2011. évi CLXXIX. törvény

a nemzetiségek jogairól[1]

Veszélyhelyzeti normák

A Magyar Országgyűlés

a magyar történelem legnemesebb hagyományaira építve,

a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosítása érdekében, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá

tekintettel a nemzetiségek védelme érdekében Magyarország aktív közreműködésével megalkotott nemzetközi dokumentumokban foglaltakra, különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Polgári és Politikai Jogokról szóló Nemzetközi Egyezségokmányára, az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkére és 3. cikkének (3) bekezdésére, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet keretében végzett munkára, a Koppenhágai Dokumentumra, az Európa Tanácsnak az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Egyezményére, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában és a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményben megfogalmazottak széleskörű érvényesítésére, szem előtt tartva, hogy[5]

Magyarország tiszteletben tartja az ország különböző vallási hagyományait, más népek szabadságát és kultúráját, vallja, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki,

minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez,

a nemzetiségek a magyar politikai közösség részei, államalkotó tényezők,

a kulturális sokszínűség, a nyelvi különbözőség nem a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása,

a nemzetiségek által létrehozott kulturális értékek Magyarország kulturális örökségének szerves részei,

a nemzetiségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok,

Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát, az anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát, kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti a kulturális autonómiájuk megvalósulását, garantálja a valós közösségeik önigazgatáshoz, önkormányzatisághoz való jogát,

a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Alapvető rendelkezések

1. § (1) E törvény értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.

(2)[6] A nemzetiségi jogok és kötelezettségek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti nemzetiséghez tartozik az a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy, aki magát valamely nemzetiséghez tartozónak tekinti és ezen nemzetiséghez tartozását az e törvényben meghatározott esetekben és módon kinyilvánítja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nemzetiségeket az 1. melléklet sorolja fel.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. nemzetiségi közügy:

a) az e törvényben biztosított egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása - különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése - érdekében a nemzetiséghez tartozók meghatározott közszolgáltatásokkal való ellátásával, ezen ügyek önálló vitelével és az ehhez szükséges szervezeti, személyi és anyagi feltételek megteremtésével összefüggő ügy;

b) a közhatalmat gyakorló állami és helyi önkormányzati szervekben, továbbá a nemzetiségi önkormányzati szervekben való nemzetiségi képviselethez és mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek biztosításához kapcsolódó ügy;

2. nemzetiségi önkormányzat:

törvényben meghatározott nemzetiségi közszolgáltatási feladatokat ellátó, testületi formában működő, jogi személyiséggel rendelkező, demokratikus választások útján e törvény alapján létrehozott szervezet, amely a nemzetiségi közösséget megillető jogosultságok érvényesítésére, a nemzetiségek érdekeinek védelmére és képviseletére, a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetiségi közügyek települési, területi vagy országos szinten történő önálló intézésére jön létre;

3. nemzetiségi kulturális autonómia:

olyan kollektív nemzetiségi jog, amely az e törvény szerinti intézmény-összességnek és nemzetiségi önszerveződéseknek a nemzetiségi közösség által önigazgatással történő működtetése során megvalósuló önállóságban testesül meg;

4.[7] nemzetiségi köznevelési intézmény:

a) az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;

b) nemzetiségi többcélú intézményen, nemzetiségi tagintézményen és nemzetiségi köznevelési intézmény intézményegységén a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti többcélú intézmény, tagintézmény és intézményegység értendő;

4a.[8] nemzetiségi szakképző intézmény:

a) az a szakképző intézmény, amelynek alapító okirata a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a szakképző intézmény ténylegesen ellátja és a tanulók legalább huszonöt százaléka részt vesz a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;

b) nemzetiségi többcélú szakképző intézményen a többcélú szakképző intézmény értendő;

4b.[9] nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény: az a köznevelési intézmény, amelynek alapító okirata a nemzeti köznevelésről szóló törvényben foglaltak szerint tartalmazza a nemzetiségi feladatok ellátását, feltéve, hogy e feladatokat a köznevelési intézmény ténylegesen ellátja, továbbá óvoda, iskola és kollégium esetén a tanulók huszonöt százalékánál kevesebben vesznek részt a nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban;

5. nemzetiségi kulturális intézmény:

olyan kulturális intézmény, amelynek jogszabályban, alapító okiratban előírt feladata a nemzetiségi identitáshoz kötődő tárgyi és szellemi kultúra, kulturális értékek, javak megőrzése, hozzáférhetővé tétele, hagyományok és a közösségi nyelvhasználat megőrzése, gyakorlása, terjesztése és továbbörökítése;

a) nemzetiségi közművelődési intézmény:

a nemzetiséghez tartozók szellemi, kulturális örökségének, kulturális hagyományainak megőrzését, fenntartását, fejlesztését, bemutatását szolgáló intézmény;

b) nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény:

olyan könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- illetve hangarchívum, amelynek alapító okiratában szerepel a nemzetiségi feladatellátás, vagy amelynek állományában nemzetiségi nyelvű, vagy nemzetiségre vonatkozó dokumentumok huszonöt százalékot elérő arányban találhatók, függetlenül a fenntartó szervezet típusától;

c) nemzetiségi közösségi színtér:

nemzetiségi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek kulturális szolgáltatásokkal való ellátása érdekében közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra alkalmassá tett és üzemeltetett, adott településen (településeken) rendszeresen működő intézmény;

d)[10] nemzetiségi színház:

az országos nemzetiségi önkormányzat nyilatkozatával elismert, nemzetiségi nyelven játszó színház vagy magyar nyelven játszó színház, amelynek az adott nemzetiséghez kötődő alkotóközösségei által létrehozott előadásai alapvetően e nemzetiségi közösség anyanyelvű művelődési igényeinek kielégítését szolgálják és kötődnek a nemzetiségi közösség szociokulturális hátteréhez, hagyományaihoz;

6. nemzetiségi feladatot ellátó tudományos intézmény:

alapító okirata, illetve tevékenysége szerint részben vagy egészben egy vagy több nemzetiség anyanyelvén, illetve más nyelveken az adott közösség szellemi, épített és tárgyi emlékeire, hagyományaira, kultúrájára, történelmére, nyelvére, intézményeire, társadalmi viszonyaira vonatkozó adatok gyűjtésével, tudományos értékű feldolgozásával és közzétételével foglakozó intézete, vagy műhelye, tekintet nélkül annak szervezet-típusára;

7.[11] nemzetiség szellemi és vallási öröksége: az adott nemzetiség identitásához kötődő jelen- vagy múltbeli nyelvi, folklór, öntevékeny-, illetve hivatásos előadó-művészeti, hitéleti, alkotóművészeti (különösen irodalmi, képző- és iparművészeti) hagyományainak összessége;

8. nemzetiség épített és tárgyi öröksége:

a kulturális örökség védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó azon műemléki és kulturális javak, amelyek a nemzetiség kulturális, történeti, vallási hagyományai megőrzésének szempontjából kiemelt jelentőségűek (különösen településrész, közterület, épületegyüttes, épület, temető, temetkezési hely, szobor, emlékmű, emléktábla, tárgyi képi hangrögzített, írásos emlék, művészeti alkotás);

9. nemzetiségi témájú műsor:

a nemzetiségekről szóló, a nemzetiségi közösségek megismerését, kulturális értékeinek bemutatását szolgáló, sokoldalúan és kiegyensúlyozottan tájékoztató magyar nyelvű rádiós vagy audiovizuális program;

10. nemzetiségi közszolgálati műsor:

a nemzetiségi közösség anyanyelvén, elsősorban a közösség médiaműhelyei által készített műsor, illetve sajtótermék, amelynek alapvető célja a nemzetiségi közösség sokoldalú, kiegyensúlyozott anyanyelvű tájékoztatása;

11. az intézmény alapításának joga magában foglalja az intézmény átvételének, átszervezésének és megszüntetésének jogát;

12.[12] hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó;

13. nemzetiségi köznevelésben alkalmazottak köre:

a nemzetiségi köznevelési intézmény azon alkalmazottai, akik foglalkoztatása a nemzetiségi köznevelési intézményben pedagógus, pedagógiai szakértő munkakörben és pedagógiai előadó munkakörben, továbbá a nevelő és oktató munkát, a pedagógiai szakszolgálatokat és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátását közvetlenül segítő munkakörben történik;

14.[13] az 50-72. § alkalmazásában nemzetiségi szervezet: a jogi személyek nyilvántartásában - legalább 2024. június 30-tól - nemzetiségi egyesületként szereplő egyesület, amelynek alapszabályában - a nemzetiségi önkormányzati választás évét megelőzően legalább 3 éve - rögzített célja az e törvény szerinti, konkrétan megjelölt nemzetiség képviselete;

15.[14] nemzetiségi egyesület: alapszabálya szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó egyesület;

16.[15] nemzetiségi alapítvány: az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítvány.

II. Fejezet

A nemzetiségek alapvető jogai

3. § Minden nemzetiség jogosult arra, hogy nemzetiségi közösségként létezzen és fennmaradjon.

4. § (1) Minden nemzetiségi közösségnek és nemzetiséghez tartozó személynek joga van

a) a szülőföldjén való zavartalan boldoguláshoz, a saját, a szülők, ősök születési vagy lakhelyének kultúrájához, hagyományaihoz való kötődés szabadságához és oltalmához;

b) az óhazával való zavartalan kapcsolattartáshoz.

c)[16] a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselője vagy a nemzetiségi szószólója útján részt venni az Országgyűlés munkájában, különösen a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő kérdésekben.

(2) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van mind az óhaza és a nyelvnemzetek állami és közösségi intézményeivel, mind a más országokban élő nemzetiségekkel való kapcsolattartásra.

5. § (1) A nemzetiséghez tartozók nyelvhasználatának feltételeit - külön törvényben meghatározott esetekben - az állam biztosítani köteles.

(2) A polgári és büntetőeljárások során, valamint a közigazgatási eljárásokban az anyanyelv használatát a vonatkozó eljárásjogi törvények biztosítják.

(3)[17] Az Országgyűlésben a nemzetiséghez tartozó képviselő és a nemzetiségi szószóló az anyanyelvét is használhatja.

(4) A helyi önkormányzat képviselő-testületében a nemzetiségi képviselő anyanyelvét is használhatja. Ha a felszólalás kizárólag valamely nemzetiség nyelvén hangzott el, a felszólalás magyar nyelvű szövegét vagy tartalmi kivonatát az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell.

(5)[18] Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során a regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére a képviselő-testület köteles jegyzőkönyveit és határozatait a magyar mellett az adott nemzetiség nyelvén is vezetni, szövegezni. Értelmezési vita esetén a magyar nyelvű változat a hiteles.

(6)[19] Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a húsz százalékot, az érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére a helyi köztisztviselői és közalkalmazotti, köznevelési foglalkoztatotti, valamint közjegyzői és bírósági végrehajtó állások betöltése során - az általános szakmai követelmények megtartása mellett - biztosítani kell az adott nemzetiség anyanyelvét is ismerő személy alkalmazását.

6. § (1)[20] Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat az illetékességi területén működő érintett települési nemzetiségi önkormányzat kérésére köteles biztosítani, hogy[21]

a) rendeletének kihirdetése, hirdetményének közzététele - a magyar nyelven történő közzététel mellett - a nemzetiség anyanyelvén is megtörténjék,

b) a közigazgatási eljárás során használt nyomtatványok a nemzetiség anyanyelvén is rendelkezésre álljanak,

c) a közhivatalok, közszolgáltatást végző szervek elnevezését feltüntető táblák feliratai vagy ezek működésére vonatkozó közlemények - a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett, azzal azonos tartalommal és formában - a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek,

d) a helység- és utcaneveket megjelölő táblák feliratai a magyar nyelvű szövegezés és írásmód mellett a hagyományos nemzetiségi elnevezés a nemzetiség anyanyelvén, ennek hiányában a magyar nyelvű elnevezéssel azonos tartalmú és formájú elnevezés a nemzetiség anyanyelvén is olvashatóak legyenek.

(2)[22]

(3)[23] Azokon a településeken, ahol valamely nemzetiségnek a legutóbbi népszámlálás során regisztrált aránya eléri a tíz százalékot, a helyi önkormányzat által fenntartott vagy finanszírozott médiaszolgáltató - az illetékességi területén működő települési nemzetiségi önkormányzat kérésére - rendszeres nemzetiségi közszolgálati műsort biztosít az adott településen élő nemzetiségi közösség anyanyelvű tájékoztatása érdekében. A rendelkezés a helyi önkormányzat által kiadott vagy finanszírozott sajtótermékre is vonatkozik.

(4)[24] A (3) bekezdés szerint megvalósuló médiaszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben ki kell kérni az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a településen székhellyel rendelkező nemzetiségi egyesület véleményét.

(5)[25] Az 5. § (5) és (6) bekezdése, valamint az (1)-(4) bekezdés szerinti nyelvhasználati jogok gyakorolhatóságát a települési nemzetiségi önkormányzat mellett a települési székhelyű nemzetiségi egyesület is kezdeményezheti.

(6)[26] Ha a településen, a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint nemzetiséghez tartozó személyek élnek - az érintett nemzetiség települési nemzetiségi önkormányzata, települési székhelyű nemzetiségi egyesülete kezdeményezésére - a képviselő-testület biztosíthatja az 5. § (5) és (6) bekezdése, valamint az (1)-(4) bekezdés szerinti nyelvhasználati jogokat.

7. § Nemzetiséghez való tartozás miatt tilos az egyenlő bánásmód követelményének bárminemű megsértése.

8. § Az alapvető jogok biztosának a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó helyettese figyelemmel kíséri a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak érvényesülését és megteszi a külön törvény szerinti szükséges intézkedéseket.

9. § (1) Magyarország tilalmaz minden olyan politikát, magatartást, amely

a) a nemzetiségnek a többségi nemzetbe való beolvasztását, a többségi nemzetből történő kirekesztését, elkülönítését célozza, vagy ezt eredményezi,

b) a nemzetiségek által lakott területek nemzeti vagy etnikai viszonyainak megváltoztatására irányul,

c) a nemzetiséget vagy nemzetiséghez tartozó személyt hovatartozása miatt üldözi, megfélemlíti, életkörülményeit nehezíti, jogai gyakorlásában akadályozza, vagy

d) a nemzetiség erőszakos ki- vagy áttelepítésére irányul.

(2) Magyarország nemzetközi kapcsolataiban fellép minden olyan politikai törekvés ellen, amely az (1) bekezdésben felsorolt következményekhez vezet. Az ilyen politika elleni védelem nyújtására a nemzetközi jog eszközeivel és nemzetközi szerződések révén is törekszik.

10. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok alapvető feladata a nemzetiségi érdekek védelme és képviselete a nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörének gyakorlásával.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok által ellátott feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.

(3) A nemzetiségi önkormányzatok törvényben meghatározott jogaikat jóhiszeműen, a kölcsönös együttműködés elve alapján, rendeltetésüknek megfelelően gyakorolják.

(4)[27] A helyi önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, e körben ellátja különösen a település, vármegye illetékességi területén jelentkező, a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, muzeális intézmények fenntartásával, közművelődéssel, tájékoztatással, a nemzetiség szellemi, épített és tárgyi örökségével, írott és elektronikus sajtójával, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos helyi önkormányzati feladatokat.

(5)[28] A (4) bekezdés szerinti kötelező feladata ellátása során a helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben a helyi önkormányzat a nemzetiségi ügyek ellátására, vagy a nemzetiséghez tartozókat e minőségükben érintő feladatok ellátására a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerinti szervezetet hoz létre, vagy szerződést köt - az alapítás vagy szerződéskötés során az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a településen, vármegyében nem működik nemzetiségi önkormányzat, a településen, vármegyében székhellyel rendelkező nemzetiségi egyesület véleményét beszerzi.

(6) A helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzata részletesen szabályozza a helyi önkormányzat képviselő-testülete feladatait a településen, vármegyében működő[29]

a) települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzattal,

b) nemzetiségi egyesülettel történő együttműködés során, ide értve a javaslatok, kezdeményezések kezelését, a véleményezési és egyetértési jog gyakorlásának részletes rendjét.

(7)[30] A helyi önkormányzat a (4) bekezdés szerinti kötelező feladata ellátása során a nemzetiségi jogok érvényesülése érdekében - a településen, vármegyében élő, adott nemzetiséghez tartozók kezdeményezésére - megteszi a szükséges intézkedéseket a helyi önkormányzati óvodai ellátás nemzetiséghez tartozók által történő igénybevételének biztosításával (megszervezésével, megszervezésének a feladatellátásra kötelezett által történő megszervezésének kezdeményezésével) kapcsolatban.

(8)[31] A helyi önkormányzat a településen, vármegyében települési, területi nemzetiségi önkormányzat hiányában az adott nemzetiség országos önkormányzata javaslataira tekintettel látja el a településen, vármegyében a nemzetiségi jogok érvényesülésével kapcsolatos feladatait.

(9)[32] A helyi önkormányzat képviselő-testülete a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságban a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének kijelölt tagja tanácskozási jogú állandó meghívottként a napirendi pontokhoz hozzászólhat.

III. Fejezet

Egyéni nemzetiségi jogok

11. § (1) Valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga.

(2) A nemzetiséghez való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, azonban törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály egyes nemzetiségi jogok gyakorlását az egyén nyilatkozatához kötheti.

(3) A nemzetiségi önazonossághoz való jog és valamely nemzetiséghez való tartozás kinyilvánítása - az e törvényben meghatározott kivétellel - nem zárja ki a kettős vagy többes kötődés elismerését.

12. § (1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga van:

a) anyanyelvének szabad használatához szóban és írásban, történelmének, kultúrájának, hagyományainak megismeréséhez, ápolásához, gyarapításához, továbbadásához;

b) megtanulni anyanyelvét, részt venni anyanyelvű köznevelésben, oktatásban és művelődésben;

c) az oktatási esélyegyenlőséghez és a kulturális szolgáltatásokhoz, amelyet az állam hatékony intézkedésekkel elősegíteni köteles;

d) nemzetiségi voltával kapcsolatos személyes adatok védelméhez külön törvényben meghatározottak szerint.

(2) Más állam állampolgárságának felvételéhez a magyar állam hozzájárulása nem szükséges, kizárólag nemzetközi szerződés vagy az adott állam jogszabálya irányadó.

13. § (1)[33] A nemzetiséghez tartozó személy joga, hogy nemzetiséghez tartozását hivatalos statisztikai adatgyűjtés, valamint népszámlálás alkalmával önkéntesen és névtelenül megvallhassa.

(2)[34] A nemzetiséghez tartozásra vonatkozó különleges adatok a nemzetiséghez tartozásra tekintettel nyújtott állami támogatás megállapításához, továbbá cél szerinti felhasználásának vizsgálata céljából kezelhetőek.

14. §[35] A nemzetiséghez tartozó személyeknek a közéletben való részvétele - e minőségükre tekintettel - nem korlátozható. Érdekeik kifejezésére, védelmére - jogszabályi keretek között - egyesületeket, pártokat hozhatnak létre.

15. §[36] A nemzetiséghez tartozó személyeknek joguk van a családra vonatkozó nemzetiségi hagyományok tiszteletben tartására, családi kapcsolataik ápolására, családi ünnepeiknek anyanyelven történő megtartására és az ezekhez kapcsolódó, vallási közösség által végzett szertartások anyanyelven való lebonyolításának igénylésére.

16. § (1) A nemzetiséghez tartozó személynek joga, hogy anyanyelvén használja a családi és utónevét, és joga van családi és utónevének hivatalos elismeréséhez.

(2)[37] A nemzetiséghez tartozó személynek joga van saját és gyermeke utónevének saját nemzetiségének megfelelő megválasztásához és nemzetisége nyelvének szabályai szerinti anyakönyveztetéséhez.

(3)[38] Kérésre a személyazonosító igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza. Jogszabály lehetővé teheti, hogy más hatósági igazolvány a nemzetiséghez tartozó személy nevét - az anyakönyvi bejegyzésben foglaltnak megfelelően - nemzetisége nyelvén is tartalmazza.

IV. Fejezet

Közösségi nemzetiségi jogok

17. § A nemzetiségek elidegeníthetetlen közösségi joga

a) önazonosságuk megőrzése, ápolása, erősítése és átörökítése,

b) történelmi hagyományaik, nyelvük megőrzése és fejlesztése, tárgyi és szellemi kultúrájuk ápolása és gyarapítása.

18. § A nemzetiségeknek a közösségi névhasználathoz fűződő jogaik gyakorlása során joguk van a történelmileg kialakult helységnevek, utcanevek és egyéb, a közösség számára szánt földrajzi megjelölések használatához.

19. § A nemzetiségi közösségeknek joguk van:

a) törvényi keretek között intézmények létrehozásához és működtetéséhez, más szervtől történő átvételéhez,

b) nemzetiséghez tartozók óvodai neveléséhez, általános iskolai neveléséhez-oktatásához, nemzetiségi kollégiumi ellátásához, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai neveléséhez-oktatásához, felsőfokú képzéséhez, továbbá jogosultak

c) az országos önkormányzat útján a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeinek megteremtését kezdeményezni és kialakításában közreműködni.

20. § Magyarország - törvényei keretei között - biztosítja a nemzetiségi közösségeknek rendezvényeik és ünnepeik zavartalan megtartásához, építészeti, kulturális, kegyeleti és vallási emlékeik, hagyományaik megőrzéséhez, ápolásához és átörökítéséhez, jelképeik használatához fűződő jogait.

21. § A nemzetiségi szervezeteket megilleti a széles körű és közvetlen nemzetközi kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának a joga.

IV/A. Fejezet[39]

A nemzetiségek részvétele az Országgyűlés munkájában

21/A. §[40] A nemzetiségek képviseletét az Országgyűlésben:

a) nemzetiségi listán mandátumot szerzett nemzetiségi képviselő,

b) nemzetiségi szószóló

láthatja el.

21/B. §[41] (1) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenységét nemzetiségi közössége és a magyarországi nemzetiségek érdekében végzi.

(2) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenysége során együttműködik nemzetisége önkormányzataival, intézményeivel és szervezeteivel.

(3) A nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló tevékenységével összefüggésben jogosult tájékoztatást kérni az országos nemzetiségi önkormányzat elnökétől, közgyűlésétől és intézményeitől.

(4)[42] Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén - tekintet nélkül arra, hogy a közgyűlés ülése nyilvános vagy zárt - az adott nemzetiséghez tartozó nemzetiségi képviselő és nemzetiségi szószóló állandó meghívottként, tanácskozási joggal vehet részt.

(5) Az országos nemzetiségi önkormányzat évente legalább egy alkalommal lehetőséget biztosít a nemzetiségi képviselő és a nemzetiségi szószóló részére, hogy tájékoztatást nyújthasson az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének saját, és az Országgyűlés nemzetiségekkel kapcsolatos tevékenységéről, illetve döntéseiről.

V. Fejezet

A nemzetiségek oktatási, kulturális és média jogai

A nemzetiségek oktatási önigazgatása

22. § (1) E törvény értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma/cigány (romani, illetve beás), (a továbbiakban együtt: roma), a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.

(2) Az állam a magyarországi nemzetiségek anyanyelvét közösség-összetartó tényezőként ismeri el. Az állam tekintet nélkül arra, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója, támogatja a nemzetiségek által használt nyelv alkalmazását a nemzetiségi köznevelésben. A nemzetiségi köznevelés többletköltségét - jogszabályban meghatározott módon - az állam viseli.

(3)[43] A nemzetiséghez tartozó gyermek - törvényes képviselője döntésétől függően - nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű vagy kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelésben, illetve nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, vagy nemzetiségi nyelvoktató iskolai nevelésben-oktatásban, kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban vagy roma nemzetiségi köznevelésben, illetve nemzetiségi kollégiumi nevelésben jogosult részt venni. A roma nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai nevelés-oktatás folyhat kizárólag magyar nyelven, de a gyermek törvényes képviselőjének igénye alapján az intézményfenntartó köteles biztosítani a romani és a beás nyelvek oktatását is. A 14. életévét betöltött, nem cselekvőképtelen gyermek esetében a gyermek törvényes képviselője e döntési jogát a gyermekkel közösen gyakorolja, a köznevelési intézménybe történő beiratkozáskor.

(4) A nemzetiség anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelése, nevelése-oktatása a helyi lehetőségek és igények szerint nemzetiségi óvodában, iskolában, iskolai osztályban vagy csoportban történhet.

(5)[44] A településen meg kell szervezni és fenn kell tartani a nemzetiségi óvodai nevelést, továbbá a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatást, - a roma nemzetiség esetében a (3) bekezdés szerinti igénynek megfelelően - ha ezt ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó legalább nyolc (gyermek) tanuló törvényes képviselője a fenntartótól kérte, és az óvodai csoport, iskolai osztály a nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezései alapján megszervezhető. A fenntartó kevesebb jelentkező esetén is indíthat nemzetiségi osztályt, csoportot.

(6)[45] Amennyiben az (5) bekezdésben meghatározottak szerint nem kerül sor a nemzetiségi nevelés-oktatás egy településen belüli megszervezésére, a feladatellátásra köteles szerv tájékoztatja a nemzetiségi nevelés-oktatás megszervezésére vonatkozó igényről az érintett országos nemzetiségi önkormányzatot, amelynek kezdeményezésére a feladatellátásra köteles szerv megteremti a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatás feltételeit. A kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatást az országos nemzetiségi önkormányzat maga is megszervezheti. Amennyiben az országos nemzetiségi önkormányzat a nevelés-oktatás megszervezését nem vállalja, azt az érintett térség egyik területi, ennek hiányában a települési nemzetiségi önkormányzata is megszervezheti. Beiskolázást segítő kiegészítő nemzetiségi óvodai nevelést a nemzetiségi nevelési-oktatási intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat szervezhet.

23. § (1) A köznevelés és a felsőoktatás törvényi szabályozása, az oktató-nevelő tevékenység szerkezetének és tartalmának meghatározása, valamint e tevékenység ellenőrzése során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő nevelési és oktatási érdekeket.

(2) A nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban biztosítani kell a népismeret tárgykörébe tartozó ismeretanyag elsajátítását, így különösen a nemzetiség és az anyaország történelmének, irodalmának, földrajzának, kulturális értékeinek és hagyományaiknak, a nemzetiségi jogok és intézményrendszerének megismerését.

(3) A nemzetiségi óvodai nevelésre és nemzetiségi iskolai nevelésre-oktatásra irányuló igények felmérésében és megszervezésében a törvény által e feladatok ellátására kötelezett szervek és a nemzetiségi önkormányzatok együttműködnek.

(4) A nemzetiségi anyanyelvű és anyanyelvi közneveléshez az anyanyelvű pedagógusok képzésének, továbbképzésének biztosítása állami feladat. E feladat keretében az állam támogatja a nemzetiségek anya-, illetve nyelvországából érkező oktatók magyarországi vendégtanári alkalmazását is.

24. §[46] (1)[47] A nemzetiségi önkormányzat - helyi nemzetiségi önkormányzat esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével - köznevelési intézményt, illetve szakképző intézményt alapíthat, vagy fenntartásba átvehet. A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott

a)[48] köznevelési intézmény igazgatóját (főigazgatóját) a köznevelésért felelős miniszter,

b) szakképző intézmény vezetőjét a szakképzésért felelős miniszter

egyetértésével a fenntartó bízza meg. Az egyetértés csak jogszabálysértés esetén tagadható meg.

(2)[49] A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményben történő foglalkoztatásra a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

25. § (1)[50] Állami, önkormányzati feladatot ellátó intézmény esetében az országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére át kell adni az országos nemzetiségi önkormányzat részére annak az országos vagy térségi beiskolázású köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az érintett intézmény óvodaszékének, iskolaszékének, intézményi tanácsának, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség érintett települési és területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.

(2)[51] A helyi nemzetiségi önkormányzat megkeresésére - az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértése esetén - az intézmény helyi önkormányzati, állami fenntartója átadhatja a helyi nemzetiségi önkormányzatnak annak a köznevelési intézménynek a fenntartói jogát, amely alapító okirata alapján nemzetiségi feladatot lát el, és a gyermekek, tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, illetve kollégiumi ellátásban részesül. A kezdeményezéshez csatolni kell az intézmény óvodaszékének, iskolaszékének, intézményi tanácsának, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének), diákönkormányzatának, továbbá az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatának a véleményét.

(3)[52] Amennyiben a helyi nemzetiségi önkormányzat a feladat ellátására törvény alapján köteles fenntartótól átvett köznevelési intézmény fenntartói jogáról le kíván mondani, a fenntartói jogot az érintett országos önkormányzat átveheti, ha nem kívánja átvenni, a korábbi fenntartó vagy jogutódja köteles a fenntartói jog visszavételére.

(4)[53] Különösen indokolt esetben az országos nemzetiségi önkormányzat átveheti a nemzetiségi anyanyelvű, nemzetiségi két tanítási nyelvű, illetve nemzetiségi nyelvoktató

a) köznevelési intézmény fenntartását a köznevelésért felelős miniszter,

b) szakképző intézmény fenntartását a szakképzésért felelős miniszter

engedélyével. A kezdeményezéshez csatolni kell a köznevelési intézmény iskolaszékének, intézményi tanácsának, ennek hiányában szülői szervezetének (közösségének) és diákönkormányzatának, a szakképző intézmény képzési tanácsának és diákönkormányzatának, továbbá mindkét esetben az adott nemzetiség érintett települési, illetve területi nemzetiségi önkormányzatának a véleményét. Az engedély nem tagadható meg, ha a tanulók legalább hetvenöt százaléka részt vesz a nemzetiségi oktatásban és az átvétel az adott nemzetiség köznevelése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

(5)[54] A nevelési-oktatási intézmény átadására az átadó és az átvevő között írásbeli megállapodás alapján kerülhet sor.

(6)[55] A fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény nevelési-oktatási feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni azzal, hogy a vagyonelemek, illetve elidegenítésük esetén az azok helyébe lépő vagyonelemek tulajdonjoga visszaszáll az eredeti tulajdonosra akkor, ha

a) a fenntartó jogutód nélkül megszűnik,

b) a köznevelési intézmény megszűnik,

c) a fenntartói jog központi költségvetési szerv vagy települési önkormányzat részére kerül átadásra, vagy

d) az ingatlanon a nevelési-oktatási feladat ellátása megszűnik.

(7)[56] Ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a fenntartói jogot a székhely szerinti fővárosi és vármegyei kormányhivatal köteles gyakorolni, addig az időpontig, ameddig az új nemzetiségi önkormányzat megalakul.

(8)[57] A 24. § (1) bekezdés, az (1)-(2) bekezdés és (4) bekezdés szerinti, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti fenntartói jog átvétele esetén megkötött írásbeli megállapodást a felek a nemzeti köznevelésről szóló törvénynek az egyházi köznevelési intézményre vonatkozó szabályai szerinti tartalommal kötik meg.

26. § (1)[58] Az országos nemzetiségi önkormányzatok esetében a nemzetiségi óvodai nevelés, iskolai, kollégiumi nevelés-oktatás, valamint a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében a nemzetiségi iskolai, kollégiumi nevelés-oktatás finanszírozása a nevelési-oktatási feladatot ellátó egyházi jogi személyekre vonatkozó szabályokkal azonosan történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti finanszírozás során a központi költségvetés a nemzetiségi önkormányzatok köznevelési feladatainak ellátásához költségvetési hozzájárulást biztosít, továbbá kiegészítő támogatásokat nyújt.

27. §[59] Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidő - bármely fél másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat a nyitva álló határidőben nem nyilatkozik, a másik fél az egyetértési nyilatkozat pótlása iránt közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli.

28. §[60] A nemzetiségi nevelési, oktatási intézményt az érintett nemzetiséghez nem tartozók csak akkor vehetik igénybe, ha az intézmény - az adott nemzetiség igényeinek kielégítése után - betöltetlen férőhellyel rendelkezik. A felvétel vagy átvétel és a beiratkozás a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozott szabályok alapján történhet.

29. § A magyar nyelv oktatását - az elsajátításához szükséges óraszámban és színvonalon - a nemzetiségi oktatás keretében is biztosítani kell.

30. § Az olyan településeken, ahol a magyar anyanyelvű lakosság - vagy más nemzetiség - van számszerű kisebbségben, a magyar anyanyelvű, illetve más anyanyelvű gyermekek anyanyelvű vagy anyanyelvi nevelését és oktatását törvényben meghatározottak szerint biztosítani kell.

31. §[61] Az állam biztosítja, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyvek térítésmentesen rendelkezésre álljanak.

32. § Ahol e fejezet nemzetiséghez tartozó személy, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi egyesület nyilatkozatáról, véleményéről, egyetértéséről rendelkezik, azon kizárólag az érintett nemzetiséghez tartozó személy, érintett nemzetiség önkormányzatának, egyesületének ezen joga értendő.

A nemzetiségek kulturális önigazgatása

33. § A nemzetiségek kulturális önigazgatását érintő törvényi szabályozás előkészítése és végrehajtása során e törvénnyel összhangban érvényesíteni kell a nemzetiségek kulturális autonómiájának megfelelő művelődési érdekeket.

34. § A nemzetiségi önkormányzat - az ágazati törvényben meghatározottak szerint - részt vehet a nemzetiséghez tartozók kulturális ellátásának segítésével összefüggő állami és önkormányzati feladatok végrehajtásában.

35. §[62] Ha jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidő - bármely fél másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat a nyitva álló határidőben nem nyilatkozik, a másik fél az egyetértési nyilatkozat pótlása iránt közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli.

36. § A nemzetiségi önkormányzat jogosult - az ágazati törvényben és az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározottak szerint - nemzetiségi kulturális intézmény létesítésére, fenntartására, más által létesített kulturális intézmény fenntartói jogának, illetve kulturális feladat ellátásának átvételére.

37. § (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat megkeresésére az intézmény fenntartója köteles átadni a legalább hetvenöt százalékban nemzetiségi kulturális feladatot ellátó és legalább hetvenöt százalékban az érintett nemzetiség kulturális igényeit kielégítő kulturális intézmény fenntartói jogát a kérelmező országos nemzetiségi önkormányzatnak.

(2) A több nemzetiség igényeit ellátó kulturális intézmény fenntartói joga az érintett országos nemzetiségi önkormányzatok megállapodása alapján adható át a megállapodás szerinti országos önkormányzatnak.

(3) Az adott nemzetiséghez nem tartozó lakosság részére a vonatkozó törvényben előírt feladatok kötelező ellátását a felek megállapodásban kötelesek rögzíteni.

(4) Az intézményt átvevő nemzetiségi önkormányzat felelős az intézmény rendeltetés szerinti működtetéséért, tevékenységének és gazdálkodásának jogszerűségéért és célszerűségéért.

(5) Az átvevő köteles az átvett ingatlanvagyon állagát megőrizni. Az átvevő a polgári jog általános szabályai szerint felel az átvett vagyon állagában bekövetkezett kárért.

38. § (1)[63] A kulturális intézmény, illetve a feladat átadásáról, átvételéről az átadó intézményfenntartó és az átvevő nemzetiségi önkormányzat közigazgatási szerződésben megállapodik.

(2) A megállapodás tartalmát a felek - a jogszabályi keretek között - szabadon állapítják meg. Az átadás és az átvétel célja, hogy az önkormányzati közművelődési alapellátás tartalmi és szervezeti folyamatossága a nemzetiségi önkormányzat kezelésében is fennmaradjon és lehetőség szerint bővüljön. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a kulturális intézmény feladatát,

b) a kulturális intézmény tevékenységében érintettek körét,

c) a megállapodás időbeli hatályát,

d) a kulturális intézmény törvényes feladatának elvégzéséhez szükséges legrövidebb nyitva-tartásának idejét,

e) a kulturális feladat ellátásában a közreműködőktől megkívánt szakképzettséget,

f) az intézmény működtetésének személyi, tárgyi, pénzügyi feltételeit,

g) a tulajdonviszonyok alakulására vonatkozó rendelkezéseket,

h) a kulturális intézmény települési önkormányzat által történő visszavételének feltételeit.

39. § (1) A nemzetiségi kulturális intézmény létesítése, átvétele, átszervezése, megszüntetése, vagy tevékenységének hatvan napon túli szüneteltetése esetén a testületi döntés meghozatala előtt hatvan nappal a kultúráért felelős miniszternek a véleményét be kell szerezni és annak tartalmát a testülettel ismertetni kell.

(2) A munkáltatói jogokat az átvételt követően az átvevő gyakorolja. Az átadás nem minősül átszervezésnek. Az intézmény fenntartói jogának átadása nem járhat átalakítással. Az ellenkező bizonyításáig az átadás tervezett időpontját megelőző és az átadás időpontját követő két éven belüli átszervezést a fenntartói jog átadásával összefüggő átszervezésnek kell tekinteni. E rendelkezés alkalmazásában átszervezés az intézmény összevonása, illetve egy intézménynek több intézményre tagolása.

(3)[64] A kulturális feladat átadásával együtt a feladat ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legfeljebb hat hónapon belül ingyenesen az átvevő vagyonkezelésébe kell adni mindaddig, amíg a kulturális közfeladatnak az átvevő részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik.

(4) A jogszabályi feltételek és kötelezettségek nem teljesülése esetén a szakterületet ellátó és felügyelő államigazgatási szerv a bíróságnál kezdeményezheti a megállapodás felbontását és a szerződést megelőző eredeti állapot helyreállítását. A bírósági eljárásban a kultúráért felelős minisztert - szakértői állásfoglalás céljából - meg kell keresni.

(5) Az átvétel ideje alatt az átadó fenntartói joga szünetel, és a fenntartói irányításnak a vonatkozó törvényben meghatározott feladatait az átvevő nemzetiségi önkormányzat gyakorolja. Ha a nemzetiségi önkormányzat a feladatait nem tudja ellátni, az intézmény fenntartói jogának gyakorlását az átadó a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban rögzített feltételek szerint köteles visszavenni.

(6) A nemzetiségi önkormányzatot az általa fenntartott kulturális intézmény működtetéséhez az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott módon és mértékben támogatja.

