1855/2013. (XI. 19.) Korm. határozat

az Országos Köznevelési Tanácsról és az Országos Nemzetiségi Tanácsról

I. Általános rendelkezések

1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján a társadalmi szervezetekkel történő együttműködés erősítése érdekében létrehozza és működteti az Országos Köznevelési Tanácsot, valamint az Országos Nemzetiségi Tanácsot.

II. Az Országos Köznevelési Tanács

2. A közneveléssel kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében az Országos Köznevelési Tanács közreműködik. Az Országos Köznevelési Tanács az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző országos szakértői testülete.

3. Az Országos Köznevelési Tanács

a) figyelemmel kíséri a köznevelés helyzetét, javaslatot készít, állást foglal a közneveléssel összefüggő oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben,

b) figyelemmel kíséri és véleményezi az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a Nemzeti alaptantervnek, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának, kerettantervnek kiadását, alkalmazását,

c) figyelemmel kíséri a köznevelés színvonalának alakulását, a köznevelés fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat kezdeményez,

d) javaslatot tesz a köznevelést érintő szakmai kérdésekben a miniszternek,

e) figyelemmel kíséri és véleményezi a pedagógus-továbbképzés rendszerének működését, különös tekintettel a továbbképzések akkreditációs eljárására,

f) évente véleményezi az oktatási jogok biztosának beszámolóját, valamint

g) figyelemmel kíséri a pedagógus előmeneteli és illetményrendszer működését.

4. Az Országos Köznevelési Tanácsnak a miniszter felkérése alapján tizenhárom rendes és nyolc póttagja van:

a) két tag miniszter által delegált,

b) öt tag és két póttag az országos pedagógiai szakmai szervezetek választása szerint,

c) egy tag és egy póttag

ca) a pedagógusképző felsőoktatási intézmények,

cb) a Magyar Tudományos Akadémia,

cc) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter,

cd) a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter,

ce) az országos szülői szervezetek, és

cf) az országos diákszervezetek és diákönkormányzati szövetségek

részéről.

5. A jelölésben azok az országos pedagógiai szakmai szervezetek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával az Országos Köznevelési Tanács titkárságán bejelentkeztek. Az országos pedagógiai szakmai szervezetek és a pedagógusképző felsőoktatási intézmények által delegált tagokat a következő eljárás szerint kell megállapítani:

a) minden érdekelt egy-egy jelöltre tehet javaslatot,

b) a jelöléseket - szétválasztva az országos pedagógiai szakmai szervezetek, illetve a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjeit - a miniszter összegyűjti és megküldi a javaslattevőknek,

c) a javaslattevő megjelöli azt az öt, illetve egy személyt, akit az Országos Köznevelési Tanácsba javasol,

d) az Országos Köznevelési Tanács rendes tagja - az országos pedagógiai szakmai szervezetek jelöltjei közül -az az öt, illetve - a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jelöltjei közül - az az egy személy lesz, aki a legtöbb szavazatot kapta, póttagja pedig a további kettő, illetve egy jelölt, azonos számú szavazatok esetén a sorrendet sorsolással kell eldönteni,

e) a szavazatok összesítését és a sorsolást a miniszter végzi.

6. Az Országos Köznevelési Tanács tagjaira beérkező szavazatok összesítése, számlálása közjegyző jelenlétében történik, azon a jelölő szervezetek egy-egy fő képviselője megfigyelőként jelen lehet. Ha a közjegyző az 5. pontban meghatározott eljárás során szabálytalanságot jelez, az eljárást az 5. pontban leírtak szerint meg kell ismételni.

7. A jelölésben azok az országos szülői szervezetek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával az Országos Köznevelési Tanács titkárságán bejelentkeztek és igazolni tudják legalább 50 köznevelési intézményben működő szülői közösség támogatását.

8. A jelölésben azok az országos diákszervezetek, valamint diákönkormányzati szövetségek vehetnek részt, amelyek alapszabályuk és bírósági nyilvántartásba vételük igazolásával, illetve a diákönkormányzati szövetség alapdokumentumával és a képviselt intézményi diákönkormányzatok listájával az Országos Köznevelési Tanács titkárságán bejelentkeztek.

A diák és a szülői szervezetek képviselőinek megválasztására az 5. pontban meghatározottak szerint kell eljárni.

9. Az Országos Köznevelési Tanács tagjait a miniszter nevezi ki. A tagok megbízatása legfeljebb három évre szól. Az Országos Köznevelési Tanács tagjai egyszer újraválaszthatóak, ide értve azokat a tagokat is, akiket korábban a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján választottak meg.

10. Az Országos Köznevelési Tanács rendes tagjainak megbízatása megszűnik

a) a felkérés időtartamának leteltével,

b) a delegáló általi visszahívással,

c) a felkérés visszavonásával,

d) a tag írásbeli kilépési nyilatkozatával,

e) a tag halálával.

11. Ha a rendes tag megbízatása megszűnik, akkor helyét a póttag veszi át. Amennyiben az Országos Köznevelési Tanács létszáma így sem éri el a tizenhárom főt, akkor a miniszter új választási eljárást kezdeményez.

12. Az Országos Köznevelési Tanács keretei között eseti szakmai és szakértői bizottságok működhetnek.

13. Az Országos Köznevelési Tanács ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá.

14. Az Országos Köznevelési Tanács az ügyrendben foglaltaknak megfelelően megválasztja elnökét, alelnökét, tisztségviselőit, valamint meghatározza működési rendjét.

III. Az Országos Nemzetiségi Tanács

15. A nemzetiségi közneveléssel kapcsolatos döntések szakmai előkészítésében az Országos Nemzetiségi Tanács működik közre. Az Országos Nemzetiségi Tanács a miniszter javaslattevő, véleményező és tanácsadói tevékenységet végző országos szakértői testülete.

16. Az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét ki kell kérni a nemzetiségi nevelés-oktatás céljaira készült könyv tankönyvvé nyilvánítása előtt.

17. Az Országos Nemzetiségi Tanács tagjainak száma tizenhárom fő. A tagokat az országos nemzetiségi önkormányzatok delegálják.

18. Az Országos Nemzetiségi Tanács tagjait - a delegálók javaslata alapján - a miniszter kéri fel. A tagok megbízatása a delegálók által meghatározott ideig, legfeljebb három évre szól.

19. Az Országos Nemzetiségi Tanács megválasztja elnökét, alelnökét, tisztségviselőit, meghatározza működési rendjét, ennek keretein belül meghatározhatja a megbízás megszűnésének egyéb eseteit. Az Országos Nemzetiségi Tanács ügyrendjét a miniszter hagyja jóvá.

IV. Közös szabályok

20. Az Országos Köznevelési Tanács és az Országos Nemzetiségi Tanács (a továbbiakban együtt: tanácsok) munkáját titkárság segíti. A tanácsok működéséhez szükséges feltételekről a miniszter gondoskodik.

21. A tanácsok működésének költségeit a központi költségvetés Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetének költségvetésében kell biztosítani. A tagokat tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg.

22. A tanácsok tevékenységükről az ügyrendjükben foglaltak szerint tájékoztatják a minisztert.

V. Záró rendelkezések

23. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök