BH 1996.5.243 A tilos helyen parkolás miatt elszállított személygépkocsi vezetőjének a rendőrséggel folytatott telefonbeszélgetése során tett, a gépkocsi, majd "az egész kóceráj" felrobbantására utaló valótlan kijelentése nem valósítja meg a közveszéllyel fenyegetés vétségét [Btk. 270/A. § (1) bek.]

Az elsőfokú bíróság a vádlottat közveszéllyel fenyegetés vétsége miatt 50 napi tétel - 500 forint egynapi tétel összegben megállapított -, összesen 25 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Az ítéleti tényállás lényege a következő.

A terhelt a használatában levő gépkocsival tiltott helyen parkolt. Miközben a vádlott felkereste a barátját, a gépkocsit a rendőrség elszállította. Miután a vádlott a rendőrség ügyeletétől telefonon történt érdeklődése eredményeként tudomást szerzett a történtekről, a telephelyen - ahová a gépkocsiját szállították - a szolgálatban levő rendőr törzszászlóstól ugyancsak telefonon a gépkocsija visszaszállítását követelte, majd a gépkocsija elszállítása, illetve a rendőr törzszászlósnak az általa sérelmezett beszédstílusa miatti felindult állapotában a következő kijelentést tette: "Jó, akkor majd meglátják, mi lesz a kocsival.... van egy dolog a kocsiban, ami majd tudja, mit kell csinálni".

Ezt követően a vádlott taxival a már említett telephelyre ment a gépkocsija átvétele végett, a gépkocsit azonban - minthogy az ilyen esetekre előírt összegű készpénz nem volt nála - nem kaphatta vissza. Emiatt - ismételten indulatos állapotban - olyan kijelentést tett, hogy "felrobbantom az egész kócerájt, sőt ha tehetném, az egész országot felrobbantanám".

A vádlott és a védő felmentésre irányuló fellebbezése folytán az első fokú ítéletet felülbíráló másodfokú bíróság megállapította.

A Btk. 270/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt bűncselekmény akkor valósul meg, ha az elkövető a köznyugalom megzavarására alkalmas, közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével valótlanul fenyeget. E törvényi tényállás életre hívását - az ahhoz fűzött miniszteri indokolásból kitűnően - az indokolta, hogy az utóbbi években gyakran fordult elő olyan eset, amikor a magukat fel nem fedő személyek különböző közintézményeket azzal fenyegetnek, hogy ott robbanószerkezetet helyeztek el. A szóban levő bűncselekmény megvalósulásához szükséges fenyegetésnek tehát a köznyugalom megzavarására alkalmasnak, azaz komolynak kell lennie, vagyis olyannak, amely - valósága esetén - közveszélyt idézne elő.