A Kúria Kfv.35655/2016/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 206. §, 213. §, 221. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 165. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 120. §, 127. §] Bírók: Mudráné dr. Láng Erzsébet, Sperka Kálmán, Tergalecz Eszter

A határozat elvi tartalma:

Az általános forgalmi adó levonására csak alakilag és tartalmilag hiteles számla alapján kerülhet sor. Az ügyben eljáró nemzeti bíróság feladata, hogy a hatályos jogszabályok és az Európai Unió Bírósága által kidolgozott teszt alkalmazása útján vizsgálja az áfalevonási jog megtagadásának jogszerűségét.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.VI.35.655/2016/4.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Mudráné Dr. Láng Erzsébet előadó bíró, Dr. Tergalecz Eszter bíró

A felperes: felperes neve (felperes címe)

A felperes képviselője: Dr. ... ügyvéd

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Az alperes képviselője: Dr. ... jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes

A felülvizsgálati kérelem száma: 25.

Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2016. május 2-án kelt 1.K.27.470/2015/24. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K.27.470/2015/24. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000.- (százezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 465.600.- (négyszázhatvanötezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Felperes tevékenységi köre vasáru, festék és üveg kiskereskedelem. 2011. márciusban vállalkozási szerződést kötött a ... S.r.o. (a továbbiakban: S.r.o.) céggel, melynek értelmében a felperes vállalta 35.000 db műszaki rajzon megadott termék (hidraulika tömszelence) gyártását a megrendelő által biztosított anyagokból, és annak leszállítását a megrendelő telephelyére. A felperes a vállalkozási szerződés teljesítéséhez alvállalkozóként a ... Bt.-t (a továbbiakban: Bt.) vette igénybe, a Bt. pedig további alvállalkozót a ... Kft.-t (a továbbiakban: Kft.). Az ügylettel kapcsolatban a felperes 2011. december hónapra a Bt. által kibocsátott számlák után 4.655.625.- forint áfa tartalmat helyezett levonásba.

[2] Az elsőfokú adóhatóság felperesnél pénzösszeg kiutalása előtti bevallások utólagos vizsgálatát végezte áfa adónemben és megállapította, hogy a felperes az adólevonásra nem volt jogosult, a számlák nem hitelesek, azok nem valós gazdasági eseményt takarnak. A Kft. a számlában foglalt munkát nem végezhette el, amiből következően a Bt. által befogadott hiteltelen számla változatlan tartalmú (tárgyú) továbbszámlázása is a - gazdasági esemény lényegi tartalmát érintő - hiteltelenségét vonja maga után. Az adóhatóság határozatával a terhére összesen 4.674.000.- forint adókülönbözetet rögzített, mely jogosulatlan visszaigénylésnek minősült és adóbírságot vont maga után.

[3] A fellebbezés nyomán eljárt alperes 2015. március 16-án kelt 2928648119. számú határozatával annyiban változtatta meg az elsőfokú határozatot, hogy 2011. december hónapra 74.000.- forint következő időszakra átvihető követelés különbözetet állapított meg, (mely ezáltal nem képezett bírságalapot sem), ezt meghaladóan az elsőfokú hatóság döntését helybenhagyta. A változtatásra azért volt szükség, mert noha az elsőfokú határozat indokolása tartalmazta az adózó javára szóló, következő időszakra átvihető 74.000 Ft követelés összegét, de a rendelkező részből kimaradt.

[4] A levonható áfával kapcsolatban kifejtette az alperes, helyesen állapította meg az elsőfokú hatóság a számos bizonyíték együttes értékelése alapján, beleértve a gyártási időszükségletre vonatkozó modellszámítást is, hogy a számlákon szereplő tömszelence mennyiség a rendelkezésre álló gyártói erőforrásokkal nem volt kivitelezhető.

[5] Felperesnek a feltárt bizonyítékok tanúsága szerint tudnia kellett arról, hogy az általa befogadott számlák hiteltelenek, a számlán feltüntetett gazdasági esemény a láncolatban résztvevő felek között az abban rögzített módon nem jöhetett létre. Kiemelte, hogy a felperesi képviselő közeli ismeretségben illetőleg baráti kapcsolatban állt a számlázási láncolatban résztvevő társaságok ügyvezetőivel, a felperesi cég tulajdonosának fia pedig egyben a Kft. alkalmazottja is volt.

A kereseti kérelem

[6] Felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte azzal az indokkal, hogy az adóhatóság a tényállás-tisztázási kötelezettségének nem tett eleget. Felperes a keresetleveléhez bizonyítékokat csatolt annak alátámasztására, hogy a gazdasági esemény valójában megvalósult. Így külső és belső bizonylatokat, átvételi elismervényeket, számlákat, szállítóleveleket, továbbá rendelkezésre állt a Bt. ügyvezetőjének Pajzs Lajosnak a nyilatkozata, szakmunkás bizonyítványa, a Kft. volt ügyvezetőjének Nagy Árpádnak a nyilatkozata, valamint az általa rendelkezésre bocsátott fénykép felvételek, a Kft. szállítólevelei, számlái, a felperes főkönyvi kivonata és a műhely kölcsönbe adását alátámasztó kölcsönszerződés is.