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja,

g) elrendelheti a termék zár alá vételét, lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását,

h) elrendelheti a termék vizsgálatát, forgalmi korlátozását, elkülönítését,

i) szállítóeszköz engedélyének visszavonását kezdeményezheti, használatát megtilthatja,

j) engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, visszavonhat,

k) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag vagy termék zár alá vételét, ártalmatlanítását, továbbá szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a felelős személye nem kerül megállapításra, vagy a szállítmányával kapcsolatos zárolási, lefoglalási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül,

l) termék tárolására szolgáló helyiséget zár alá veheti mindaddig, amíg a felelős személye nem kerül megállapításra,

m) a hulladékképződéssel járó termék értéklánc részét képező valamely tevékenység vonatkozásában megtilthatja vagy korlátozhatja a jogszabályban előírtaknak nem megfelelő képesítéssel foglalkoztatottak munkavégzését.

36/B. Hulladékgazdálkodási bírság[648]

86. §[649] (1) Azt a természetes vagy jogi személyt, egyéni vállalkozót, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely

a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,

b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez,

c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a hulladékgazdálkodási hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz, tárol, vagy

d) terméket a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsértve forgalmaz,

a hulladékgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.[650]

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogsértést elkövető - a tízezer forintot el nem érő hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett az elhagyott hulladék felszámolása mellett - a hulladékgazdálkodási hatóság által szervezett hulladékgazdálkodással összefüggő képzésen (a továbbiakban: hulladékgazdálkodási képzés) való részvételre kötelezhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogsértést elkövető a tízezer forintot elérő vagy azt meghaladó bírság esetén e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott hulladékgazdálkodási képzésen való részvételre kötelezhető.

(4) Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a hulladékgazdálkodási hatóság - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a bírságot kérelemre a bírság legalacsonyabb mértékéig csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.

(5) A hulladékgazdálkodási bírság

a) a visszafordíthatatlan környezetkárosítást okozó,

b) az ugyanazon jogsértés ismétlődésével vagy egyéb súlyosbító körülmény felmerülésével megvalósuló, vagy

c) a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellenőrző hulladékgazdálkodási hatóság szándékolt félrevezetésével, ellenőrzésének akadályozásával együtt járó

jogsértés esetén nem mérsékelhető.

(6) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső határt.

(7)[651]

(8)[652]

(9) Akit a hulladékgazdálkodási hatóság egy költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírsággal sújt, két évig nem részesülhet törvény vagy kormányrendelet szerint meghatározott támogatásban.

(10) A hulladékgazdálkodási bírság helyszíni bírságként is kiszabható.

(11) A hulladékgazdálkodási hatóság mellett hulladékgazdálkodási bírságot helyszíni bírságként

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

b) a rendőr,

c) a jegyző,

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője,

e) a közterület-felügyelő,

f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,

g) a mezőőr, a hegyőr,

h) az állami halőr,

i) az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja,

j) az erdészeti, vadászati, természetvédelmi hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,

k) az élelmiszer-rendész

(a továbbiakban együtt: közreműködő hatóság) is kiszabhat.

(12) A (11) bekezdés e)-i) pontjában meghatározott személy helyszíni bírságot az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 2. § b) pontjában meghatározott illetékességi területén szabhat ki.

(13) A vízügyi őrszemélyzet, a polgárőrség, az útellenőr, a vasúti személyzet, a fegyveres biztonsági őr, az erdészeti szakszemélyzet az e törvénybe ütköző magatartás észlelése esetén köteles jelzéssel élni a hulladékgazdálkodási hatósághoz.

(14) A hulladékgazdálkodási hatóság által ellátott feladatok díjtétellel, illetve bírságbevétellel nem ellentételezett költségét a központi költségvetésből kell biztosítani.

(15) A hulladékgazdálkodási bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy eredeti környezeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(16) A hulladék mennyiségének meghatározása különösen méréssel, számítással, valamint műszaki becsléssel történhet.

(17)[653] A hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére a területi hulladékgazdálkodási hatóság a végrehajtás elrendelése előtt - kérelemre - legfeljebb 3 évig terjedő részletfizetést engedélyezhet.

(18)[654] Az e törvény szerinti helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság a hulladékgazdálkodási bírság, valamint a helyszíni bírság mértékéről, kiszabásának és megállapításának módjáról kormányrendeletben meghatározott feladata ellátása érdekében intézkedése során a (19) bekezdés e) pontjában meghatározott személyes adatokat kezeli.

(19)[655] A helyszíni bírság kiszabására jogosult hatóság az intézkedés során a következő adatokat rögzíti:

a) az elkövetés helye (település, utca, házszám, helyrajzi szám, km szelvény),

b) az elkövetés ideje (év, hónap, nap, óra, perc),

c) az eset körülményeinek leírása, valamint a hulladék fajtájának és mennyiségének meghatározása,

d) a helyszíni bírság megfizetési módja (csekkszelvény átadásakor a csekkszelvény sorszámának rögzítése),

e) az elkövető személy vagy személyek

ea) családi és utóneve,

eb) anyja születési neve,

ec) születési helye, születési ideje,

ed) állampolgársága,

ee) lakóhelye,

ef) személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány okmányazonosítója,

f) a helyszíni bírság kiszabására jogosultat foglalkoztató szerv megnevezése, székhelye és telefonszáma,

g) a helyszíni bírság kiszabására jogosult hatásköre,

h) a hulladék elszállítás módja, határideje, az azt igazoló dokumentumok beküldésének határideje (elkövető által azonnal vagy hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező cég által),

i) annak rögzítése, hogy az elkövető elismeri a cselekmény elkövetését és azt, hogy a helyszíni bírság kiszabására jogosult által rögzítettek megfelelnek a valóságnak, és

j) a helyszíni bírság kiszabására jogosult és az eljárás alá vont aláírása.

36/C. Adatvédelem a hulladékgazdálkodási közigazgatási eljárások során[656]

86/A. §[657] E törvény adatkezelési rendelkezései alkalmazásában hulladékgazdálkodási adat a miniszter, a hulladékgazdálkodási hatóság által e törvény hatálya alá tartozó tevékenység során kezelt személyes adat.

86/B. §[658] (1) A hulladékgazdálkodás feladatai ellátása során

a) a hulladékgazdálkodási ágazat állami irányításának szerve a hulladékgazdálkodási irányítás, felügyeleti feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,

b) a hulladékgazdálkodási hatóság e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,

c) a hulladékgazdálkodási hatóság az általa lefolytatott közigazgatási eljárásban részt vevők személyes adatait,

d) a hulladékgazdálkodási hatóság a bejelentések fogadása keretében megismert személyes adatokat

kezeli.

(2) A hulladékgazdálkodási adatok kezelésének célja a hulladékgazdálkodási tevékenységek felügyelete, az elhagyott hulladék felszámolása, a hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése.

86/C. §[659] A hulladékgazdálkodási adat tekintetében adatkezelő a minisztérium és a hulladékgazdálkodási hatóság.

86/D. §[660] A hulladékgazdálkodási hatóság az intézkedéssel érintett természetes személy személyazonosító adatait - nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát is -, lakcímét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a közigazgatási hatósági célú adatkezelésekben a hatósági eljáráshoz kapcsolódó adatokat kezeli és e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti képzett azonosító kódokat használhat.

86/E. §[661] A hulladékgazdálkodási hatóság által az e törvény alapján kezelt személyes adatok forrása:

a) állampolgár bejelentése, kérelme, valamint panasz,

b) helyszíni ellenőrzés, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel,

c) mintavétel,

d) bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,

e) törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,

f) az általa lefolyatott közigazgatási eljárás.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. Adatszolgáltatás, tájékoztatás az Európai Bizottság felé[662]

87. § (1)[663] A hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelv 15. cikke szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget a miniszter teljesíti.

(2) A miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[664]

a)[665] 6. cikk (4) bekezdése alapján a 10. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletről az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló kormányrendelettel összhangban;

b) 7. cikk (2) és (3) bekezdésének megfelelően az 55. § (2) bekezdésében foglalt eset megvalósulásáról, és az Európai Bizottság rendelkezésére bocsát minden vonatkozó információt, bizonyítékot;

c)[666] 10. cikkének végrehajtásáról a települési hulladék és a biohulladék tekintetében, beleértve az elkülönített gyűjtés anyagi és területi lefedettségét, valamint az elkülönített gyűjtéstől való eltéréseket;

d)[667]

e) 16. cikk (1) bekezdésének megfelelően a 3. § c) pontja, valamint a 20. és 21. § alapján tett kifogásokról;

f) 25. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő jogszabályi előírásokról;

g)[668] 33. cikkének megfelelően a IX. fejezetben foglaltakkal összhangban az OHT-ról és az OMP-ről, valamint ezek lényeges módosításáról;

h)[669] 37. cikkének megfelelően az e törvényben foglaltak végrehajtásáról.

38. Felhatalmazó rendelkezések

88. § (1)[670] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

1.[671] a koncessziós társaság hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységét, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat részeként a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásának és igénybevételének, szabályait, a közszolgáltatási díjhátralék jelzálogként történő bejegyzése kezdeményezésének feltételeit, továbbá a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelés egyes előírásait;

2.[672] a termelési hulladék és a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónál képződő hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladék képződése megelőzésének, valamint a termelési hulladékkal és a gazdálkodó szervezet ingatlanhasználónál képződő hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

3.[673] a veszélyes hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének feltételeit;

3a.[674] a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások, a hatósági feladat- és hatáskörök, valamint a hatósági szervezet kialakításának részletes szabályait, a hulladékgazdálkodási eljárások során és a hatósági eljárásokban vizsgálandó hulladékgazdálkodási szakkérdéseket,

4.[675] a hulladékgazdálkodási engedélyezés, valamint a nyilvántartásba vétel tartalmi követelményeit,

5. a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket;

6.[676] az Országos Hulladékgazdálkodási Terv és az Országos Megelőzési Program előkészítésének részletes szabályait, továbbá tartalmi követelményeit és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet és az Országos Megelőzési Programot;

7.[677] a hulladékgazdálkodási bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, a helyszíni bírság kiszabásának és a bírság megfizetése módjának részletes szabályait;

8. a hulladék külföldről történő behozatalát, az országból történő kivitelét és az ország területén történő átszállítását;

9.[678] a letéti díj, valamint a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának részletes szabályait, továbbá a letéti díjjal és a visszaváltási díjjal kapcsolatban a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó követelményeket;

10. a visszavételi és visszaadási lehetőség alkalmazását, a használt termékek, illetve a hulladék átvételi, gyűjtési és hasznosítási arányait és azok teljesítésének határidejét;

