BH 2007.2.67 Az illetékmentesség törvényi feltételeinek teljesítését a vagyonszerzőnek a megadott határidőn belül az illetékhivatalnál kell igazolnia [1990. évi XCIII. tv. 26. §].

Az I. r. és II. r. felperesek az 1996. november 19. napján kelt adásvételi szerződéssel a tulajdoni lapon 16.698/3. hrsz. alatt nyilvántartott beépítetlen lakótelek tulajdonjogát 1/2-1/2 arányban 10 600 000 Ft vételárért megvásárolták. A telek lakóházzal való beépítésére hivatkozással illetékmentességet kértek, kérelmükben rögzítve annak tudomásulvételét, hogy amennyiben a lakóház használatbavételi engedélyét a megadott határidő leteltéig az illetékhivatalnak nem mutatják be, a feljegyzett illetéket és annak késedelmi pótlékát meg kell fizetniük.

Az elsőfokú illetékhivatal az 1997. november 19-én kelt határozataival a megállapított 530 000 Ft-530 000 Ft vagyonszerzési illeték megfizetését 2000. december 2. napjáig felfüggesztette, tájékoztatva a felpereseket arról, hogy a használatbavételi engedély bemutatásának elmulasztása esetén az illetéket az esedékesség napjától számított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell megfizetniük.

A felperesek a felépített lakóház használatbavételi engedélyét az elsőfokú hatósághoz 2004. február 12. napján nyújtották be, kérve egyben a kiszabott illeték törlését. Az elsőfokú illetékhivatal a 2004. május 21-én kelt 606139/2004. számú határozataival a lakóház felépítésének nem határidőben történt igazolása miatt a felpereseket 530 000 Ft-530 000 Ft vagyonszerzési illeték, és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.

Az alperes a 2004. október 6-án kelt határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Indokolása szerint felperesek a lakóház felépítését az illetékhivatalnál határidőben nem igazolták, ezért az elsőfokú hatóság a felfüggesztett illeték és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezésről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontja, (2) bekezdése, 87. § (2) bekezdése, és a 91. § (1) bekezdése alapján jogszerűen döntött.

A felperesek keresetükben az alperesi határozatok megváltoztatását, az előírt illeték és késedelmi pótlék törlését kérték. Hivatkoztak arra, hogy a vagyonszerzésük illetékmentességének az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában előírt két feltételét: lakóház építését, illetve az építés 4 éven belüli megvalósítását teljesítették, ezért az illetékkedvezmény megvonása a törvényi szabályozás jogpolitikai céljával ellentétes. Álláspontjuk szerint az Itv. 91. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő szabályozás hiányában az illeték törlését annak kiszabásával azonos módon, a földhivatalnál kell kezdeményezni. A lakóház használatbavételi engedélyét megadó határozatról értesítettek listájában a földhivatal is szerepel, ezért jóhiszeműen tudomásul vették, hogy e hatóság fogja megküldeni az engedélyt az illetékhivatalnak, így az igazolási kötelezettségüknek eleget tettek, ezért az illetékhatóság az Itv. 87. § (2) bekezdésében foglaltakat megsértve kötelezte őket késedelmi pótlék fizetésére.

Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperesek keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjára, (2) bekezdésére és megállapította, hogy e jogszabályhelyekben szabályozott kedvezmény, mint jogpolitikai cél csak abban az összefüggésben értelmezhető, hogy a telek megszerzője az Itv.-ben előírt követelményeket megvalósítja-e. Az Itv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott határidő elmulasztása nem jogvesztő, de a felperesek határidőben igazolási kérelmet sem terjesztettek elő.

Az Itv. 91. § (1) bekezdése értelmében csak az illetékkiszabásra vonatkozó iratot kell a földhivatalhoz bejelenteni. A lakótelken felépített lakóház használatbavételi engedélye azonban nem illetékkiszabás célját szolgáló irat (az illetéket a hatóság már a lakótelek megszerzésekor kiszabta), így azt nem a földhivatalhoz kellett benyújtani. Az Itv. 26. § (2) bekezdése értelmében az illetékmentesség feltételeit a "vagyonszerzőnek", azaz annak kell teljesítenie, aki a kedvezményre vonatkozó igényét a lakótelek megszerzésekor jelezte, és a lakótelek beépítését vállalta. A perbeli lakóház használatbavételét engedélyező építésügyi hatóság a lakóház felépítésének igazolását tehát a felperesek helyett joghatályosan nem teljesíthette.

Az Itv. értelmében kizárólag a vagyonszerző által, a lakóház használatbavételi engedélyével bizonyítható az illetékhivatalnak a lakóház felépítése, ehhez a kötött bizonyítási rendhez mind a közigazgatási hatóság, mind a bíróság kötve van. Tény, hogy a felperesek a lakótelek beépítését a jogszabálynak megfelelően nem igazolták.

A jogerős ítélet utalt arra, hogy az Itv. 87. § (1) és (2) bekezdése alapján a késedelmi pótlék egy előírt, de határidőre meg nem fizetett illeték szankcióját jelenti. A felperesek az illetékmentességhez a feltételeket nem teljesítették, ezért szankcióként a késedelmi pótlékot meg kell fizetniük.

A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésével a keresetüknek helyt adó ítélet meghozatalát kérték. Jogi álláspontjuk szerint, amely megegyezett a keresetükben előadottakkal, az illetékmentesség érdekében az Itv. 26. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott két feltételnek eleget tettek, az Itv. 26. § (2) bekezdése pedig nem határozza meg, hogy milyen módon kell teljesíteni az igazolási kötelezettséget. A késedelmi pótlék körében az Itv. 87. § (2) bekezdése nem hivatkozik az Itv. igazolási kötelezettséget szabályozó 26. § (2) bekezdésére, csak a 26. § (1) bekezdés a) pontjára utal vissza, az ott meghatározott feltételeket pedig megvalósították, a jogszabályhely kiterjesztő értelmezésű alkalmazása jogsértő.