A Legfelsőbb Bíróság Bfv.358/2008/19. számú határozata csalás bűntette (JELENTŐS KÁRT okozó csalás bűntette) tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 42. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 416. §, 420. §, 421. §, 426. §] Bírók: Demeter Ferencné, Kónya István, Márki Zoltán

Kapcsolódó határozatok:

Paksi Járásbíróság B.237/2006/74., *Kúria Bfv.358/2008/19.* (BH 2009.11.317, BH+ 2009.10.438)

***********

Bfv.III.358/2008/19.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év február hó 17. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A folytatólagosan elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt büntetőügyben az I. rendű és a II. rendű terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Paksi Városi Bíróság 1.B.237/2006/74. számú ítéletét - mindkét terhelt tekintetében - hatályában fenntartja.

A Tolna Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elutasítja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült 13.300 (tizenháromezer-háromszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli.

E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Paksi Városi Bíróság a 2007. június 26. napján kihirdetett és jogerős 1.B.237/2006/74. számú ítéletével bűnösnek mondta ki az I. rendű és a II. rendű terheltet társtettesként, folytatólagosan elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettében, továbbá az I. rendű terheltet bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, a II. rendű terheltet pedig magánokirat-hamisítás vétségében.

Ezért az I. rendű terheltet, mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül - 1 év 8 hónapi börtönbüntetésre és a közügyektől 2 évi eltiltásra; a II. rendű terheltet pedig mint különös visszaesőt - halmazati büntetésül - 2 évi börtönbüntetésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte.

A jogerős ítélettel megállapított tényállás lényege a következő.

Az I. rendű terhelt esetében a Kiskőrösi Városi Bíróság a 2002. április 10. napján jogerős 1.B.53/2002/2. számú ítéletével összbüntetésbe foglalta a korábban csalás bűntette és más bűncselekmények miatt kiszabott büntetéseket, melynek tartamát 1 év 10 hónapi börtönbüntetésben állapította meg. E büntetésből az I. rendű terhelt - 1/4 feltételes kedvezménnyel - 2002. július 5. napján szabadult.

A II. rendű terhelt esetében a Székesfehérvári Városi Bíróság az 1999. április 20. napján jogerős 7.B.217/1999/2. számú ítéletével összbüntetésbe foglalta a korábban csalás bűntette és más bűncselekmények miatt kiszabott büntetéseket, melynek tartamát 4 év 2 hónap börtönbüntetésben állapította meg. E büntetésből a II. rendű terhelt - 1/4 feltételes kedvezménnyel - 2000. április 5. napján szabadult azzal, hogy a büntetés kitöltésének időpontja 2001. április 20.

A II. rendű terheltet a Székesfehérvári Városi Bíróság 7.B.748/2003/27. számú - a Fejér Megyei Bíróság Bf.82/2004/5. számú határozata folytán - 2004. május 6. napján jogerős ítéletével csalás bűntette és más bűncselekmény miatt, mint különös visszaesőt, főbüntetésként 1 év 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte.

2003. január 10. napjától az I. rendű terhelt az A. Kft. tulajdonosa és egyben önálló képviseletre jogosult ügyvezetője is volt. 2003. évben a - már 2002-ben veszteséges - Kft. tényleges gazdasági tevékenységet nem végzett, ez nem is állt szándékában. Erre az évre adóbevallást nem teljesített, éves mérleget, eredmény-kimutatást nem készített. Mindezzel az I. rendű terhelt személyes ismerőse, a II. rendű terhelt tisztában volt.

2004 elején az I. rendű és a II. rendű terhelt utasítást kapott arra, hogy a Kft. nevében kártyás üzemanyag vételezésre jogosító szerződést kössenek.

2004. március 22.-én a két terhelt közösen kiállított egy adatlapot, melyben a Kft. tevékenységére vonatkozó valótlan adatokat tüntettek fel. A Kft. ügyintézőjeként valótlanul "Tóth Gergely" nevű személyt tüntettek fel, aki valójában a II. rendű terhelt volt. Ettől kezdve a II. rendű terhelt ezt az álnevet használta. 2004. március 23-án a II. rendű terhelt az adatlapot faxon eljuttatta a S. H. Zrt. sértetthez.

2004. április 5.-én a terheltek újabb, valótlan tartalmú adatlapot készítettek, melyben a Kft. számára 12 db üzemanyag kártyát igényeltek a sértettől. 2004. április 6-án a II. rendű terhelt faxon az újabb adatlapot is eljuttatta a sértetthez.

Ezt követően a II. rendű terhelt - az I. rendű terhelt tudtával és támogatásával - 2004. február 12.-i dátummal, a Kft. 2003. évi tevékenységéről hamis (valótlanul kedvező pénzügyi adatokat tartalmazó) mérleget és eredmény- kimutatást készített. 2004. április 6-9. között ezen okiratokra rákerült a 2002-ben elhunyt könyvvizsgáló pecsétje. Az I. rendű terhelt az okiratokat (tudva arról, hogy felhasználásra kerülnek) a Kft. képviseletében aláírta.

A II. rendű terhelt (Tóth Gergely nevén eljárva) a hamis okiratokat személyesen elvitte a sértetthez. Az okiratok tartalma alapján a sértett és egy hitelminősítő cég a Kft.-t a legkedvezőbb ("A" kategóriás) adósi minősítésben részesítette.

Ezt követően - 2004. április 9.-én - a két terhelt együtt megjelent a sértett budapesti központjában, ahol az I. rendű terhelt a Kft. képviseletében eljárva a sértettel, a kártya használatára vonatkozó megállapodást kötött és írt alá.

A megállapodás szerint a sértett vállalta, hogy a Kft. birtokába és használatába ad a sértett elfogadó helyein kedvezményes üzemanyag vételezésre jogosító kártyákat; a Kft. számára 4.500.000 Ft hitelkeretet biztosít, melynek erejéig megelőlegezi a vételárat a kártyahasználattal történt vételezéstől a leszámlázást követő határidőben való teljesítéséig. A Kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy a sértett számlája szerinti ellenértéket határidőben megfizeti.

A megállapodás megkötésekor az I. rendű és a II. rendű terhelt szándéka arra irányult, hogy a sértettet jogtalan haszonszerzés végett (a Kft. pénzügyi helyzete tekintetében) tévedésbe ejtve, a sértettnek kárt okozzon. A Kft. a tervbe vett üzemanyag vételezések ellenértékét nem tudta, és nem is akarta kiegyenlíteni.

2004. április 14.-től az I. rendű terhelt más ügyben fogvatartásba került.

2004. április 16. napján a II. rendű terhelt a sértettől átvett összesen 12 db üzemanyagkártyát, amit egyidejűleg továbbadott az utasítójának.

2004. április 28. napján a sértett a Kft.-nek külön engedélyt adott a dunaföldvári töltőállomáson történő, 80.000 Ft feletti kártyás vételezésre.

2004. április 16. és május 17. között a sértett által a Kft. rendelkezésére bocsátott kártyák felhasználásával, ismeretlen személyek a sértett dunaföldvári, székesfehérvári, érdi és dunaújvárosi töltőállomásain üzemanyagot vételeztek. A vételezett üzemanyag ellenértékét a Kft. nem egyenlítette ki.

Ezáltal az I. rendű és a II. rendű terhelt (ismeretlen társaikkal) a sértettnek összesen 14.341.803 Ft kárt okoztak. 2004. május 18. napján a sértett az üzemanyag- kártyákat letiltotta. 2004. augusztus 17.-én pedig a Kft. ellen csődeljárás indult; a cégjegyzékből 2006. március 22. napján törölték.