ÍH 2019.129 KERESETVÁLTOZTATÁS PERFELVÉTELI SZAKBAN

A perindítási és a perfelvételi szakban is - a Pp. 185. §-ában foglalt feltételek teljesülése esetén - bírói felhívás nélkül is előterjeszthető a keresetváltoztatás. Ezzel ellentétes jogértelmezés a fél rendelkezési jogának sérelméhez vezetne.

[A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 20. § (1) és (3) bekezdése, Pp. 185. § (1) bekezdés, Pp. 203. §.]

A felperes keresetében 25 342 144 Ft használati díj és késedelmi kamatai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes ellenkérelmében előadta, hogy a felperes kereseti követelésébe be kívánja számítani a már teljesített 1 538 814 Ft-ot és 40 450 000 Ft-ot, mint az általa végzett hasznos beruházás értékét. Ezt követően a felperes "kereseti kérelem módosítást" terjesztett elő és kérte 32 488 177 Ft használati díj és 482 194 Ft közüzemi díj, összesen 32 970 371 Ft és késedelmi kamatai megfizetésére kötelezni az alperest. A pertárgyértékre tekintettel kérte a keresetlevél áttételét a Fővárosi Törvényszékhez. Az elsőfokú bíróság 12. sorszámú végzésével megállapította hatáskörének a hiányát és elrendelte az "ügy áttételét" a Főváros Törvényszékhez a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 20. § (1) és (3) bekezdése alapján, mivel a per tárgyának az értéke a harmincmillió forintot meghaladja.

A Fővárosi Törvényszék 2. sorszámú végzésével megállapította hatáskörének hiányát és az ügy iratait felterjesztette ítélőtáblára az eljáró bíróság kijelölése végett. Álláspontja szerint a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságnak vizsgálni kellett volna a keresetváltoztatás benyújtásának megengedhetőségét is az áttételről való döntést megelőzően. A keresetváltoztatás benyújtásakor a bíróság még nem döntött az alperes ellenkérelmének "befogadhatóságáról", mivel az alperest visszautasítás terhével felhívta beadványa hiányainak pótlására. Az ellenkérelem esetleges visszautasítása esetén az eljárás nem lép át - helyesen - perfelvételi szakba, emiatt a keresetváltoztatás benyújtásakor az eljárás perindítási szakban volt. A Pp. a keresetváltoztatást a perindítási szakban kizárólag a bíróság Pp. 176. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlási felhívás teljesítéseként teszi lehetővé. A perfelvételi szakban benyújtott keresetváltoztatás a bíróság felhívása, illetve törvény adta lehetőség hiányában a Pp. 203. § (1) bekezdése alapján hatálytalan, emiatt hatálytalan a perindítási szakban benyújtott, a Pp. szabályainak megsértésével előterjesztett keresetváltoztatás is. Jelen ügyben a bíróság nem hívta fel hiánypótlásra a felet és jogszabály sem ad lehetőséget a keresetváltoztatás perindítási szakban történő benyújtására, ezért a felperes keresetmódosítása hatálytalan. Az eredeti keresetlevél szerinti 25 342 144 Ft-os pertárgyértékre tekintettel pedig a per járásbírósági hatáskörbe tartozik.

Az ítélőtábla nem osztotta a Fővárosi Törvényszék álláspontját. A Pp. 185. §-ában foglalt feltételek teljesülése esetén a perindítási és perfelvételi szakban bírói felhívás nélkül is lehetőség van a keresetváltoztatásra. A Pp. 7. § 16. pontja szerint a keresetváltoztatás nem minősül perfelvételi iratnak, ezért arra a Pp. 203. §-ának rendelkezései nem vonatkoznak. Az ügy a keresetváltoztatás előterjesztésekor perindítási szakban volt, de a perfelvételi szakban is - a Pp. 185. §-ában foglalt feltételek teljesülése esetén - előterjeszthető a keresetváltoztatás bírói felhívás nélkül. Ezzel ellentétes szabályozás a fél rendelkezési jogának sérelméhez vezetne. Ezt az értelmezést támasztja alá a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2019. április 15-i Országos Tanácskozásának 6. állásfoglalása is, amelynek értelmében a keresetváltoztatás nem perfelvételi irat, a perfelvételi szakban a fél akár bírói felhívás nélkül írásban benyújthatja, vagy szóban a perfelvételi tárgyaláson előterjesztheti.