BH 2012.5.121 I. A Jogszabályok keretei között a kapcsolattartás időtartamának, módjának, feltételeinek, a gyermek átadás-átvétele helyének és más részleteinek meghatározása bírói mérlegelés körébe tartozó kérdés, amely felülvizsgálattal eredményesen nem támadható [Csjt. 92. § (1) bek., 149/1997. (IX. 10.) Korm. r. (továbbiakban: Gyer.) 27. § (1) bek., 29. § (1) bek., 30. § (5) bek.].

II. Tartási igény visszamenőleges érvényesítése esetén, ha a szülők között az életközösség megszűnt, de továbbra is egy lakáson belül éltek, a bíróságnak tisztáznia kell, hogy az együttlakás idején gyermekük eltartásához a gyermektartásdíj fizetésére kötelezni kért szülő milyen módon járult hozzá [Csjt. 68. § (1) bek., 69/A. § (1) bek., 69/B. §, 69/C. § (1) bek.].

A peres felek 1997. és 2007. februárja között élettársi kapcsolatban éltek, 2002. július 31-én született A. utónevű gyermekük. 2007 augusztusában az alperes a gyermekkel együtt szülei ingatlanába költözött.

Az élettársi kapcsolat megszűnését követően a felek megállapodás-tervezetet készítettek, melynek értelmében gyermekük az édesanyánál kerül elhelyezésre és megállapodtak abban is, hogy az apa havi 30 000 forint gyermektartásdíjat fog fizetni. Ezt a megállapodás-tervezetet ugyan a felek nem írták alá, azonban a gyermek a különválás óta folyamatosan az anya gondozásában nevelkedik.

A bíróság 2007. október 25-én kelt ideiglenes intézkedésével A.-t az anyánál helyezte el és a felperes apát 2007. november 1-jétől kezdődően havi 30 000 forint gyermektartásdíj fizetésére kötelezte, valamint szabályozta a gyermek és az apa közötti kapcsolattartást is.

Utóbb mindkét peres fél élettársi kapcsolatot létesített, élettársaikkal bérelt ingatlanban élnek.

A felperes keresetében kérte az A. utónevű gyermek nála történő elhelyezését, az anya és gyermek közötti kapcsolattartás szabályozását és az alperest havi nettó jövedelme 20%-át kitevő gyermektartásdíj fizetésére történő kötelezését.

Az alperes a kereseti kérelem benyújtása után két nappal, 2007. augusztus 29-én maga is keresettel fordult a bírósághoz, melyben kérte a gyermek nála történő elhelyezését és 2007. szeptember 1-jétől kezdődően, illetve hat hónapra visszamenőleg az apa havi 50 000 forint összegű gyermektartásdíj fizetésére történő kötelezését. Az általa indított pert a bíróság a felperes által kezdeményezett perhez egyesítette, melyben kereseti kérelmeit - alperesként - viszontkeresetként tartotta fenn.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a felek 2002. július 31-én született A. utónevű közös gyermekét az alperesi anyánál helyezte el, egyben a felperes gyermekelhelyezésre irányuló keresetét elutasította.

Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek az ítélete rendelkező részében meghatározott alperesi bankszámlára 2010. február 1-jétől kezdődően havi 30 000 forint, határozott összegű gyermektartásdíjat.

Az elsőfokú bíróság a kapcsolattartást a felperes és a gyermek között oly módon rendezte, hogy a felperes jogosult minden páratlan hétvégén szombaton 9 órától vasárnap 18 óráig a gyermekkel való kapcsolattartásra, továbbá minden páros ünnep másnapján reggel 9 és 18 óra között, az iskolai szünetek fele, valamint a nyári szünetben kétszer kéthetes nyaraltatás is megilleti a felperest, melynek időpontjában a feleknek minden év március 31. napjáig kell megállapodnia.

Ezt meghaladóan a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította.