(7) A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kulturális intézményben történő foglalkoztatás képesítési követelményeire az intézmény típusára vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

40. § A fenntartó és a nemzetiségi önkormányzat a kulturális intézmény közös fenntartására, kulturális feladat közös ellátására megállapodást köthet. A közös fenntartású kulturális intézmény tekintetében a 38-39. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

41. § (1)[65] A nemzetiség anyanyelvű könyvtári ellátását az Országos Idegennyelvű Könyvtár (a továbbiakban: OIK) koordinálja, a szolgáltatásokat az OIK, a vármegyei könyvtárak és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyilvános könyvtári rendszeren keresztül biztosítja.

(2) Azokon a településeken, ahol nincs települési önkormányzat által fenntartott települési könyvtár, a nemzetiségi lakosság részére az anyanyelvű könyvtári ellátást az ágazati törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.

(3) Az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot ellátó közgyűjtemény létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos határozat meghozatalára az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor.

(4) Az alapító okirata szerint nemzetiségi feladatot ellátó közművelődési intézmény létesítésével, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos határozat meghozatalára az érintett nemzetiségi önkormányzat egyetértésével kerülhet sor.

(5)[66] Ha a (3) és (4) bekezdés szerinti tárgykörben a települési önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére soron kívül vizsgálja a rendeletet, és megteszi a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.

42. § Az állam támogatja

a) a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását;

b) a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését;

c)[67] a jogszabályoknak és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén történő ismertetését;

d)[68] a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó, vallási közösség által végzett szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve a vallási közösségeknek a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.

43. §[69] A magyarországi kulturális örökség digitalizálása és archiválása során biztosítani kell a nemzetiségekkel kapcsolatos kulturális értékek digitalizálását és archiválását is. A digitalizálási és archiválási feladatok ellátásakor ki kell kérni az érintett nemzetiségi közösség országos önkormányzata által megjelölt szakmai szervezet, illetve szakértő véleményét.

A nemzetiségek médiatartalom-szolgáltatással összefüggő jogai

44. § (1) A nemzetiségeknek joguk van az információkhoz való - saját anyanyelvükön történő - szabad hozzáféréshez és azok továbbadásához, a tömegkommunikációs eszközök útján való - anyanyelvükön történő - tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz, médiaszolgáltatás és sajtótermék eléréséhez és terjesztéséhez.

(2) Magyarországon közszolgálati médiaszolgáltatás működik a nemzetiségi közösségek megőrzése és megerősítése, anyanyelvük és kultúrájuk ápolása, gazdagítása, a nemzetiségek kulturális igényeinek kielégítése céljából.

45. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 99. §-ának keretei között biztosítandó

a) a nemzetiségek saját anyanyelvükön való tájékoztatása érdekében rendszeresen jelentkező nemzetiségi közszolgálati (rádiós és audiovizuális) műsorszámok készítése és közzététele,

b) hogy a nemzetiségi közszolgálati műsorszámok lehetőség szerint az érintett közösség tagjai többsége számára elérhető módon és időpontban kerüljenek közzétételre, úgy, hogy az adott nemzetiség által lakott valamennyi releváns régióban elérhető legyen a szolgáltatás,

c) a nemzetiségi közszolgálati műsorkészítés önálló szervezeti és költségvetési alapja,

d) a nemzetiségi műsorkészítés és terjesztés folyamatos fejlesztése,

e) a nemzetiségi közösség életét, kulturális értékeit bemutató közszolgálati műsorszámok archiválása, a közszolgálati médiavagyon keretében történő megőrzése, feldolgozása és elérhetősége.

46. § A közszolgálati médiaszolgáltató a nemzetiségi közösségek életét sokoldalúan és hitelesen bemutató nemzetiségi témájú magyar nyelvű műsorszámokat is készít és sugároz.

47. § A közszolgálati médiaszolgáltatók társadalmi ellenőrzésére hivatott Közszolgáltató Testület munkájába - az Mttv. 1. mellékletében foglaltaknak megfelelően - be kell vonni a nemzetiségek országos önkormányzatait.

48. § (1) Az állam támogatja

a) a nemzetiségek közösségi tömegtájékoztatási eszközökhöz való hozzáférését és azok működtetését,

b) a nemzetiségi közszolgálati műsorszámok, nemzetiségi témájú műsorszámok és a nemzetiségekkel foglakozó sajtótermékek készítését és terjesztését,

c) a nemzetiségi közösség életét, hagyományait, kultúráját bemutató filmalkotások és dokumentumfilmek elkészítését,

d) a nemzetiségi anyanyelvű audiovizuális műsorszámok elkészítését,

e) a közösségi, kisközösségi és egyéb - bármely módon terjesztett - médiaszolgáltatásban közzétett, nemzetiségekkel kapcsolatos rádiós és audiovizuális műsorszámok készítését és terjesztését.

(2) A nemzetiségi műsorszámok, nyomtatott vagy internetes sajtótermékek készítése, kiadása és terjesztése érdekében állami pénzügyi támogatásban részesülő médiaszolgáltatók, és a sajtótermék kiadóinak működése során biztosítani kell a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát, a pártatlanság és a sokoldalú tájékoztatás érvényesülését.

49. § A nemzetiségek által lakott területeken az állam - nemzetközi szerződések útján is - előmozdítja az anyaországból származó rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások vételét, a nemzetiségek anyanyelvén közzétett közszolgálati műsorszámok elérését.

VI. Fejezet[70]

A nemzetiségi önkormányzat

A nemzetiségek önkormányzatai

50. § Az egyes nemzetiségek közvetlen választással

a)[71] a községben, a városban és a fővárosi kerületben települési, a fővárosban és a vármegyében területi (a továbbiakban együtt: helyi), valamint

b) országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre.

A nemzetiségi önkormányzati képviselők

51. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők száma

a) három fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen kevesebb mint száz fő,

b)[72] öt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján a településen legalább száz fő.

(2) A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők száma hét fő.

52. § Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők száma

a) tizenöt fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján nem több mint ötezer,

b) huszonhárom fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötezer,

c) harmincegy fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint tízezer,

d) harminckilenc fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint huszonötezer,

e) negyvenhét fő, ha a nemzetiségi névjegyzékben szereplő választópolgárok száma a választás kitűzésének napján több mint ötvenezer.

A választójog

53. § (1) A választáson választó, aki a nemzetiségi névjegyzékben szerepel. A nemzetiségi névjegyzékbe kérelmére fel kell venni azt a magyar állampolgárt, aki[73]

a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkezik,

b) az e törvényben meghatározott nemzetiséghez tartozik, és

c) e nemzetiséghez tartozását e törvényben meghatározott tartalommal és a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott eljárási rendben megvallja.

(2) Egy személy egyidejűleg csak egy nemzetiség névjegyzékében szerepelhet.

(3) A választópolgár

a) a lakóhelye szerinti településen vagy

b) a választás kitűzését megelőző harmincadik napig bejelentett tartózkodási helye szerinti településen

szerepelhet a nemzetiségi névjegyzékben.

54. §[74] A választáson a nemzetiségi névjegyzékbe vett választópolgár választható, ha

a) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható,

b) a nemzetiségi önkormányzati képviselők megelőző két általános választásán, valamint az azokat követő időközi választásokon nem volt más nemzetiség nemzetiségi jelöltje, továbbá

c) nyilatkozatot tesz arról, hogy

ca) a nemzetiség képviseletét vállalja,

cb) a nemzetiségi közösség nyelvét beszéli, kultúráját és hagyományait ismeri.

A választókerületek

55. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a település egy választókerületet alkot.

(2) A fővárosi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a főváros egy választókerületet alkot.

(3)[75] A vármegyei nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a vármegye egy választókerületet alkot.

(4) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az ország területe egy választókerületet alkot.

A választás kitűzése

56. §[76] (1)[77] A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ki kell tűzni, ha

a) a településen az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma - a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint - a 25 főt eléri;

b) a településen a nemzetiségi önkormányzati képviselők előző általános választását követően az adott nemzetiség települési önkormányzata megalakult, és az adott nemzetiséghez tartozó személyek száma - a legutóbbi népszámlálásnak az adott nemzetiséghez tartozásra vonatkozó kérdéseire nyújtott adatszolgáltatás nemzetiségenként összesített adatai szerint - a 20 főt eléri; vagy

c) a településen nemzetiségi köznevelési intézmény, nemzetiségi szakképző intézmény, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézmény működött az általános választás évét megelőző év december 1-jén.

(2)[78] A köznevelésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés k) pontjában, valamint a szakképzésért felelős miniszter irányítása alá tartozó, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 123. § (1) bekezdés 1. pontja alapján kijelölt szerv az általános választás évében január 15-ig nemzetiségenkénti bontásban megküldi a Nemzeti Választási Bizottságnak azon települések listáját, ahol az általános választás évét megelőző év december 1-jén működő nemzetiségi köznevelési intézményt, nemzetiségi szakképző intézményt, vagy nemzetiségi nevelésben-oktatásban részt vevő köznevelési intézményt tart nyilván.

(3)[79] A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ki kell tűzni, ha a fővárosban, vármegyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választások száma legalább tíz.

(4)[80] Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választását ki kell tűzni.

(5)[81]

(6)[82]

57. §[83]

A jelölés

58. § (1) A választáson nemzetiségi szervezet állíthat jelöltet.

(2) Két vagy több nemzetiségi szervezet közös jelöltet is állíthat.

59. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselő jelöléséhez a nemzetiségi névjegyzékben a választás kitűzésének napján szereplő választópolgárok öt százalékának, de legalább öt választópolgárnak az ajánlása szükséges.

(2)[84]

60. § (1)[85] A területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a fővárosban, vármegyében kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az a nemzetiségi szervezet állíthat listát, amely a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán legalább a választások tíz százalékában önállóan jelöltet állított, és amely a választópolgárok legalább két százalékának ajánlását összegyűjtötte. Kitűzött települési nemzetiségi önkormányzati választás hiányában bármely nemzetiségi szervezet állíthat listát.

61. § (1) Két vagy több nemzetiségi szervezet közös egyéni jelöltek alapján - ugyanazon szervezetek részvételével - közös listát állíthat.

(2) Egy nemzetiségi szervezet egy választókerületben csak egy - önálló vagy közös - lista állításában vehet részt.

(3) Egy listán legfeljebb háromszor annyi jelölt szerepelhet, mint a megválasztható képviselők száma.

(4) Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyére a listán soron következő jelölt lép.

62. § (1) Egy nemzetiségi szervezet csak egy nemzetiséget képviselhet.

(2) Egy személy csak egy települési, egy területi és egy országos önkormányzati jelölést fogadhat el.

63. § A választást akkor lehet megtartani, ha legalább annyi jelölt van, mint a megválasztható képviselők száma.

A szavazás

64. § (1) A választópolgár azon a településen szavazhat, amelynek nemzetiségi névjegyzékében szerepel.

(2)[86] A választópolgár

a) a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán az 51. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb három, az 51. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben legfeljebb öt települési képviselőjelöltre,

b) a területi nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy területi listára, és

c) az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán egy országos listára

szavazhat.

Az eredmény megállapítása

65. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választása eredményes, ha legalább annyi jelölt kap szavazatot, mint a megválasztható képviselők száma.

(2) Képviselők azok a jelöltek lesznek, akik az eredményes választáson a megválasztható képviselők száma szerinti legtöbb szavazatot kapják.

(3) Szavazategyenlőség esetén sorsolással kell megállapítani, hogy az egyenlő számú szavazatot elért jelöltek közül melyik szerez mandátumot.

66. § (1) A területi és országos listák a rájuk leadott szavazatok arányában szereznek mandátumot. Nem szerezhet mandátumot az a lista, amely a választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább öt százalékát - közös lista esetén legalább tíz százalékát, kettőnél több nemzetiségi szervezet által állított közös lista esetén legalább tizenöt százalékát - nem érte el.

(2) A listák által megszerzett mandátumok számát a következő eljárással kell megállapítani:

a) az (1) bekezdés alapján mandátumszerzésre jogosult listákra leadott szavazatok számát össze kell adni,

b) a kapott összeget el kell osztani a kiosztható mandátumok számával (az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszám),

c) az (1) bekezdés alapján mandátumszerzésre jogosult listákra leadott szavazatok számát listánként el kell osztani az egy mandátum megszerzéséhez szükséges szavazatszámmal,

d) minden lista annyi mandátumot szerez, amennyi a c) pont szerinti hányados egész része,

ha így a kiosztható mandátumok számánál kevesebb mandátum osztható ki, a fennmaradó mandátumokat a listák a c) pont szerinti hányadosaik törtrészének nagysága szerinti sorrendben, a nagyobbtól a kisebb törtrész felé haladva kapják meg; ha két vagy több lista hányadosának törtrésze egyenlő, és ezzel a törtrésszel mandátumhoz jutnának, de a kiosztható mandátumok száma kisebb, mint az érintett listák száma, akkor az érintett listák sorszáma szerinti sorrendben, a kisebb sorszámútól a nagyobb felé haladva kell kiosztani a mandátumot.

67. § (1) A lista által megszerzett mandátumokat a jelöltek a listán elfoglalt helyük sorrendjében szerzik meg.

(2)[87] Ha a listán kevesebb jelölt van, mint a lista által megszerzett mandátumok száma, a ki nem osztott mandátum betöltetlen marad. Eredménytelen a választás, ha a kiosztott mandátumok száma nem éri el az 51. §-ban és az 52. §-ban meghatározott képviselői helyek számának több, mint felét.

A megüresedett mandátum betöltése

68. § (1) Ha a települési nemzetiségi önkormányzati képviselő helye üresedik meg, helyére a következő legtöbb szavazatot elért jelölt lép. Az a jelölt, aki egyetlen szavazatot sem kapott, nem lehet képviselő.

(2) A területi vagy országos listán mandátumhoz jutott nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot - a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül - a listát állító nemzetiségi szervezet által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.

Az időközi választás

69. § (1) Ha a megüresedett mandátumot a 68. § szerint nem lehet betölteni, mert nincs több jelölt, a mandátum - a (2) bekezdés kivételével - a következő általános választásig betöltetlen marad.

(2) Ha a képviselők száma a képviselő-testület, közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökken, akkor az üres helyekre időközi választást kell kitűzni.

(3) Időközi választást kell kitűzni

a) ha az általános választás eredménytelen,

b) ha az általános választást követően az önkormányzat nem alakult meg,

c)[88]

d)[89]

(4)[90] Időközi választást kell kitűzni, ha a képviselő-testületet, közgyűlést feloszlatják vagy kimondja feloszlását, és a nemzetiségi önkormányzat az időközi választás költségeit megelőlegezi.

70. §[91] A fővárosi, vármegyei és az országos nemzetiségi önkormányzati képviselők időközi választásán azok a nemzetiségi szervezetek állíthatnak listát és közös listát, amelyek a megelőző általános választáson arra jogosultak voltak.

Az átalakult nemzetiségi önkormányzat

71. § (1) Az átalakult nemzetiségi önkormányzat adott nemzetiség - a fővárosi kerület kivételével bármely településen - e törvény rendelkezései szerint átalakulással létrejövő önkormányzata.

(2) Átalakult nemzetiségi önkormányzattá nyilváníthatja magát az általános vagy időközi választást követő alakuló ülésen a települési önkormányzat, ha a választás napján

a) a településen választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékében szereplő polgárok több mint fele az adott nemzetiség választói jegyzékében szerepel, és

b) a megválasztott képviselők több mint fele az adott nemzetiség jelöltjeként indult a települési önkormányzati választáson.

(3) Az átalakult nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi önkormányzati jogait és kötelezettségeit, feladat- és hatáskörét e törvény állapítja meg, helyi önkormányzati jogaira és kötelezettségeire feladat- és hatáskörére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései irányadók. A helyi önkormányzati képviselő választáson megválasztott polgármester jogállását az átalakulás ténye nem érinti, az átalakult nemzetiségi önkormányzat feladatellátását a képviselő-testület és szervei - a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, az önkormányzati hivatal és a jegyző - biztosítja.

72. § (1) Ha a településen nemzetiségi önkormányzatot is választottak, a polgármester a helyi önkormányzati általános választást követően a települési önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének alakuló ülését megelőző időpontra hívja össze.

(2) Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete az alakuló ülésén átalakulásról határozott, a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete nem alakulhat meg. Ha a települési önkormányzat képviselő-testülete az időközi választást követő alakuló ülésén dönt az átalakulásról, a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének megbízatása szünetel.

(3) Ha az átalakult nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületében a nemzetiségi jelöltként megválasztott képviselők aránya a 71. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt arány alá csökken, a képviselő-testület kizárólag a települési önkormányzat képviselő-testületeként működik tovább. Ebben az esetben

a) a helyi választási bizottság elnöke harminc napon belüli időpontra összehívja a meg nem alakult nemzetiségi települési önkormányzat alakuló ülését,

b) a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete megbízatásának szünetelése véget ér, vagy

c) megválasztott települési nemzetiségi önkormányzat hiányában a nemzetiségi önkormányzat megszűnik.

A nemzetiségi önkormányzat, a képviselő-testület megbízatásának keletkezése és megszűnése

73. § A nemzetiségi önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés megbízatása a képviselő-testület, közgyűlés megalakulásával kezdődik.

74. § (1) A nemzetiségi önkormányzat megszűnik, ha

a) az általános választást az 56. §-ban foglalt feltételek hiányában nem lehet kitűzni, az általános választás napján,

b) az időközi választást az 56. §-ban foglalt feltételek hiányában nem lehet kitűzni, a választási bizottság e tényt megállapító határozatának jogerőre emelkedése napján,

c) az általános vagy az időközi választáson nincs elég jelölt, a szavazás napjaként kitűzött napon,

d) az időközi választás eredménytelen, a választási bizottság határozatának jogerőre emelkedése napján,

e) az időközi választáson megválasztott képviselő-testület, közgyűlés határidőben nem tartja meg alakuló ülését, a határidő lejártát követő napon.

f)[92] a képviselő-testületet, közgyűlést feloszlatták vagy kimondta feloszlását, és a nemzetiségi önkormányzat az időközi választás költségeit nem előlegezi meg, a feloszlatás vagy feloszlása kimondásának napján.

(2) Ha a nemzetiségi önkormányzat megszűnik, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására csak a következő általános választáson kerülhet sor.

75. § (1) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének megbízatása a nemzetiségi önkormányzati képviselők következő általános választásának napjáig tart.

(2)[93] A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének, közgyűlésének megbízatása megszűnik

a) ha a testület megbízatása lejárt,

b) a nemzetiségi önkormányzat megszűnése napján,

c) a képviselők számának a testület működéséhez szükséges létszám alá csökkenése napján,

d) - a 69. § (4) bekezdésében foglaltak alapján - a testület feloszlatása, feloszlásának kimondása miatti időközi választás napján.

A nemzetiségi önkormányzat jogállása, jogai és kötelezettségei

76. § (1) A nemzetiségi önkormányzati jogok a nemzetiséghez tartozó választópolgárok közösségét illetik meg, akik ezeket a jogaikat törvényben meghatározott módon, választott képviselőik útján gyakorolják.

(2) A nemzetiségi önkormányzati jogok - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - minden nemzetiségi önkormányzat tekintetében egyenlőek. A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre eltérő lehet.

(3) A nemzetiségi önkormányzat jogi személy. A nemzetiségi önkormányzati feladat- és hatáskörök a nemzetiségi önkormányzat testületét illetik meg, a nemzetiségi önkormányzatot az elnök képviseli. A települési nemzetiségi önkormányzat testülete a képviselő-testület, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzat testülete a közgyűlés.

(4) A nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.

(5) A helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok között nincs alá-fölérendeltségi viszony.

77. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete a feladat- és hatáskörét a szerveire (elnök, bizottság, országos szint esetében hivatal), valamint - törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.

(2) A nemzetiségi önkormányzat testülete az átruházott hatáskör tekintetében utasítást adhat a hatáskör gyakorlásához, és e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható át.

(3)[94] Egyes, a közgyűlés szervezeti és működési szabályzatában meghatározott, e törvény szerinti kötelező közfeladatok ellátásának felügyeletére az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése tanácsnokot választhat.

A megválasztható tanácsnokok száma:

a) két fő, ha a közgyűlés létszáma tizenöt vagy huszonhárom fő,

b) három fő, ha a közgyűlés létszáma harmincegy fő,

c) négy fő, ha a közgyűlés létszáma harminckilenc fő,

d) öt fő, ha a közgyűlés létszáma negyvenhét fő.

(4)[95] A tanácsnok részére a közgyűlés - a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére, a nemzetiségi közfeladat-ellátás veszélyeztetése nélkül - a bizottsági elnököt megillető tiszteletdíjat és egyéb juttatást állapíthat meg.

78. § (1) Nemzetiségi önkormányzatnak e törvény állapíthat meg kötelező feladat- és hatáskört, ezzel egyidejűleg a kötelező feladat- és hatáskör ellátásához az Országgyűlés biztosítja az azzal arányban álló forrást és eszközrendszert.

(2) A nemzetiségi önkormányzatok a feladat- és hatáskörükbe tartozó nemzetiségi közügyekben - a törvény keretei között - önállóan vagy más szervekkel együttesen járhatnak el.

(3) A nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi közügyek intézése során feladat- és hatáskörében eljárva határozatot hoz, önállóan igazgat, tulajdona tekintetében tulajdonosként jár el, önállóan megalkotja költségvetését és ezen alapuló költségvetési gazdálkodást folytat.

A nemzetiségi önkormányzat együttműködése az állami és a helyi önkormányzati szervekkel

79. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében jogosultak az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező állami és önkormányzati szervek eljárásának kezdeményezésére, azoktól tájékoztatást kérhetnek, részükre javaslatot tehetnek. A kezdeményezés joga magában foglalja az állami, önkormányzati fenntartású (tulajdonban levő) intézmények működésével kapcsolatos, a nemzetiségek jogait sértő gyakorlat megszüntetésének, jogszabály vagy egyedi döntés megváltoztatásának, visszavonásának kezdeményezését is.

(2) A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv vezetője az (1) bekezdés szerinti kezdeményezésről a kézhezvételétől számított harminc, testületi szerv esetén hatvan napon belül köteles érdemben határozni, illetve harminc - jogalkotással összefüggő kérdésben negyvenöt - napon belül érdemben nyilatkozni. Ha a megkeresett szerv vezetője a megkeresés tárgyát illetően nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, köteles a megkeresést három napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez áttenni.

(3)[96] Ha a megkeresett állami vagy önkormányzati szerv a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a nemzetiségi önkormányzat jogosult a felettes szerv vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal soron kívüli eljárását kezdeményezni. A soron kívüli eljárás eredményéről legkésőbb harminc napon belül tájékoztatni kell a kezdeményezőt.

(4) Ha a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a helyi önkormányzatnak vagy szervének döntése szükséges, a nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, valamint a kezdeményezés benyújtásától számított harminc, testületi döntés esetén hatvan napon belül döntést hozni.

(5)[97] Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához szükséges (4) bekezdés szerinti döntés nem születik meg az ott meghatározott határidőben, a nemzetiségi önkormányzat a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárását kezdeményezheti. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is közigazgatási pert indíthat.

80. § (1)[98] A települési önkormányzat, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja, biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak saját székhelyén havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;

c)[99] a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, valamint a testületi ülések jegyzőkönyvei esetében, továbbá a jegyzőkönyvek benyújtásában való közreműködés és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;

d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátása;

f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és

g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.

(2)[100] Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítése érdekében a helyi önkormányzat az erre vonatkozó írásbeli kezdeményezés kézhezvételétől számított harminc napon belül biztosítja a rendeltetésszerű helyiséghasználatot. A települési önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzattal, a területi önkormányzat a területi nemzetiségi önkormányzattal a helyiséghasználatra, a további feltételek biztosítására és a feladatok ellátására vonatkozóan közigazgatási szerződésben megállapodik. A megállapodást szükség szerint, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell

a) a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, valamint a költségvetéssel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével, továbbá a helyi nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, a felelősök konkrét kijelölésével,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatosan a helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, továbbá a felelősök konkrét kijelölését,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásának a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségeket,

d)[101] a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályaival, a belső ellenőrzéssel, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket.

(4)[102] A helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat megállapodásában rögzíteni kell, hogy a jegyző vagy annak - a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő - megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, továbbá a nemzetiségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt annak ülésén és azon kívül is a nemzetiségi önkormányzat működését érintően.

(5) Önkormányzati működésen értendő a testületi üléseken és a közmeghallgatáson túl, a bizottságok működése, a tisztségviselői és képviselői megbízatás ellátása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló rendezvények megtartása is.

(6)[103] Ha a (2)-(4) bekezdés szerinti megállapodás megkötésére határidőben nem kerül sor, a fővárosi és a vármegyei kormányhivatal eljárást folytat le, ennek keretében egyeztetést tart a felek között. Az egyeztetés eredménytelensége esetén a nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közigazgatási pert indíthat.

81. § (1)[104] Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok, különösen a kollektív nyelvhasználat, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő helyi önkormányzati határozatot a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértésével hozhatja meg.

(1a)[105] A nemzetiségi önkormányzat részére az (1) bekezdésben biztosított egyetértési joggal kapcsolatban, a nyilatkozat megtételére - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - harminc nap áll rendelkezésre. A határidő - bármely érdekeltnek a másik félhez intézett nyilatkozata alapján - egy alkalommal további tizenöt nappal meghosszabbodik. A határidő jogvesztő. Ha a nemzetiségi önkormányzat a nyitva álló határidőben nem nyilatkozik, a másik fél az egyetértési nyilatkozat pótlása iránt közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli.

(1b)[106] Ha az (1) bekezdésben meghatározott kérdéskörökben a nemzetiségi önkormányzat egyetértését nem kérték ki vagy nyilatkozatának tartalmát figyelmen kívül hagyták, a nemzetiségi önkormányzat - a határozatról való tudomásszerzést követő harminc napon belül - közigazgatási pert indíthat. A perköltséget a felperes viseli.

(2)[107] A nemzetiségi intézmények esetében:

a)[108] a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény hatálya alá tartozó vezetőinek megbízására (vezetői megbízás visszavonására),

b) a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó vezető állású munkavállalói munkaszerződésének megkötéséhez (megszüntetéséhez)

- ha nem az adott nemzetiség önkormányzata gyakorolja a megbízási, illetve munkáltatói jogot -, valamint a nemzetiséghez tartozók oktatási és kulturális önigazgatására is kiterjedő fenntartói döntés meghozatalára csak az adott nemzetiség önkormányzata egyetértésével, egyházi köznevelési intézmény vagy egyházi felsőoktatási intézmény esetében az adott nemzetiség önkormányzata véleményének kikérésével kerülhet sor. Érintett települési nemzetiségi önkormányzat hiányában az érintett területi, ennek hiányában az országos önkormányzat, ennek hiányában az adott nemzetiség helyi egyesületeinek véleményét ki kell kérni.

82. §[109] (1)[110] Ha a 81. § szerinti tárgykörökben a helyi önkormányzat rendeletet alkot, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal a nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére vizsgálja a rendeletet, és megteszi a szükséges törvényességi felügyeleti intézkedést. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a települési és területi nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is indítványozhatja az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát.

(2)[111] Ha jogszabály az e törvényben meghatározott tárgykörökön túl egyéb tárgyban ír elő együttműködési kötelezettséget, és a feladatkörében eljáró állami, önkormányzati szerv, egyházi jogi személy az előírt egyetértés, vélemény hiányában valósítja meg közigazgatási cselekményét, vagy vélemény hiányában alkot jogszabályt, az érintett nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére a felettes szerv, illetve a fővárosi és vármegyei kormányhivatal a döntést megvizsgálja, és megteszi a szükséges intézkedéseket. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül is közigazgatási pert indíthat, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát indítványozhatja. A keresetlevél benyújtásának halasztó hatálya van.

(3) Az egyetértési és a véleményezési jog jogosultja jogait az ez irányú kezdeményezés kézhezvételétől vagy az egyéb módon történő tudomására jutásától számított harminc napon belül gyakorolhatja. E határidő elmulasztása jogvesztő. Az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának nyilatkozatáról, a nyilatkozat elmulasztásáról a döntéshozót az előterjesztőnek a döntést megelőzően tájékoztatnia kell.

83. §[112] Az e törvény által meghatározott nemzetiségi jogok védelmében, különösen a helyi kollektív nyelvhasználat, az oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás tárgyában folyó hatósági eljárásokban az adott nemzetiség területileg illetékes települési nemzetiségi önkormányzatát, ennek hiányában területi, ennek hiányában országos önkormányzatát az - általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény által meghatározott rendben - ügyféli jogállás, e körben nyilatkozattételi és jogorvoslati jogosultság illeti meg.

84. § (1) A nemzetiségi önkormányzatok testületei megállapodás alapján a feladat- és hatáskörüket - az általuk képviselt nemzetiséggel azonos (vagy attól eltérő) nemzetiségi önkormányzatra kölcsönösen átruházhatják.

(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) Az átadó és az átvevő önkormányzat, valamint az érintett országos nemzetiségi önkormányzat, önkormányzatok (kivéve, ha az országos szint maga az átvevő) közigazgatási szerződésben állapodnak meg. A megállapodás kötelezően tartalmazza, hogy a megállapodással egyidejűleg[113]

a) a megállapodás tárgyát képező feladat- és hatáskört az átvevő az átadótól átveszi,

b) az átadó az ellátandó feladat- és hatáskör ellátásával arányban álló anyagi, tárgyi és pénzügyi feltételeket az átvevő rendelkezésére bocsátja,

c) az átvevő tudomásul veszi, hogy az átadó - ha a feladat ellátása nehézségbe ütközik - az országos önkormányzat egyetértésével, egyoldalú nyilatkozattal visszavonhatja az átadott feladat- és hatáskört; ez esetben az átvevő az átvett vagy annak helyébe lépő vagyont, vagyonrészt - átadáskori értékben - az eredeti átadó rendelkezésére köteles bocsátani,

d) az átadó és az átvevő tudomásul veszi, hogy ha bármely okból ellehetetlenül a megállapodás tárgyát képező kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátása, a hatáskört az a területileg illetékes helyi önkormányzat gyakorolja tovább, amely a jogszabály előírásai szerint köteles azt ellátni.

(4) A megállapodás kötelező melléklete az átvétel pénzügyi megalapozottságát igazoló dokumentáció.

(5) Intézmény fenntartói jogának a nemzetiségi önkormányzat által történő átvétele nem eredményezheti az átvétel előtti szolgáltatások színvonalának romlását, a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek csökkenését.

(6)[114] A (3) bekezdés szerinti megállapodás végrehajtásával kapcsolatban a megállapodás résztvevői között felmerült vitáról a fővárosi és vármegyei kormányhivatal a felek erre irányuló kezdeményezésétől számított tizenöt munkanapon belül egyeztetést tart. Ha az egyeztetés során harminc munkanapon belül nem jön létre megegyezés, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti jogkörében jár el.

85. § A 83-84. § rendelkezései nem vonatkoznak a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása keretében történő intézményfenntartói jog átvételére.

86. § A 79-84. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandóak minden, az e törvény által eltérően nem szabályozott együttműködési kötelezettségre.

A nemzetiségi önkormányzat működése

87. § (1)[115] A nemzetiségi önkormányzat testületének alakuló ülését az illetékes választási bizottság elnöke a választás eredményének jogerőre emelkedését követő tizenöt, országos nemzetiségi önkormányzat esetében harminc napon belüli időpontra hívja össze.

(2)[116] Az alakuló ülés összehívására legfeljebb további két ízben, a választás eredményének jogerőre emelkedésétől számított harminc, országos nemzetiségi önkormányzat esetében negyvenöt napon belüli időpontra kerülhet sor.

(3) Ha az alakuló ülés határidőben nem kerül megtartásra, időközi választást kell kitűzni.

(4) Az időközi választást követő alakuló ülés összehívására az (1)-(2) bekezdés szerinti rendben kerül sor.

(5) Az alakuló ülést a jelenlévő legidősebb nemzetiségi önkormányzati képviselő mint korelnök vezeti a képviselő-testület, közgyűlés elnökének megválasztásáig.

88. § (1)[117] Az alakuló ülésen a nemzetiségi önkormányzat a testületének tagjai közül megválasztja az önkormányzat elnökét, elnökhelyettesét, bizottsága tagjait, megalkotja szervezeti és működési szabályzatát, dönt a tiszteletdíjakról, illetményekről. Az országos önkormányzat egy-négy elnökhelyettest választ.

(2) Az alakuló ülés akkor tekinthető megtartottnak, ha a tisztségviselők, de legalább az elnök megválasztására sor került.

88/A. §[118] A nemzetiségi önkormányzat működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. A szervezeti és működési szabályzat legalább az alábbiakról rendelkezik:

a) a nemzetiségi önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről, telephelyéről, elérhetőségéről;

b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról;

c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről, nyelvhasználatáról;

d) a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről;

e) a nyilvánosság biztosításáról;

f) a döntéshozatalról és a szavazás módjáról;

g)[119] a nemzetiségi önkormányzat ülésének jegyzőkönyvéről, vezetésének nyelvéről, valamint fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak való megküldéséről;

h) a közmeghallgatásról;

i) a nemzetiségi önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól;

j) a nemzetiségi önkormányzat bizottságairól, működésük szabályairól;

k) a helyi önkormányzattal vagy annak szerveivel való kapcsolattartás módjáról.

89. §[120] A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése szükség szerint, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú, de évente legalább négy ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni

a) a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint egynegyede (települési szint esetében legalább két képviselő),

b) a nemzetiségi önkormányzat bizottsága, vagy

c)[121] a fővárosi és vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére, amennyiben az indítvány tartalmazza a testületi ülés összehívásának indokát, napirendjét és helyszínét, továbbá

d) a közigazgatási szerv megkeresésére, amennyiben az indítvány a nemzetiségi önkormányzat egyetértésének, véleményének vagy állásfoglalásának beszerzésére irányul.

90. §[122] Az ülést az elnök hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az elnökhelyettes, több elnökhelyettes esetén az elnök által írásban kijelölt elnökhelyettes gyakorolja. Az elnöki és az elnökhelyettesi tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén, illetve kijelölt elnökhelyettes hiányában a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik az ülések összehívásának és vezetésének módjáról.

91. § (1) A testület ülése nyilvános.

(2) A testület zárt ülést tart a következő ügyekben:

a) összeférhetetlenségi,

b)[123] méltatlansági,

c) kitüntetési ügy tárgyalásakor,

d) vagyonnyilatkozati eljárás és

e) fegyelmi büntetés kiszabása során.

(3) A testület zárt ülést tarthat az érintett kezdeményezése alapján

a) választás,

b) kinevezés,

c) felmentés,

d) vezetői megbízás, megbízás visszavonása,

e) fegyelmi eljárás megindítása,

f) állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(4) A testület zárt ülést rendelhet el, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.

(5) A testület zárt ülést tart, ha az e törvényben meghatározott eseteken túl törvény az ügyet érintően a nyilvánosságot kizárja.

(6) A zárt ülésen a nemzetiségi önkormányzat tagjai, települési szint esetén a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja), az országos szint esetén országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Az érintett meghívását törvény kötelezővé teheti.

92. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete akkor határozatképes, ha az ülésen, és az adott döntés meghozatalánál a nemzetiségi önkormányzati képviselők több mint a fele jelen van. A határozatképesség megállapítása során a jelenlévő érintettet, a döntéshozatalból kizárt képviselőt, továbbá a be nem töltött képviselői helyet a jelenlévők létszámába be kell számítani. A javaslat elfogadásához

a) egyszerű többséget igénylő döntés esetén a döntéshozatalnál jelenlévő,

b) minősített többséget igénylő döntés esetén a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(1a)[124] Az (1) bekezdésben foglaltak mellett a képviselői megbízatás megszűnésével összefüggő, a 102. § (2) bekezdése szerinti döntéshozatal során a jelenlévők létszámába be kell számítani - jelenlététől függetlenül - az érintett képviselőt is.

(2) Az előírt támogatottság hiányában az előterjesztett javaslat elutasítottnak tekintendő.

(3) A képviselő-testület, közgyűlés a törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel hozza meg a döntését.

(4) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése minősített többséggel dönt

a) szervezete és működése részletes szabályairól,

b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezéséről, jelképeiről, az általa képviselt nemzetiség ünnepeiről,

c) vagyonleltáráról, törzsvagyona köréről és a tulajdonát képező, vagy az állam, helyi önkormányzat, vagy más nemzetiségi önkormányzat által használatába adott vagyon (vagyon elemek) használatának szabályairól,

d) gazdálkodó és más szervezet alapításáról, megszüntetéséről, átalakításáról, vagy az ezekben való részvételről,

e) önkormányzati társulás létrehozásáról vagy társuláshoz való csatlakozásról,

f) feladat- és hatáskör átvételéről,

g) arról, amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg.

93. § (1) A testület a határozatait nyílt szavazással hozza. Az elnök név szerinti szavazást rendel el a jelenlévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére. A nyílt szavazás módjára és rendjére a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése nyílt szavazására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak.

(2) Zárt ülésen tárgyalt ügyekben titkos szavazás is tartható, a jelen lévő képviselők több mint a felének kezdeményezésére.

94. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testületének döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettségét. A kizárásról az érintett képviselő kezdeményezésére vagy bármely más nemzetiségi önkormányzati képviselő javaslatára a testület dönt. A kizárt képviselő a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályok nem alkalmazhatóak a nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének megválasztására, továbbá a bizottságok létrehozására, bizottsági tisztségviselők megválasztására.

95. § (1)[125] A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülésen használt tárgyalási nyelven vagy - testületi döntés alapján - magyar nyelven kell elkészíteni. A jegyzőkönyv közokirat.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) a testületi ülés helyét és

b) időpontját;

c) a megjelent nemzetiségi önkormányzati képviselők nevét, az ülésről történő távozásuk időpontját;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, illetve az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személy (jegyző vagy megbízottja) jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

(3)[126] A jegyzőkönyvet az ülést levezető elnök és a testület által a képviselők közül kijelölt jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá. A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt munkanapon belül megküldi a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak, valamint a helyi önkormányzat által a 80. § szerinti megállapodásban megjelölt személynek.