11. a csomagolás és a csomagolószer hulladékká válását megelőző tevékenységek, valamint a hulladékká vált csomagolással kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

12.[679] az elektromos és elektronikus berendezés hulladékká válását megelőző tevékenységek és a hulladékká vált elektromos és elektronikus berendezéssel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait, valamint az elektromos és elektronikus berendezések vissza- és átvételi díját;

13. az elem és akkumulátor hulladékká válását megelőző tevékenységek, valamint a hulladékká vált elemmel és akkumulátorral kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

14. a gépjárművek hulladékká válását megelőző tevékenységek, valamint a hulladékká vált gépjárművekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

15.[680] - a 15a. pont kivételével - az építési-bontási hulladék képződésének megelőzésével kapcsolatos tevékenységek, az építési-bontási anyag újrahasználatának, valamint az építési-bontási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

15a.[681] az országos vagy helyi közúton végzett állami beruházások kapcsán, valamint az országos vasúti pályahálózaton és a térségi, elővárosi vasúti pályahálózaton végzett építési tevékenységekhez kapcsolódó hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos tevékenységek részletes szabályait;

16. a szennyvíziszapok és a szennyvíziszapkomposzt mezőgazdasági felhasználásának és a szennyvíziszapokkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

17.[682]

18.[683]

19.[684] a pénzügyi biztosíték, a céltartalék és a környezetvédelmi biztosítás képzésére kötelezettek körére, azok formájára, mértékére, felhasználásának feltételeire, elszámolására, nyilvántartására, a megkötésük és megszűnésük módjára és tartalmára, a hulladékgazdálkodási hatóság ezekkel összefüggő eljárására, valamint a gyártók biztosítékadására vonatkozó részletes szabályokat;

20. az életciklus-szemléleten alapuló vizsgálati elemzés elvégzésének részletes szabályait;

21. a hulladékképződés megelőzését szolgáló technológia- és termékfejlesztés, a termék újrahasználata, továbbá a hulladék környezetkímélő kezelése érdekében a gyártó által igénybe vehető kedvezmények részletes szabályait;

22. a hulladéklerakási járulék megfizetésének részletes szabályait;

23.[685]

24. a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes szabályokat;

25.[686]

26. a közterület tisztántartásával kapcsolatos hulladékgazdálkodási szabályokat;

27.[687] a melléktermék státusznak való megfelelés igazolására, a minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésére, valamint a melléktermék tárolására és nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat;

28.[688] a biológiailag lebomló hulladék képződésének megelőzésére vonatkozó tevékenységek, valamint a biológiailag lebomló hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait, valamint a biohulladékból előállított komposzt osztályozásának szabályait;

29.[689] a hulladékstátusz megszűnésének megállapítására vonatkozó részletes kritériumokat, műszaki és felhasználási feltételeket, valamint a hulladékstátusz megszűnésével kapcsolatos tanúsítás rendjét, a tanúsításra jogosult szervezetekre vonatkozó szabályokat;

29a.[690] a hulladékstátusz megszűnésének feltételeit, a minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésének részletes szabályait;

30. a hulladéklerakási járulékból befolyt összeg felhasználásának céljait és szabályait.

31.[691] az elkülönített hulladékgyűjtésre vonatkozó részletes szabályokat;

32.[692] az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályait, valamint az üzemnapló vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat.

33.[693] a Koordináló szerv részletes feladatkörét;

34.[694]

35.[695] a Koordináló szerv adatkezelésének részletes szabályait, továbbá az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó koncessziós társaságnak, a 2023. július 1-jét megelőző időszakban közszolgáltatási feladatokat ellátó közszolgáltatónak, a települési önkormányzatnak, valamint a hulladékgazdálkodási létesítmény tulajdonosának a Koordináló szerv, valamint a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályait;

36.[696] a kitermelt talaj és más, építési tevékenység során kitermelt természetes állapotában meglévő anyag kitermelés helyén kívüli felhasználásának részletes szabályait.

37.[697] a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos részletes szabályokat;

38.[698] a körforgásos gazdasággal kapcsolatos, a termékek forgalmazásával, azok korlátozásával összefüggő részletes szabályokat;

39.[699] a körforgásos gazdaság szempontjából jelentős anyagok adatszolgáltatásával kapcsolatos előírásokat;

40.[700] az e törvény szerinti NHIR azonosító beszerzésére kötelezett szereplők, a létesítmények, tevékenységek NHIR-ben történő nyilvántartásba vételének, valamint az NHIR azonosító kiadásának, felfüggesztésének, visszavonásának és törlésének, valamint az NHIR működtetését érintő részletes szabályait;

41.[701] a termék értéklánc nyomon követésének eljárási és dokumentálási szabályait, a forgalomból történő visszahívhatóság feltételeit, valamint a bejelentésre és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat;

42.[702] a minőségvédelmi bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletes szabályait.

43.[703] a koncessziós társaság és a Koordináló szerv együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat;

44.[704] a 92/H. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott kártalanítás feltételeit és megállapításának rendjét;

45.[705] a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett koncesszori alvállalkozói nyilvántartás tartalmával és vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat.

46.[706] a gördülő fejlesztési rendszerterv jóváhagyásának, felülvizsgálatának, a jóváhagyott terv végrehajtása ellenőrzésének szabályait.

47.[707] a hulladékgazdálkodási hatóság közigazgatási jogköre gyakorlásával és a közigazgatási feladataival összefüggő nyilvántartás adattartalmával és vezetésével, valamint a 78/C. § (10a) bekezdése szerinti közzététellel kapcsolatos részletes szabályokat.

(1a)[708] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a hulladékgazdálkodási hatóságot és a hulladékgazdálkodási szakhatóságot.

(2)[709] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

1. a veszélyes és nem veszélyes hulladéktípusokat tartalmazó hulladékjegyzéket, és a hulladék veszélyességét eredményező tulajdonságok megállapítására vonatkozó részletes szabályokat;

2. az elhagyott hulladék ingatlanról történő elszállításának és megfelelő hulladékkezelési helyre történő elszállítás tényének igazolására vonatkozó formai és tartalmi előírásokat;

3. a hulladéklerakás technikai követelményeit, a betelt lerakók lezárásának és utógondozásának technikai feltételeit, valamint részletes szabályait és a hulladéklerakás körforgásos gazdasággal összefüggő követelményeit;

4. a hulladék termikus kezelésének technikai követelményeit és részletes szabályait;

5. a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályait;

6. a poliklórozott bifenilek (PCB) és poliklórozott terfenilek (PCT), valamint az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályait;

7. a titán-dioxid-ipar hulladékai kezelésének részletes szabályait;

8. a hulladékgazdálkodással kapcsolatos egységes információs rendszer kialakításának részletes szabályait;

9. a hasznosítási műveleteket és az energetikai hasznosítás feltételeként meghatározott energiahatékonysági mutató megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint az ártalmatlanítási műveleteket;

10. a hulladékgazdálkodási engedélyre és a nyilvántartásba vételre vonatkozó felügyeleti díjjal kapcsolatos részletes szabályokat;

11. a hulladékgazdálkodási képzés részletes szabályait;

12. a 78. § (7) bekezdése szerinti nemzeti célértékeket;

13.[710] a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységre vonatkozó díjképzés átláthatóságának biztosítása érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság által közérdekből közzéteendő adatok - különösen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységgel kapcsolatos díjmegállapítás, költség-, bevétel- és kiadáskategóriák, beruházások, valamint az ezzel összefüggő információk - körét és a közzététel módját;

14. a 47/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjakat, a díjalkalmazási feltételeket, a díjmegfizetés rendjét;

15. a Hivatal miniszter részére történő adatszolgáltatási kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára, formájára és időpontjára vonatkozó részletes szabályokat;

16. a Hivatal hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjra vonatkozó javaslattételi kötelezettségének rendjére, módjára, tartalmára vonatkozó részletes szabályokat;

17. a Koordináló szerv részére történő adatszolgáltatás tartalmát és rendjét;

18. a gördülő fejlesztési rendszerterv részletes tartalmi és formai követelményeit,

19.[711]

(3) Felhatalmazást kap:

a) az egészségügyért felelős miniszter a miniszterrel egyetértésben, hogy[712]

aa)[713] a humán gyógyszer hulladékká válását megelőző tevékenységek és a gyógyszerhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének szabályait, valamint a gyógyszergyártók biztosítékadására és tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,

ab)[714] az egészségügyi intézményekben képződő hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek végzésének részletes szabályait,

ac)[715] a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményeket;

b)[716]

c)[717] a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az igazgatási szolgáltatási díjköteles hulladékgazdálkodási eljárások, igazgatási jellegű szolgáltatások és bejelentések után fizetendő díj mértékét, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat

rendeletben állapítsa meg.

(3a)[718] Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy

a)[719] a 18/B. § (3) bekezdésében meghatározott díj mértékét, elemeit, a díjalkalmazási feltételeket és a díjmegfizetés rendjét, valamint az átvételi díjról kiállított számla és nyilvántartás kötelező tartalmi elemeit,

b) az 53/B. § (7) bekezdés d) pontjában meghatározott érték meghatározásának szempontrendszerét,

c)[720] az 53/N. § (1) bekezdése szerinti alapelveket és keretszabályokat, továbbá az 53/N. § (4) bekezdése szerinti indokolt költség mértékét,

d)[721] a kompenzáció összegének Hivatal általi meghatározásának keretszabályait, az így meghatározott kompenzáció megfizetésének módját, továbbá a kompenzáció meghatározására irányuló kérelem tartalmi követelményeit és a részletes kiegészítő eljárási szabályokat

e)[722] a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott díj megállapításának szabályait, a díj meghatározására irányuló kérelem tartalmi követelményeit és a részletes eljárási szabályokat,

f)[723] az e törvényben a Hivatal felé a rendszeres adatszolgáltatásra kötelezettek és az általuk szolgáltatandó adatok körét, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség formáját és határidejét

rendeletben állapítsa meg.

(4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben állapítsa meg:

a)[724]

b)[725]

c) a közterület tisztán tartására vonatkozó részletes szabályokat;

d)[726]

e)[727] a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj átvállalásával érintett személyi kört, az átvállalására vonatkozó feltételeket.

39. Hatályba léptető rendelkezések

89. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 94. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 95. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

40. Átmeneti rendelkezések

90. § (1)[728] E törvény rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[729] Az e törvénynek a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv.) módosított 68. § (4) bekezdésében foglaltakat a 2021. év április 1. napjától teljesített hulladéklerakási járulékfizetési kötelezettségre is alkalmazni kell. A 2021. év április 1-jétől a Mód2. tv. hatálybalépéséig a hulladékgazdálkodási hatóság számlájára megfizetett hulladéklerakási járulék a központi költségvetést illeti meg.

