3277/2012. (X. 12.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (1) bekezdés második mondatának "a Magyar Honvédség (...tiszt)-je" szövegrésze, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 5. § (1) bekezdés első mondatának a Magyar Honvédség (...tiszt)-je" szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti, 2012. június 28-án benyújtott alkotmányjogi panaszában a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 11. § (1) bekezdésének fenti szövegrésze, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 5. § (1) bekezdése fenti szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta arra hivatkozással, hogy e rendelkezések az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, XV. cikk (1)-(2) bekezdését, XXIII. cikkét sértik.

[2] Az indítványozó azt tartja alaptörvény-ellenesnek, hogy csak a Magyar Honvédség kötelékébe tartozó tiszt láthatja el mind a katonai ügyész, mind a katonai bíró feladatát. Hivatkozott arra, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 1 978. évi IV. törvény 122. § (1) bekezdése értelmében a katonai bűncselekmény elkövetője nemcsak a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja, hanem a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja is lehet, utóbbi elkövetők esetében pedig a vád tárgyává tett cselekmény a rendvédelmi szervek jogállását szabályozó törvény rendelkezésének megsértését is jelentheti. Ezért álláspontja szerint a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, ha a rendvédelmi szervek tagjaival szemben indult büntetőeljárásban nem e szervek tagja vezetheti a nyomozást és nem lehet bíró, továbbá sérül a közhivatal viseléséhez való jog, valamint a jogállamiság elve.

[3] 2. Az Abtv. 30. §-a alapján az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott panaszt a vitatott jogszabály hatályba lépésétől számított száznyolcvan napon belül kell benyújtani. A kifogásolt jogszabályok 2012. január 1-jén léptek hatályba, így az indítvány a fenti határidőn belül érkezett.

[4] 2.1. Az Abtv. 51. § (1) bekezdés e) pontja szerint az indítványban meg kell indokolni, hogy a sérelmezett jogszabály miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. A jogállamiság elvének sérelmével összefüggésben az indítvány indokolása csak arra korlátozódik, hogy azt a rendelkezéseknek az Alaptörvény XV. és XXII I. cikkével való ellentéte eredményezi. Ez az érvelés nem elégíti ki az Abtv. 51. § (2) bekezdés e) pontjában írt követelményt, ezért ebben a vonatkozásban az Alkotmánybíróság az indítványt az Ügyrend az Abtv. 64. § d) pontja alapján visszautasította.

[5] 2.2. Az Abtv. 56. § (2) bekezdése szerint vizsgálni kell az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt tartalmi feltételeit, különösen a 26-27. § szerinti érintettséget, a jogorvoslat kimerítését, valamint a 29-31. § szerinti feltételeket. Az Abtv. 26. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

[6] Az indítványozó közvetlen érintettségét a támadott rendelkezések kapcsán nem alapozza meg az a tény, hogy mint a rendőrség hivatásos állományú tagja, nem felel meg a kifogásolt jogszabályokban szereplő kinevezés kritériumainak. A jogszabályok vele szemben nem kerültek alkalmazásra, és személyét, jogviszonyait közvetlenül nem érintik.

[7] Ezért ebben a vonatkozásban az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt az Ügyrend 30. § (2) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2012. október 1.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balogh Elemér s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3165/2012.