(4) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése és bizottsága ülésének jegyzőkönyve részét képezi az ülésre szóló meghívó, a közmeghallgatásról szóló közlemény és az előterjesztések.

96. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testületi ülésére készült előterjesztések és jegyzőkönyvek - a zárt ülésre készült előterjesztések és jegyzőkönyvek kivételével - megtekinthetőek. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi, közgyűlési határozat nyilvános.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül. A külön törvény szerinti közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. E jegyzőkönyv készítésére egyebekben a nyilvános ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

97. §[127] (1) A települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete évente legalább egyszer, a szervezeti és működési szabályzatban szabályozott rendben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.

(2) A közmeghallgatás a képviselő-testület olyan ülése, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi nemzetiségi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(3) A képviselő-testület a közmeghallgatás időpontját legalább tizenöt nappal korábban - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott módon - közzéteszi.

(4)[128] A közmeghallgatás a helyi lakosság, valamint a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek személyes megjelenése nélkül,

a) lehetőség szerint a különböző helyszínen jelen lévők között, egy időben, valós idejű kommunikációt lehetővé tévő, kép és hang egyidejű továbbítására alkalmas elektronikus hírközlő eszköz útján, illetve

b) a honlapon való közzététel útján

is megtartható. A közmeghallgatás időpontját megelőzően lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintettek írásban is észrevételeket tehessenek és kérdéseket tehessenek fel. Az elhangzott, illetve az írásban megfogalmazott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül ebben az esetben is választ kell adni. A képviselő-testület a közmeghallgatás eredményessége érdekében minden alkalmas eszközt - így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, hirdetményi vagy közösségi felületeket - is igénybe vehet.

98. § (1)[129] A nemzetiségi önkormányzat testülete a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.

(2)[130]

A nemzetiségi önkormányzati képviselő

99. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő mint a nemzetiségi önkormányzat testületének tagja, nemzetiségi ügyekben az adott nemzetiség érdekeit képviseli. Részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi döntéseinek előkészítésében, a döntésben és a végrehajtás megszervezésében.

(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása, jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, jogai és kötelezettségei a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

100. §[131] A nemzetiségi önkormányzati képviselő és a nemzetiségi települési önkormányzati képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen - választása szerint - anyanyelvén vagy magyarul, vagy mindkét nyelven a 155. § szerinti szöveggel - választása szerint - esküt vagy fogadalmat tesz, és erről okmányt ír alá. A nemzetiségi önkormányzati képviselő az eskü vagy fogadalom letételét megelőzően is gyakorolja képviselői jogait. Amennyiben a települési nemzetiségi önkormányzati képviselő tagja a területi vagy az országos nemzetiségi önkormányzatnak is, a területi vagy az országos testület előtt is esküt vagy fogadalmat tesz.

101. § (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő

a) a testületi ülésen az elnöktől, elnökhelyettestől, a bizottság elnökétől, a helyi önkormányzat jelen lévő képviselőjétől nemzetiségi önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen szóban, vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni,

b) kérésére írásbeli hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, kérésére véleményét szó szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben,

c) megbízás alapján képviselheti a nemzetiségi önkormányzat testületét,

d) köteles részt venni a testület munkájában,

e)[132] megbízatásának ideje alatt legalább egy alkalommal köteles részt venni a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által szervezett ingyenes képzésen.

(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a nemzetiségi önkormányzati testület téríti meg, aminek alapján a képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A testület átalányt is megállapíthat.

(3)[133] A nemzetiségi önkormányzati képviselő a testületi üléseken jelnyelvet, illetve az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhat.

102. § (1)[134] A nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnik

a) a megválasztását követő általános nemzetiségi önkormányzati választás napján, jelöltek hiányában elmaradt választás esetén az időközi választás napján,

b) a 87. § (3) bekezdésében foglaltak alapján kiírt időközi választás napján,

c) választójogának elvesztésével,

d) összeférhetetlenségének kimondásával,

e) méltatlanság megállapításával,

f) a 103. § (2) bekezdése szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásával,

g) lemondással,

h) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatásával,

i) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlásával,

j) ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő annak az ülésnek az időpontjától számítva, amelyről első ízben távol maradt, egy éven át nem vesz részt a képviselő-testület, közgyűlés ülésén,

k) a képviselő halálával.

(2)[135] Az (1) bekezdés c)-f) és j) pontja esetén a képviselő-testület, közgyűlés határozatban állapítja meg a képviselői megbízatás megszűnését. Határozatát a döntéshozatalt követő munkanapon megküldi[136]

a) az érintett képviselőnek,

b) a választási bizottságnak és

c)[137] a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak.

(3) A képviselő a képviselő-testület, közgyűlés ülésén jelentheti be lemondását. A lemondást és a megbízatás megszűnésének időpontját az ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(4) A képviselő lemondhat a képviselő-testülethez, közgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával is, melyet a képviselő-testület, közgyűlés elnökének ad át vagy juttat el. Az írásbeli nyilatkozatot a képviselő-testület, közgyűlés következő ülésén ismertetni kell.

(5) A lemondás nem vonható vissza.

(6) A képviselő megbízatása megszűnik:

a) a képviselő által meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában

b) a lemondás bejelentésének vagy az írásbeli nyilatkozat átvételének napján.

(7)[138] A képviselő-testület, közgyűlés szóbeli lemondás esetén a képviselő-testület, közgyűlés ülését követő munkanapon, írásbeli lemondás esetén a lemondás átvételét követő munkanapon, az írásbeli lemondás másolatának megküldésével tájékoztatja a választási bizottságot.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

103. §[139] (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselő a megválasztásától számított harminc napon belül, majd ezt követően minden év január 31-ig a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házastársának vagy élettársának, valamint gyermekének az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.

(2)[140] A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - a képviselő nem gyakorolhatja képviselői jogait, és nem részesülhet tiszteletdíjban, természetbeni juttatásban, költségtérítésben. Amennyiben a képviselő kilencven napon belül nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének, nemzetiségi önkormányzati képviselői megbízatása megszűnik.

(3)[141] A vagyonnyilatkozatot a helyi nemzetiségi önkormányzatok esetén a jegyző, az országos nemzetiségi önkormányzatok esetén a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság vagy legalább két képviselő tartja nyilván. A vagyonnyilatkozat ellenőrzését a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság vagy legalább két képviselő önállóan végzi. A kijelölt képviselő vagyonnyilatkozatát a másik kijelölt képviselő ellenőrzi. Az ellenőrzést végzők kérelmére a jegyző az általa őrzött vagyonnyilatkozatot haladéktalanul kiadja. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának vagyonnyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrzést végzők tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat ellenőrzésére kijelölt bizottságnál vagy a kijelölt képviselőknél bárki írásban kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság vagy a kijelölt képviselők a soron következő ülésén tájékoztatják a képviselő-testületet, közgyűlést.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során felhívásra a képviselő köteles a saját, illetve hozzátartozója vagyonnyilatkozatával feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.

(6) A nemzetiségi önkormányzat hatásköréből nem ruházható át a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés.

(7) A nemzetiségi önkormányzat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást zárt ülés keretében tárgyalja meg.

A nemzetiségi önkormányzat bizottságai

104. §[142] (1)[143] A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése három tagból vagy öt tagból álló bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelezően létrehozandó bizottsága a pénzügyi bizottság.

(2)[144] A három tagból álló bizottság legalább egy képviselője a nemzetiségi önkormányzat képviselője, az öt tagból álló bizottság legalább két képviselője a nemzetiségi önkormányzat képviselője.

(3) A bizottság a feladatkörében előkészíti a testület döntését. A nemzetiségi önkormányzat testülete által ráruházott hatáskörben döntést hoz, e jogkörében hozott döntéseit a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése felülvizsgálhatja.

(4) A bizottságot a nemzetiségi önkormányzat elnökének vagy bármely bizottsági tag indítványára össze kell hívni.

(5) A bizottság működésére, határozatképességére, döntéshozatalára a nemzetiségi önkormányzati testület működésének, döntéshozatalának szabályait kell alkalmazni.

(6) A nemzetiségi önkormányzat elnöke nem lehet a bizottság elnöke és a bizottság tagja sem. A bizottság tagjainak száma három fő, az országos nemzetiségi önkormányzati bizottság tagjainak száma legfeljebb öt fő.

(7) A nemzetiségi önkormányzat elnöke felfüggesztheti a bizottság döntését, ha az ellentétes a nemzetiségi önkormányzat testületének határozatával, vagy sérti a nemzetiségi önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a nemzetiségi önkormányzat testülete a soron következő ülésén határoz.

(8) A bizottság nem képviselő tagjaira a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettese és tagja

105. § (1)[145] Az alakuló ülésen a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése a tagjai közül társadalmi megbízatású elnököt, az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású elnökhelyettest választ. Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású elnököt és elnökhelyetteseket is választhat. Az országos nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti az elnöki, elnökhelyettesi tisztség betöltésének módját.

(2)[146] A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke a települési önkormányzat képviselő-testületi, közgyűlési és bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz részt. A területi nemzetiségi önkormányzat elnöke a vármegyei önkormányzat képviselő-testületi, bizottsági ülésén tanácskozási joggal vesz részt. Az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi, közgyűlési ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

(3)[147] A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joga gyakorlása során javaslatot tehet a helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására. A helyi önkormányzati képviselő-testület, közgyűlés, bizottság soron következő ülésén köteles a javaslatot, kezdeményezést megtárgyalni, a tárgyban döntést hozni, és annak eredményéről a kezdeményezés, javaslat benyújtásától számított negyvenöt napon belül értesíteni a nemzetiségi önkormányzatot.

(3a)[148] Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ügy megtárgyalására nem kerül sor, a nemzetiségi önkormányzat - a mulasztásról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül - a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti eljárását kezdeményezheti. A nemzetiségi jogok sérelmére hivatkozással a nemzetiségi önkormányzat közigazgatási pert indíthat.

(4) A nemzetiségi önkormányzat elnöke a (3) bekezdésben foglaltakon túl jogosult

a) felvilágosítást kérni a képviselő-testület, közgyűlés szerveitől a nemzetiség helyzetét érintő, önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyekben;

b) feladata ellátásához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést igényelni a képviselő-testület szerveitől;

c) kezdeményezni, hogy a képviselő-testület, közgyűlés saját hatáskörben tegye meg a szükséges intézkedéseket, hatáskör hiányában kezdeményezze a hatáskörrel rendelkező szerv intézkedését a nemzetiséget e minőségében érintő ügyekben.

(5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése vagy annak szerve a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségei teljesítése során

a) a testületi döntést igénylő kezdeményezést a soron következő testületi ülésen érdemben megtárgyalja, a nemzetiségi önkormányzat elnökének hozzászólását az ülésről készített jegyzőkönyvben rögzíti, és a testületi döntéséről írásban értesíti;

b) a felvilágosítás-kérés, kezdeményezés alapján - annak kézhezvételétől számított harminc napon belül - írásban, az ügy érdemében tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzat elnökét a megtett intézkedésről.

A nemzetiségi önkormányzat tisztségviselőjének és tagjának összeférhetetlensége

106. § (1)[149] Nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, politikai felsővezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt vezető főispán, a területi vagy helyi államigazgatási szervnek az a kormánytisztviselője, akinek feladatkörébe az adott települési, területi nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, és illetékessége a helyi nemzetiségi önkormányzatra kiterjed, a területileg illetékes helyi önkormányzat jegyzője, főjegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottja, a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál a helyi nemzetiségi önkormányzatnál a helyi nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője.

(2) Nem lehet az átalakult nemzetiségi önkormányzat elnöke: aki nem lehet a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, továbbá aki összeférhetetlen a helyi önkormányzat polgármesterére vonatkozó szabályozás alapján.

(3)[150] Nem lehet az országos nemzetiségi önkormányzat elnöke a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság tagja, az alapvető jogok biztosa és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, politikai felsővezető, központi államigazgatási szerv kormánytisztviselője, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke és a pénzügyi békéltető testületi tag, továbbá a Magyar Nemzeti Bank fizetési, elszámolási, és értékpapír-elszámolási rendszerek felvigyázásával, a makroprudenciális politika kialakításával, a szanálási hatósági feladatok ellátásával és a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletével kapcsolatos feladatköréhez kapcsolódó feladatot ellátó alkalmazottja, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt vezető főispán, a területi vagy helyi államigazgatási szervnek az a kormánytisztviselője, akinek feladatkörébe az adott nemzetiségi önkormányzatot érintő ügyek tartoznak, helyi önkormányzat jegyzője, polgármesteri vagy közös önkormányzati hivatalának köztisztviselője, bíró, ügyész, közjegyző, bírósági végrehajtó, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagja, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal foglalkoztatottja, a területfejlesztési tanács munkaszervezetének tagja, az, aki ugyanannál az országos nemzetiségi önkormányzatnál az országos nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény, gazdasági társaság vezetője, vezető tisztségviselője, az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal munkavállalója, vagy a hivatallal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy.

(4)[151] Az elnök az összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, illetve az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszüntetni. Amennyiben a külön jogszabály szerint nem lehetséges az összeférhetetlenség alapjául szolgáló jogviszony megszüntetése, az elnök a jogviszony megszüntetéséről szóló, az arra jogosult által megerősített nyilatkozatát a képviselő-testület, közgyűlés elé terjeszti és egyidejűleg megküldi a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak.

(5)[152] Ha az elnök a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, bármely képviselő indítványára a képviselő-testület, közgyűlés a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő harminc napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget. A képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon az elnöknek és a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak kézbesíteni kell.

(6)[153] Az elnök az összeférhetetlenségét vagy a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi, közgyűlési határozatot a határozat közlését követő tizenöt napon belül közigazgatási perben támadhatja meg.

(7)[154] A bíróság tanácsban jár el. Az ítélet ellen nincs helye perújításnak.

(8)[155] A fővárosi és vármegyei kormányhivatal közigazgatási pert indíthat az elnök összeférhetetlenségének kimondása iránt, ha a képviselő-testület, közgyűlés nem dönt az összeférhetetlenségről, vagy döntése jogszabálysértő.

(9)[156] Az (1)-(8) bekezdés szerinti rendelkezéseket az elnökhelyettesre és a nemzetiségi önkormányzati képviselőre is alkalmazni kell azzal, hogy nemzetiségi önkormányzati képviselő esetében nem minősül összeférhetetlenségi oknak, ha a nemzetiségi önkormányzati képviselő ugyanannál a nemzetiségi önkormányzatnál a nemzetiségi önkormányzat által létesített vagy fenntartott intézmény vezetője.

(10)[157]

(11)[158] Az országos nemzetiségi önkormányzat főállású elnöke, elnökhelyettese tudományos, oktatói, lektori, szerkesztői, művészeti, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más kereső foglalkozást nem folytathat, és e tevékenységet nem végezheti gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, egyéb tevékenységéért díjazást nem fogadhat el.

(12)[159] Az (1)-(11) bekezdéstől eltérően nem minősül összeférhetetlenségi oknak az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítése, fenntartása, e szolgálati viszony alapján díjazás elfogadása.

A méltatlanság

107. § (1)[160] Méltatlanság miatt a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése megszünteti annak az önkormányzati képviselőnek a megbízatását,

a) akinek az állammal szemben - a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően - nem rendezi,

b) akinek a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján a felszámolás során ki nem elégített követelésekért a bíróság jogerősen megállapította a felelősségét, és a bírósági határozat szerinti helytállási kötelezettségét nem teljesítette,

c)[161] akit megbízatásának ideje alatt - a mentesítésre tekintet nélkül - szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélnek,

d) aki a valóságnak nem megfelelő vagyonnyilatkozatot tett.

(2)[162] A képviselő köteles az (1) bekezdés b)-c) pontban foglaltakról, a jogerős ítélet kézhezvételétől, illetve az (1) bekezdés a)-c) pontban foglaltak beálltától számított három napon belül tájékoztatni a képviselő-testületet, közgyűlést, az illetékes választási bizottságot és a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt.

(3)[163] A nemzetiségi önkormányzati képviselő megválasztásától számított harminc napon belül kérelmezi felvételét az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba (a továbbiakban: adatbázis). A nemzetiségi önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvételére irányuló kérelme benyújtásának hónapját követő hónap utolsó napjáig a képviselő-testületnél, közgyűlésnél igazolja az adatbázisba való felvételének megtörténtét. Amennyiben az állami adóhatóság az adatbázisba történő felvételt követően megállapítja, hogy a nemzetiségi önkormányzati képviselő az adatbázisba történő felvétel feltételeinek nem felel meg, az adatbázisból törli, amelyről írásban értesíti a képviselő-testületet, közgyűlést és a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalt.

(4) A méltatlansági eljárásra egyebekben az összeférhetetlenségi eljárás szabályait kell alkalmazni.

(5)[164] A büntetőeljárásról szóló törvényben foglaltakra figyelemmel az eljáró bíróság a nemzetiségi önkormányzati képviselő bűnösségét megállapító jogerős ítélet meghozataláról haladéktalanul tájékoztatja a képviselő-testületet és a kormányhivatalt.

108. § (1) Az elnök megbízatása megszűnik:

a) a választójog elveszítésével,

b) a képviselői megbízatás megszűnésével,

c) a képviselő-testület, közgyűlés feloszlatása vagy feloszlása kimondása esetén,

d) az elnöki tisztségről történő lemondással,

e) összeférhetetlenség kimondásával,

f) méltatlanság megállapításával,

g) az elnöki tisztségnek a bíróság által történő megszüntetésével,

h) halálával.

(2)[165] Az (1) bekezdés b) és e)-f) pontja esetén a képviselő-testület, közgyűlés határozatban állapítja meg az elnöki megbízatás megszűnését. Határozatát a döntéshozatalt követő munkanapon megküldi

a) az elnöknek,

b) a választási bizottságnak és

c)[166] a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak.

(3) Az elnök által írásban benyújtott vagy a képviselő-testületi, közgyűlési ülés jegyzőkönyvébe foglalt lemondása nem vonható vissza.

(4) Az írásban benyújtott lemondást a soron következő testületi ülésen ismertetni kell. Lemondás alapján az elnök megbízatása megszűnik

a) a lemondásban meghatározott, a lemondás benyújtását követő harminc napon belüli időpontban, ennek hiányában

b) a lemondás bejelentésének, vagy írásbeli benyújtás esetén a nemzetiségi önkormányzat által történő átvétele napján.

(5) Az elnök - elnöki megbízatásával egyidejűleg - külön nyilatkozatban képviselői megbízatásáról is lemondhat.

(6)[167] A nemzetiségi önkormányzat testülete - minősített többséggel hozott határozata alapján - közigazgatási pert indíthat az elnök ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt. Egyidejűleg - az azonnali jogvédelem szabályai szerint - kérhető az elnöknek e tisztségéből történő felfüggesztése. A perindítással kapcsolatos határozat meghozatalában az elnök nem vesz részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(7)[168] Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvényességi felhívásában foglaltaknak a testület nem tesz eleget, és nem indít pert az elnök ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal e tárgyban közigazgatási pert indíthat az elnök ellen.

(8)[169] A bíróság határozata ellen nincs helye perújításnak.

(9)[170] Az elnökhelyettesre a (10) bekezdés szerinti eltéréssel az elnökre irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(10)[171] Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik abban az esetben is, ha a megbízását a képviselő-testület, a közgyűlés az elnök javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel visszavonja.

A nemzetiségi önkormányzat elnökének, elnökhelyettesének, képviselőjének, bizottsága elnökének és tagjának díjazása

109. § (1) A nemzetiségi önkormányzat testülete az elnökének, elnökhelyettesének, tagjának, valamint az általa létrehozott bizottság elnökének és tagjának - a nemzetiségi önkormányzat költségvetése terhére, a nemzetiségi közfeladat-ellátás veszélyeztetése nélkül - tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

(2) Az országos önkormányzat közgyűlése, amennyiben nem társadalmi megbízatású elnököt, elnökhelyettest vagy elnökhelyetteseket választ, illetményt állapít meg tisztségviselői részére.

(3)[172] A települési nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap kétszerese, ha köznevelési intézményt is tart fenn az önkormányzat, akkor a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap négyszerese, a területi nemzetiségi önkormányzat elnökének tiszteletdíja nem lehet magasabb, mint a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap négyszerese, ha köznevelési intézményt is tart fenn az önkormányzat, akkor a mindenkori közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hatszorosa, a természetbeni juttatás pedig az illetményalappal megegyező mértékű.

(4)[173] A tiszteletdíj mértéke legfeljebb ötven százalékkal megemelhető, amennyiben a képviselő tanácsnoki, bizottsági elnöki vagy tagsági feladatot is ellát.

(5)[174] A nemzetiségi önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület, közgyűlés képviseletében vagy a képviselő-testület, közgyűlés illetve az elnök megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését az elnök engedélyezi.

(6)[175] A nemzetiségi önkormányzati tisztségviselő, képviselő tiszteletdíja, illetménye és egyéb juttatása közérdekű adat.

(7)[176] A helyi nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese részére megállapított tiszteletdíj, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat elnökhelyettese részére megállapított tiszteletdíj vagy illetmény nem érheti el az elnök részére megállapított összeget.

(8)[177] A helyi nemzetiségi önkormányzati bizottság elnöke, tagja esetében a tiszteletdíj nem lehet magasabb a nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának ötven százalékánál.

(9)[178] A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíja, természetbeni juttatása nem lehet magasabb a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke tiszteletdíjának, természetbeni juttatásának 30 százalékánál.

(10)[179] Az e törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő nemzetiségi önkormányzati képviselő tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület, illetve a közgyűlés - a szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak alapján - legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.

110. §[180] (1) Az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap huszonhétszeresénél, valamint az elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap huszonkétszeresénél.

(2) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb

a) elnök esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap tizennyolcszorosánál,

b) az elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap tizenötszörösénél,

c) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap tízszeresénél,

d) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,

e) képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap négyszeresénél.

(3)[181] Ha az országos önkormányzatnak költségvetési támogatási vagy európai uniós forrásból visszafizetésre vonatkozó kötelezettsége áll fenn, a visszafizetési kötelezettség fennállásának időtartama alatt - az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az illetmény, illetve a tiszteletdíj összege nem lehet magasabb a (4) és (5) bekezdésben foglaltaknál.

(4) Az országos önkormányzat által az elnök részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap nyolcszorosánál, valamint az elnökhelyettes részére megállapított illetmény összege nem lehet magasabb a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap hatszorosánál.

(5) Az országos önkormányzat által megállapított tiszteletdíj összege nem lehet magasabb

a) az elnök esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetményalap nyolcszorosánál,

b) az elnökhelyettes esetében a köztisztviselői illetményalap hatszorosánál,

c) a bizottság elnöke esetében a köztisztviselői illetményalap ötszörösénél,

d) a bizottság tagja esetében a köztisztviselői illetményalap háromszorosánál,

e) a képviselő esetében a köztisztviselői illetményalap kétszeresénél.

(6) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése a visszafizetési kötelezettség megállapítását követő 30 napon belül dönt a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint az illetmény és tiszteletdíj összegének csökkentéséről. A 30 napos határidő lejártát követően jogosulatlanul felvett illetmény és tiszteletdíj összegét az igénybevevő köteles visszafizetni az országos nemzetiségi önkormányzat részére.

111. §[182] Az elnök és az elnökhelyettes tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel a nemzetiségi önkormányzat által létrehozott (vagy az önkormányzat részvételével működő) bármely szervezetben, valamint olyan szervezetben, amelynek tevékenységében tulajdonosként (résztulajdonosként), fenntartóként (részfenntartóként) közreműködik.

112. § (1) Az e törvény által nem szabályozott kérdésekben az országos nemzetiségi önkormányzat tisztségviselője, bizottsági tagja és képviselője foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére, díjazására, juttatására, tiszteletdíjára, költségtérítésére a helyi önkormányzat polgármestere és az önkormányzati képviselő foglalkoztatási jogviszonyára, munkarendjére, díjazására, juttatására, tiszteletdíjára, költségtérítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2)[183]

A nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatásköre

113. § A helyi nemzetiségi önkormányzat - jogszabályi keretek között - át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel határozza meg törvényes működésének feltételeit, így

a) szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő három hónapon belül, továbbá módosítja azt a szükségessé válást követő harminc napon belül,

b) a nemzetiségi önkormányzat elnevezését, jelképeit, az általa képviselt nemzetiség ünnepeit,

c) vagyonleltárát, törzsvagyona körét és a tulajdonát képező vagyon használatának szabályait,

d)[184] a használatába adott, tulajdonba vagy vagyonkezelésbe vett, egyéb módon rendelkezésére bocsátott állami vagy önkormányzati vagyon kezelésére, használatára, működtetésére vonatkozó szabályokat, továbbá e körben megköti a szükséges megállapodásokat,

e) gazdálkodó és más szervezet alapítását vagy az ezekben való részvételt,

f) önkormányzati társulás létrehozását vagy társuláshoz való csatlakozást,

g) feladat-és hatáskör átvételét más önkormányzattól,

h) amit törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat ilyenként határoz meg.

114. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében dönt:

a) elnöke, elnökhelyettese megválasztásáról,

b) bizottság létrehozásáról,

c) bírósági ülnökök megválasztásáról,

d)[185] költségvetéséről és zárszámadásáról,

e) hatáskörébe tartozó kinevezésről, vezető megbízásról,

f) pályázat, állami támogatás iránti kérelem, igénylés benyújtásáról, támogatásról történő lemondásról,

g) olyan ügyben, amely törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat szerint át nem ruházható hatáskörébe tartozik.

(2) A tulajdonost megillető jogosultságokról a nemzetiségi önkormányzat testülete át nem ruházható hatáskörében minősített többséggel határoz.

115. §[186] (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:

a) a nemzetiségi feladatokat ellátó intézménye fenntartásával kapcsolatos feladatellátás,

b) a saját kezdeményezésére más önkormányzat által átruházott feladat- és hatáskör ellátása, ideértve az átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatellátást,

c) a más szervtől átvett intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása,

d) a képviselt közösség érdekképviseletével, esélyegyenlőségének megteremtésével kapcsolatos feladatok ellátása, különös tekintettel a helyi önkormányzatnak a nemzetiségek jogainak érvényesítésével kapcsolatos feladataira,

e) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén működő állami, helyi önkormányzati vagy más szerv által fenntartott intézmények működésével, feladatellátásával összefüggő, a nemzetiségi közösség kulturális autonómiája megerősítését szolgáló döntési, együttdöntési jogok gyakorlása,

f) a képviselt közösség kulturális autonómiájának megerősítése érdekében a közösség önszerveződésének szervezési és működtetési feladatok ellátásával történő támogatása, kapcsolattartás a képviselt közösség helyi nemzetiségi civil szervezeteivel, szerveződéseivel, a helyi nemzetiségi önkormányzat területén működő vallási közösségekkel,

g) a nemzetiségi önkormányzat illetékességi területén lévő, a nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megőrzése érdekében szükséges intézkedések kezdeményezése,

h) közreműködés a fejlesztési tervek előkészítésében,

i) a nemzetiségi nyelven folyó nevelésre és oktatásra irányuló igények felmérése.

(2) Az újonnan alakult helyi nemzetiségi önkormányzat helyett az (1) bekezdés f)-h) pontjában meghatározott feladatokat az országos nemzetiségi önkormányzat látja el.

(3) Az újonnan alakult helyi nemzetiségi önkormányzat a megalakulását követő tíz évig intézményt nem alapíthat és nem vehet át.

116. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat - a rendelkezésére álló források keretei között - önként vállalt közfeladata különösen

a) nemzetiségi intézmény alapítása,

b) kitüntetés alapítása, odaítélése feltételeinek és szabályainak meghatározása,

c) nemzetiségi pályázat kiírása, ösztöndíj alapítása.

(2) A helyi nemzetiségi önkormányzat az (1) bekezdésben említett feladatokon kívül - hatósági feladatok kivételével - önként vállalt feladatot láthat el különösen a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatással összefüggő ügyekben, a helyi írott és elektronikus sajtó, a hagyományápolás és közművelődés, a társadalmi felzárkózás, a szociális, ifjúsági, kulturális igazgatás és a közfoglalkoztatás területén, valamint településüzemeltetési és településrendezési feladatok körében.

(3) A nemzetiségi önkormányzat a kötelező és önként vállalt feladatainak ellátására - jogszabályi keretek között - intézményt, gazdasági társaságot, más szervezetet alapíthat - ideértve az intézményátvételt is - kinevezi ezek vezetőit, és gyakorolja a külön jogszabály szerinti alapítói jogokat.

(4) A nemzetiségi önkormányzat csak olyan gazdálkodó szervezetet alapíthat, vagy olyan működésében vehet részt, ahol felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét, és vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

Az országos nemzetiségi önkormányzat

117. § (1)[187] Az országos nemzetiségi önkormányzat a 113. §-ban foglaltak szerint meghatározza törvényes működése feltételeit, dönt a 114. § szerinti ügyekben azzal, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat legfeljebb négy elnökhelyettest választ, továbbá át nem ruházható hatáskörben, minősített többséggel dönt:

a) székhelyéről,

b) az általa képviselt nemzetiség országos ünnepeiről,

c) rendelkezésére álló rádió- és televízió csatorna felhasználásának elveiről és módjáról,

d) a rendelkezésére álló közszolgálati rádió és televízió műsoridő felhasználásának elveiről,

e) a nemzetiségi közösség számára jogsegélyszolgálat létrehozásáról és működtetéséről, továbbá a települési nemzetiségi önkormányzatok számára információs szolgálat működtetéséről,

f) a nemzetiségi utónévjegyzék összeállításáról, a nemzetiségi utónévvel kapcsolatos megkeresésekről,

g) nemzetiségi médiumoknak az e törvény szerinti országos nemzetiségi önkormányzati állami támogatásból történő támogatásáról,

h) egyéb, törvény által meghatározott feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekről.

(2)[188] Az országos nemzetiségi önkormányzat kötelező közfeladata:

a) amennyiben a településen nemzetiségi önkormányzat nem működik, ellátja az adott nemzetiségi közösséggel kapcsolatosan a településen jelentkező érdekképviseleti, érdekvédelmi feladatokat,

b)[189] a vármegyei önkormányzat által ellátott önkormányzati feladatok kapcsán - törvényben meghatározott - érdekképviseleti, érdekvédelmi tevékenységet fejt ki,

c) ellátja az általa képviselt nemzetiség érdekeinek országos szintű képviseletét és védelmét,

d) a nemzetiségi kulturális autonómia fejlesztése érdekében országos szintű nemzetiségi intézményhálózatot tart fenn.

e)[190]

(3)[191] Az országos nemzetiségi önkormányzat elláthatja továbbá a 116. § (1) bekezdésében felsorolt közfeladatokat, valamint az érintett miniszter engedélyével szociális ellátó intézmény alapítására és fenntartására jogosult.

117/A. §[192] (1) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése legkorábban az országgyűlési képviselők általános választását megelőző naptári év október 1-jén, legkésőbb az országgyűlési képviselők általános választásának kitűzését követő húsz naptári napon belül, át nem ruházható hatáskörében határozatban dönt a nemzetiségi lista állításáról.

(2) A döntésből személyes érintettség miatt a közgyűlés tagja nem zárható ki.

(3) A döntésnek - e törvényben megjelölt egyéb feltételeken túl - tartalmaznia kell

a) a jelöltek nevét és a listán elfoglalt helyük sorszámát, továbbá

b) a jelöltek személyi azonosítóját.

(4)[193] A döntés - a személyi azonosító kivételével - nyilvános. A döntést legkésőbb a döntést követő naptári napon írásba kell foglalni és - a személyi azonosító kivételével - az országos nemzetiségi önkormányzat honlapján közzé kell tenni. A döntésről készült jegyzőkönyvet legkésőbb a döntést követő harmadik naptári napig írásba kell foglalni és az országos nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak meg kell küldeni.

(5) E § alkalmazásában a 101. § (1) bekezdés c) pontja szerinti képviselet esetén a megbízás érvényességéhez a megbízott személy nevét és személyi azonosítóját a megbízás tényével együtt tartalmaznia kell az (1) bekezdés szerinti döntésnek. A megbízás együttesen magában foglalja az országgyűlési képviselők választásán állított országos lista bejelentésével, adatainak módosításával, visszavonásával és az országos listával kapcsolatos egyéb kapcsolattartói feladatok ellátásával kapcsolatos képviseletet.

(6) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (3) bekezdésében és 207/A. §-ában foglalt hatáskörök gyakorlásához a közgyűlés döntése szükséges, amelyre az (1)-(5) bekezdésben - az (1) bekezdés szerinti határidő kivételével -, továbbá a 117/B. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

117/B. §[194] (1) A 117/A. § (1) bekezdése szerinti döntés elleni jogorvoslatként kizárólag közigazgatási nemperes eljárás indítható. A közigazgatási nemperes eljárás megindítására a központi névjegyzékben az országgyűlési képviselők választására is kiterjedő hatállyal nemzetiségi választópolgárként szereplő választópolgár, az országos nemzetiségi önkormányzat által állított nemzetiségi listán szereplő jelölt, a listaállítást megelőző általános országos nemzetiségi önkormányzati választáson listát állító nemzetiségi jelölő szervezet, az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének tagja, továbbá az ügyben érintett természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet - különösen a települési és a területi nemzetiségi önkormányzat, a 2. § 14. pontja szerinti nemzetiségi szervezet, illetve a 2. § 15. pontja szerinti nemzetiségi egyesület - jogosult. A közigazgatási nemperes eljárás megindítására és elbírálására a Ve.-nek a Nemzeti Választási Bizottság határozatának felülvizsgálatára vonatkozó szabályait kell alkalmazni a (2), (4) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel.

(2)[195] A közigazgatási nemperes eljárást az országos nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi és vármegyei kormányhivatal útján kell megindítani. A kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a 117/A. § (1) bekezdése szerinti döntés közzétételétől számított harmadik naptári napon megérkezzen a fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz. A kérelemhez a döntésről készült jegyzőkönyv kivételével minden bizonyítékot mellékelni kell. A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a jogorvoslati kérelmet és mellékleteit, valamint a döntésről készült jegyzőkönyvet a közgyűlés döntésének közzétételét követő negyedik naptári napon felterjeszti 9 óráig a Fővárosi Törvényszékhez. A felterjesztés fővárosi és vármegyei kormányhivatal általi elmulasztása esetén az elkésettség jogkövetkezményeit nem lehet alkalmazni.

(3)[196] A fővárosi és vármegyei kormányhivatal az eljárásban érintett szerv, amely a törvényes határidőben a 117/A. § (1) bekezdése szerinti döntés ellen közigazgatási nemperes eljárást indíthat.

(4) Közigazgatási nemperes eljárás indítására e törvény rendelkezésének súlyos megsértésére hivatkozással lehet felülvizsgálati kérelmet benyújtani. A felülvizsgálati kérelem alapján a Fővárosi Törvényszék a közgyűlés döntését helybenhagyja vagy megsemmisíti.

(5)[197] A Fővárosi Törvényszék a határozatáról tájékoztatja a kérelmezőt, az országos nemzetiségi önkormányzatot, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt, valamint a Nemzeti Választási Bizottságot.

(6)[198] A jogorvoslati kérelem hiányában jogerőre emelkedett közgyűlési döntésről a fővárosi és vármegyei kormányhivatal haladéktalanul tájékoztatja a Nemzeti Választási Bizottságot.

118. § (1) Az országos önkormányzat

a) véleményt nyilvánít az általa képviselt nemzetiségeket e minőségében érintő jogszabályok tervezetéről,

b) véleményt nyilvánít a nemzetiségek védelmével kapcsolatos két- és többoldalú nemzetközi megállapodások hazai végrehajtásáról és kezdeményezi az abban foglaltak érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtételét,

c) a képviselt nemzetiségek csoportjait érintő kérdésekben közigazgatási szervektől tájékoztatást kérhet, részükre javaslatot tehet, a hatáskörükbe tartozó ügyekben intézkedést kezdeményezhet,

d) egyetértési jogot gyakorol - az adott nemzetiséget közvetlenül érintő kérdésekben - a fejlesztési tervekkel kapcsolatban,

e)[199]

(2)[200] A nemzetiség történelmi hagyományokkal rendelkező településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály (ide nem értve a helyi önkormányzat rendeletét) és a köznevelési törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek megalkotásakor - a nemzetiséghez tartozók oktatási önigazgatását érintő kérdésekben - az országos önkormányzatok véleményének kikérése szükséges.

119. § (1) Az országos önkormányzati feladat- és hatáskörök az országos önkormányzat közgyűlését illetik meg. A közgyűlés a feladat- és hatáskörét az át nem ruházható hatáskörök kivételével az elnökére, bizottságára, hivatalára, valamint - e törvényben meghatározottak szerint - társulására átruházhatja.

(2) A közgyűlés szervei: az elnök, az - egy vagy több - elnökhelyettes, a bizottság és a hivatal.

(3) Az országos önkormányzat a szervezeti és működési szabályzatában részletesen szabályozza az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala működését.

(4)[201] Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala foglalkoztatottjainak jogviszonyára (ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)[202] A nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nemzetiségi kulturális és tudományos intézmények foglalkoztatottjainak jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

120. §[203]

Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal feladatai

121. §[204] Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal az országos nemzetiségi önkormányzat által alapított költségvetési szerv.

122. § (1) A hivatal az országos önkormányzat szerveként előkészíti és végrehajtja annak határozatait, ellátja az országos önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat.

(2) A hivatal vezetője köteles jelezni az országos önkormányzat testületének, a bizottságának és az elnöknek, ha döntéseinél jogszabálysértést észlel.

(3) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának az országos önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatai különösen:

a) a testületi és átruházott hatáskörben meghozott tisztségviselői határozatok végrehajtása,

b) a költségvetési szervi gazdálkodás szerinti feladatok ellátása,

c) az e törvény szerinti ideiglenes kezelői feladatok ellátása.