(3)[730] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás 2023. június 30. napjáig történő igénybevételéért az ingatlanhasználót terhelő díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségeinek végrehajtására az e törvénynek az egyes energetikai és közlekedési tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXVI. törvénnyel hatályon kívül helyezett 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(4)[731]

(5)[732]

(6)[733]

(7)[734]

(8)[735]

(9)[736]

(9a)[737]

(10)[738]

(11)[739]

91. §[740] (1)[741] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat meghatározó miniszteri rendelet hatálybalépéséig az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell megállapítani.

(2)[742] A természetes személy ingatlanhasználó részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát.

(2a)[743] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak a (2), (2b), (5) és az (5a) bekezdésben foglalt előírások teljesülését.

(2b)[744]

(2c)[745] A (2) bekezdés szempontjából alkalmazott díjnak

a) a települési önkormányzat rendeletében a természetes személy ingatlantulajdonosra megállapított teljes díj, vagy

b) ha a települési önkormányzati rendelet díjat nem állapított meg, akkor a 2012. április 14-én a közszolgáltatóval fennálló hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben a természetes személy ingatlantulajdonosokra vonatkozóan meghatározott díj összegének a díjfizetésre egyébként kötelezett lakosszámra eső értéke tekintendő.

(2d)[746] Ha a szolgáltatási, illetve műszaki tartalom változása vagy a közszolgáltató döntése folytán a 2012. április 14-ét követően 2013. június 30-ig alkalmazott díj a 2012. április 14-én alkalmazott díjnál alacsonyabb, a (2) bekezdés szerinti díj számításánál ezt - több alacsonyabb alkalmazott díj esetén a legalacsonyabbat - kell a számítás alapjául venni.

(3)[747] A társasházat a (2) bekezdésben meghatározott díjcsökkentés a társasházat alkotó azon albetétek vonatkozásában illeti meg, amelyeket természetes személy ingatlanhasználó használ. A társasház évente írásban tájékoztatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságot a természetes személy és nem természetes személy ingatlanhasználók társasházon belüli megoszlásáról. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a tájékoztatás kézhezvételét követően kiállított, esedékes számlájában érvényesíti a természetes személy ingatlanhasználók után a társasházat e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó a lakásszövetkezetre is. A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető, természetes és nem természetes személy tulajdonosok tulajdoni hányadainak egymáshoz viszonyított aránya alapján kell elszámolni.

(4)[748] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet igénybe vevő társasház vagy lakásszövetkezet a társasházban, illetve lakásszövetkezetben lakó természetes személy ingatlanhasználót a (2) bekezdésben meghatározott díjtétel alapján a díjcsökkentés összegéről tájékoztatja.

(5)[749] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével köteles tájékoztatást nyújtani a természetes személy ingatlanhasználók, illetve társasházak és lakásszövetkezetek részére a (2), a (2d), a (3) és a (10) bekezdésben foglaltak teljesüléséről. A tájékoztatásnak összegszerűen tartalmaznia kell, hogy a rezsicsökkentés nélkül milyen fizetési kötelezettség terhelte volna a természetes személy ingatlanhasználókat, illetve társasházakat és lakásszövetkezeteket.

(5a)[750] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. július 1-je óta eltelt időszakban. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság személyében bekövetkező változás esetében a korábbi hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság rezsicsökkentéssel kapcsolatos adatait továbbítani kell az új hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság részére.

(5b)[751] Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.

(6)[752] E § vonatkozásában a költségvetési szervre és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézményre a természetes személy ingatlanhasználóra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(7)[753] A nem természetes személy ingatlanhasználó részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységért fizetendő összeg nem haladhatja meg a települési önkormányzat 2012. december 31-én hatályos rendeletében meghatározott - kedvezmények és mentességek nélküli - teljes közszolgáltatási díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegét.

(8)[754] Ha a nem természetes személy ingatlantulajdonos vonatkozásában a települési önkormányzat 2012. december 31-én külön díjat nem alkalmazott, a (7) bekezdés esetében közszolgáltatási díjnak

a) a települési önkormányzat rendeletében általánosan megállapított, vagy

b) a természetes személy ingatlantulajdonos által - kedvezmények és mentességek nélkül - fizetett

közszolgáltatási díjat kell tekinteni.

(9)[755] 2013. évre vonatkozóan a közszolgáltató a felügyeleti díjat a Hivatal részére díjfelügyeleti tevékenységéért szeptember 1. napjáig fizeti meg.

(10)[756] Ha a (2) vagy a (2d) bekezdés szerint megállapított díj 2013. július 1-jét követően legalább 10%-kal nem alacsonyabb a 2013. június 30-án alkalmazott díjnál, akkor az úgy csökken, hogy a fizetendő díj a 2013. június 30-án alkalmazott díjnál legalább 10%-kal alacsonyabb legyen.

(11)[757] A (2) és (10) bekezdés szerinti, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezéseket a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságnak akkor is érvényesítenie kell, ha 2013. június 30-át követően a műszaki tartalom megváltozott, az azonban nem a természetes személy ingatlanhasználó kifejezett kérésére történt.

(12)[758] Ha a koncessziós társaság a (2), a (2d) és a (10) bekezdésben meghatározott díjak alapjául szolgáló gyűjtőedényhez képest eltérő űrmértékű gyűjtőedényt (a továbbiakban: új gyűjtőedény) rendszeresít vagy ajánl fel, az új gyűjtőedény vonatkozásában alkalmazható legmagasabb ürítési díjat - egytényezős közszolgáltatási díj esetén közszolgáltatási díjat - a (13)-(16) bekezdés szerint számítja ki a koncessziós társaság.

(13)[759] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság az általa ellátott egyes önkormányzatok közigazgatási területére vonatkozóan kiszámítja a (2), a (2d) és a (10) bekezdés alapján a gyűjtőedény méretenként meghatározott legmagasabb ürítési díj, valamint a gyűjtőedény térfogatának hányadosát (a továbbiakban: fajlagos ürítési díjtétel).

(14)[760] Ha az új gyűjtőedény űrmértéke kisebb, mint bármely korábban alkalmazott gyűjtőedény méret, vagy ha az új gyűjtőedény űrmértékét kormányrendelet határozza meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság legmagasabb ürítési díjként legfeljebb a (13) bekezdés szerint meghatározott fajlagos ürítési díjtételek közül a legalacsonyabb díjtétel és az új gyűjtőedény űrmértékének szorzatát alkalmazhatja.

(15)[761] Ha az új gyűjtőedény űrmértéke nem kisebb, mint bármely korábban alkalmazott gyűjtőedény mérete, és az új gyűjtőedény űrmértékét kormányrendelet nem határozza meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság ürítési díjként legfeljebb a (13) bekezdés szerint meghatározott fajlagos ürítési díjtételek átlagértékének és az új gyűjtőedény űrmértékének szorzatát alkalmazhatja.

(16)[762] Ha az új gyűjtőedény rendszeresítését követően az ingatlanhasználó által átadott települési vegyes hulladék mennyisége változatlan marad vagy csökken, és a (15) bekezdésben meghatározott számítással a részére meghatározható közszolgáltatási díj legmagasabb összege emelkedne, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság a továbbiakban is legfeljebb a (2), a (2d) és a (10) bekezdésben meghatározott díjat alkalmazhatja.

(17)[763] A (12)-(16) bekezdésben meghatározott rendelkezések a rendelkezésre állási díj meghatározását nem érintik.

91/A. §[764] (1)[765] Ha a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság az általa nyújtott hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet közbeiktatott személy vagy szerződéses kapcsolati lánc (a továbbiakban együtt: közvetített szolgáltatás) útján juttatja el a természetes személy ingatlanhasználó, illetve jogszabály alapján vele egy díjkategóriába tartozó személy (a továbbiakban együtt: rezsicsökkentésre jogosult) részére, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság legfeljebb a természetes személy ingatlanhasználóra a 91. §-ban meghatározott díjat alkalmazhatja.

(2)[766] A közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő az elszámolási időszakot megelőző hónap 10. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság részére adatot szolgáltat, hogy az elszámolási időszakban milyen arányban oszlik meg a vele szerződéses kapcsolatban álló rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók között a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység díja. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság ezen adatszolgáltatás alapján külön-külön számlát bocsát ki a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet közvetítő személy részére a rezsicsökkentésre jogosult és más felhasználók hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység díjáról. Ha az adatszolgáltatást a közvetített szolgáltatásban részes közbenső szereplő határidőben nem teljesíti, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság csak egy, a díjcsökkentést nem tartalmazó számlát bocsát ki.

(3)[767] A 91. §-ban meghatározott mértékű díjcsökkentés a (2) bekezdés szerint előírt adatszolgáltatás elmulasztása esetén is megilleti a rezsicsökkentésre jogosultat, melynek terhét a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet közvetített szolgáltatásként nyújtó személy viseli.

(3a)[768] A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény szerinti jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, annak belső egyházi jogi személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége (a továbbiakban: vallási jogi személy) a (2) bekezdésben meghatározott díjcsökkentésre jogosult, ha

a) a vallási jogi személy tulajdonában, használatában álló lakóépületben, lakásban, plébánián, parókián, illetve a vallási jogi személy hitéleti tevékenységére szolgáló egyéb épületben, rendházban, üdülőben vagy hétvégi házban a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 12. § (1) bekezdésében vagy 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott személy (a továbbiakban: egyházi természetes személy) az általa használt ingatlanrészt életvitelszerű lakhatására használja, és

b)[769] a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet nem jövedelemszerzésre irányuló tevékenységgel összefüggésben kívánja igénybe venni.

(3b)[770] A vallási jogi személyt a (2) bekezdésben meghatározott díj oly mértékben illeti meg, amely arányban a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet egyházi természetes személy igénybe veszi.

(3c)[771] A vallási jogi személy évente írásban tájékoztatja a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaságot, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást az egyházi természetes személy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szabályait figyelembe véve mekkora térfogatú gyűjtőedénnyel vesz igénybe.

(4)[772] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet közvetített szolgáltatásként nyújtó személy az általa kibocsátott számlában legfeljebb a 91. §-ban meghatározott díjat alkalmazhatja.

(5)[773] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet közvetített szolgáltatásként nyújtó személy a (4) bekezdés szerint kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában, annak kiküldésével egyidejűleg, egyértelműen, írásban köteles tájékoztatást nyújtani a rezsicsökkentésre jogosult részére az e § szerinti előírt díjcsökkentésről. A tájékoztatásban külön, összegszerűen fel kell tüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint összesítve az egyes törvényeknek a rezsicsökkentés végrehajtásával összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXXI. törvény hatálybalépését követő időszakban.