A bizonyítási eljárás eredményeként az elsőfokú bíróság megállapította, hogy bár nem vitásan a gyermeknek az apával is kifejezetten jó és szeretetteljes a kapcsolata, azonban a kislánynak biztonságérzetet nyújt a megfelelő környezet állandósága, amely esetében évek óta az anyai környezet.

A felperes a csatolt kereseti igazolások szerint az Á. Kft.-nél 79 840 forint, az A. Kft. alkalmazásában pedig havi 45 500 forint, összesen tehát 125 340 forint keresetet ér el. Ennek alapján az elsőfokú bíróság a felperes tartási kötelezettsége mértékét havi 30 000 forintban állapította meg és az alperes ezt meghaladó keresetét elutasította.

A kapcsolattartásról a Csjt. 92. § (1) bekezdésében foglaltak alapján döntött az elsőfokú bíróság.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva a felperest az A. utónevű gyermek tartására 2007. szeptember 1-jétől minden hónap 15. napjáig havi 40 000 forint határozott összegű gyermektartásdíj fizetésére kötelezte. Megállapította, hogy 2007. szeptember 1-jétől 2010. december 31-ig terjedő időre a felperesnek

460 000 forint gyermektartásdíj hátraléka keletkezett, melyet 2010. március 1-jétől a folyó gyermektartásdíjon felül havi 10 000 forintos részletekben jogosult és köteles az alperesnek megfizetni, azzal, hogy két részlet elmulasztása esetén az egész tartozás egyszerre esedékes.

A folyamatos apai kapcsolattartásra vonatkozó elsőfokú rendelkezést a másodfokú bíróság úgy módosította, hogy a felperes minden páratlan héten péntek délután az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb délután 16 órától a hétfő reggeli iskolakezdésig, de legkésőbb reggel 8 óráig, valamint minden páros héten szerdán, az iskolai foglalkozás végétől, de legkésőbb délután 16 órától a másnap reggeli iskolakezdésig, de legkésőbb reggel 8 óráig jogosult a folyamatos kapcsolattartásra. A "szorgalmi időszakban" a gyermek átvételének és visszaadásának helye az iskola, egyéb esetekben - a felek eltérő megállapodása hiányában - az alperes lakóhelye. A másodfokú bíróság szabályozta az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjét is, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A gyermektartásdíjjal kapcsolatban a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felek 2007 augusztus közepe óta élnek különváltan, a gyermek azóta az alperes háztartásában nevelkedik, így a Csjt. 69/A. § (2) bekezdése értelmében az alperes alappal igényelte, hogy a felperes gyermektartásdíj fizetésével járuljon hozzá a gyermek tartásához. Az alperes 2007. szeptember 1-jétől kezdődően kérte a felperes gyermektartásdíjban marasztalását, így nem helyes azon elsőfokú rendelkezés, mely csak a határozathozataltól kötelezte a felperest gyermektartásdíj fizetésére, ezért a másodfokú bíróság az alperesi keresetnek, illetve fellebbezésnek megfelelően módosította a kötelezés kezdő időpontját.

A gyermektartásdíj összegszerűségét illetően a másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes a másodfokú eljárásban tett személyes nyilatkozata szerint is havi 100 000 forintért bérli azt a családi házat, ahol lakik és a rezsi további havi 25-30 000 forint kiadást jelent számára. Előadása értelmében a barátja cégétől kölcsön kapott Chrysler 300 C típusú gépkocsit használ és csak a kötelező felelősségbiztosítási díjat kell fizetnie. Két korlátolt felelősségű társaságban dolgozik, az egyiknek tulajdonosa, illetve mindkettőnek ügyvezetője. A két cégnek összesen hat alkalmazottja van, az egyik cég autószereléssel, a másik inkább fényezéssel foglalkozik. A fellebbezési eljárásban a felperes azt igazolta, hogy az A. Kft.-től 2010-ben havi nettó 42 987 forint, az Á. Kft.-től havi nettó 89 044 forint munkabérben részesült.