62003TJ0116[1]

Az Elsőfokú Bíróság (ötödik tanács) 2004. november 9-i ítélete. Oreste Montalto kontra az Európai Unió Tanácsa. Tisztviselők - Felvétel - Álláshirdetés. T-116/03. sz. ügy

AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (ötödik tanács)

2004. november 9.

T-116/03. sz. ügy

Oreste Montalto

kontra

az Európai Unió Tanácsa

"Tisztviselők - Felvétel - Ideiglenes alkalmazott - Álláshirdetés - Felvételi eljárás"

Teljes szöveg francia nyelven II - 0000

Tárgy: Egyrészről az egyik fellebbezési tanács - egyben a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) fellebbezési osztályának elnöki tisztét is betöltő - pótelnökének kinevezéséről szóló, 2002. május 23-i tanácsi határozat (HL 2002. C 130., 2. o.) megsemmisítése iránti kérelem, másrészt kártérítés iránti kérelem tárgyában előterjesztett kereset.

Határozat: Az Elsőfokú Bíróság megsemmisíti az egyik fellebbezési tanács - egyben az OHIM fellebbezési osztályának elnöki tisztét is betöltő - pótelnökének kinevezéséről szóló, 2002. május 23-i tanácsi határozatot. Az Elsőfokú Bíróság a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Az Elsőfokú Bíróság a Tanácsot kötelezi a költségek viselésére.

Összefoglaló

1. Tisztviselők - Ideiglenes alkalmazottak - A1-es, illetve A2-es besorolási fokozattal rendelkező alkalmazottak - A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal fellebbezési tanácsa elnökének munkaköre - Felvétel - Az érdemek összehasonlító vizsgálata - Az adminisztráció mérlegelési jogköre - Korlátok - Az álláshirdetésben meghatározott feltételek és a mérlegelési jogkör gyakorlása érdekében elfogadott eljárási szabályok betartása

(40/94 tanácsi rendelet, 120. cikk, (1) bekezdés; 131. cikk, (1) bekezdés)

2. Tisztviselők - Az intézmények szerződésen kívüli felelőssége - Feltételek - Jogellenesség - Kár - Okozati összefüggés - Bizonyítási teher

3. Tisztviselők - Kereset - Kártérítési kereset - A megtámadott jogellenes aktus megsemmisítése - Nem vagyoni kár megfelelő jóvátétele

1. A munkaszerződések megkötésére felhatalmazott hatóság, különösen amikor a betöltendő munkakör igen magas besorolású, és az A1-es, illetve A2-es besorolási fokozatnak felel meg, széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik az ilyen munkakörre pályázó jelöltek érdemeinek összehasonlítása területén. E széles mérlegelési jogkör gyakorlása ugyanakkor feltételezi legalább az erre vonatkozó szabályozás betartását, azaz nemcsak az álláshirdetés, hanem a mérlegelési jogkör gyakorlása érdekében a hatóság számára meghatározott esetleges eljárási szabályok betartását is.

Ebből a szempontból a munkaszerződések megkötésére felhatalmazott hatóság feladata az, hogy a pályázati anyagokat gondosan megvizsgálja, valamint az, hogy lelkiismeretesen szem előtt tartsa különösen az álláshirdetésben közölt követelményeket, olyannyira, hogy köteles minden olyan jelöltet elutasítani, aki nem felel meg e követelmények valamelyikének, hiszen ezek együttes követelmények. Az álláshirdetés ugyanis olyan jogszerűségi keretnek minősül, amelyet a munkaszerződések megkötésére felhatalmazott hatóság saját magának ír elő, és amelyet lelkiismeretesen be kell tartania.

E követelmények érvényesek a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal igazgatótanácsára is, amikor a közösségi védjegyről szóló 40/94 rendelet alapján ráruházott hatáskört gyakorolja e szervezet fellebbezési tanácsai elnökének kinevezési eljárása során. Bár nem az igazgatótanács foganatosítja a kinevezést, az ő feladata összeállítani azt a három jelöltet tartalmazó listát, amely alapján a Tanács a kinevezést megteszi, ily módon a pályázatok elbírálása kapcsán az igazgatótanács széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, következésképpen döntő szerepet játszik.

(lásd a 63-68. és 107. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C-35/92. P. sz., Parlament kontra Frederiksen ügyben 1993. március 18-án hozott ítéletének (EBHT 1993., I-991. o.) 15. és 16. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-356/94. sz., Vecchi kontra Bizottság ügyben 1996. október 2-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1996., I-A-437. és II-1251. o.) 50-58. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-95/01. sz., Coget és társai kontra Számvevőszék ügyben 2001. szeptember 20-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2001., I-A-191. és II-879. o.) 113. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-158/01. sz., Tilgenkamp kontra Bizottság ügyben 2002. július 9-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2002., I-A-111. és II-595. o.) 58. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-73/01. sz., Pappas kontra a Régiók Bizottsága ügyben 2003. szeptember 18-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 2003., I-A-207. és II-1011. o.) 52-54. pontja.

2. A Közösség szerződésen kívüli felelősségének megállapítása az intézmények terhére rótt magatartás jogellenességére, a hivatkozott kár tényleges bekövetkezésére, valamint a magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggésre vonatkozó több feltétel együttes fennállását feltételezi. Ebből következik, hogy még ha feltételezzük is, hogy az intézmény kötelezettségszegése bizonyított, a Közösség felelőssége csak akkor áll be, ha a felperesnek sikerül bebizonyítania kárának bekövetkeztét.

(lásd a 125. és 126. pontot)

Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T-82/91. sz., Latham kontra Bizottság ügyben 1994. február 9-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1994., I-A-15. és II-61. o.) 72. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-165/95. sz., Lucaccioni kontra Bizottság ügyben 1998. május 14-én hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1998., I-A-203. és II-627. o.) 57. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-172/00. sz., Pierard kontra Bizottság ügyben 2001. április 24-én hozott végzésének (EBHT-KSZ 2001., I-A-91. és II-429. o.) 34. és 35. pontja.

3. A megtámadott aktus megsemmisítése önmagában a felperes által esetleg elszenvedett nem vagyoni kár megfelelő és elvben elégséges jóvátételének minősülhet.

(lásd a 127. pontot)

Hivatkozás: a Bíróság C-343/87. sz., Culin kontra Bizottság ügyben 1990. február 7-én hozott ítéletének (EBHT 1990., I-225. o.) 25-29. pontja; az Elsőfokú Bíróság T-60/94. sz., Pierrat kontra Bíróság ügyben 1995. január 26-án hozott ítéletének (EBHT-KSZ 1995., I-A-23. és II-77. o.) 62. pontja.