A Kúria Kfv.37364/2015/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 14. §, 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 86. §, 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 1. §, 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. §, 3. §] Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Márton Gizella, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

A hulladékgazdálkodási szabályok megsértésekor a jogsértés súlyának megítélése során az eset összes körülményét kell vizsgálni a jogszabályban nevesítettek szerint. Ilyen vizsgálat hiányában hozott döntés megalapozatlan. Az építkezés során kitermelt talaj hulladék, ha a területet elhagyja.

Kapcsolódó határozatok:

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27113/2014/15., *Kúria Kfv.37364/2015/6.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.37.364/2015/6.szám

A Kúria a Dr. Hegedűs Tamás ügyvéd (cím) által képviselt ... Önkormányzata (cím) felperesnek a Dr. ... vezető tanácsos által képviselt Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (1016 Budapest, Mészáros utca 58/A.) alperes ellen hulladékgazdálkodási bírság ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2014. december 10. napján kelt 3.K.27.113/2014/15. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 17. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 3.K.27.113/2014/15. számú ítéletét a jogalap tekintetében hatályában fenntartja, a bírság összegszerűsége tekintetében mind a jogerős ítéletet, mind az alperes 2014. március 10. napján kelt 14/10318-3/2013. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

A peres felek az elsőfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik.

A 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felperes tulajdonában áll az A.-i hrsz.1. és hrsz.2. helyrajzi számú ingatlan. Ezekre az ingatlanokra - a felperes engedélyével - N.I., A.-i lakos (továbbiakban: építkező) 2010. évben az ingatlana pincetömbjéből és a házalapjából kiásásra kerülő kb. 80 m3 földet helyezett el. A töltésanyagból az építkező kb. 30 m3-t visszahordott a saját területére és azt tereprendezéshez felhasználta, további kb. 35 m3 földet D.L. a felperes engedélyével a saját ingatlanára vitt, kb. 10 m3 földet ismeretlen személy az ideiglenes tárolás helyszínéről elvitt. A felperesi ingatlanokon maradt kb. 5 m3 földet a felperes saját munkagépével elterítette.

A környezetvédelmi hatóság N.I.-val, D.L.-val és a felperessel szemben is hatósági eljárást folytatott le a hulladékgazdálkodási szabályok megsértése miatt.

A környezetvédelmi hatóság N.I.-t hulladéknak minősített anyag engedéllyel nem rendelkezőnek történő átadása miatt, D.L.-t hulladék engedély nélküli tárolása miatt marasztalta el. E két magánszemély által kezdeményezett közigazgatási perben a bíróság a jogsértés elkövetésének megállapítása mellett a hulladékgazdálkodási bírság kiszabását indokolatlannak találta, azt a jogsértés csekély súlyára tekintettel mellőzte.

A felperessel szemben megindított környezetvédelmi hatósági eljárásban azt állapította meg a hatóság 2013. október 21-én meghozott 21847/2013. ügyszámú határozatában, hogy a felperes a két ingatlanán az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet (továbbiakban: együttes rendelet) 2.§ a) pontja és 1. számú melléklete szerint kitermelt talaj hulladéktípust, a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet 1. számú melléklete 17-es főcsoportja szerinti, "földek és kövek" típusú hulladékot, 96-112 tonna mennyiségben engedély nélkül gyűjtött, tárolt, mellyel engedély nélküli hulladékgazdálkodási tevékenységet végzett, megsértve a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 14.§ (1) és (2) bekezdéseit. Ezért a felperessel szemben a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 86.§ (1) bekezdés b) pontja, valamint a 271/2001.(XII.21.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Bírságrendelet) 1.§ (3) bekezdés c)-g) pontja, 2.§ (2) bekezdés b), c) és g) pontjában foglaltak alapján 1.336.500 forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki. A hatóság vizsgálta a Bírságrendelet 4.§ (2) bekezdése alapján a bírság mellőzésének lehetőségét, melyre nem látott lehetőséget, mivel a felperes az engedély nélkül végzett tevékenységével veszélyeztette a hulladékgazdálkodási célok megvalósulását.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2014. március 10. napján kelt 14/10318-3/2013. számú határozatában az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Azt mind a jogalap, mind pedig a kiszabott bírság összegszerűsége tekintetében jogszerűnek és megalapozottnak ítélte, a bírság kiszabása körében a Bírságrendelet 1.§ (3) bekezdés d) pontjára és 3.§ (3) bekezdésére hivatkozott. A bírság mellőzésére azért nem látott lehetőséget, mert a hulladék gyűjtése, tárolása, hasznosítása már megtörtént, így a jogsértő állapot megszüntetésére nincs mód, továbbá a cselekményt - külön indokolás nélkül - nem tekintette csekély súlyúnak.

A felperes keresetét az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével elutasította. A bíróság elsődlegesen a felperes eljárási kifogását vizsgálva azt állapította meg, hogy a közigazgatási hatóság az adott ügy tényállását teljes mértékben feltárta, ezzel eleget tett a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§ (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének. Utalt a bíróság az építkező és D.L. hatósági és közigazgatási bírósági ügyében megállapítottakra, az azonos tényállás miatt az ügyek összefüggésére, a párhuzamosan folyó eljárások adatainak kölcsönös felhasználhatóságára.

A földanyag hatósági minősítését helytállónak ítélte, ennek körében az együttes rendelet 2.§ a) pontjára, 1. számú mellékletére, az építkező által végzett tevékenységre, a föld mennyiségére, és arra utalt, hogy a kitermelt föld az építkező ingatlanát elhagyta, ezzel birtokost váltott, hulladékká lett. Álláspontja szerint a hulladékká vált kitermelt talaj gyűjtésével, tárolásával engedély köteles tevékenységet végzett a felperes erre vonatkozó engedély nélkül, mellyel megsértette a Hgt. 14.§ (1)-(2) bekezdésében foglaltakat.

A jogkövetkezmények alkalmazása során a bíróság a Ht. szabályait alkalmazta, és levonta azt a következtetést, hogy az elkövetett jogsértés a bírság kiszabását indokolta. A bírság kiszabásának mellőzésére nem látott lehetőséget, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati bírósági gyakorlat szerint az engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése nem tekinthető csekély mértékű jogsértésnek. E körben értékelte azt is, hogy a felperes helyi közhatalmat gyakoroló jogi személy, akitől a jogszabályok ismerete és betartása fokozottabban várható el.