(6)[774] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság bármikor jogosult betekinteni a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megalapozó adatokba, számításokba, illetve az alkalmazott módszertanba.

(7) A (4) és az (5) bekezdésekben foglalt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.

91/B. §[775] (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet ellátó koncessziós társaság legfeljebb a természetes személy ingatlanhasználóra a 91. §-ban meghatározott díjat alkalmazhatja[776]

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény és a támogatott lakhatás, valamint

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozó otthon és javítóintézet

esetében, ha a szolgáltatás után a fenntartó a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatásban részesül.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés.

92. § (1)[777] 2020. december 31-ig a háztartási, valamint a háztartásihoz hasonló hulladék részét képező papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra való előkészítésének és újrafeldolgozásának együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 50%-ra kell növelni.

(2) A települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget - a települési hulladéklerakóban évente lerakott hulladék mért összetételét és az összetevők tömeg szerinti megoszlását alapul véve - az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1-jéig 35%-ra, azaz 820 000 tonna alá kell csökkenteni.

(2a)[778] A hulladéklerakókban lerakásra kerülő települési hulladék mennyiségét, a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest 10 tömegszázalékra vagy az alá kell csökkenteni, legkésőbb a 2035. évtől.

(3)[779] 2020. december 31-ig a nem veszélyes építési-bontási hulladék - a föld és a kő kivételével - újrahasználatra való előkészítésének, újrafeldolgozásának és egyéb, anyagában történő hasznosításának - ideértve a feltöltési műveleteknél más anyagok helyettesítésére használt hulladékot - együttes mértékét a képződött mennyiséghez viszonyítva tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.

(4)[780] Az OMP-ben meg kell határozni a hulladékképződés megelőzése, továbbá a gazdasági növekedés és az ebből eredő hulladékképződés által okozott környezeti hatások megszüntetésének érdekében a 2035. évre elérendő célokat, valamint az intézkedések és az eredmények nyomon követését, értékelését szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket, illetve mutatókat.

(5)[781] A települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 55 tömegszázalékra kell növelni 2025. december 31-ig.

(6)[782] A települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 60 tömegszázalékra kell növelni 2030. december 31-ig.

(7)[783] A települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 65 tömegszázalékra kell növelni 2035. december 31-ig.

92/A. §[784] (1) A koncessziós társaság részére azon hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, amely 2022. december 31. napján gazdálkodó szervezettel intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladék kezeléséről a közszolgáltatáson kívül szerződött, 2023. január 15. napjáig adatot szolgáltat a szolgáltatás műszaki tartalmáról.

(2)[785] Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek 2023. február 28. napján a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó hulladékot termelnek, a koncessziós társasággal történő szerződéskötés érdekében a koncessziós társaság által biztosított elektronikus felületen, 2023. március 1. és 2023. április 30. között az ott megjelölt, a szerződéskötéshez szükséges adataikat megadják. Azon gazdálkodó szervezetek, amelyek 2023. március 1-jén vagy azt követően kezdik meg a tevékenységüket, az adott tevékenység megkezdését követő 15 napon belül teljesítik e kötelezettségüket. A gazdálkodó szervezetek az adataikban bekövetkezett változást vagy a tevékenységük megszűnését az elektronikus felületen 15 napon belül bejelentik.

(3) Az 50. § szerint 2023. július 1-je előtt számviteli szétválasztásra kötelezett közszolgáltató 2023. június 30-i fordulónappal féléves, közbenső mérleget készít.

(4)[786] A települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak ellátáshoz használt létesítmény, eszköz és vagyonelem vagyonkezelése céljából, a települési önkormányzatok társulásai mindaddig fennmaradhatnak, ameddig az érintett létesítmény, eszköz vagy vagyonelem az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához igénybe vételre kerül.

(5)[787] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény előírásai alapján 2023. július 1-jét megelőzően a hulladékgazdálkodási közszolgáltató részére előírt, illetve az általa elért környezetvédelmi védettségi szint a koncesszori alvállalkozói tevékenység végzése során nem csökkenhet.

92/B. §[788] (1) A Korábbi Koordináló szerv és a 2023. július 1-jét megelőző időszakban közszolgáltatóként működött gazdasági társaság jogszabályon vagy szerződésen alapuló elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatai befejezését követő 5. év végéig kezeli a részére átadott, a 2023. július 1-jét megelőzően hatályos 32/A. § (4h) bekezdésében, a 38. § (3) bekezdésében és az 53. § (4) bekezdésben meghatározott adatot (a továbbiakban: Alapadat).

(2) A Korábbi Koordináló szerv a 2023. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan általa kezelt Alapadatokat a Koordináló szerv részére átadja.

(3) A Korábbi Koordináló szerv, az érintett hatóságok és valamennyi gazdálkodó szervezet, így különösen a közszolgáltató, amely ilyen adat birtokában van, átadja a koncesszor (e bekezdés alkalmazásában ideértve a koncessziós társaságot), vagy közvetlenül a koncesszor által kijelölt koncesszori alvállalkozó részére az állami hulladékgazdálkodási közfeladat - ideértve az elszámolási, számlázási, kintlévőség-kezelési és ügyfélszolgálati feladatokat is - teljesítésére való felkészüléshez és annak végrehajtásához szükséges, általa kezelt személyes adatokat, különösen az Alapadatokat.

(4) A Koordináló szerv a Korábbi Koordináló szervtől átvett számlázási, kintlévőség-kezelési, szolgáltatásidíj-elszámolási és ezekhez kapcsolódó ügyfélszolgálati feladatok, valamint egyéb feladatai elvégzésének érdekében a részére átadott adatokat kezeli, a 2023. július 1. napján a Korábbi Koordináló szerv használatában lévő, a számlázási tevékenységet támogató szoftvereket és adatbázisokat költségtérítés ellenében használhatja. A Koordináló szerv részére a 2023. július 1-jét megelőző időszakban a közszolgáltatási feladatokat ellátó közszolgáltató a feladatai ellátásához szükséges adatokat megadja.

(5) A 2023. július 1-jét megelőzően, hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználóra vonatkozóan a 38. § (3) bekezdésében, és az 53. § (4) bekezdésében meghatározott adatot jogszerűen kezelő közszolgáltató, vagy egyéb gazdálkodó szervezet, ha tevékenységét a 2. § (1) bekezdés 36g. pontjában meghatározott koncesszori alvállalkozóként folytatja, a 2023. július 1-je előtt kezelésében lévő adatokat koncesszori alvállalkozói feladatai ellátása érdekében felhasználhatja. Ha tevékenységét koncesszori alvállalkozóként nem folytatja, akkor az adatokat átadja a koncesszor, vagy közvetlenül a koncesszor által kijelölt koncesszori alvállalkozó részére.

(5a)[789] A 2023. július 1-jét megelőző időszakban közszolgáltatóként működött gazdasági társaság a közszolgáltatás ellátásával kapcsolatos,

a) folyamatban lévő ügyfélszolgálati ügyek iratait a Koordináló szerv részére,

b) nyilvántartásait - a tevékenység koncesszori alvállalkozóként folytatása esetén felhasználhatja, de ha tevékenységét koncesszori alvállalkozóként 2023. július 1-jét követően nem folytatja - a koncesszor, vagy közvetlenül a koncesszor által kijelölt koncesszori alvállalkozó részére

2023. július 1-jén átadja.

(6) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatók és az ingatlanhasználók között az ingatlanhasználók települési hulladékának gyűjtése, szállítása és kezelése tárgyában létrejött szerződések és e törvény erejénél fogva létrejött más jogviszonyok e törvény erejénél fogva 2023. június 30. napján megszűnnek.

(7)[790] A vegyes települési hulladék, illetve a természetes személy ingatlanhasználó elkülönítetten gyűjtött hulladéka vonatkozásában a szolgáltatást a koncessziós társaság közvetlenül vagy koncesszori alvállalkozók igénybevételével, 2023. július 1. napjától jogszabály, valamint a koncessziós társaság jogszabályi rendelkezésekkel összhangban kiadott általános szerződési feltételei vagy a koncessziós társaság által megkötött szerződés alapján nyújtja tovább az ingatlanhasználók részére a 47/A. § (1) bekezdése, 91. §-a, 91/A. §-a szerint meghatározott díj ellenében 2024. június 30-ig - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a (6) bekezdés szerint megszűnt közszolgáltatási szerződés szerinti feltételekkel, műszaki tartalommal. A szolgáltatás felajánlásával a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére az ingatlanhasználó és a koncessziós társaság között jogviszony jön létre.

(8)[791] A 92/A. § (2) bekezdése szerinti esetben, amennyiben a gazdálkodó szervezet a koncessziós társasággal történő szerződéskötés érdekében az ott meghatározottak szerint nem szolgáltat adatot, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére a gazdálkodó szervezet és a koncessziós társaság között 2023. július 1. napjától jogszabály, valamint a koncessziós társaság jogszabályi rendelkezésekkel összhangban kiadott általános szerződési feltételei szerinti tartalommal jogviszony jön létre a 47/A. § (1) bekezdése szerint meghatározott díjfizetési kötelezettség mellett.

(9)[792] A Korábbi Koordináló szerv és az ingatlanhasználó közötti jogviszonyból eredő fizetési kötelezettség körében az ingatlanhasználó által a Korábbi Koordináló szerv mint kedvezményezett javára csoportos beszedési megbízás teljesítésére adott felhatalmazást a 2023. július 1-jét követő 85. napon e törvény erejénél fogva a Koncessziós társaság mint kedvezményezett javára megadott felhatalmazásnak kell tekinteni. A koncessziós társaság a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltatója részére 2023. július 1. napját követő 15 napon belül tájékoztatást küld a koncessziós szerződés hatálybalépéséről, amelyről a felhatalmazást kezelő pénzforgalmi szolgáltató 5 napon belül köteles tájékoztatni a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatóját. A fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a koncessziós társaság vagy a koncessziós társaság által kijelölt koncesszori alvállalkozó által indított csoportos beszedési megbízást a 2023. július 1-jét követő 85. naptól a koncessziós társaság, vagy a koncessziós társaság által kijelölt koncesszori alvállalkozó javára köteles teljesíteni, ha a koncessziós társaság vagy a koncesszori alvállalkozó pénzforgalmi szolgáltatójától 15 nappal korábban megkapta a kedvezményezett és a fizető fél megváltozott azonosítóját.

