A Fővárosi Ítélőtábla Bf.46/2023/16. számú határozata vesztegetés bűntette (vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 11. § (1) bek.] Bírók: Borbás Virág Bernadett, Cserni János, Ignácz György

A határozat elvi tartalma:

A Btk. 296. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény megállapításához nem szükséges az, hogy az elkövető az elkövetési magatartás kifejtésekor már tényleges eljárási pozícióban legyen a cselekményével érintett bírósági vagy más hatósági eljárásban, elegendő annak tudata, hogy abban valamely eljárási pozícióban - nem hivatalos személyként - részt fog venni. E körben azonban jelentőséggel bír az is, hogy az elkövető mely eljárási pozícióban való részvétel tudatában fejti ki az elkövetési magatartást, illetőleg, hogy döntését a pozíció befolyásolja-e.

A büntetőeljárásban e körben relevanciával bír az, hogy az elkövető tanúkénti vagy terheltkénti részvételre számíthat-e. A törvényes jog teljesítésére, azaz a tanút megillető mentességi jog gyakorlására vállalkozás nem tényállásszerű: a jog nem gyakorlására vállalkozás tényállásszerű, azaz akkor felel az elkövető, ha arra vállalkozik, azért kér előnyt, hogy a mentességi jogával ne éljen. Másrészről terheltként, a szabad védekezési jog keretében tenni olyan vallomást, amely az aktív vesztegetőre nézve kedvező, az elkövetőt, mint a másik ügy terheltjét megillető védekezési jognak gyakorlására vállalkozás, ami ugyancsak nem tényállásszerű.

Az eljárási pozíciók iránti közömbösség a tanút megillető mentességi jog nem gyakorlására vállalkozást is magában foglalja, miáltal tényállásszerű.

***********

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság

5.Bf.46/2023/16. szám

A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2023. június 28. napján megtartott nyilvános ülés alapján 2023. július 7. napján meghozta és kihirdette a következő

V É G Z É S T:

A vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntette miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a Budapest Környéki Törvényszék 2022. november 17. napján kihirdetett 16.B.63/2021/13. számú ítéletét mindkét vádlott vonatkozásában helybenhagyja azzal, hogy Terhelt2 II.r. vádlottat helyesen bűnsegédként elkövetett bűncselekmény vádja alól tekinti felmentettnek, továbbá e vádlott személyi igazolványának száma helyesen igazolvánszám.

A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

[1] A Budapest Környéki Törvényszék az előtte vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntette miatt Terhelt1 és társai ellen indult büntetőügyben a 2022. november 17. napján kihirdetett 16.B.63/2021/13. számú ítéletével Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlottat az ellenük vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntette [Btk. 296. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól - a Be. 566. § a) pontjára hivatkozással - bűncselekmény hiányában felmentette.

[2] Az ítélet ellen az ügyész Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlott terhére, bűnösségük megállapítása és büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. A vádlottak és védőik az ügydöntő határozatot tudomásul vették.

[3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.56/2023/6. számú, 2023. február 8-án kelt átiratában az ügyészi fellebbezést - az alább részletezett pontosítással és kiegészítésekkel -fenntartva indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be. 606. § (1) bekezdése alapján változtassa meg:

- Terhelt1 I.r. és Terhelt2 II.r. vádlottat mondja ki bűnösnek a Btk. 296. § (1) bekezdésébe ütköző vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntettében,

- a vádlottakat a Btk. 34. §-a alapján ítélje határozott ideig tartó szabadságvesztésre, melynek végrehajtási fokozatát a Btk. 37. § (2) bekezdésének a) pontja alapján börtönben határozza meg, és a kiszabott börtönbüntetés végrehajtását a Btk. 85. § (1) és (2) bekezdései alapján próbaidőre függessze fel,

- a Btk. 38. § (2) bekezdésének a) pontja alapján állapítsa meg a vádlottak feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontját,

- a Btk. 74. § (1) bekezdésének f) pontja alapján Terhelt1 I.r. vádlottal szemben 2.600.000.-Ft erejéig rendeljen el vagyonelkobzást,

egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben.

[4] A fellebbezés elbírálására a Be. 599. § (1) bekezdése szerinti nyilvános ülés kitűzését indítványozta, bejelentve az ügyészi részvételt.

[5] Rögzítette, hogy az ügyészi fellebbezés tartalmára figyelemmel a másodfokú felülbírálat a Be. 590. § (1) és (2) bekezdése alapján mindkét vádlott vonatkozásában teljeskörű.

[6] Álláspontja szerint a Budapest Környéki Törvényszék az eljárást a perrendi szabályokat betartva folytatta le, hatályon kívül helyezésre okot adó abszolút, illetve relatív eljárási szabálysértést nem vétett, a lehetséges és rendelkezésre álló bizonyítékokat beszerezte és megvizsgálta, ügyfelderítési kötelezettségének a Be. 163. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározottak szerint eleget tett.

[7] Rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított, a vádirattal döntően egyező tényállás megalapozatlansági hibában nem szenved, az hiánytalan és teljes, ekként felülbírálatra alkalmas és a másodfokú eljárásban irányadó.

[8] Az indokolt ügyészi fellebbezésben írtakkal ellentétben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tényállás téves ténybeli következtetésektől is mentes, de az irányadó tényállásból az elsőfokú bíróság a vádlottak felmentését eredményező helytelen jogi következtetést vont le.

[9] Hangsúlyozta, hogy ezzel együtt a törvényszék az indokolási kötelezettségének a kellő mértékben eleget tett: valamennyi, a tárgyalás anyagává tett bizonyítékot az iratok tartalmának megfelelően ismertetett, azokat egyenként és összességükben is értékelte, mérlegelő tevékenységéről számot adva indokát adta annak, hogy e két vádlott védekezését elvetve ítéleti tényállását mely bizonyítékokra - így döntően képviselő1 vallomására és az I.r. vádlott vonatkozásában törvényes bizonyítékként felhasználható, más ügyben végzett titkos adatszerzés eredményére - alapította.

[10] Álláspontja szerint ezzel együtt tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottakat az ellenük emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette, mivel a Btk. 296. §-ában meghatározott törvényi tényállást - különösen a bűncselekmény alannyá válásának feltételét - indokolatlanul szűken értelmezte.

[11] Hivatkozott e körben arra, hogy a nemzetközi szervezett bűnözés elleni, 2000. december 14. napján kelt, az Országgyűlés által a 2006. évi CI. törvénnyel kihirdetett Palermói Egyezményhez fűzött iránymutatás ("legislative guide") 229. pontja értelmében a hamis tanúzásra rábírás vagy a tanúskodás, illetve a bizonyítékok szolgáltatásának megakadályozása érdekében kifejtett jogtalan előny ígérete vagy megadása az eljárás előtt bármikor megvalósulhat, függetlenül attól, hogy az eljárás formálisan folyamatban van vagy nincs. Így a nemzetközi szerződéses kötelezettségekkel is ellentétben állna az, ha a hatósági eljárásban elkövetett vesztegetés elfogadása bűntettének köréből ki lennének rekesztve azok az elkövetési magatartások, amelyeket nem folyamatban lévő eljárásban, hanem az eljárások előtt fejtenek ki.