A Fővárosi Törvényszék G.41946/2015/27. számú határozata szerződés hatálytalanságának megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 123. §, 206. §, 217. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 97. §, 117. §, 198. §, 203. §, 355. §] Bíró: Balázs Gábor

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék G.41946/2015/27.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40257/2016/7., Kúria Pfv.21707/2016/9. (BH 2018.8.224), 3373/2019. (XII. 19.) AB határozat

***********

FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

GAZDASÁGI KOLLÉGIUM

1024 Budapest, Varsányi Irén utca 40-44.

1535 Budapest, Pf.:887

34.G.41.946/2015/27.

A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK

... (cím) jogtanácsos által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek -

Dr. Karászi Viktor (cím) által képviselt

I. r. alperes neve (I. rendű alperes címe) I. r. alperes

Dr. Pallós Zoltán (cím) ügyvéd által képviselt

II. r. alperes neve (II. rendű alperes címe) II.r. alperes

Dr. Karászi Viktor (cím) által képviselt

III. r. alperes neve (III. r. alperes címe) III. r. alperes ellen

szerződés hatálytalanságának megállapítása iránt indított perében -

meghozta a következő

ÍTÉLETET:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I.-III.r.alperesnek 1.270.000,-Ft-ot (azaz egymillió-kettőszázhetvenezer forintot), a II.r. alperesnek 1.270.000,-Ft (azaz egymillió-kettőszázhetvenezer forint) perköltséget.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy külön felhívásra fizessen meg a Magyar Állam javára 1.500.000,- Ft (azaz egymillió-ötszázezer forint) le nem rótt kereseti eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál 5 példányban benyújtandó, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezett fellebbezésnek van helye.

Ha a fellebbezés csak kamatfizetésre, a perköltség összegére vagy viselésére, a teljesítési határidőre vagy kizárólag az ítélet indokolására vonatkozik, vagy csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el. Bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy az új bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálása esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna. A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására, vagy az első fokú bíróság által mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozására akkor is sor kerülhet, ha az az első fokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul. Ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja, a jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

I n d o k o l á s:

A bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 206.§ (1) bekezdésén alapuló mérlegelési jogkörében -a peres felek által csatolt okiratok, a peres felek nyilatkozatai, K.D. igazságügyi szakértő véleménye és a per egyéb adatai alapján a következő tényállást állapította meg:

Az I.r. alperes, mint lízingbeadó a II.r. alperessel, mint lízingbevevővel 2007. december 06. napján lízingszerződést kötött. Az I.r. alperes lízingbe adta a II.r. alperesnek a ... hrsz.-ú és a ... hrsz.-ú ingatlanokat.

Az I.r. alperes és a II.r. alperes között 2008. január 25. napján közjegyzői okiratba foglalt svájci frank alapú ingatlan pénzügyi lízingszerződés rendelkezései szerint a lízingszerződés célja a lízingtárgy -a ... hrsz. alatti, természetben ... szám alatti ingatlan- Eladótól való megvásárlása azzal a céllal, hogy azt az I.r. alperes a II.r. alperesnek a lízingszerződésben meghatározott feltételekkel, rendeltetésszerű használatra lízingbe adja, illetve a lízingszerződésben meghatározott futamidő végén, illetőleg azt megelőzően bizonyos feltételek bekövetkezése esetén a lízingbevevő az ingatlan tulajdonjogát megszerezze.

A II.r. alperes, mint lízingbevevő köteletzettséget vállalt arra, hogy a lízingszerződés tárgyát képező ingatlant az általános szerződési feltételekben foglaltak szerint rendeltetésszerű használatba veszi, és a lízingszerződés alapján fennálló valamennyi fizetési kötelezettségének minden körülmények között maradéktalanul eleget tesz.