(10)[793] Ha az ingatlanhasználó a hulladékgazdálkodással összefüggésben fennálló fizetési kötelezettségét nem az arra jogosult javára teljesíti, a téves kedvezményezett a pénzforgalmi szolgáltatójánál intézkedik az adott hónapban a számlájára tévesen érkezett valamennyi pénzösszegnek a ténylegesen jogosult pénzforgalmi számlájára az adott hónapot követő hónap ötödik munkanapjáig történő átutalása érdekében. A ténylegesen jogosult az átutalás adatellenőrzése után értesíti az ingatlanhasználót a továbbutalás megérkezéséről.

(11)[794] E törvénynek a körforgásos gazdasággal összefüggő törvénymódosításokról szóló 2023. évi XLV. törvénnyel (a továbbiakban: Mód2. tv) megállapított, 2023. július 1-jétől hatályos 35. § (4) bekezdésének szabályairól, a díjkedvezmény vagy díjkompenzáció költségviselésével kapcsolatos eljárásról a Koordináló szerv a Mód2. tv 21. §-ának hatálybalépését követő 15 napon belül értesíti a nyilvántartása szerint érintett települési önkormányzatot.

(12)[795] A (11) bekezdés szerinti eljárást követően, azon önkormányzatok által teljesítendő átvállalás esetén, amely önkormányzatok ilyen jogcímmel a Mód2. tv. hatálybalépésének napján nem szerepeltek a Koordináló szerv számlázási rendszerében, a koncessziós társaság ezen átvállalás technikai számlázási feltételeit 2024. január 1-jétől biztosítja.

(13)[796] A miniszter a 2023. évi országos hulladékanalízis mennyiségi adatait 2023. július 31-ig küldi meg a Hivatal részére.

92/C. §[797] (1) A miniszter a 92. § (2a) bekezdésében, valamint a 92. § (5)-(7) bekezdésében meghatározott teljesítési határidő legfeljebb 5 évvel való elhalasztását a 92/D. §-ban meghatározott végrehajtási terv megküldésével[798]

a) a 92. § (2a) bekezdése esetében 2032. december 31-ig,

b) a 92. § (5) bekezdése esetében 2023. december 31-ig,

c) a 92. § (6) bekezdése esetében 2028. december 31-ig,

d) a 92. § (7) bekezdése esetében 2033. december 31-ig

kezdeményezheti az Európai Bizottságnál.

(2)[799] Ha az Európai Bizottság szerint az (1) bekezdés szerinti végrehajtási terv nem felel meg 92/D. §-ban meghatározott követelményeknek, az Európai Bizottság tájékoztatásának kézhezvételétől számított három hónapon belül a végrehajtási tervet a miniszter felülvizsgálja, és újból benyújtja az Európai Bizottság részére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott halasztási kezdeményezés Európai Bizottság általi jóváhagyása esetén:

a) a 92. § (2a) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a hulladéklerakókban lerakásra kerülő települési hulladék mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest 25 tömegszázalékra vagy az alá kell csökkenteni 2034. december 31-ig;

b) a 92. § (5) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét az országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 50 tömegszázalékra kell növelni 2025. december 31-ig;

c) a 92. § (6) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét az országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 55 tömegszázalékra kell növelni 2030. december 31-ig;

d) a 92. § (7) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét az országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 60 tömegszázalékra kell növelni 2035. december 31-ig.

92/D. §[800] A 92/C. § (1) bekezdése alapján benyújtandó végrehajtási terv legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a települési hulladék újrafeldolgozására, hulladéklerakókban való elhelyezésére és egyéb kezelésére vonatkozó korábbi, jelenlegi és várható arányok, valamint a települési hulladékot alkotó hulladékáramok értékelése;

b) a hatályos hulladékgazdálkodási tervek és hulladékmegelőzési programok végrehajtásának értékelése;

c) azon okok, amelyek alapján az állapítható meg, hogy a célértékek határidőre nem érhetők el, továbbá a célértékek eléréséhez szükséges határidő-hosszabbítás hatásának értékelése;

d) a célértékek elérése érdekében tervezett intézkedések megjelölése, ideértve a hulladékhierarchia alkalmazását ösztönző gazdasági eszközök és más intézkedéseket;

e) a d) pontban meghatározott intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemterv, a végrehajtásukért felelős szerv meghatározása, valamint a határidő-hosszabbítás esetén alkalmazandó célértékek eléréséhez való egyedi hozzájárulásuk értékelése;

f) a hulladékgazdálkodás finanszírozására vonatkozó információk a szennyező fizet elvvel összhangban;

g) szükség esetén az adatminőség javítására irányuló intézkedések, a hulladékgazdálkodási teljesítmény jobb tervezése és nyomon követése érdekében.

92/E. §[801] (1) E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított 37/D. §-át a Mód. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő, a Mötv. 90. § (4) bekezdése szerinti hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó társulásból történő kiválás esetében is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában folyamatban lévő kiválásnak minősül:

a) ha a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatai ellátása érdekében létrehozott társulásból való kiválása a Mód. tv. hatálybalépése előtt megtörtént, de a vagyon kiadása a Mötv. 90. § (5) bekezdése szerint elhalasztásra került és a vagyon kiadására vonatkozó megállapodás még nem került megkötésre, vagy

b) ha a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatai ellátása érdekében létrehozott társulásból való kiválása után a vagyon kiadására vonatkozó megállapodás a Mód. tv. hatálybalépése előtt már megkötésre került és az abban foglaltak szerint a vagyon tulajdonosként való rendelkezésre jogosító átengedése a Mód. tv. hatálybalépését követően valósul meg.

92/F. §[802] (1)[803] A Korábbi Koordináló szerv a 2023. július 1-jén a tulajdonában lévő hulladékot a 31. § (2) bekezdés a) pontja alapján a koncessziós társaságnak átadja, és ha az átadott hulladék rendelkezik pénzben kifejezhető értékkel, annak átadásakor a hulladék pénzbeli értékének megtérítésére jogosult, egyéb esetben az átadott hulladék kezelésének költségét a koncessziós társaság részére megfizeti. Az elszámolás során a piaci érték független értékbecslő által meghatározott módszertant alkalmazva kell eljárni.

(2)[804] A Korábbi Koordináló szerv a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések megtartásával a koncessziós társaság rendelkezésére bocsátja a 2023. június 30-i állapot szerinti ügyféladatbázist. A Koordináló szerv - ha a koncessziós társaság erre igényt tart - felhasználási jogot biztosít a koncessziós társaság részére 2023. július 1. napjától kezdődően a számlázási tevékenységet végző szoftverhez és a szükséges adatbázisokhoz, a piaci érték meghatározásakor az (1) bekezdés szerinti módszertant alkalmazva.

(3) E törvény Mód. tv.-nyel megállapított 16/A. alcíme szerinti követelményeinek a 2018. július 4. előtt létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereknek 2023. január 5-től kell megfelelni.

92/G. §[805] (1)[806] 2028. június 30. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátására létesült vagy beszerzett hulladékgazdálkodási vagyonelem átruházásához, a vagyonelemek birtoklását, hasznosítását, használatát, a hasznai szedését, valamint az azzal való rendelkezést érintő szerződéses jogviszony létesítéséhez, megszüntetéséhez és módosításához a miniszter - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott szempontok szerinti - előzetes jóváhagyása szükséges, kivéve az olyan szerződéses jogviszonyt, amely a koncesszori alvállalkozói tevékenység, vagy a koncessziós társaság részére történő kezelési szolgáltatás nyújtás 2023. július 1. napjától történő ellátását szolgálja.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók az olyan szerződéses jogviszonyokra, amelyek

a)[807] a rendes üzletmenet keretein belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásába bevont hulladékgazdálkodási vagyonelemek napi funkcionális működőképességének biztosításához szükségesek, és nem keletkeztetnek tízmillió forintot meghaladó fizetési kötelezettséget, vagy

b)[808] olyan, az Nvtv. szerinti hasznosítási vagy tulajdonátruházási szerződések, amelyek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátása érdekében a koncesszor nevében eljáró koncessziós társasággal versenyeztetés mellőzésével köthető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges vagyonra vonatkozóan.

(3)[809] A miniszter a jóváhagyást akkor tagadja meg, ha a jogviszony létesítése a koncessziós rendszer működése szempontjából hátrányos lenne.

(4) Ha a miniszteri jóváhagyás alapján a hulladékgazdálkodási vagyonelem az állam tulajdonába kerül, akkor az azzal kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat a Koordináló szerv látja el.

(5) A bíróság a miniszter döntését nem változtathatja meg.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott szerződés megkötése előtt előzetesen tájékoztatni kell a minisztert a (2) bekezdésben meghatározott szerződés tervezetének megküldésével.

(7)[810] A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott szerződés jóváhagyását megelőzően beszerzi a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program végrehajtásáért felelős irányító hatóság (a továbbiakban: Irányító Hatóság) véleményét az Európai Unió támogatásával megvalósítás, beszerzés, vagy fenntartási kötelezettség alatt álló hulladékgazdálkodási eszközök és létesítmények vonatkozásában. Ha az Irányító Hatóság a véleményt a miniszteri megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem küldi meg a miniszter részére, a miniszter anélkül dönt. A vélemény megadása tekintetében hiánypótlásnak nincs helye.

(8)[811]

(9)[812]

(10)[813]

(11)[814]

(12)[815]

(13)[816] Ha a miniszter a miniszteri jóváhagyásra irányadó határidőn belül nem adja ki határozatát, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

92/H. §[817] (1) A pályázat eredményeként megkötött koncessziós szerződés első alkalommal 2023. július 1-jén lép hatályba.

(2)[818] Ha az (1) bekezdésben meghatározott időpontban a koncessziós szerződés, a koncesszor érdekkörében bekövetkező változást kivéve, nem lép hatályba, a koncesszor kártalanításra jogosult az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek alapján. A kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága dönt.

(3) A pályázati eljárásra és a koncessziós szerződésre vonatkozó szabályokat e törvény, a Kbt. és a Konctv. határozza meg.

(4) Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés legfeljebb 2023. június 30. napján lejáró hatállyal köthető. A Mód. tv. hatálybalépésekor érvényes hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés lényeges elemeit, különösen a közszolgáltatás műszaki tartalmát, ellátásának rendjét az ingatlanhasználóra nézve hátrányt okozóan - a jogszabállyal való összhang biztosítása kivételével - nem lehet módosítani. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések e törvény erejénél fogva 2023. június 30. napján megszűnnek.

(5)[819] A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződések megkötésére és módosítására vonatkozó korlátozással, valamint e szerződések törvény erejénél fogva történő megszűnésével összefüggésben keletkezett, igazolt vagyoni hátrányokért a központi költségvetés - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint - arányos kártalanítást biztosít. A kártalanítási igény jogalapjáról és mértékéről a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága dönt.

