BH 1985.10.389 I. Nagykorú gyermeket megillető tartásdíj megállapítása iránt indult perben bírósági meghagyás kibocsátására a törvényi feltételek megléte esetében is csak akkor kerülhet sor, ha a keresetlevél tartalmazza a figyelembe veendő körülményeket, és a kérelem ezek szerint reálisnak tekinthető tartásdíj megítélésére irányul [Csjt. 60. § (2) bek., XXIX. sz. PED].

II. Bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani, ha kétséges, hogy az alperes az első tárgyalásra szóló idézéssel együtt a keresetlevelet is megkapta [Pp. 125. §, 136. § (2) bek.].

A felek házasságuk 1978. február 16-án történt felbontásával egyidejűleg egyezséget kötöttek, amelynek értelmében az 1984. június 3-án született Zoltán nevű gyermeket anyjánál, a felperesnél helyezték el, az alperes pedig gyermektartásdíj megfizetésére vállalt kötelezettséget. A gyermek 1982. szeptember 1-én munkaviszonyt létesített, ezért a bíróság a felperes fizetési kötelezettségét megszüntette. Ezt követően Zoltán felvételt nyert a K-i Egyetem nappali tagozatára, előtte sorkatonai szolgálatot teljesített. Egyetemi tanulmányait 1984 szeptemberében kezdte meg.

A felperes keresetlevelében 1985. szeptember 1.-ével kezdődően a jövedelem 20%-ának megfelelő, havi 1000 forint alapösszegű gyermektartásdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest, aki az első tárgyaláson nem jelent meg, érdemi védekezést írásban sem terjesztett elő. A városi bíróság az alperes idézését szabályszerűnek tekintette, a felperes jogi képviselője pedig bírósági meghagyás kibocsátását kérte azzal, hogy határozott összegben kéri a tartásdíj megállapítását, havi 1000 forintban. A bíróság a 3. sorszámú bírósági meghagyással 1984. szeptember 11.-ével kezdődően havi 1000 forint gyermektartásdíj megfizetésére kötelezte az alperest. Ellentmondás hiányában a bírósági meghagyás jogerőre emelkedett.

A jogerős bírósági meghagyás ellen emelt törvényességi óvás alapos.

1. A Pp. 136. §-ának (2) bekezdése szerint, ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben.

Az alperes mulasztása csak akkor állapítható meg, ha a bíróság őt az első tárgyalásra szabályszerűen idézte meg. Mint a bírósági meghagyás kibocsátásának első feltételét, az idézés szabályszerűségét gondosan kell vizsgálni. A Pp. 125. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy az elnök a tárgyalási határnapra a feleket a keresetlevél egyidejű kézbesítése mellett idézi. Az első tárgyalásra szóló idézés tehát csak akkor tekinthető szabályszerűnek, ha a fél az idézéssel együtt a keresetlevelet is megkapta.

A periratokhoz csatolt tértivevény nem igazolja azt, hogy a keresetlevél az alperes részére kézbesítésre került, de még a kitűző végzésből sem állapítható meg, hogy ez iránt az eljáró bíró intézkedett volna. A bíróság tehát nem állapíthatta volna meg, hogy az alperes az első tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, így az idézett törvényi rendelkezés alapján ennek hiányában bírósági meghagyást nem bocsáthatott volna ki.