Az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal vezetője

123. § (1)[205] Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében, pályázat alapján, határozatlan időre, gazdaságtudományi, jogi, igazgatásszervezői, közigazgatási, államtudományi, vagy felsőoktatásban szerzett egyéb egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és közigazgatási szakvizsgával rendelkező, legalább kétévi közigazgatási gyakorlatot szerzett hivatalvezetőt nevez ki az országos nemzetiségi önkormányzati hivatal élére. Az érvényesen pályázó jelöltek közül a hivatalvezető személyére az elnök tesz javaslatot. Amennyiben az elnök egyik pályázót sem támogatja, új pályázatot kell kiírni.

(2)[206] A kinevezés vezetői megbízásnak minősül. A hivatal vezetője tekintetében - a felmentés esetét kivéve - az elnök gyakorolja a munkáltatói jogokat. A felmentés jogát a közgyűlés gyakorolja.

(3)[207] A hivatalvezető helyettesítésére hivatalvezető-helyettes nevezhető ki.

(4) A hivatalvezető

a)[208] vezeti az országos nemzetiségi önkormányzati hivatalt, ellátja az ehhez kapcsolódó munkáltatói jogkörbe tartozó feladatokat, a hivatal munkavállalóival közszolgálati jogviszonyt, munkajogviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesít, szabályozza a hivatal belső működésének rendjét,

b) gondoskodik a közgyűlés működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról,

c) előkészíti a testületi döntéseket, tanácskozási joggal részt vesz az üléseken,

d) jelzi, ha a testület döntése vagy döntéshozatali eljárása jogszabálysértő,

e) évente beszámol a közgyűlésnek a hivatal tevékenységéről.

f)[209] a közgyűlés felé történő utólagos beszámolása mellett, az elnök megbízatása megszűnésének napjától az új elnök megválasztásának napjáig - az alapvető munkáltatói jogok gyakorlása kivételével - kizárólag az országos nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges tárgyévi kiadási előirányzatai terhére vonatkozó kötelezettségvállalás gyakorlására jogosult.

(5) A hivatalvezető a (4) bekezdés c)-d) pontjával összefüggő feladatai körében ellátja az önkormányzati költségvetés, a zárszámadás és az önkormányzati pénzügyi beszámolók összeállításával kapcsolatos feladatokat.

VII. Fejezet

A nemzetiségi közügyek ellátásának gazdasági alapjai

A nemzetiségi önkormányzatok vagyona, bevételei, gazdálkodása

124. § (1) A nemzetiségi önkormányzat vagyona a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálja.

(2) A nemzetiségi önkormányzat vagyonára a nemzeti vagyonról szóló törvény helyi önkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a 125. §-ban foglalt eltéréssel.

125. § (1) A nemzetiségi önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon. A nemzetiségi önkormányzat a tulajdonában lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak, valamint az őt megillető vagyoni értékű jogok köréből törzsvagyonába vonja azokat, amelyek közvetlenül a nemzetiségi közügyek ellátását szolgálják.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonrészek közül

a)[210] forgalomképtelen az állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába adott ingatlan, ingatlanrész, a nemzetiségi önkormányzat működését és kötelező feladatainak ellátását szolgáló nem az állam által tulajdonba adott ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, továbbá minden más olyan ingatlan vagyon, vagyonrész, vagyoni értékű jog, amelyet törvény vagy a nemzetiségi önkormányzat át nem ruházható hatáskörében, minősített többséggel meghozott határozatában annak nyilvánít,

b) korlátozottan forgalomképesek a törzsvagyonhoz tartozó mindazon vagyonrészek, amelyek nem tartoznak az a) pontban meghatározott vagyonhoz.

(3) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyairól, elemeiről törvényben vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti rendben meghozott nemzetiségi önkormányzati határozatban meghatározott feltételek alapján lehet rendelkezni.

(4)[211] A nemzetiségi önkormányzat az állam vagy a helyi önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába adott ingatlannal a felelős gazdálkodás szabályai szerint gazdálkodik. Amennyiben az ettől eltérő gazdálkodás következményeként az ingatlan elzálogosításra vagy hitellel megterhelésre kerül, a nemzetiségi önkormányzat az államtól vagy a helyi önkormányzattól ingatlant ingyenes tulajdonba adással ismételten nem kaphat.

(5)[212]

126. § (1) A nemzetiségi önkormányzati bevételek forrása különösen:

a) az állam költségvetési támogatása,

b) egyéb támogatások,

c) a saját bevételek, vállalkozási bevételek,

d) a vagyonának a hozadéka,

e) az anyaországi és egyéb adományok,

f) az átvett pénzeszközök.

(2) Az állam a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben támogatást nyújt

a)[213] a nemzetiségi önkormányzatok részére a nemzetiségi közfeladatok ellátásához,

b) a nemzetiségek oktatási és kulturális önigazgatása, a nemzetiségi kulturális autonómia körében megvalósuló tevékenységekhez, projektekhez,

c) államháztartáson belüli és kívüli nemzetiségi szervezetek részére a nemzetiségek kulturális autonómiájának fejlesztéséhez.

(3) Nemzetiségi önkormányzat által alapított, korábban állami támogatásban nem részesülő szervezet, továbbá nemzetiségi önkormányzat által újonnan létesítendő vagy meglévő szervezet átalakításával létrehozandó szervezet részére a (2) bekezdés b)-c) pontja szerinti állami támogatásra a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv és az alapító nemzetiségi önkormányzat előzetes megállapodása alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló jogszabályok szerint kerülhet sor.

127. §[214] A nemzetiségi önkormányzatok által működtetett intézmények - amennyiben a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik - a költségvetési támogatások tekintetében az egyházi jogi személlyel azonos elbírálás alá esnek.

128. §[215] (1) A 126. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottak célja az, hogy a nemzetiségi önkormányzatok rendelkezésére álljon az általuk ellátott kötelező nemzetiségi közfeladatokhoz kapcsolódó kiadások fedezete.

(2) A központi költségvetésből nyújtott támogatást a nemzetiségi önkormányzat kizárólag nemzetiségi közfeladatai ellátására használhatja fel.

129. § A nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi oktatási és kulturális önigazgatás, a nemzetiségi kulturális autonómia körében kiírt állami és európai uniós pályázatokon a helyi önkormányzatokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt.

130. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik a helyi önkormányzat által működtetetett - az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható - informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál. A rendszerben kötelezően közzéteendő további adatok körét külön jogszabály határozza meg.

(2) Az országos nemzetiségi önkormányzat (1) bekezdés szerinti célnak megfelelő, az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható informatikai rendszere megteremtésének pénzügyi és technikai feltételeit az állam biztosítja.

131. § A nemzetiségi önkormányzatokat - törvényben meghatározott eltérésekkel - megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

132. § (1)[216] Az önkormányzati gazdálkodás biztonságáért a képviselő-testület, illetve a közgyűlés, a szabályszerűségéért pedig az elnök felel. A veszteséges gazdálkodás következményeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(2) A nemzetiségi önkormányzat feladata vagyonának nemzetiségi célú felhasználása, lehetőség szerint gyarapítása.

133. §[217] A nemzetiségi önkormányzat önálló pénzforgalmi számlát vezet. A nemzetiségi önkormányzat az önálló fizetési számla nyitása során a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 18. §-a szerinti feltételeket teljesíti azzal, hogy létrejöttének, illetve a nyilvántartásba vételére vonatkozó okmánynak az illetékes választási bizottság igazolása, továbbá az alakuló ülés jegyzőkönyve minősül.

134. §[218] Ha a nemzetiségi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását vagy államháztartási beszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül.

A gazdálkodás és az állami támogatások felhasználásának ellenőrzése

135. §[219] Az országos önkormányzat pénzügyi bizottságának feladata az országos önkormányzatnál és költségvetési szerveinél különösen: az éves költségvetési tervezetnek, az éves beszámoló tervezetének véleményezése, a pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérése és értékelése, a pénzügyi döntések (különösen hitelfelvételek) megalapozottságának vizsgálata, a pénzügyi jogszabályok és belső szabályzatok hatályosulásának vizsgálata. A bizottság a vizsgálatának megállapításait haladéktalanul megküldi a képviselő-testületnek, közgyűlésnek. A képviselő-testület, közgyűlés a jelentésről soron kívül dönt. A döntés elmaradásáról, továbbá ha a képviselő-testület, közgyűlés a bizottság vizsgálati megállapításaival nem ért egyet, illetve a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a bizottság tájékoztatja a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt és az Állami Számvevőszéket.

136. § Az e törvényben szabályozott feladat- és hatáskör átruházása esetén a szükséges vagyontárgyakat az átadó önkormányzat (helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat) az átvevő nemzetiségi önkormányzat használatába adja, külön megállapodásban foglaltaknak megfelelően. Ez nem akadályozhatja az átadó önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

137. § (1) Az e törvény hatálybalépését követően az Országgyűlés által nemzetiségként elismert közösség újonnan megalakuló országos nemzetiségi önkormányzata működési feltételeinek biztosítására a megalakulásukat követően az állam százötven-háromszáz négyzetméter hasznos alapterületű, önállóan használható épületet vagy épületrészt biztosít. Az épületet, épületrészt egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként az országos önkormányzat tulajdonába kell adni.

(2) Az egyszeri ingyenes vagyonjuttatásként megszerzett épület vagy épületrész az országos önkormányzat törzsvagyonát képezi, amely a törvény erejénél fogva forgalomképtelen vagyontárgynak minősül.

VIII. Fejezet[220]

A nemzetiségi önkormányzat megszűnése

A jogutódlás és az ideiglenes vagyonkezelés

138. § (1)[221] A bármely módon megszűnő nemzetiségi önkormányzat jogutóda a soron következő általános vagy időközi választáson újonnan választott, megalakult nemzetiségi önkormányzat.

(2)[222] Ha az általános nemzetiségi önkormányzati választás eredményeképpen nem alakul új helyi nemzetiségi önkormányzat, a megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat vagyona az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatára száll át azzal, hogy azt kizárólag nemzetiségi célra lehet felhasználni. Ha a megszűnt helyi nemzetiségi önkormányzat a megszűnés időpontjában rendelkezik fennálló tartozással, akkor a tartozás a pozitív vagyonelemek mértékéig száll át az adott nemzetiség országos nemzetiségi önkormányzatára. Ha a helyi nemzetiségi önkormányzattal szemben a megszűnését követően kerül megállapításra követelés, akkor az leírható behajthatatlan követelésként.

(3) Az időközi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig, továbbá a soron következő általános nemzetiségi választás eredményeképpen felálló új testület megalakulásáig a megszűnt nemzetiségi önkormányzat vagyona ideiglenes kezelésbe kerül.

139. § (1)[223] Az ideiglenes kezelői feladatokat a nemzetiségi önkormányzat megszűnésekor a jogutódlás megtörténtéig a megszűnt települési, területi nemzetiségi önkormányzat tulajdonát képező összes ingó és ingatlan vagyon, vagyoni értékű jog tekintetében az országos nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat megszűnése esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala látja el.

(2)[224] Ideiglenes kezelői jogkörében az országos nemzetiségi önkormányzat (országos önkormányzati hivatal) gyakorolja a megszűnt nemzetiségi önkormányzat intézményei (szervezetei) tekintetében a tulajdonosi, fenntartói, felügyeleti jogokat, valamint az intézményvezetők, tisztségviselők tekintetében a munkáltatói jogokat.

(3) Az ideiglenes kezelő

a) a jó gazda gondosságával jár el,

b) megilleti a vagyon használatának, hasznosításának, valamint a hasznok szedésének joga, azzal a megkötéssel, hogy a kezelt vagyon nem idegeníthető el és nem terhelhető meg, e vagyon tekintetében az ideiglenes kezelői jog sem engedhető át,

c) folyamatban lévő perben egyezséget nem köthet,

d) jogról nem mondhat le és jogokat nem ismerhet el.

(4) Az ideiglenes kezelő feladata az új testület alakuló ülését követő legfeljebb harminc napon belüli átadás-átvételig tart.

(5)[225] Az ideiglenes kezelői hatáskör az új önkormányzat megalakulásával megszűnik, az ideiglenes kezelői hatáskörben megtett intézkedésekről, vagyonfelhasználásról az ideiglenes kezelő számadással tartozik a képviselő-testületnek, közgyűlésnek. Az elszámolás körében az átadás-átvétel során átadásra kerül a kezelt vagyon egésze vagy a helyébe lépő azonos értékű vagyon, továbbá a kezelt vagyontárgyak meglévő hasznai. Az ideiglenes kezelő a kezelt vagyonban a vagyonkezelés során beállott kárt köteles megtéríteni.

Elszámolás az önkormányzat és a képviselő-testület, közgyűlés megszűnése esetén

140. § (1)[226] Az önkormányzat vagy a képviselő-testület, közgyűlés megbízatásának megszűnésével egyidejűleg az elnök megbízatása is megszűnik, azonban az elnök elszámolási kötelezettséggel tartozik az önkormányzati vagyon, ezen belül az állami támogatás jogszerű és időarányos felhasználásáról az új képviselő-testületnek, közgyűlésnek. Ha a képviselők száma a működéshez szükséges létszám alá csökken vagy nem alakul új képviselő-testület, közgyűlés, az elszámolási kötelezettség a települési és területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi és vármegyei kormányhivatal, országos nemzetiségi önkormányzat esetén az országos önkormányzati hivatal felé áll fenn.

(2) Ha az elnök megbízatása az önkormányzat vagy a képviselő-testület megbízatásának megszűnése nélkül szűnik meg, az (1) bekezdés szerinti elszámolási kötelezettség terheli az újonnan megválasztott elnök felé, ha erre nem kerül sor, a képviselő-testület felé.

141. § (1)[227] A leköszönő elnök a megbízatása megszűnését követő hatvan napon belül, tisztségéből történő felfüggesztése esetén három napon belül átadja munkakörét az új elnöknek, vagy a szervezeti és működési szabályzatban kijelölt elnökhelyettesnek, e tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén az országos önkormányzati hivatal vezetőjének, települési vagy területi nemzetiségi önkormányzat esetén a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnak. A fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal az új elnököt a megválasztását követő hatvan napon belül tájékoztatja az általa átvett dokumentumokról.

(2) A leköszönő és az új elnököt (átvevőt) együttműködési kötelezettség terheli a szabályszerű átadás- és átvétel, az ingó és ingatlan vagyon, a pénzeszközök és iratanyag átadásának és átvételének - az államháztartás működési rendjére, a helyi önkormányzati iratkezelésre, valamint a polgármesteri munkakör átadására vonatkozó jogszabályok szerinti - lebonyolításáért.

(3) Elnök és elnökhelyettes egyidejű hiányában a képviselő-testület, közgyűlés tagjai egyetemlegesen felelősek a (1)-(2) bekezdésben foglaltak teljesítéséért.

142. §[228] A nemzetiségi önkormányzati vagyon jogellenes felhasználása esetén - ha a nemzetiségi önkormányzat volt tisztségviselőjének vagy volt képviselőjének személyes felelőssége nem állapítható meg - a volt elnököt, elnökhelyettest (elnökhelyetteseket) és a volt képviselő-testületi, közgyűlési tagokat egyetemleges felelősség terheli, ha egyértelműen igazolható, hogy a tisztségviselő, a képviselő a jogellenes felhasználást eredményező előterjesztést a döntéshozatal során támogatta.

IX. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzatok társulásai

143. §[229] (1) A nemzetiségi önkormányzat a feladatainak hatékonyabb ellátására szabadon társulhat más nemzetiségi önkormányzattal, illetve helyi önkormányzattal. A társulás feltételeit megállapodásban kell rögzíteni.

(2) A társulásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénynek a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás nem sértheti az abban részt vevők önkormányzati jogait.

144. §[230]

Társult nemzetiségi önkormányzati testület

145. § (1) Az ugyanahhoz a nemzetiséghez tartozó nemzetiségi önkormányzati testületek társult nemzetiségi önkormányzati testületet alakíthatnak.

(2) A társult nemzetiségi önkormányzat működésének feltételeit az érintett helyi önkormányzatok megállapodásában meghatározott önkormányzat biztosítja. A testület működési feltételeinek biztosítására egyebekben a 80. §-t kell alkalmazni azzal, hogy a működési feltételek biztosításában valamennyi érintett helyi önkormányzat részt vesz.

(3) A társult nemzetiségi önkormányzat testülete az alakuló ülésén határozatba foglalja megalakulását, székhelyét, a hozzá tartozó nemzetiségi önkormányzatok felsorolását. A társult nemzetiségi önkormányzati testület dönt a szervezetéről, működési rendjéről. A társult nemzetiségi önkormányzat testületi ülését össze kell hívni bármely részt vevő nemzetiségi önkormányzat elnökének kezdeményezésére.

X. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyelete

146. §[231] (1)[232] A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének rendjével egyező tartalommal és módon ellátja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.

(2)[233] Az országos önkormányzat és szervei törvényességi felügyeletét a Kormány által kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatal látja el.

(3) A bírósági határozat teljesítésének kikényszerítésére irányuló eljárásban a bíróság a törvényességi felügyeleti szervet nem hatalmazhatja fel a nemzetiségi önkormányzat e törvényen alapuló feladatellátási kötelezettsége ítéletnek megfelelő teljesítésére.

147. §[234] A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a mérlegelési jogkörben hozott önkormányzati döntésnek kizárólag a jogszerűségét vizsgálhatja.

XI. Fejezet

A nemzetiségi önkormányzatok és a központi állami szervek kapcsolata

148. § (1) Az Országgyűlés feloszlatja azt a nemzetiségi önkormányzati testületet, amelynek működése Alaptörvény-ellenes.

(2)[235] Az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik - a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével - a központi költségvetésről szóló törvényben a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetében megállapított,

a) az országos nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását,

b) a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési támogatását,

c) az országos nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények és média támogatását, és

d) a nemzetiségpolitikai tevékenység támogatását

szolgáló előirányzatok évközi csökkentése.

(3)[236] Ha az 1. mellékletben felsoroltakon kívül további nemzetiség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel a feltételeknek, legalább ezer, magát e nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező magyar állampolgár választópolgár kezdeményezheti a nemzetiség Magyarországon honos népcsoporttá nyilvánítását. Az eljárás során a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló törvénynek az országos népszavazás kezdeményezésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(4)[237] A kezdeményezés szervezője az a magyar állampolgár választópolgár lehet, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

(5)[238] A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.

(6) Az Országgyűlés elutasító döntésének meghozatalától számított egy éven belül ismételt kérelem nem terjeszthető elő.

149. §[239] A köztársasági elnök - ha az Országgyűlés a nemzetiségi önkormányzati testületet feloszlatta - megbízza a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetőjét, hogy az új képviselő-testület, közgyűlés megválasztásáig terjedő időre gyakorolja azokat a feladatokat és hatásköröket, amelyeket jogszabály, valamint a szervezeti és működési szabályzat az elnök által ellátandó feladatként állapít meg, halaszthatatlan esetben döntsön olyan ügyekben, amelyek a képviselő-testület, közgyűlés átruházható hatáskörei.

150. § A Kormány:

a) kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol,

b)[240] az e feladattal érintett miniszterek és országos hatáskörű szervek bevonásával, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal közreműködésével a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter útján segíti a nemzetiségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését, szervezi ezek feltételeinek biztosítását,

c)[241] a fővárosi és vármegyei kormányhivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletét,

d) javaslatot terjeszt az Országgyűléshez az Alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatása érdekében,

e) dönt az államigazgatási szerv és a nemzetiségi önkormányzat között keletkezett - jogilag szabályozott más eljárás keretébe nem tartozó - vitában.

151. §[242] (1) A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter:

a)[243] a fővárosi és vármegyei kormányhivatal javaslatára kezdeményezi a Kormánynál, hogy - az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően - az alaptörvény-ellenesen működő nemzetiségi önkormányzati testület feloszlatására vonatkozó előterjesztést nyújtson be az Országgyűléshez,

b) előkészíti a nemzetiségek jogairól szóló jogszabályok tervezetét,

c) közreműködik a nemzetiségek jogait, a nemzetiségi önkormányzatok feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok, egyedi állami döntések tervezeteinek előkészítésében,

d) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a nemzetiségi önkormányzatok és más nemzetiségi szervezetek részére pénzügyi támogatást nyújt, nyújthat,

e) rendeletében meghatározott feltételekkel és módon a nemzetiségi köznevelésben, szakképzésben részt vevő tanulók, képzésben részt vevő személyek számára ösztöndíjat alapíthat.

(2) A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter - az (1) bekezdés e) pontjában foglalt ösztöndíj vonatkozásában - az ösztöndíjkérelem elbírálása, az ösztöndíj folyósításának és az egyéb jogszabályban meghatározott jogosultsági követelmények ellenőrzése céljából kezeli

a) a tanuló természetes személyazonosító és nemzetiséghez tartozásra vonatkozó különleges adatait,

b) a tanuló lakcím és kapcsolattartási adatait,

c) a tanuló adóazonosító jelét, tajszámát és OM-azonosítóját,

d) a tanuló oktatási intézményének adatait,

e) a tanuló vagy szülője, törvényes képviselője számlavezető pénzintézetének, kifizetési bankszámlájának adatait, valamint

f) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetében a tanuló szülője vagy törvényes képviselője azonosító és kapcsolattartási adatait.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok kezelésére kizárólag a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter jogosult.

(4) A nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a kezelt adatokat - a számviteli törvényben meghatározott adatok kivételével - az adatkezelésre okot adó körülmény megszűnésétől számított 3 év elteltével törli.

152. § A feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter:

a)[244] ellenőrzi a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeire, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásaira vonatkozó jogszabályi előírások érvényesülését, az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezheti, hogy a nemzetiségi önkormányzati testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait, törvénysértés esetén tájékoztatja a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt és a nemzetiségpolitikáért felelős minisztert,

b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott címen és feltételekkel a nemzetiségi önkormányzatok és nemzetiségi szervezetek részére pénzügyi támogatást nyújt, nyújthat,

c) a központi költségvetésről szóló törvényben a helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatokból a nemzetiségi önkormányzatok részére - a helyi önkormányzatokéval megegyező feltételekkel és rendben - a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter koordinálásával támogatást nyújt, nyújthat.

153. § (1)[245] Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatokra és az átalakult nemzetiségi önkormányzatokra alkalmazni kell a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokat, azzal, hogy a helyi önkormányzatok adósságrendezésére vonatkozó rendelkezések kizárólag az átalakult nemzetiségi önkormányzatok esetében alkalmazhatóak.

(2) Ahol e törvény eltérően nem rendelkezik, a nemzetiségi önkormányzatok és a nemzetiségi települési önkormányzatok tisztségviselőinek jogállására, tiszteletdíjára, juttatásaira és a költség-átalányára a polgármesteri tisztség ellátására vonatkozó törvényi rendelkezések alkalmazandóak.

(3) A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó választás, kinevezés, vezetői megbízás joga - a nemzetiségi önkormányzat elnöke, elnökhelyettesei választásának kivételével - magában foglalja a felmentés, vezetői megbízás visszavonásának jogát, továbbá az egyéb megbízási, jelölési vagy delegálási jog magában foglalja a megbízás, jelölés, delegálás visszavonásának jogát.

(4) Az egyéb munkáltatói jogon - a kinevezés, megbízás, felmentés, megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével - minden más munkáltatói jogot kell érteni; országos nemzetiségi önkormányzat esetén a munkáltatói jog magában foglalja a hivatal munkavállalói feletti munkáltatói jogot is, melyet a hivatal vezetője gyakorol.

154. §[246]

155. §[247] Az e törvény 100. §-ában meghatározottak szerinti eskü (fogadalom) szövege:

"Én ......................................... (név) mint a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerinti ...................................... (nemzetiség megjelölése) nemzetiségi közösség tagja, esküszöm, (fogadom), hogy képviselői tisztségem ellátása során nemzetiségi közösségemhez hű leszek, az Alaptörvényt és a jogszabályokat megtartom, a tudomásomra jutott titkot megőrzöm, munkámat választóim akaratához híven, lelkiismeretesen végzem, minden igyekezetemmel a ...................................... nemzetiség (nemzetiség megjelölése) érdekeit képviselem, ennek során anyanyelvünk, hagyományaink, kultúránk megőrzésén és fejlesztésén fogok fáradozni.

(Az esküt tevő meggyőződése szerint)

Isten engem úgy segéljen!"

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

Felhatalmazó rendelkezés

156. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:

a)[248]

b)[249]

c) a nemzetiségek vonatkozásában ellátandó helyi közszolgálat képesítési előírásait.

(2)[250] Felhatalmazást kap a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a nemzetiségi köznevelésben, szakképzésben részt vevő tanulók, képzésben részt vevő személyek számára nyújtható ösztöndíj mértékét, az ösztöndíjban részesíthető személyek körét, az ösztöndíj nyújtásának módját és feltételeit, továbbá a jogosulatlanul kifizetett ösztöndíj visszafizetésének szabályait.

(3) Felhatalmazást kap a feladat- és hatáskör szerint illetékes miniszter, hogy rendeletben szabályozza a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait.

Hatályba léptető rendelkezés

157. § (1) E törvény a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)[251] Az 1. § (1) és (3) bekezdése, a 2. § 1-3. pontja, a 2. § 5-12. pontja, a 2. § 15. pontja, a 3. §, a 4. §, az 5. § (1)-(4) bekezdése, a 6. § (5) bekezdése, a 7-9. §, a 10. § (1)-(3) bekezdése, a 11. §, a 12. § (1) bekezdés a) pontja, a 12. § (1) bekezdés c) és d) pontja, a 12. § (2) bekezdése, a 13-18. §, a 19. § a) pontja, a 20. §, a 21. §, a 22. § (1) bekezdése, a 27. §, a 30-49. §, az 50-72. §, a 73-76. §, a 77. § (1) és (2) bekezdése, a 78-80. §, a 81. § (1) bekezdése, a 82-87. §, a 88. § (1) bekezdés első mondata, a 88. § (2) bekezdése, a 89. §, a 90. §, a 91. § (1) bekezdése, a 91. § (2) bekezdés a) és c)-e) pontja, a 91. § (3)-(6) bekezdése, a 92-99. §, a 101. § (1) bekezdés a)-d) pontja, a 101. § (2) bekezdése, a 102. § (1) bekezdés a)-c) és e)-i) pontja, a 102. § (2)-(6) bekezdése, a 109. § (1) és (2) bekezdése, a 112-117. §, a 118. § (1) bekezdése, a 119. § (1)-(3) bekezdése, a 120-122. §, a 123. § (4) bekezdés b)-e) pontja, a 123. § (5) bekezdése, a 124. §, a 125. §, a 126. § (1) bekezdése, a 126. § (2) bekezdés b) és c) pontja, a 126. § (3) bekezdése, a 127. §, a 129. §, a 131-137. §, a 138. § (1) bekezdése, a 138. § (3) bekezdése, a 139-150. §, a 151. § a)-d) pontja, a 152-154. §, a 156. § (1) bekezdés a) és c) pontja, a 156. § (2) és (3) bekezdése, a 158-173. §, a 174-181. §, a 183-218. §, a 219. § (1) bekezdés a)-d) és f)-l) pontja, a 219. § (2) és (3) bekezdése, a 220-230. §, a 233. §, a 235-240. § valamint az 1. és 2. melléklet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 219. § (1) bekezdés e) pontja és a 234. § 2012. március 31-én lép hatályba.

(3a)[252] A 102. § (1) bekezdés d) pontja és a 106-108. § az egyes önkormányzati tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLV. törvény hatálybalépését követő napon lép hatályba. A 107. § (1) bekezdés c) pontját az egyes önkormányzati tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLV. törvény hatálybalépést követően jogerőre emelkedett ítéletekre kell alkalmazni.

(4) A 2. § 4. és 13. pontja, a 12. § (1) bekezdés b) pontja, a 19. § b) és c) pontja, a 22. § (2) és (3) bekezdése, a 23-26. §, 28. §, a 29. §, a 81. § (2) bekezdése, a 118. § (2) bekezdése, a 151. § e) pontja, a 156. § (3) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5)[253] A 10. § (4)-(9) bekezdése, a 105. § (2)-(5) bekezdése, a 126. § (2) bekezdés a) pontja, a 128. §, a 130. §, a 156. § (1) bekezdés b) pontja és a 182. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 22. § (4) és (5) bekezdése 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

(7)[254] Az 1. § (2) bekezdése, a 2. § 14. pontja, az 5. § (3) bekezdésében az "és a nemzetiségi szószóló" szövegrész, az 5. § (5) bekezdése, a 6. § (1)-(4) bekezdése, a 77. § (3) bekezdése, a 88. § (1) bekezdés második mondata, a 91. § (2) bekezdés b) pontja, a 100. §, a 101. § (1) bekezdés e) pontja, a 101. § (3) bekezdése, a 103. §, a 104. §, a 105. § (1) bekezdése, a 109. § (3)-(9) bekezdése, a 110. §, a 111. §, a 117. § (1) bekezdésében a "legfeljebb négy elnökhelyettest választ, továbbá" szövegrész, a 119. § (4) bekezdése, a 123. § (1)-(3) bekezdése, a 123. § (4) bekezdés a) pontja, a 138. § (2) bekezdése, a 155. § a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján lép hatályba.

A törvény rövidített megnevezése[255]

157/A. §[256] E törvényt más jogszabályban "Njtv." rövidítéssel kell megjelölni.

Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményeknek való megfelelés

158. §[257] Az 1-157. §, a 159-167. §, valamint az 1. és 2. melléklet az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Átmeneti rendelkezések

159. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt létrejött kisebbségi önkormányzat elnevezése nemzetiségi önkormányzat.

(2)[258] A nemzetiségi jogokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXXII. törvény hatálybalépését megelőzően az e törvény értelmében a helyi önkormányzat ideiglenes kezelésébe került helyi nemzetiségi önkormányzati vagyont a helyi önkormányzat e törvény rendelkezései szerint átadja az érintett nemzetiség országos önkormányzatának.

(3) A nemzetiségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosításáról és a költségvetési tervezésről szóló, e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött megállapodások hatályát e törvény nem érinti, azonban 2012. június 1-ig az e törvény szerinti feltételeknek megfelelő megállapodásokat meg kell kötni azzal, hogy az érintett helyi önkormányzat és nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat 2013. évi költségvetési tervezése során az új megállapodás szerint köteles eljárni, továbbá a helyi önkormányzat 2013. január 1-jétől e törvény szerint köteles biztosítani a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeit. 2012. december 31-ig a helyi nemzetiségi önkormányzatot a központi költségvetésből megillető általános működési támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani.

(4) Az e törvény hatálybalépésekor az országos önkormányzati hivatalokkal munkaviszonyban vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló munkavállalók - ideértve a hivatalvezetőt is - jogviszonyát, továbbá az e törvény hatálybalépését követően létesülő munkaviszonyt és egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választásokat követően felül kell vizsgálni és e törvény rendelkezései szerint át kell alakítani.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató által sugárzott nemzetiségi közszolgálati műsorszámok időkerete nem lehet kevesebb, mint e törvény hatálybalépésekor.

(6) A nemzetiségi önkormányzat 2013. január 1-jétől a 133. § szerinti számláját választása szerint a Kincstárnál vagy más pénzforgalmi szolgáltatónál vezetteti.

(7) A 133. § szerinti rendelkezések 2012. évben azzal az eltéréssel alkalmazandóak, hogy a központi költségvetésről szóló törvény Helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezetéből a helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatást a 2011. december 30-án hatályos szabályok szerint kell folyósítani. A helyi önkormányzat a költségvetési támogatás helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, a nettósítás során csökkentett összegét a fizetési számláján történő jóváírástól számított öt munkanapon belül továbbutalja a helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára.

160. §[259] (1) A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2015. január 1-jét megelőzően kitűzött választását e törvénynek a 2015. január 1-jét megelőzően hatályos 53. § (1) bekezdése szerint kell végrehajtani.

(2) A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2015. január 1-jét megelőzően kitűzött választásán mandátumot szerzett nem magyar állampolgár választópolgárok mandátuma a nemzetiségi névjegyzékből magyar állampolgárságuk hiányára tekintettel történt törlése következtében nem szűnik meg.

161. §[260] (1) 2015. január 1-jét megelőzően a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott, 148. § (3) bekezdése szerinti kezdeményezést, a magát a nemzetiséghez tartozónak valló, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán szavazati joggal rendelkező választópolgár támogathat aláírásával.

(2) 2015. január 1-jét megelőzően a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtott, 148. § (3) bekezdése szerinti kezdeményezés szervezője az a választópolgár lehet, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható.

162. §[261] Amennyiben a fenntartói jog átadása a 25. § (6) bekezdése vagy a 39. § (3) bekezdése szerint a nemzetiségi önkormányzat számára a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2017. évi CCI. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatályba lépése előtt már megtörtént, akkor a helyi önkormányzat legkésőbb a Módtv. hatályba lépését követő hat hónapon belül köteles a fenntartói jogot gyakorló nemzetiségi önkormányzattal a köznevelési vagy kulturális közfeladat ellátásához kapcsolódó ingó és ingatlan vagyonra vagyonkezelési szerződést kötni, a korábban megkötött ingyenes használati megállapodás egyidejű megszüntetése mellett.

163. §[262] Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény hatálybalépését követő tizenöt napon belül törölni kell a központi névjegyzékből a nem magyar állampolgárságú választópolgárok nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartására vonatkozó adatot.

164. §[263] A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2020. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) hatálybalépését megelőzően történt, a 25. § (6) bekezdése, illetve a 39. § (3) bekezdése szerinti feladatátvétel esetén, a Módtv2.-vel megállapított 25. § (6) bekezdése szerinti tulajdonátruházási szerződést, illetve a 39. § (3) bekezdése szerinti vagyonkezelői szerződést legkésőbb a Módtv2. hatálybalépését követő hat hónapon belül meg kell kötni.

165. §[264] A 115. § (2) és (3) bekezdését első alkalommal a Módtv2. hatálybalépését követő nemzetiségi önkormányzati képviselők általános választása eredményeként létrejövő új helyi nemzetiségi önkormányzatokra kell alkalmazni.

166. §[265] A 106. § (1) és (3) bekezdésében az "és a (10) bekezdésben foglalt kivétellel más nemzetiségi önkormányzat elnöke" szövegrészt és a 106. § (10) bekezdését első alkalommal a hatálybalépését követő általános nemzetiségi önkormányzati választások időpontjától kell alkalmazni.

167. §[266] (1) E §-t a nemzetiségi önkormányzatok 2024. évi általános választására kell alkalmazni.

(2) Ahol e törvény a választáshoz, a választás eredményének jogerős megállapításához, illetve a választás napjához jogkövetkezményt fűz, ott a jogkövetkezmény alkalmazásának kezdő időpontjaként 2024. október 1. napját kell érteni.

(3) A nemzetiségi önkormányzatok 2019. évi általános választását követő általános nemzetiségi önkormányzati választáson hivatalban lévő képviselő-testület, közgyűlés és elnök megbízatása 2024. október 1-jéig tart.

(4)[267] A nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választását megelőzően megválasztott képviselő-testületre, közgyűlésre a 69. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni.

(5)[268] A 69. § (2) bekezdése alkalmazásában a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásán megválasztott képviselő-testületet, közgyűlést úgy kell tekinteni, mintha a megbízatása a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választása eredményének jogerőre emelkedésekor keletkezett volna.

(6)[269] Ha a képviselő megbízatása 2024. október 1-jét megelőzően megszűnik, a mandátum betöltésére a 68. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

167. §[270] A 110. § (6) bekezdését a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépését megelőzően keletkezett és még a Módtv3. hatálybalépésekor fennálló visszafizetési kötelezettség esetén is alkalmazni kell, azzal, hogy a közgyűlésnek a Módtv3. hatálybalépését követő 30 napon belül kell döntést hoznia az illetmény és a tiszteletdíj összegének a csökkentéséről.

168. §[271]

169. §[272]

170. §[273]

171. §[274]

172. §[275]

173. §[276]

Módosító rendelkezések

174. §[277]

175. §[278]

176. §[279]

177. §[280]

178. §[281]

179. §[282]

180. §[283]

181. §[284]

182. §[285]

183. §[286]

184. §[287]

185. §[288]

186. §[289]

187. §[290]

188. §[291]

189. §[292]

190. §[293]

191. §[294]

192. §[295]

193. §[296]

194. §[297]

195. §[298]

196. §[299]

197. §[300]

198. §[301]

199. §[302]

200. §[303]

201. §[304]

202. §[305]

203. §[306]

204. §[307]

205. §[308]

206. §[309]

207. §[310]

208. §[311]

209. §[312]

210. §[313]

211. §[314]

212. §[315]

213. §[316]

214. §[317]

215. §[318]

216. §[319]

217. §[320]

218. §[321]

219. § (1) Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény

a)[322]

b)[323]

c)[324]

d)[325]

e)[326]

f)[327]

g)[328]

h)[329]

i)[330]

j)[331]

k)[332]

l)[333]

(2)[334]

(3)[335]

220. §[336]

221. §[337]

222. §[338]

223. §[339]

224. §[340]

225. §[341]

226. §[342]

227. §[343]

228. §[344]

229. §[345]

230. §[346]

231. §[347]

232. §[348]

233. §[349]

234. §[350]

235. §[351]

Hatályon kívül helyező rendelkezések

236. §[352]

237. §[353]

238. §[354] E törvény

a)[355]

b)[356]

c)[357]

d) a 159. § (14) bekezdése, a 167. §-a, a 169-173. §-a a 2014. évi általános nemzetiségi önkormányzati választás kitűzésének napján

hatályát veszti.

239. §[358]

240. §[359]

241. §[360]

242. §[361]

243. §[362]

244. §[363]

245. §[364]

Dr. Schmitt Pál

köztársasági elnök

Kövér László

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2011. évi CLXXIX. törvényhez

"E törvény értelmében nemzetiségnek minősül: a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán."

2. melléklet a 2011. évi CLXXIX. törvényhez