A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37054/2010/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Bauer Jánosné, Kovács Ákos, Kovács András

Kapcsolódó határozatok:

Székesfehérvári Törvényszék K.22497/2008/19., *Kúria Kfv.37054/2010/6.* (EH 2010.2274)

***********

Kfv.III.37.054/2010/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Szabóné dr.Smid Mária ügyvéd által képviselt H. Energia Központ Kft. felperesnek a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Főigazgatója alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben - amelybe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a M. Környezetvédelmi Egyesület beavatkozott - a Fejér Megyei Bíróság 2009. október 22. napján kelt 8.K.22.497/2008/19. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 20. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 8.K.22.497/2008/19. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 26.000.- /azaz huszonhatezer/ forint felülvizsgálati eljárási részilletéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal 2008. április 11. napján kelt MKEH-TMBF-SZF-2373/24/2007. számú határozatával a felperesnek, mint építtetőnek engedélyezte a külterület 013/12 hrsz-ú ingatlanon 1 db ENERCON E-33 típusú 330 kw névleges teljesítményű, 49 méter oszlopmagasságú, 33,4 méter lapátkerék átmérőjű szélerőmű építését a felperes által benyújtott tervdokumentáció szerinti kivitelben.

Az alperesi beavatkozó fellebbezésének az alperes helyt adott és a 2008. szeptember 22. napján kelt JF-335/16/2008. számú határozatával az elsőfokú határozatot megváltoztatta és a szélerőmű építését nem engedélyezte. A másodfokú határozat azon alapult, hogy az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség /a továbbiakban: Főfelügyelőség/ másodfokú szakhatóság az elsőfokú szakhatósági állásfoglalást megváltoztatta, és szakhatósági hozzájárulását nem adta meg.

Az alperes határozatában a szakhatósági vélemény alapján kifejtette, hogy a terület közvetlenül határos P. és M. nevű, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területtel. A terület madárvédelmi szempontból védett, és fokozottan védett fajok egyedeinek előfordulási arányára figyelemmel érzékeny terület, ez a felperes által az engedélyezési tervdokumentációhoz csatolt részletes helyszíni madártani vizsgálati anyagból megállapítható. Kiemelkedő jelentőségű, fokozottan védett, különösen értékes fajok repülési magassága egybeesik a tervezet létesítmény rotor magasságával, ezért kisebb mértékben az ütközés lehetősége fennáll, továbbá a szélerőmű az élőhely területi kiterjedésére, azt módosítva, negatív befolyással hat. A létesítési helyszín a funkcionális tájba illesztés feltételeinek nem felel meg, mert az az ökológiai hálózat, ezen belül is elsősorban a védett természeti terület védőzónája, ahol a védett és fokozottan védett fajokat közvetlenül és közvetve is veszélyezteti. Mindebből megállapítható volt, hogy a tervezett létesítmény funkcionális és esztétikai tájba illesztése nem megoldott, az a természeti értékeket veszélyezteti, és a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását sem teszi lehetővé, így a létesítmény nem felel meg a természeti értékek megőrzése szempontjának.

A Fejér Megyei Bíróság 8.K.22.497/2008/19. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy az alperes az eljárása során bevont szakhatóságok nem adtak egymásnak ellentétes állásfoglalást, hiszen a tájba illesztés szempontjait és a szélerőmű madárvilágra gyakorolt hatását más szakhatóság nem vizsgálta. A Főfelügyelőség azon megjegyzése, hogy a tervezett létesítmény szabályozási tervben rögzített övezeti besorolása a tervezett építmény elhelyezését nem teszi lehetővé, mindössze egy megjegyzés volt, és a szakhatóság állásfoglalása nem ezen a megállapításon alapult. Megállapította továbbá, hogy a Főfelügyelőség a felperes által készített és az építési engedélyezési eljárásban csatolt tervdokumentáció alapján készítette el véleményét, felhasználva az abban lévő madártani vizsgálatra vonatkozó adatokat. A tervdokumentáció 7. pontja tartalmazza a madárvilágot érintő ökológiai hatásokat, felsorolja a fokozottan védett madárfajokat, ezek veszélyeztetettsége vizsgálatra került. A tervdokumentációból egyértelműen megállapítható volt, hogy a szélerőmű megvalósulása a madárvilágra hatást gyakorol. Ehhez képest a tervdokumentáció összefoglaló része ellentmondásban van ezen megállapításokkal, amikor úgy nyilatkozik, hogy a szélerőmű nem fogja zavarni a madarak repülését, és az étkezésük sem ezen a területen történik.

A bíróság elfogadta ítélkezése alapjául a felperes által készített tervdokumentációnak a madárvilágra vonatkozó fejezetét, és e körben további bizonyítást nem tartott szükségesnek. Ezért a felperes szakértői bizonyítás indítványának sem adott helyt, szakhatósági állásfoglalás bíróság általi felülvizsgálatára a bíróság szakértő bevonása nélkül képes volt. A bíróság leszögezte azt is, hogy szakértő kirendelésére akkor lett volna szükség, ha a szakhatósági állásfoglalás nem kizárólag a felperes által készített tervdokumentációban foglaltakra, az abból levont következtetésekre épült volna. Mindezek alapján megállapítható volt, hogy az alperes határozata nem volt jogsértő.

A felperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy az alperesnek új eljárást kellett volna elrendelnie, szemben a jogerős ítélet megállapításával. Nem megváltoztatásra került sor, hanem megsemmisítésre, és új eljárás elrendelése nélkül ilyen esetben a kérelem elbírálatlan maradt volna /Ket. 105. § /1/ bek./.

A jogerős ítélet jogszabálysértéseként a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 164. § /1/ bekezdésében, 177. § /1/ bekezdésében és a 206. § /1/ bekezdésében foglaltakat jelölte meg.

Továbbra is sérelmezte, hogy a Főfelügyelőség építésügyi szakhatóság feladatkörébe tartozó kérdésekben nyilatkozott, hiszen a Helyi Építési Szabályzatnak /a továbbiakban: HÉSZ/ való megfelelés vizsgálata építésügyi szakhatósági hatáskör, és részben ezen is alapult a Főfelügyelőség állásfoglalása.

Előadta, hogy nem felelt meg a valóságnak, hogy az érintett terület védett természeti terület védőzónája, hiszen az érintett ingatlanon országos védett természeti terület nincs. Ilyen terület a telepítési hely közelében sem található, így a nem létező védett természeti területnek védőzónája sem létezhet.