A Veszprémi Törvényszék Pf.20137/2015/77. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 19. §, 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 117. §, 200. §, 203. §, 207. §, 228. §, 242. §, 255. §, 373. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 63. §] Bírók: Kovácsfi László, Sepsi Erika, Vargáné dr. Keresztes Klára

Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

1.Pf.20.137/2015/77.

A Veszprémi Törvényszék a Dr. Marczingós Ügyvédi Iroda, dr. Marczingós László ügyvéd (fél címe 2.) által képviselt özv. I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) felperesnek - I.rendű alperes neve (I. r. alperes címe.) I. r., a dr. Sindler Ügyvédi Iroda, dr. Sindler Orsolya ügyvéd (fél címe) által képviselt III. r. alperes neve (III.rendű alperes címe) III. r., a saját nevében eljáró IV.rendű alperes neve (IV. r. alperes címe.) IV. r., V. r. alperes neve (I. r. alperes címe.) V. r. alperesek ellen szerződés érvénytelensége és eredeti állapot helyreállítása iránti perében - melyben a felperes pernyertességének előmozdítása érdekében beavatkozó neve (I.rendű felperes címe) beavatkozott - a Veszprémi Járásbíróság 16.P.20.247/2013/74/I. számú ítélete ellen a beavatkozó 80., 81., 84. szám alatt, a felperes 82., 89.. Pf.10. szám alatt benyújtott fellebbezése folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a III. r. alperesnek 127.000,- (százhuszonhétezer) Ft másodfokú perköltséget.

A másodfokú eljárásban előlegezett szakértői díjat és feljegyzett eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a felperes szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelmét elutasította, és kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg a III. r. alperesnek 254.000 Ft perköltséget, míg felperes költségmentességére figyelemmel az elsőfokú eljárásban felmerült 413.000 Ft költséget az állam viseli.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes tulajdonában állt a község1 hrsz1 hrsz.-ú ingatlan, melynek megosztása során alakultak ki a hrsz2, hrsz3 és hrsz4 hrsz.-ú ingatlanok. A felperes lányának házastársát - jelen per beavatkozóját - bízta meg a fenti ingatlanok értékesítésével, illetve azzal, hogy a hrsz3 hrsz.-ú ingatlan ipari terület céljára történő végleges más célú hasznosítás engedélyezése érdekében a hatóságok előtt eljárjon. Felperes és beavatkozó szándéka az volt, hogy ezen ingatlant ipari parkként hasznosíthassa. A hrsz3 hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában a hivatal1 2008. október 17-én kelt határozatával engedélyezte a végleges, más célú hasznosítást azzal, hogy 1.938.640 Ft földvédelmi járulékot kell megfizetnie felperesnek és beavatkozónak. Ezen földvédelmi járadék megfizetésére sem felperesnek, sem beavatkozónak készpénz megtakarítása nem volt, az ingatlant értékesíteni kívánták. A felperes 2009. február 24-én a perbeli ingatlanokra adásvételi előszerződést kötött a perben nem álló cég1-vel (továbbiakban cég1), az ingatlanok együttes vételárát 25 millió Ft-ban állapították meg. Ezt követően 2009. március 13-án kötöttek adásvételi szerződést, amelyben a vételár már 18 millió Ft-ban nyert meghatározást. A cég1 azonban a vételárat felperesnek nem fizette meg, felperes ennek megfizetésére írásban felszólította, egyben tájékoztatta arról, amennyiben a kifizetésnek nem tesz eleget, úgy eláll a szerződéstől. A vételár kifizetése nem történt meg, vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzést nem nyert.

A beavatkozó több alkalommal kért és kapott több milliós nagyságrendű kölcsönt az I. r. alperestől és a kölcsön visszafizetési kötelezettségének az ingatlanok eladási árából kívánt eleget tenni. Az ingatlan eladásával megbízott beavatkozó fizetőképes vevőt nem talált, ugyanakkor szerette volna az I. r. alperes felé a tartozását kiegyenlíteni, ezért beavatkozó ügyvéd neve ügyvédet arról tájékoztatta, hogy tartozását a felperes tulajdonában lévő ingatlanok I. r. alperes részére történő értékesítésével kívánja rendezni. 2009. december 3-án ügyvéd neve ügyvéd adásvételi szerződést készített, melynek értelmében felperes a község1 hrsz2 hrsz.-ú ingatlant 500.000 Ft, a hrsz3 hrsz.-ú ingatlant 5 millió Ft, a hrsz4 hrsz.-ú ingatlant 500.000 Ft, mindösszesen 6 millió Ft vételár ellenében az I. r. alperes tulajdonába adja. Ugyanezen a napon a felperes és a beavatkozó egy tartozáselismerő nyilatkozatot is tett az I. r. alperes irányába, amelyben elismerték, hogy beavatkozónak 6 millió Ft összegű tartozása áll fenn az I. r. alperes felé, amely tartozásért készfizető kezességet vállal a felperes. A tartozáselismerő nyilatkozatban rögzítették a felek azt is, hogy amennyiben beavatkozó legkésőbb 2010. március 31. napjáig a 6 millió Ft tartozást kiegyenlíteni nem tudja, úgy az I. r. alperes az adásvételi szerződés alapján jogosult tulajdonjogának bejegyzését kérni az ingatlan-nyilvántartásba, mellyel a beavatkozó tartozása kiegyenlítettnek minősül.

Az adásvételi szerződés megkötését követően az I.r. alperes a 2010. március 31-i fizetési lejárt előtt arról szerzett tudomást, hogy a beavatkozó a felperes ingatlanát másoknak is értékesíteni kívánja, ezért még a tartozáselismerő nyilatkozatban megjelölt határidő előtt megbízást adott ügyvéd2 neve ügyvédnek az adásvételi szerződés alapján az I. r. alperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. A földhivatal alaki okokból a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet elutasította, majd ügyvéd neve ügyvéd eljárása alapján az ingatlan-nyilvántartásba az I. r. alperes tulajdonjoga 2010. június 14-ével került bejegyzésre. A bejegyző határozat fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett. A tulajdonjog bejegyzését követően I. r. alperes a hrsz2, hrsz3 hrsz.-ú ingatlanokat először a IV. r. alperesnek értékesítette, ezt a szerződést felbontották, ezt követően a II. r. alperesnek értékesítette, aki annak tulajdonjogát továbbruházta a III. r. alperesre. A hrsz3 hrsz.-ú ingatlanon jelentős beruházást végzett a cég2, arra hamvasztót létesített, amely jelenleg az ingatlan-nyilvántartásba hrsz5 hrsz. alatt szerepel. III. r. alperes tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba 2011. szeptember 27-én nyert bejegyzést. I. r. alperes a hrsz4 hrsz.-ú ingatlant házastársának, az V. r. alperesnek ajándékozta, az ő tulajdonjoga 2011. június 30-án került bejegyzésre.

A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy a felperes és az I. r. alperes között 2009. december 3-án a község1 hrsz2, hrsz3, hrsz4 hrsz.-ú ingatlanok tekintetében kötött adásvételi szerződés semmis, ennek jogkövetkezményeként az eredeti állapot helyreállítását, a felperes tulajdonjogának bejegyzését, III., IV., V. r. alperesek tulajdonjogának törlését kérte.

beavatkozó csatlakozott a felperes keresetéhez.

A semmisség körében a felperes és a beavatkozó hivatkoztak arra, hogy a perbeli adásvételi szerződés színlelt, lényegében egy zálogszerződést leplez, amely a Ptk. 255.§ (2) bekezdése értelmében azért semmis, mert lehetővé teszi a kielégítési jog megnyílta előtt a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzését.