3265/2012. (X. 4.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz alapján meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a népi kezdeményezésről szóló 32/2005. (IV. 25.) OGY határozat, valamint a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 148. § (5) bekezdése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozók alkotmányjogi panaszukban a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: nemzetiségi törvény) 148. § (5) bekezdése, valamint a népi kezdeményezésről szóló 32/2005. (IV. 25.) OGY határozat (a továbbiakban: OGY határozat) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték.

[2] Az egyik indítványozó a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: kisebbségi törvény) 61. § (2) bekezdése alapján országos népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését kérte az Országos Választási Bizottságtól (a továbbiakban: OVB). Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt: "A magyarországi hunok a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: kisebbségi törvény) 61. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján bizonyságot kívánnak tenni arról, hogy megfelelnek a kisebbségi törvényben foglaltaknak. Ezen oknál fogva alulírottak kijelentjük, hogy a hun kisebbséghez tartozónak valljuk magunkat!"

[3] Az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát az OVB 122/2004. (IX. 2.) OVB határozatában hitelesítette. Miután a kisebbségi törvény 61. § (2) bekezdésében előírt 1000 aláírást összegyűjtötték, az Országgyűlés 2005. április 25-i ülésén a népi kezdeményezést megtárgyalta és a 32/2005. (IV. 27.) OGY határozatában úgy döntött, hogy a népi kezdeményezéssel nem ért egyet. Ezt követően a népi kezdeményezés elindítója fordult az Alkotmánybírósághoz. Indítványában a hunokat megillető, az Alkotmány 68. § (1) bekezdéséből folyó önazonossághoz való jog, valamint az Alkotmány 70/A. §-ában szabályozott jogegyenlőség követelményének megsértésére hivatkozva kérte a kisebbségi törvény 61. § (1) bekezdésének, valamint az OGY határozat alkotmányellenességének megállapítását.

[4] 2012. január 1-jén, az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) hatálybalépésével a korábban folyamatban volt eljárások a törvény erejénél fogva megszűntek. Az Abtv. 71. § (3) bekezdése azonban lehetőséget adott arra, hogy a megszűnt eljárások indítványozói - ha a 26. §-ában foglalt feltételek fennállnak - 2012. március 31-ig az el nem bírált indítványban meghatározott jogszabállyal összefüggő, és az abban megjelölt tartalomnak megfelelő alkotmányjogi panaszt nyújtsanak be, ha az abban megjelölt alkotmányos jogsérelem alaptörvény-ellenességet valósít meg. Erről az Alkotmánybíróság 2012. január 16-án kelt, XX/1170-1/2012. AB végzésében tájékoztatta az indítványozót.

[5] E végzés alapján - a törvényben meghatározott határidőn belül - benyújtott panaszában az indítványozó indítványát fenntartotta. Az indítványhoz csatlakozott még a Hun-Magyar Kisebbségért Egyesület elnöke és alelnöke. Tekintettel arra, hogy az indítvány nem felelt meg az alkotmányjogi panasszal szemben az Abtv. által támasztott követelményeknek, az Alkotmánybíróság főtitkára hiánypótlásra hívta fel az indítványozókat. A panasz hiányosságait az indítványozók jogi képviselőjük útján határidőn belül pótolták.

[6] Az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján nyújtották be. A panaszban a 32/2005. (IV. 25.) OGY határozat és a nemzetiségi törvény 148. § (5) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezik.

[7] Az indítványban kifejtett álláspont szerint az OGY határozat, mivel megtagadta a hun nemzetiség elismerését, sérti az Alaptörvény XXIX. cikkét, a nemzetiségeknek az önazonosságuk szabad vállalásához és megőrzéséhez való jogát.

[8] A nemzetiségi törvény 148. § (5) bekezdése pedig sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében szabályozott jogorvoslathoz való jogot, mert az MTA elnökének állásfoglalása ellen nem biztosít jogorvoslati lehetőséget.

[9] 2. Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az OGY határozat alkotmányossági vizsgálata iránt az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panaszt nem lehet benyújtani.

[10] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése, vaIamint 37. § (2) bekezdése alapján az alkotmányjogi panasznak ez a formája csak jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz és jogegységi határozat ellen vehető igénybe.

[11] A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. §-a alapján az Országgyűlés normatív határozata minősül közjogi szervezetszabályozó eszköznek. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint önmagában az, hogy valamely aktust olyan elnevezés alatt bocsátanak ki, amelyet a Jat. a jogszabályok vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze (a hatályos jogban a közjogi szervezetszabályozó eszköz) megjelölésére használ, még nem alapozza meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi jellege az irányadó. Az Alkotmánybíróságnak az országgyűlési határozatok normativitásával összefüggő gyakorlata azt mutatja, hogy az Alkotmánybíróság a legtöbbször a határozat céljának, a rendelkezéseivel érintett jogalanyok körének, a határozatban lévő magatartási szabályok jellegének vagy időbeli kiterjedésének eseti vizsgálata alapján állapította meg, hogy a vizsgált országgyűlési határozat normatív vagy konkrét aktusnak mi nősül-e [Ld. 50/2003. (XI. 5.) AB határozat, ABH 2003, 566, 582.].

[12] A vitatott OGY határozat egy népi kezdeményezés érdemi tárgyalása során hozott egyedi határozat, amelyben az Országgyűlés arról döntött, hogy nem kívánja a kisebbségi törvényt a népi kezdeményezésnek megfelelően módosítani, normatív tartalommal nem bír, így ellene az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasznak nincs helye.

[13] Az Országgyűlés a 32/2005. (IV. 25.) OGY határozatot az egyes országgyűlési határozatok deregulációs célú felülvizsgálatáról szóló 72/2011. (X. 5.) OGY határozatának 4. pontja és 1. sz. mellékletének 98. pontjában visszavonta. A támadott OGY határozat így nem tekinthető hatályos aktusnak sem.

[14] Ennek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy 32/2005. (IV. 25.) OGY határozat alkotmányossági vizsgálata iránt az Abtv. alapján alkotmányjogi panasz nem nyújtható be, ezért azt az Ügyrend 30. § (2) bekezdése alapján visszautasította.

[15] 3. Az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 71. § (3) bekezdése alapján nyújtották be. A korábbi indítványban az indítványozó a kisebbségi törvény 61. § (1) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte. A kisebbségi törvényt 2012. január 1-jétől hatályon kívül helyezte a nemzetiségi törvény 236. §-a. Bár a nemzetiségi törvény 1. sz. melléklete tartalmaz a kisebbségi törvény 61. § (1) bekezdésével azonos tartalmú rendelkezést, az indítvány nem azt, hanem a nemzetiségi törvény olyan szabályát támadja, amelyet az utólagos normakontrollra irányuló indítványban a kisebbségi törvény kapcsán nem vitattak. Így a nemzetiségi törvény 148. § (5) bekezdése ellen benyújtott panasz nem tekinthet ő az Abtv. 71. § (3) bekezdése alapján benyújtott panasznak.

[16] Ez olyan új panasz, amelyre nézve az Abtv. 71. § (4) bekezdése már nem alkalmazandó. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján a 26. § (2) bekezdésében szabályozott panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatályba lépésétől számított száznyolcvan napon belül kell benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a nemzetiségi törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba, a 148. § (5) bekezdése ellen a panasz 2012. május 24-én - törvényes határidőn belül érkezett az Alkotmánybírósághoz.

[17] Az Abtv. 56. § (2) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében vizsgálja az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket.

[18] Az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek 24. cikk (1) bekezdés b) pontja, valamint Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal az élhet, akinek Alaptörvényben biztosított jogát az egyedi ügyben alkalmazott, illetőleg hatályosuló jogszabályi rendelkezés sérti és az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, valamint nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. A panasz befogadhatóságának feltétele az érintettség, nevezetesen az, hogy panaszos által alaptörvény-ellenesnek ítélt jogszabály a panaszos személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen érintő rendelkezést állapít meg, s ennek következtében a panaszos alapjogai sérülnek.

[19] A nemzetiségi törvény 148. § (5) bekezdése arról rendelkezik, hogy az OVB a népi kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítésére irányuló eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását arról, hogy fennállnak-e a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánításának a törvényi feltételei. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 130. §-a alapján az OVB-nek az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott döntése a Kúria előtt kifogással megtámadható. A panaszosok által vitatott szabály nem közvetlenül hatályosuló, hanem egyedi ügyben, jogalkalmazással érvényesülő szabály, amelynek során jogorvoslatnak is helye van.

[20] Tekintettel arra, hogy a nemzetiségi törvény 148. § (5) bekezdésének alkalmazására a panaszosok egyedi ügyében nem került sor, a vitat ott szabály személyüket, konkrét jogviszonyaikat közvetlenül és ténylegesen nem érinti, ezért azzal összefüggésben az indítványozók személyes érintettsége nem állapítható meg.

[21] Ezért az Alkotmánybíróság a nemzetiségi törvény 148. § (5) bekezdése alkotmányossági vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2012. szeptember 24.

Dr. Holló András s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2668/2012.