(6) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátását biztosító vagyonelemek tulajdonosai és üzemeltetői kötelesek a vagyonelemek állagát megóvni és a közszolgáltatás ellátását biztosító fejlesztéseket a Mód. tv. hatálybalépésétől kezdődően 2023. július 1-jéig biztosítani.

(7)[820]

(8) A miniszter, a Koordináló szerv, az érintett hatóságok, az önkormányzatok, az önkormányzati társulások és a közszolgáltatók kötelesek együttműködni a koncesszorral és a koncessziós társasággal a koncessziós szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítése érdekében a koncessziós szerződés megkötése és hatálybalépése közötti időszakban.

(9)[821] Az az eredeti hulladéktermelőnek nem minősülő gazdálkodó szervezet, aki 2023. július 1-jén rendelkezik a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység hatálya alá tartozó hulladékkal, az adott hulladékot 2023. szeptember 30-ig

a) szabadon értékesítheti - ez esetben a vevő szabadon megvásárolhatja -, vagy,

b) a koncessziós társasággal e határidőig megkötött megállapodás alapján - a pénzben kifejezhető értékkel rendelkező hulladék tekintetében - ellentételezés fejében a koncessziós társaságnak, vagy az általa kijelölt koncesszori alvállalkozónak, az e megállapodásban rögzített ütemezés szerint, de legkésőbb 2023. december 31-ig átadhatja.

(9a)[822] A (9) bekezdés b) pontja szerinti ellentételezés mértékét a koncessziós társaság a Hivatal elnökének a 88. § (3a) bekezdés d) pontja szerinti rendeletében foglalt, a kompenzáció összege meghatározásának keretszabályaira figyelemmel megalkotott módszertana alapján határozza meg.

(9b)[823] A (9) bekezdés szerinti hulladék 2023. október 1-jéig nem értékesített, vagy a (9) bekezdés b) pontja alapján megkötött megállapodással nem érintett részéről a gazdálkodó szervezet a 31. § (2) bekezdés a) pontja szerint kell, hogy - az átvevővel megállapodott ütemezés szerint - gondoskodjon, e hulladékért ellentételezésre nem jogosult. Az átvett hulladékkal - ide nem értve a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékből származó hulladékot - összefüggésben az átvevőnél igazolhatóan keletkezett költségeket az átadó megtéríti.

(10)[824] Ha a fémkereskedelemről szóló törvény a (9) bekezdés szerinti hulladék mint fémkereskedelmiengedély-köteles anyag átadására vagy értékesítésére a (9) bekezdéstől eltérő határidőt állapít meg, akkor azt kell alkalmazni.

92/I. §[825] E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 53/H. § (1) bekezdését első alkalommal, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a koncessziós társaságnak 2022. december 31. napjáig kell az engedélyekkel és a kapacitást biztosító szerződésekkel rendelkeznie.

92/J. §[826] (1) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 2. § (1) bekezdés 26a-26d., 33a., 36c-36h. és 49b. pontja, 53/A-53/K. §-a, 53/M. §-a és 53/N. §-a rendelkezéseit a koncessziós jogosultság gyakorlása tekintetében - a koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával, a koncessziós szerződéssel, valamint annak megkötésével vagy megszűnésével, továbbá a koncesszori feladatellátásra való felkészüléssel összefüggő rendelkezések kivételével - 2023. július 1-jétől kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 47/A. § (1) és (4a) bekezdése, valamint 47/D. § (3) bekezdése rendelkezéseit 2023. július 1-je előtt csak a 18/B. § (3) bekezdésében és a 92/K. §-ban foglaltak teljesítése érdekében kell alkalmazni.

92/K. §[827] (1)[828] E törvénynek a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel megállapított 47/A. § (2) bekezdésében meghatározott, az 53/N. § alapján meghatározott indokolt költségek figyelembevételével készített díjjavaslatát a Hivatal első alkalommal 2023. március 31-ig küldi meg a miniszter részére, a 47/A. § (1) bekezdésében meghatározott díjakat a miniszter első alkalommal 2023. május 31-ig állapítja meg.

(1a)[829] A kötelező visszaváltási díjas rendszerrel összefüggésben díjjavaslatát a Hivatal első alkalommal 2023. szeptember 15. napjáig küldi meg a miniszter részére, a miniszter a díjakat első alkalommal 2023. november 30. napjáig állapítja meg.

(2) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 47/D. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkatasztert a Hivatal 2021. december 31-ig állítja fel és első alkalommal 2022. január 31-ig szolgáltat adatot a miniszternek.

(3) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 53/B. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettséget a Hivatal első alkalommal 2021. július 31-ig teljesíti.

(4) E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 53/B. § (8) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első alkalommal 2021. április 30-ig kell teljesíteni.

(5)[830] E törvénynek a Mód. tv. által megállapított 18/A-18/D. §-ában meghatározott rendelkezéseit 2023. július 1-je előtt csak a Hivatal elnökének a vonatkozó díjmegállapító rendelete megalkotásával összefüggő feladata teljesítésével kapcsolatban kell alkalmazni. A Hivatal elnökének a Mód. tv. által megállapított 18/B. § (3) bekezdésében, és a 18/D. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget első alkalommal, féléves díjfizetési időszakra 2023. március 31-ig kell teljesítenie.

(6) E törvénynek a Mód. tv. által a Hivatal részére meghatározott kötelezettségét a Hivatal első alkalommal

a)[831] a Mód. tv. által megállapított 53/N. § (1) bekezdése esetében 2022. november 15-ig,

b)[832] a Mód. tv. által megállapított 53/N. § (2) bekezdése esetében 2022. november 30-ig, és

c)[833] a Mód. tv. által megállapított 53/N. § (4) bekezdése esetében 2023. március 31-ig

teljesíti.

(7)[834] A Hivatal által 2022. évben kiadott megfelelőségi vélemény hatálya 2023. július 1-jéig meghosszabbodik, a folyamatban lévő hatósági eljárások e törvény erejénél fogva megszüntetésre kerülnek, a befizetett igazgatási szolgáltatási díjakat az eljáró hatóság visszafizeti.

(8)[835] A Koordináló szerv a 49. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét 2023. évre vonatkozóan 2023. január 1. és 2023. június 30. közötti időszakra teljesíti.

(9)[836] A koncessziós társaság a 49. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségét első alkalommal a 2023. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra teljesíti 2023. szeptember 30-ig.

(10)[837] E törvénynek a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról szóló 2023. évi CXX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított 61. § (24a)-(24d) bekezdése a Módtv3. hatálybalépésekor már véglegessé vált határozatban megállapított fizetési kötelezettség vonatkozásában a 2024. június 30. napjáig benyújtott kérelem esetében alkalmazható.

(11)[838] Ha a hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyekkel, hozzájárulásokkal, bejelentésekkel vagy kapcsolódó tulajdonosi hozzájárulásokkal rendelkező valamely szervezettől (átadó) a hulladékgazdálkodási létesítmény, eszköz tulajdonjogát vagy használatának jogát a koncesszor vagy a koncessziós társaság, illetve annak közvetlen vagy közvetett részesedésével működő gazdasági társaság megszerzi, a hulladékgazdálkodási tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek, hozzájárulások, bejelentések vagy kapcsolódó tulajdonosi hozzájárulások vonatkozásában a létesítmény, eszköz birtokbaadásával egyidejűleg az átvevő mint jogutód a törvény erejénél fogva a korábbi jogosult helyébe lép.

92/L. §[839]

40/A. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés[840]

92/L. §[841] (1) A 31/A. § az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 32/A. § (8) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

41. Az Európai Unió jogának való megfelelés

93. § (1) Ez a törvény

a) a hulladékgazdálkodás közösségi stratégiájáról szóló, 1997. február 24-i tanácsi állásfoglalásnak;

b) a hulladéklerakókról szóló, 1999. április 26-i 1999/31/EK tanácsi irányelvnek;

c) a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló 2000/532/EK bizottsági határozat módosításáról szóló, 2001. január 22-i 2000/119/EK bizottsági határozatnak;

d) a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

e) a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

f) a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének (2) bekezdésében rögzített célok teljesítésének igazolására szolgáló szabályok és számítási módszerek megállapításáról szóló, 2011. november 18-i bizottsági határozatnak

g)[842] a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2015. július 10-i 2015/1127/EU bizottsági irányelvnek

h)[843] a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

i)[844] a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

j)[845] a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/850 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

k)[846] az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/904 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

l)[847] a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

m)[848] a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2)[849] Ez a törvény

a)[850] az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének felváltásáról szóló, 2014. december 18-i 1357/2014/EU bizottsági rendelet

c)[851] a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv III. mellékletének a HP 14 "környezetre veszélyes (ökotoxikus)" veszélyességi tulajdonság tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. június 8-i 2017/997/EU tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) A törvény tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(4)[852] A Mód. tv.

a) 29. § (9) - a Ht. 2. § (1) bekezdés 26b. pontját érintően - és (10) bekezdése, 50. §-a és 62. §-a - a Ht. 53/A. § (1) bekezdését érintően - tervezetének a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló, 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikke és

b) 38. § (2) bekezdése - a Ht. 18/B. § (3) bekezdését érintően -, 49. § (1) bekezdése - a Ht. 31. § (2) bekezdését érintően - és 57. § (1) bekezdése, valamint 62. §-a - a Ht. 53/A. § (3), (7) és 53/H. § (2) bekezdését érintően - tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése

szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

42. Módosító rendelkezések

94. §[853]

95. § (1)[854]

(2)[855]

(3)[856]

(4)[857]

(5)[858]

(6)[859]

(7)[860]

(8)[861]

96. §[862]

97. §[863]

98. §[864]

99. §[865]

100. §[866]

101. §[867]

102. §[868]

103. §[869]

104. §[870]

105. §[871]

106. §[872]

107. §[873]

43. Hatályon kívül helyező rendelkezés

108. §[874]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez[875]

Veszélyességi jellemzők

1. HP 1 "Robbanásveszélyes": Olyan hulladék, amely képes kémiai reakció révén gázt fejleszteni olyan hőmérsékleten és nyomáson, továbbá olyan sebességgel, hogy környezetében ezzel kárt okoz. Beleértendő a pirotechnikai hulladék, a robbanásveszélyes szervesperoxid-hulladék és a robbanásveszélyes önreaktív hulladék.

1.1. Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet az 1. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot vizsgálati módszerekkel kell értékelni - amennyiben ez megfelelő és arányos - a HP 1 kategória tekintetében. Ha valamely anyag, keverék vagy árucikk jelenléte arra utal, hogy a hulladék robbanásveszélyes, azt a HP 1 kategóriának megfelelő veszélyességűnek kell minősíteni.

1.2. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai, valamint a figyelmeztető mondatok kódjai a hulladékoknak a HP 1 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

1. táblázat

2. HP 2 "Oxidáló": Olyan hulladék, amely - általában azzal, hogy oxigént biztosít - más anyag égését okozza vagy elősegíti.

2.1. Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 2. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot vizsgálati módszerekkel kell értékelni - amennyiben ez megfelelő és arányos - a HP 2 kategória tekintetében. Ha valamely anyag jelenléte arra utal, hogy a hulladék oxidáló hatású, azt a HP 2 kategóriának megfelelő veszélyességűnek kell minősíteni.

2.2. A HP 2 veszélyességi kategóriába besorolandó hulladékokra vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai, valamint a figyelmeztető mondatok kódjai:

2. táblázat

3. HP 3 "Tűzveszélyes":

a) a tűzveszélyes folyékony hulladék olyan folyékony hulladék, amelynek lobbanáspontja 60 °C alatt van, vagy olyan gázolaj, dízel és könnyű fűtőolaj hulladéka, amelynek lobbanáspontja > 55 °C és ≤ 75 °C;

b) a tűzveszélyes öngyulladó folyékony és szilárd hulladék olyan szilárd vagy folyékony hulladék - akár kis mennyiségben is -, amely a levegővel való érintkezést követő öt percen belül meggyullad;

c) a tűzveszélyes szilárd hulladék olyan szilárd hulladék, amely könnyen éghető, vagy súrlódás révén tüzet okozhat, vagy elősegíti azt;

d) a tűzveszélyes gáz-halmazállapotú hulladék olyan gáz-halmazállapotú hulladék, amely levegőn 20 °C-on és 101,3 kPa szokásos nyomáson tűzveszélyes;

e) a vízzel reakcióba lépő hulladék olyan hulladék, amely vízzel érintkezve veszélyes mennyiségben bocsát ki tűzveszélyes gázokat;

f) egyéb tűzveszélyes hulladék: tűzveszélyes aeroszolok, tűzveszélyes önmelegedő hulladék, tűzveszélyes szerves peroxidok és tűzveszélyes önreaktív hulladék.

3.1. Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 3. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot vizsgálati módszerekkel kell értékelni, amennyiben ez megfelelő és arányos. Ha valamely anyag jelenléte arra utal, hogy a hulladék tűzveszélyes, azt a HP 3 kategóriának megfelelő veszélyességűnek kell minősíteni.

3.2. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai, valamint a figyelmeztető mondatok kódjai a hulladékoknak a HP 3 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

3. táblázat

4. HP 4 "Irritáló" - bőrirritáció és szemkárosodás: Olyan hulladék, amely a bőrrel vagy szemmel érintkezve bőrirritációt vagy szemkárosodást okozhat.

4.1. Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz a küszöbérték feletti koncentrációban, amelyet a 4.2-4.6. pontban megjelölt veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

4.2. A Skin corr. 1A (H 314), Skin irrit. 2 (H 315), Eye dam. 1 (H 318) és Eye irrit. 2 (H 319) kategóriák szempontjából történő értékelés esetében a figyelembe vett küszöbérték 1%.

4.3. Ha a Skin corr. 1A (H 314) kategóriába besorolt összes anyag koncentrációjának összege eléri vagy túllépi az 1%-ot, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

4.4. Ha a H 318 kategóriába besorolt összes anyag koncentrációjának összege eléri vagy túllépi a 10%-ot, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

4.5. Ha a H 315 vagy H 319 kategóriába besorolt összes anyag koncentrációjának összege eléri vagy túllépi a 20%-ot, a hulladékot a HP 4 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

4.6. Megjegyzendő, hogy a H 314 (Skin corr. 1A, 1B vagy 1C) kategóriába sorolt anyagokat 5%-os vagy azt meghaladó arányban tartalmazó hulladékokat a HP 8 veszélyességi kategóriába kell sorolni. A HP 4 besorolás nem alkalmazható, ha az anyag HP 8 besorolású.

5. HP 5 "Célszervi toxicitás (STOT)/aspirációs toxicitás": Olyan hulladék, amely egyszeri vagy ismétlődő expozíciót követően célszervi toxicitást okozhat, vagy amely aspiráció következtében akut toxikus hatást okoz.

5.1. Ha a hulladék egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 4. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, és egy vagy több ilyen anyag eléri vagy túllépi a 4. táblázatban megadott koncentrációs határértéket, a hulladékot a HP 5 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Ha STOT besorolású anyagok vannak jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 5 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.

5.2. Ha a hulladék egy vagy több, az Asp. Tox. 1 kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, és ezen anyagok összes mennyisége eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket, a hulladékot csak akkor kell a HP 5 veszélyességi kategóriába sorolni, ha - folyadékok esetében - a teljes kinematikus viszkozitás (40 °C-on) nem haladja meg a 20,5 mm2/s-t.

5.3. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 5 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

4. táblázat

6. HP 6 "Akut toxicitás": Olyan hulladék, amely szájon át vagy bőrön át kapott dózis, illetve belélegzés folytán akut toxicitást okozhat.

6.1. Ha a hulladékban található összes olyan anyag koncentrációjának összege, amelyet az 5. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, eléri vagy túllépi az 5. táblázatban szereplő határértéket, a hulladékot a HP 6 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Ha a hulladékban egynél több akut toxikus kategóriába sorolt anyag található, a koncentrációk összegzése csak az ugyanazon veszélyességi kategóriába tartozó anyagok esetén szükséges.

6.2. Az értékelés szempontjából a következő küszöbértékeket kell figyelembe venni:

a) az Acute tox. 1, 2 vagy 3 (H 300, H 310, H 330, H 301, H 311, H 331) kategória esetében: 0,1%,

b) az Acute tox. 4 (H 302, H 312, H 332) kategória esetében: 1%.

6.3. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 6 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

5. táblázat

7. HP 7 "Rákkeltő (karcinogén)": Olyan hulladék, amely rákot okoz vagy növeli annak incidenciáját.

7.1. Ha a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 6. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, és amelynek koncentrációja eléri vagy túllépi a 6. táblázatban szereplő koncentrációs határértékek egyikét, a hulladékot a HP 7 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Ha egynél több rákkeltő besorolású anyag van jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 7 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.

7.2. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 7 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

6. táblázat

8. HP 8 "Maró": Olyan hulladék, amely a bőrrel érintkezve bőrirritációt okozhat.

8.1. Ha a hulladék egy vagy több, a Skin corr. 1A, 1B vagy 1C (H 314) kategóriába besorolt anyagot tartalmaz, és ezek koncentrációjának összege eléri vagy túllépi az 5%-ot, a hulladékot a HP 8 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

8.2. A Skin corr. 1A, 1B, 1C (H 314) kategóriák szempontjából történő értékelés esetében figyelembe vett küszöbérték 1,0%.

9. HP 9 "Fertőző": Olyan hulladék, amely életképes mikroorganizmusokat vagy azok toxinjait tartalmazza, amelyek közismerten vagy megalapozott feltételezések szerint betegséget okoznak az emberben vagy más élő szervezetekben.

9.1. A HP 9 kategóriába történő sorolás a tagállamok referenciadokumentumaiban vagy jogszabályaiban meghatározott szabályok szerint történik.

10. HP 10 "Reprodukciót (szaporodást) károsító": Olyan hulladék, amely a felnőtt hímnemű és nőnemű egyedek szexuális működésére és termékenységére gyakorol káros hatást, valamint az utódokban fejlődési toxicitást okoz.

10.1. Ha a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 7. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, és amelynek koncentrációja eléri vagy túllépi a 7. táblázatban szereplő koncentrációs határértékek egyikét, a hulladékot a HP 10 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Ha egynél több, a reprodukciót (szaporodást) károsító besorolású anyag van jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 10 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.

10.2. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 10 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

7. táblázat

11. HP 11 "Mutagén": Olyan hulladék, amely mutációt, vagyis a sejt genetikai anyagának végleges mennyiségi vagy szerkezeti változását okozhatja.

11.1. Ha a hulladék olyan anyagot tartalmaz, amelyet a 8. táblázatban található veszélyességi osztályok és kategóriák kódjainak és figyelmeztető mondatok kódjainak valamelyikével minősítenek, és amelynek koncentrációja eléri vagy túllépi a 8. táblázatban szereplő koncentrációs határértéket egyikét, a hulladékot a HP 11 veszélyességi kategóriába kell sorolni. Ha egynél több mutagén besorolású anyag van jelen a hulladékban, annak tartalmaznia kell egy olyan anyagot, amely eléri vagy túllépi a koncentrációs határértéket ahhoz, hogy a hulladékot a HP 11 veszélyességi kategóriába kelljen sorolni.

11.2. A hulladék-összetevőkre vonatkozó veszélyességi osztályok és kategóriák kódjai és a figyelmeztető mondatok kódjai, valamint a megfelelő koncentrációs határértékek a hulladékoknak a HP 11 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

8. táblázat

12. HP 12 "Akut mérgező gázokat fejlesztő": Olyan hulladék, amely vízzel vagy savval érintkezve akut mérgező gázokat fejleszt (Acute tox. 1, 2 vagy 3).

12.1. Ha a hulladék az EUH029, EUH031 és EUH032 kiegészítő veszélyességi kategóriák egyikébe tartozó anyagot tartalmaz, azt a vizsgálati módszerek és útmutatások szerint a HP 12 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

13. HP 13 "Érzékenységet okozó": Olyan hulladék, amely egy vagy több olyan anyagot tartalmaz, amelyek közismerten a bőr és a szaglószervek érzékenységét okozzák.

13.1. Ha a hulladék allergén besorolású anyagot tartalmaz, amelyhez hozzárendelték a H 317 vagy H 334 figyelmeztető mondatok egyikének kódját, és valamely anyag koncentrációja eléri vagy túllépi a 10%-os koncentrációs határértéket, a hulladékot a HP 13 veszélyességi kategóriába kell sorolni.

14. HP 14 "környezetre veszélyes (ökotoxikus)": olyan hulladék, amely azonnal vagy késleltetve veszélyt jelent vagy jelenthet egy vagy több környezeti elemre.[876]

Az alábbi feltételek bármelyikének megfelelő hulladékot a HP 14 veszélyességi kategóriába kell sorolni:

14.1. a hulladék "ózonkárosító" besorolású anyagot tartalmaz, amelyhez az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1272/2008/EK rendelet) értelmében a H420 figyelmeztető mondat van hozzárendelve, és ezen anyag koncentrációja eléri vagy túllépi a 0,1%-os koncentrációs határértéket.

