A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20336/2021/6. számú határozata jogdíj megfizetése (SZERZŐI jogdíj megfizetése) tárgyában. [1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 1. § (2) bek., 4. § (1) bek., 9. § (1) bek., 16. § (1) bek., (4) bek., 42. § (1) bek., 44. § (1) bek., 45. § (1) bek., 46. § (1) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. § (1) bek.] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Karaszi Margarita, Lesenyei Terézia

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.20.336/2021/6.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Pintér Zsófia Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Pintér Zsófia ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek - a Komáromi és Körmendi Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe1., ügyintéző: dr. Körmendi Csaba Tamás ügyvéd) által képviselt felperes neve Tánctársulata Kft. (alperes címe) alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2021. február 17. napján kelt 1/C.P.20.190/2020/21. számú ítélete ellen az alperes 22. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes 15 napon belül köteles a felperesnek 5.776.179 (Ötmillió-hétszázhetvenhatezer-százhetvenkilenc) forintot megfizetni, amelyből 5.507.935 (Ötmillió-ötszázhétezer-kilencszázharmincöt) forint után 2019. december 1. napjától esedékes a kamat, egyebekben helybenhagyja.

Köteles az alperes 15 napon belül a felperesnek 144.400 (Száznegyvennégyezer-négyszáz) forint összegű ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget megfizetni.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A felperes táncművész, koreográfus. Az alperesi gazdasági társaság 2002-ben alakult, annak kezdetektől tagja a felperes és V.T.. A felperes, V.T., valamint az alperes között 2009. december 11-én megállapodás jött létre, melynek 1. pontjában a felperes és V.T. rögzítették, hogy általuk közösen létrehozott közös műnek tekintik az abban a pontban felsorolt szerzői műveket, amelyek felhasználási jogainak kizárólagos, teljeskörű, korlátozás nélküli jogosultja az alperes. A felek megállapodtak abban is, hogy a megállapodást követően létrehozott 10, közösen megbeszélt témájú, 30 táncos közreműködésével készülő, 2 x 50 perces alkotás vonatkozásában a szerzői vagyoni jogok időbeli, területi, mennyiségi és a felhasználás mértékére és módjára vonatkozó korlátozás nélküli felhasználási szerződést kötnek az alperessel, melynek alapján e szerzői művek felhasználási joga az alperest illeti azzal, hogy a meglévő és jövőbeni alkotások felhasználási jogáért a felek - a felperes és V.T. - ellenértékre nem tartanak igényt.

[2] A felperes a 2015 februárjában az ... Színházban bemutatott Wass Albert: "A funtineli boszorkány" című darabhoz K.I. rendező felkérésére tánckoreográfiát készített. Az alperes és az ... Színház Nonprofit Kft. között 2014. december 18-án létrejött felhasználási szerződés értelmében az alperes, mint jogtulajdonos kizárólagos felhasználási jogot engedett Wass Albert: "A funtineli boszorkány" című darab színpadi előadásához készített tánckoreográfia felhasználására a nagyszínpadon, illetve székhelyen kívüli előadásokon. A megállapodás 4. pontja értelmében az ... Színház Kft. valamennyi előadás után a jegybevétel áfával csökkentett 5%-át köteles jogdíj címén az alperes részére megfizetni. A szerződés aláírását követő záradék értelmében a felperes, mint a mű koreográfusa kijelenti, hogy a szerződés tartalmát ismeri, az abban foglaltakkal egyetért, azt magára nézve kötelezőnek ismeri el, az alperes jogosult a szerződés megkötésére és a benne foglalt felhasználási jogok engedélyezésére.

[3] "A funtineli boszorkány" című mű koreográfiájához kapcsolódóan az ... Színház Kft. koreográfusi díjként 2015. február 13-án 850.000 forintot, míg a jegybevétel összegéhez kapcsolódó jogdíj címén 2015. február 24. és 2020. január 8. között további 4.926.179 forint összegű jogdíjat fizetett ki az alperesnek. Az alperes és a felperes között a jogdíjat illetően elszámolás nem volt, annak megfizetésére a felperes 2019 októberében hívta fel az alperest jogi képviselője útján.

[4] V.T. és a felperes, mint az alperes tagjai, valamint az alperes között 2017. május 4-én újabb megállapodás jött létre, melynek 1. pontjában a felek cím szerint felsorolták a közösen létrehozott, közös műnek tekintett alkotásokat. Megállapodtak, hogy ezen előadások kizárólagos, teljeskörű felhasználója az alperes. A megállapodás 3. pontjában a tagok kijelentették, hogy a meglévő - az 1. pontban felsorolt - és jövőbeli alkotások felhasználásáért ellenértékre nem tartank igényt.

[5] A felperes keresetében az alperes kötelezését kérte 5.776.179 forint és ezen összegnek az egyes részösszegek tekintetében megjelölt időponttól számított törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy az ... Színházban bemutatott "A funtineli boszorkány" című előadás vonatkozásában sem az ... Színházzal, sem az alperessel szerződést nem kötött szerzői műve felhasználására. Az ... Színház és az alperes között létrejött megállapodást a felperes ellátta záradékkal és aláírta, ez azonban nem jelenti a felhasználási szerződés létrejöttét a peres felek között, mivel az nem kétoldalú jogügylet és hiányzik belőle a díjban történő megállapodás, illetve az arról való lemondás. Álláspontja szerint nem tekinthető felhasználási szerződésnek sem a 2009. december 11-i, sem a 2014. december 18.-i, sem pedig a 2017. május 4-i megállapodás, mivel azok nem terjednek ki "A funtineli boszorkány" előadásának koreográfiájára. Másodlagosan e megállapodások semmisségére hivatkozott a felperes a keresetében, mivel azok álláspontja szerint ellentétesek a meghatározott céllal történő - nem korlátlan - jogátengedés szerzői jogi törvényben rögzített alapelvével és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvénnyel. Utalt továbbá a vagyoni jogok átruházásának a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 9. § (3) bekezdésében megfogalmazott tilalmára.

[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ... Színházzal kötött megállapodás felhasználási szerződésnek minősül, annak 2. pontja értelmében ugyanis az alperes, mint jogtulajdonos a szerződés aláírásával jogszavatosságot vállalt arra, hogy nincsen harmadik személynek olyan joga, amely a felhasználónak a mű felhasználásához fűződő jogát akadályozná vagy korlátozná. A felperes által aláírt záradék tartalmazza a felperes, mint szerző nyilatkozatát arról, hogy az alperes jogosult a szerződésben érintett felhasználási jogok engedélyezésére. A 2009. decemberi megállapodás 3. pontjában pedig a felperes és V.T. kifejezetten lemondtak a meglévő és jövőbeni alkotások felhasználásának ellenértékéről.

[7] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 5.776.179 forintot és ezen összegből 5.507.935 forint után 2019. december 1. napjától 104.170 forint után 2019. december 4. napjától, továbbá 164.074 forint után 2020. január 8. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát, valamint 646.573 forint perköltséget. A törvényszék a keresetet ezt meghaladóan elutasította. Határozatát az Szjt. 1. § (2) bekezdés d) pontjára, 4. § (1) bekezdésére, 9. § (1) bekezdésére, 16. § (1), (4) és (6) bekezdésére, 42. § (1) bekezdésére, 45. § (1) bekezdésére, 46. § (1) bekezdésére, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésére, valamint a cégnyilvánosságról a cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Cnytv.) 22. §-ának (1) bekezdésére alapította.