[c(H420) ≥ 0,1%];

14.2. a hulladék egy vagy több "vízi, akut" besorolású anyagot tartalmaz, amelyhez az 1272/2008/EK rendelet értelmében a H400 figyelmeztető mondat van hozzárendelve, és ezen anyag koncentrációja eléri vagy túllépi a 25%-os koncentrációs határértéket. Az ilyen anyagokra 0,1%-os küszöbértéket kell figyelembe venni.

[Σ c (H400) ≥ 25%];

14.3. a hulladék egy vagy több "vízi, krónikus 1", "vízi, krónikus 2" vagy "vízi, krónikus 3" besorolású anyagot tartalmaz, amelyekhez az 1272/2008/EK rendelet értelmében a H410, H411, illetve H412 figyelmeztető mondat van hozzárendelve, és az összes "vízi, krónikus 1" (H410) besorolású anyag koncentrációjának összegét százzal szorozva, hozzáadva az összes "vízi, krónikus 2" (H411) besorolású anyag koncentrációjának tízzel szorzott összegét, valamint az összes "vízi, krónikus 3" (H412) besorolású anyag koncentrációjának összegét, az eredmény eléri vagy túllépi a 25%-os koncentrációs határértéket. A H410 besorolású anyagokra 0,1%-os küszöbértéket, a H411 vagy H412 besorolású anyagokra pedig 1%-os küszöbértéket kell figyelembe venni.

[100 x Σ c (H410) + 10 x Σc (H411) + Σc (H412) ≥ 25%];

14.4. a hulladék egy vagy több "vízi, krónikus 1", "vízi, krónikus 2", "vízi, krónikus 3" vagy "vízi, krónikus 4" besorolású anyagot tartalmaz, amelyekhez az 1272/2008/EK rendelet értelmében a H410, H411, H412, illetve H413 figyelmeztető mondat van hozzárendelve, és az összes "vízi, krónikus" besorolású anyag koncentrációjának összege eléri vagy túllépi a 25%-os koncentrációs határértéket. A H410 besorolású anyagokra 0,1%-os küszöbértéket, a H411, H412, illetve H413 besorolású anyagokra pedig 1%-os küszöbértéket kell figyelembe venni.

[Σ c H410 + Σ c H411 + Σ c H412 + Σ c H413 ≥ 25%].

ahol: Σ = az összeg és c = az anyagok koncentrációja.

15. HP 15 "Olyan hulladék, amely képes a HP 1-14-ben felsorolt olyan veszélyességi tulajdonságot mutatni, amellyel az eredeti hulladék nem rendelkezik":

Ha a hulladékra egy vagy több, a 9. táblázatban szereplő figyelmeztető mondat vagy kiegészítő figyelmeztetés vonatkozik, a hulladékot a HP 15 veszélyességi kategóriába kell sorolni, kivéve ha a hulladék olyan formában található, hogy az semmilyen körülmények között nem bocsát ki robbanásveszélyes vagy potenciálisan robbanásveszélyes tulajdonságú anyagokat.

15.1. A hulladék-összetevőkre vonatkozó figyelmeztető mondatok és kiegészítő figyelmeztetések a hulladékoknak a HP 15 veszélyességi kategóriába való besorolásához:

9. táblázat

15.2. A hulladék más alkalmazható kritérium alapján is a HP 15 veszélyességi kategóriába sorolható, mint például a csurgalékvíz értékelése alapján.

16.[877]

17. Vizsgálati módszerek:

Az alkalmazandó módszerek megtalálhatók a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet értelmében alkalmazandó vizsgálati módszerek megállapításáról szóló, 2008. május 30-i 440/2008/EK bizottsági rendeletben és az Európai Szabványügyi Bizottság (European Committee for Standardization, CEN) egyéb, kapcsolódó feljegyzéseiben vagy más, nemzetközileg elismert vizsgálati módszerekben és útmutatásokban.

2. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez[878]

3. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez[879]

4. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez

A hulladékképződés megelőzését szolgáló intézkedések

A hulladékképződéssel kapcsolatos keretfeltételeket érintő intézkedések

1. Tervezési intézkedések vagy az erőforrások hatékony felhasználását előmozdító egyéb gazdasági eszközök használata.

2. A tisztább és kevesebb hulladék képződését eredményező termékek és technológiák területén végzett kutatás és fejlesztés előmozdítása, valamint az ilyen témájú kutatás és fejlesztés által elért eredmények terjesztése és használata.

3. A hulladékképződés megelőzéséhez való hozzájárulás céljából a hulladékképződés által a környezetre nehezedő nyomást leíró hatékony és jellemző mutatók kidolgozása minden szinten, a termékek közösségi szintű összehasonlításától a helyi hatóságok tevékenységén át a nemzeti intézkedésekig.

A tervezési, gyártási és forgalmazási szakaszt befolyásoló intézkedések

4. Az ökotervezés előmozdítása (a környezetvédelmi vonatkozásoknak a terméktervezésbe való módszeres beépítése a termék környezetvédelmi teljesítményének az egész életciklusra kiterjedő javítása érdekében).

5. A hulladék képződésének megelőzési technikáival kapcsolatos tájékoztatás nyújtása az elérhető legjobb technikák ipari bevezetésének megkönnyítése érdekében.

6. Az illetékes hatóságok számára szervezett képzés a hulladékképződés megelőzésére vonatkozó követelményeknek az e törvény és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet értelmében kiadott engedélyekbe való beépítésével kapcsolatban.

7. Intézkedések az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá nem tartozó létesítményekben való hulladékképződés megelőzése érdekében. Adott esetben ezek az intézkedések lehetnek a hulladékképződés megelőzésének vizsgálatai vagy tervei.

8. Figyelemfelkeltő kampányok alkalmazása vagy a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi, döntéshozatali vagy egyéb támogatás. Az ilyen intézkedések nagy valószínűséggel különösen hatékonynak bizonyulnak, ha azokat a megcélzott kis- és középvállalkozásokhoz igazítják, és a már működő vállalkozási hálózatokra támaszkodnak.

9. Az önkéntes megállapodások, a fogyasztói vagy termelői bizottságok vagy az ágazati tárgyalások igénybevétele annak érdekében, hogy az érintett vállalkozások vagy ipari ágazatok meghatározzák a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos terveiket vagy célkitűzéseiket, illetve javíthassanak a túlzott mértékű hulladék képződését eredményező termékeken vagy csomagolásokon.

10. A megbízható környezetgazdálkodási rendszerek előmozdítása, beleértve az EMAS-t és az ISO 14001-et is.

A fogyasztási és használati szakaszt befolyásoló intézkedések

11. Gazdasági eszközök, mint például a környezetet nem terhelő termékek vásárlására való ösztönzés vagy a fogyasztók által kötelezően fizetendő díj bevezetése egy olyan adott árucikkre vagy csomagolási összetevőre, amelyhez egyébként ingyen hozzájuthatnának.

12. Figyelemfelkeltő kampányok alkalmazása és az általános közvéleményt vagy egy adott fogyasztói csoportot célzó tájékoztatás.

13. A megbízható ökocímkézés előmozdítása.

14. Az iparral kötött megállapodások az integrált termékpolitika keretében megvalósított termékbizottságokhoz hasonlóan, vagy a kiskereskedőkkel a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos információk és a kisebb környezeti hatású termékek rendelkezésre bocsátásáról kötött megállapodások.

15. A közbeszerzés és a vállalati beszerzés vonatkozásában a környezetvédelmi és a hulladékképződés megelőzésére vonatkozó kritériumok beépítése az ajánlati felhívásokba és a szerződésekbe az Európai Bizottság által 2004. október 29-én közzétett, a "Környezetbarát közbeszerzésről szóló kézikönyvvel" összhangban.

16. A még felhasználható eldobott termékek vagy azok összetevői újrahasználatának, illetve megjavításának előmozdítása, nevezetesen az olyan oktatási, gazdasági, logisztikai vagy egyéb intézkedések alkalmazása révén, mint például a hitelesített javító és újrahasználati központok és hálózatok támogatása vagy létesítése, különösen a sűrűn lakott régiókban.

5. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez[880]

A hulladékhierarchia alkalmazását ösztönző gazdasági eszközök és egyéb intézkedések

1. A hulladéklerakásra és hulladékégetésre kivetett díjak és korlátozások, amelyek a hulladék képződésének megelőzésére és újrafeldolgozására ösztönöznek oly módon, hogy a hulladéklerakás váljon a legkevésbé alkalmazandó hulladékkezelési eszköznek;

2. A hulladékbirtokos által kezelésre átadott hulladék mennyiségével arányos díjakon alapuló rendszerek, amelyek a képződő hulladék tényleges mennyiségét mérséklik, továbbá az újrafeldolgozható hulladék képződésének helyén történő elkülönített gyűjtésre, és a vegyes hulladék csökkentésére ösztönöznek;

3. Pénzügyi ösztönzők a termékek, különösen az élelmiszerek adományozására;

4. Hulladékfajtára és -típusra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek, valamint ezen rendszerek eredményességét, költséghatékonyságát és irányítását javító intézkedések;

5. Visszaváltási díjas rendszerek és egyéb, a használt termékek és anyagok hatékony gyűjtését ösztönző intézkedések;[881]

6. A hulladékgazdálkodási infrastruktúrához igazodó, így különösen az Európai Unió pénzügyi alapjain keresztül finanszírozott beruházás tervezés;

7. A fenntartható fejlődés szempontú közbeszerzés megteremtése a hulladékgazdálkodás javítása, és az újrafeldolgozott termékek vagy anyagok felhasználásának ösztönzése érdekében;

8. A hulladékhierarchiával ellentétes hatású támogatások fokozatos kivezetése;

9. Pénzügyi intézkedések vagy egyéb eszközök alkalmazása az újrahasználatra előkészített vagy újrafeldolgozott termékek és anyagok felhasználásának ösztönzése céljából;

10. A fejlett újrafeldolgozási technológiákra és újragyártásra irányuló kutatás és innováció támogatása;

11. A hulladékkezelés terén elérhető legjobb technikák alkalmazása;

12. Gazdasági ösztönzők megteremtése az önkormányzatok számára, így különösen a hulladékképződés megelőzése és az elkülönített gyűjtési rendszerek ösztönzése érdekében, elkerülve a hulladéklerakás és hulladékégetés támogatását;

13. A lakossági szemléletformáló kampányok, így különösen az elkülönített gyűjtés, a hulladékképződés megelőzése és az elhagyott hulladék csökkentése terén, valamint e témák beépítése az oktatásba és nevelésbe;

14. A hulladékgazdálkodás hatósági és igazgatási rendszerének koordinációja, különösen az informatikai rendszerek és eszközök segítségével;

15. A hulladékgazdálkodásban közreműködők közötti párbeszéd és együttműködés előmozdítása, valamint az önkéntes megállapodások és a hulladékról szóló vállalati jelentések ösztönzése.